Már Oroszországban is partizánok harcolnak Putyin ellen, videón az akciók

„A nyugati országoknak csökkenteniük kell a Kínától való függőségüket, de nem tehetik az országot egy kategóriába Oroszországgal” – mondta pénteken az Európai Unió vezető diplomatája a The Telegraph híradása szerint.

Egyértelmű, hogy Kína új korszakot szilárdít meg külpolitikájában és belpolitikájában is. Országuk magabiztosabbá válik, sokkal inkább önállósodik

– mondta Josep Borrell, az EU külügyi vezetője újságíróknak a G7-országok képviselőivel a németországi Münster városában tartott találkozója alkalmával, és hozzátette:

Egyértelmű, hogy csökkenteni akarjuk a függőségünket, kezelni akarjuk a sebezhetőségünket, erősíteni akarjuk a rugalmasságunkat. Jelenleg azonban sok tagállamnak erős gazdasági kapcsolata van Kínával, és nem hiszem, hogy Kínát és Oroszországot egy szintre tudnánk helyezni.

Vlagyimir Putyin orosz elnök még mindig nem döntött arról, hogy részt vesz-e a G20-as csoport vezetőinek e havi csúcstalálkozóján, miközben Ukrajnában háború dúl – mondta a házigazda Indonézia vezetője egy pénteki interjúban.

A világ vezető gazdaságainak találkozóját beárnyékolta Oroszországnak a szomszédjába történő betörése. Joko Widodo indonéz elnök elmondta, hogy Putyin szerdán telefonon közölte vele, hogy részvétele a Bali üdülőszigetén tartott kétnapos találkozón továbbra is függőben van.

Putyin részt akart venni, de jelenleg nem tud dönteni

– mondta Widodo a Kompas című helyi lapnak adott interjúban. Augusztusban az elnök még azt mondta, hogy Putyin elfogadta Jakarta meghívását a november 15–16-i csúcstalálkozóra, annak ellenére, hogy a Nyugat nyomására Moszkva nem vehet részt a találkozón a Kreml egyre növekvő nemzetközi elszigeteltsége miatt.

Több jel is arra utal, hogy az orosz csapatok kivonulnak a legnagyobb, orosz irányítás alatt lévő városból, Herszonból. Az orosz csapatok a háború kezdete óta megszállva tartják ezt a területet, de Ukrajna régóta ellentámadást folytat annak érdekében, hogy visszaszerezze az irányítást – írja a Sky News. 

Az amerikai székhelyű Institute for the Study of War (ISW) intézet szerint még mindig nem világos, hogy Oroszország kivonja-e az erőit, vagy maradnak a katonák. Az ISW szerint az oroszok védelmi állásokat állítanak fel Herszontól északnyugatra, és odaszállítják a hadsereget.

Az orosz tisztségviselők levették a zászlójukat a város közigazgatási épületeiről, ez pedig világos jele annak, hogy nem fognak harcolni Herszonért – vélekedett az intézet. 

Ukrajnában csaknem 4,5 millió ember maradt áram nélkül péntekre virradóra az ország infrastruktúráját ért orosz csapások miatt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt „energetikai terrornak” minősítette – adta hírül az MTI.

Az államfő csütörtök este elhangzott beszédében arról számolt be, hogy Kijevben és az ország tíz másik régiójában ideiglenesen nem volt áram.

Az oroszok nem tudják legyőzni Ukrajnát a csatatéren, ezért energiaterrorral próbálták megtörni népünket

– mondta Zelenszkij.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) csütörtökön bejelentette, hogy a Kijev kérésére ellenőrzött három helyszínen „nem talált be nem jelentett nukleáris tevékenységre utaló jeleket”. Ezzel kapcsolatban Zelenszkij azt hangoztatta, hogy ezek a megállapítások „egyértelmű és megdönthetetlen bizonyítékai” annak, hogy Ukrajnában nem készült piszkos bomba, amivel Moszkva vádolta Kijevet.

Mivel az orosz hadseregben igen alacsonyan van a harci morál, a katonák pedig vonakodnak a harcoktól, ezért az orosz haderő valószínűleg olyan egységeket kezdett alkalmazni, amelyek azzal fenyegetik a visszavonulást fontolgató katonákat, hogy lelövik őket – írja az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma. 

A kora reggel közzétett hírszerzési jelentésben ezeket az orosz egységeket „blokkoló egységekként” emlegették, amelyeknek az a feladata, hogy kikényszerítsék a harcokat. 

Ukrajna megszavazta azt az ENSZ-határozatot, amely arra szólítja fel Izraelt, hogy mondjon le a nukleáris fegyverarzenáljáról. Ez negatív irányba fordítja azt a folyamatot, amelynek az lett volna a funkciója, hogy Jeruzsálemet meggyőzze Ukrajna felfegyverzéséről – közölte az egyik kijevi főrabbi. 

A Kuleba külügyminiszternek címzett nyílt levélben Móse Azman „barátságtalan cselekedetnek, sőt, hátba szúrásnak minősítette a lépést – és éppen akkor, amikor Ukrajnának annyira szüksége van az izraeli katonai és egyéb segítségre” – írja a cne.news. 

Móse Azman korábban több erőfeszítést is tett annak érdekében, hogy meggyőzze Izraelt, segítse aktívabban az ukránokat. Ukrajna szavazásban betöltött szerepéről azt mondta, hogy „szörnyű hiba, amely áthúzza az együttműködés, a támogatás és a tárgyalások hónapok és évek óta tartó időszakát”.

Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 5827 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5277 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 191 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől csütörtökön 61 ember, köztük 23 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Kirill Sztremuszov, a herszoni régió oroszok által beiktatott helyettes vezetője azt mondta, hogy Moszkva valószínűleg kivonja csapatait a Dnyeper folyó nyugati partjairól, jelezve ezzel visszavonulási szándékát, amely ha beigazolódik, komoly fordulópontot jelenthet a háborúban.

Ukrajna azonban attól tart, hogy Moszkva csapdát állíthat azzal, hogy színleli a régióból való kivonulást – írja a The Guardian.

Ez egy sajátos provokáció lehet, el akarják velünk hitetni, hogy a települések elhagyatottak, és szabadon bejárhatók, miközben újabb támadásokra készülnek

– vélekedett Natalija Humenyuk, az ukrán déli katonai parancsnokság szóvivője.

Olekszij Hromov ukrán dandártábornok csütörtökön kijelentette, hogy az orosz erők Pavlivka irányában támadtak annak érdekében, hogy elérjék Vuhledar városát, de az ukrán védelem erősebbnek bizonyult.

Később orosz források is elismerték, hogy az orosz előrenyomulás a sár és az ukrán védelem miatt lelassult Vuhledar közelében – olvasható az Institute for the Study of War (ISW) csütörtök esti közleményében.

Csütörtökön újabb 107 ukrán katonát szabadítottak ki az orosz fogságból egy hadifogolycsere keretein belül.

Sokan közülük súlyos sérüléseket szenvedtek

– mondta el videobeszédében Zelenszkij.

A fogolycseréről Andrij Jermak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetője osztott meg egy képet a Twitteren.

Az orosz erők folytatják erőik kivonását a a Dnyeper folyótól nyugatra fekvő Herszon régióból, de az még nem világos, hogy Herszon városáért fognak-e harcolni – áll az Institute for the Study of War (ISW) csütörtök esti jelentésében.

Az Oroszország által „polgári-katonai regionális közigazgatásnak” nevezett Herszon helyettes vezetője, Kirill Sztremuszov csütörtökön kijelentette, hogy az oroszok „valószínűleg a Dnyeper folyó bal (keleti) partjára” vonulnak, és arra szólította fel a civileket, hogy „a lehető leggyorsabban hagyják el Herszon városát”.

Mint megírtuk, a közösségi médiában olyan képek keringenek, amelyeken látszik, hogy a megszállt Herszon városában levették az orosz zászlót a városi tanács épületéről.

Garrick Harmon tábornok vezeti a jelenleg Ukrajnában tevékenykedő amerikai katonák csoportját, akiknek az a feladatuk, hogy ellenőrizzék a Kijevnek küldött haditechnikai támogatás útját – közölte egy szenior védelmi minisztériumi és egy szenior katonai vezető az amerikai NBC Newszal.

Az amerikai katonák csak az Ukrajnának küldött fegyverek és haditechnikai eszközök útját, elosztását és felhasználását ellenőrzik, semmilyen harci cselekményben nem vesznek részt. Ennek ellenőrzésére azért van szükség, hogy a fegyverek ne az ukrán feketepiacon landoljanak, hanem ténylegesen a hadseregnél. 

Az NBC News azt nem írja, hogy pontosan hány amerikai katonai tartózkodik jelenleg Ukrajnában, vagy hogy a háború melyik pontján érkeztek vissza. 

A moszkvai rendfenntartó erők november harmadikán őrizetbe vették Mihail Krieger aktivistát, a Szolidaritás mozgalom tagját. Egy szemtanú szerint többen odarohantak hozzá egy moszkvai téren, a földre teperték, majd elrángatták magukkal – írja a Meduza. 

Később házkutatást is tartottak az otthonában, őt pedig a rendőrségen tartják fogva – adta hírül a Sota, hozzátéve, hogy az aktivistát terrorizmussal vádolják.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index pénteki percről percre közvetítése az orosz–ukrán háború eseményeiről. Csütörtöki tudósításunk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!