Putyin súlyos következményeket emlegetett

Alekszandr Lukasenka belorusz elnök felszólította Ukrajnát, hogy hagyjon fel az Oroszországgal szembeni hadviseléssel, mondván „most már minden Ukrajna kezében van”.

Lukasenka a Sky News tájékoztatása szerint újságírók előtt úgy fogalmazott: „Most minden Ukrajna vezetőin múlik, rajtuk áll minden, ha nem akarják, hogy még több ember meghaljon. Nehéz, bonyolult a helyzet, de meg kell állniuk, máskülönben Ukrajna tovább pusztul.”

A belorusz vezető ugyanakkor közölte: Ukrajnát és Volodimir Zelenszkijt sem akarja hibáztatni a háborúért.

Belarusz nem lépett be közvetlenül az orosz–ukrán konfliktusba, és továbbra sem küldött katonákat a frontra, de szakértők úgy vélik, ez még megtörténhet a jövőben. Októberben Oroszország katonák ezreit küldte vissza Belaruszba, később pedig Vlagyimir Putyin Lukasenkával is tárgyalt.

Az ukrán nukleáris erőművek elleni rakétatámadásokkal Oroszország egy nukleáris katasztrófa veszélyét idézte elő – közölte csütörtökön az ukrán állami energetikai vállalat, az Enerhoatom vezetője.

Petro Kotin közleményében emlékeztetett arra, hogy szerdán három ukrán atomerőművet is le kellett választani a hálózatról az orosz csapások miatt. Azt írta, hogy az utóbbi 40 évben erre még nem volt példa, ugyanakkor arról is beszámolt, hogy csütörtökön a zaporizzsjai erőművet már sikerült visszacsatlakoztatni a rendszerre.

Oroszország szerdai rakétacsapásai nemcsak Ukrajnában okoztak áramkimaradásokat, hanem a szomszédos Moldovában is. A romániai áramszolgáltatók október óta kedvezményes áron adnak áramot Moldovának, az áram nagy része Ukrajnán keresztül halad át.

Az áramkimaradások után Románia közölte, hogy hajlandó folytatni a szállításokat, de a nem megfelelő összeköttetések kihívást jelentenek.

Klaus Iohannis román elnök kijelentette: eddig mindent szállítottak, amit kértek tőlük. Az áramkimaradások azért vannak, mert a román–moldovai összeköttetések elégtelenek, mivel a Románia által kínált áram nagy része Ukrajnán keresztül halad át – írja a Sky News.

Moldova azzal vádolta Oroszországot, hogy sötétségbe taszította a 2,6 millió lakosú országot, emiatt a moldovai orosz nagykövetet is beidézték magyarázatért.

Az orosz biztonsági erők megakadályoztak egy robbantásos merényletet a Törökországba és Európába gázt szállító Déli Áramlat vezeték ellen Volgográd megyében – közölte a csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közönségkapcsolati központja. 

Az üggyel kapcsolatban négy orosz állampolgárt őrizetbe vettek. A TASZSZ hírügynökség közölte, hogy a Déli Áramlat az orosz Déli Folyosó gázszállító rendszer része.

A házkutatásokon a hatóságok négy mágneses aknát, négy kilogramm plasztik robbanószert, késleltetett működésű detonátorokat, 593 ezer rubel (mintegy 3,9 millió forint) készpénzt és kommunikációs eszközöket foglaltak le. Utóbbiakon az ukrán különleges szolgálatoknál lévő kapcsolattartóval folytatott üzenetváltást és robbanószerkezetek összeszerelésére vonatkozó útmutatást találtak, valamint a robbantás helyének koordinátáit.

A gyanúsítottak ellen büntetőeljárás indult terrorcselekmény előkészítése, terrorista csoport szervezése és robbanóanyagok illegális birtoklása miatt.

A Déli Áramlat projekt keretében Anapából a Fekete-tenger alatt a bulgáriai Várnába terveztek 2015-ig csővezetéket lefektetni, ám ez végül nem valósult meg. A Déli Áramlat helyett Anapa térségéből a Törökországba vezető Török Áramlatot építették meg.

Oroszország kizárását szorgalmazta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetből (EBESZ) Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki élő közvetítésben szólalt fel a szervezet kétnapos Parlamenti Közgyűlésének csütörtöki varsói megnyitóján.

Zelenszkij rámutatott, különböző nemzetközi intézmények jelenleg „az orosz terror megfékezésének különféle módszereit keresik”. Egyúttal feltette a kérdést: az EBESZ miért nem tartozik ezen intézmények közé?

A terrorállam miért marad szervezetük tagja még a kilenc hónapon át folyamatosan elkövetett bűncselekmények után is?

– kérdezte az ukrán elnök.

Arra utalt, hogy Lengyelország megtagadta a vízumot a varsói közgyűlésre készülő orosz küldöttségtől. Zelenszkij az MTI szerint kijelentette, ha ez nem történt volna, „a terrorállam képviselői” az értekezlet résztvevői között lettek volna. Úgy vélte: Oroszország EBESZ-tagsága a szervezet minden alapítóelvének „nyílt meggyalázása”.

Nyilvánvaló, hogy elsősorban az ukrajnai háború kérdésében eltér egymástól Magyarország és a visegrádi csoport (V4) másik három országának (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) véleménye – jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök csütörtökön reggel Prágában, mielőtt Kassára utazott a V4 kormányfőinek találkozójára.

„Beszélni fogunk erről a magyar kormányfővel” – mondta Petr Fiala. A kassai találkozó programjában elegendő időt különítettek el a négy kormányfő nyolcszemközti megbeszéléseire, ami lehetőséget ad a problémák nagyon nyílt megvitatására.

„Nem kívánom titkolni, hogy a V4-ek csoportja nem a legjobb időszakát éli” – közölte Petr Fiala. Emlékeztetett, a múltban azonban a V4 számos esetben sikeresen védte a régió érdekeit, most ennek a közös munkának a továbbvitelére van szükség, s ennek érdekében „mindent meg kell tenni”.

A kassai csúcstalálkozó egyik kiemelt témáját az MTI szerint az illegális migráció elleni védelem témája alkotja. Ezen a téren a magyar–szerb határ védelme a legfontosabb a cseh miniszterelnök szerint. Megismételte, hogy

A kassai csúcstalálkozó a négy visegrádi ország miniszterelnökeinek első találkozója lesz július óta, amikor a csoport soros, egyéves ügyvezető elnökségét Szlovákia vette át. Ezt követően Csehország lesz a csoport elnöke.

Fokozni kell a szexuális erőszak veszélyének kitett nők, lányok és gyermekek védelmét Ukrajnában és az onnan elmenekülteket a befogadó országokban, az áldozatoknak segítséget, tanácsadást és támogatást kell nyújtani, valamint fel kell készülni a jövőbeni segítség biztosítására – jelentette ki Marija Pejcinovic Buric, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára csütörtökön.

Marija Pejcinovic Buric, a nők elleni erőszak felszámolásának november 25-i nemzetközi napja előtt kiadott nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a háború elől Ukrajnából elmenekült több mint hétmillió ember 90 százaléka nő, lány és gyermek, akik különösen ki vannak téve a szexuális erőszak és az emberkereskedelem veszélyének.

A 46 országot tömörítő európai emberi jogi szervezet főtitkára az MTI szerint kijelentette, azonosítani kell a kiszolgáltatott helyzetben lévőket, különösen a szexuális erőszak áldozataivá vált nőket és gyermekeket.

A kórházakat és az orvosokat fel kell készíteni a nemi erőszakra való reagálásra. Biztosítani kell az orvosi és igazságügyi orvosszakértői vizsgálatokat, valamint az azonnali és hosszabb távú traumakezelést. A menekültek körében elkövetett nemi alapú erőszak áldozatainak tanácsadást kell biztosítani saját nyelvükön. Az elkövetőket pedig el kell számoltatni

– hangoztatta a főtitkár. 

Oroszország emberiesség elleni bűncselekményt követ el az ukrán energiahálózat támadásával – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a kérésére összehívott rendkívüli ülésen.

A hőmérséklet nulla fok alatt van, miközben milliók maradtak energia, fűtés és víz nélkül: egyértelműen emberiesség elleni bűncselekményről van szó

– hangsúlyozta Zelenszkij. Elutasította „a terror módszerét”, amelyet az orosz fegyveres erők alkalmaznak országában. Leszögezte, a nemzetközi közösség nem lehet „egy terrorista állam túsza”.

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként vétójoggal rendelkezik a testületben, és blokkol minden határozatot, amely elítélően nyilatkozna Moszkva ukrajnai háborújáról. Az ukrán elnök a rendkívüli ülésen a légvédelmi támogatás fokozását kérte, illetve azt, hogy az ENSZ szakértői mérjék fel az oroszok által okozott rombolást.

Rosemary DiCarlo, az ENSZ politikai és béketeremtési ügyekért felelős főtitkárhelyettese az MTI szerint határozottan elítélte a civil infrastruktúra támadását. Jelezte, a nemzetközi humanitárius jog tiltja az efféle csapásokat, és az elkövetőket felelősségre kell vonni. Olaf Scholz német kancellár szerint a könyörtelen támadások Vlagyimir Putyin elkeseredettségét mutatják a harctéri győzelmek elmaradása miatt. A berlini vezető azt mondta: „Tisztán látszik, hogy Putyin nem nyerheti meg ezt a háborút a harctéren.” Scholz felszólította az orosz elnököt, hogy fejezze be a háborút.

Az ENSZ adatai szerint a február 24-én kezdődött ukrajnai háborúban több mint 6500 civil vesztette életét, köztük legalább négyszáz gyermek. A világszervezet azonban úgy véli, hogy az áldozatok valódi száma ennél jóval magasabb lehet.

Az Egészségügyi Világszervezet európai igazgatója meglátogatta a megrongálódott kórházakat és beszélt az egészségügyi dolgozókkal Dnyipro városában.

Hans Kluge szomorúnak és felháborítónak nevezte az egészségügyi létesítmények elleni orosz támadásokat, és a nemzetközi jog egyértelmű megsértésének minősítette azokat.

Oroszország tagadja, hogy polgári infrastruktúrát célozna, de Ukrajna-szerte kórházakat rongáltak vagy semmisítettek meg támadásokban – köztük szerdán egy zaporizzsjai szülészetet – írja a Sky News.

A közép-ukrajnai Dnyipróban tett látogatásán Hans Kluge egy áramfejlesztőt adományozott az egyik kórháznak, amely a bombázások után addig sötétben működött tovább.

A WHO tisztviselője szerint az invázió kezdete óta legalább 700 egészségügyi létesítményt vettek célba Ukrajnában.

Kijevben az orosz rakétacsapások az eddigi legnagyobb áramkimaradásokat okozták: a főváros 70 százaléka áram nélkül maradt. Sok otthonban nincs folyó víz, ugyanis a legutóbbi támadások a központi infrastruktúrát érték.

A hőmérséklet szerda este óta csütörtök reggelre fagypont alá süllyedt, és az utcák jegesek. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere elmondta, hogy a villanyszerelők és a szakemberek igyekeznek a lehető leggyorsabban helyreállítani az áramellátást, de a helyzet nagyban függ az országos energiahálózattól.

Kijlo Timosenko, Volodimir Zelenszkij elnök kabinetfőnök-helyettese szerint helyreállt az áramellátás a Kirovohrad és Vinnyica régiókban. Eközben a déli Mikolajivban Vitalij Kim kormányzó arra szólította fel az ukránokat, hogy minél kevesebb áramot használjanak – írja a Sky News.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) átkutatta a kijevi Pecserszk Lavrát és a Moszkvai Patriarchátus ukrán ortodox egyházának más templomait és kolostorait – számolt be csütörtökön Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Telegram-csatornán. 

Az ukrán rezsim ezzel ismét bebizonyította, hogy minden nemzetközileg elismert dokumentum csak nyomdafestékkel szennyezett papírlap

– fogalmazott posztjában a szóvivő.

Zaharova az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 18. cikkelyét idézve azt írta, „mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához; ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallás vagy meggyőződés tanítás, gyakorlás, istentisztelet és szertartás útján történő kinyilvánításának szabadságát, akár egyedül, akár másokkal együtt, nyilvánosan vagy magánéletben – az ukrán hatóságok azonban nem ismerik el ezt a jogot az ukrán ortodox egyház híveinek”.

Beszámolója szerint az SZBU tisztjei 850 embert kutattak át, akik közül több mint 50-et erőszakkal alávetettek egy hazugságvizsgáló eljárásnak. Ennek eredményeként régi orosz újságokat és folyóiratokat, valamint készpénzt foglaltak le. 

Úgy vélem, hogy ennek a törvénytelen akciónak az a célja, hogy végleg kiűzzék a moszkvai patriarchátushoz tartozó ukrán ortodox egyházat Ukrajna felekezeti világából, és ezzel végleg megszakítsák a hívek kapcsolatát anyaszentegyházukkal, lerombolva ezzel valószínűleg az utolsó lelki köteléket is az egykor testvéri nemzetek között

– fogalmazott a bejegyzés végén Zaharova. 

Ryszard Czarnekcki, Csehország európai parlamenti képviselője szerint hiba, hogy Ukrajna még nem kért bocsánatot a Przewodówban történtek miatt. 

A Polsat News azt írja, a képviselő szerint az is egy rossz lépés volt az ukránok felől, hogy Andrij Melnyeket, Ukrajna egykori berlini nagykövetét jelölték a külügyminisztérium alelnöki posztjára.

Olyan emberről van szó, aki Ukrajna németországi nagyköveteként relativizálta a második világháború alatt ukrán soviniszták által elkövetett, zsidók és lengyelek elleni bűncselekményeket, és megpróbálta felhígítani az egészet

– jelentette ki.

Nem értem ezt a jelölést. Úgy gondolom, hogy ez hiba, ahogyan a przewodówi tragédia miatti bocsánatkérés hiánya is hiba

– tette hozzá.

Az ukrán oldalon fennálló áramszünet miatt a ki- és belépő határforgalom is szünetel a lónyai és a barabási határátkelőhelyen – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság csütörtök reggel.

A rendőrség a várakozás elkerülése érdekében a záhonyi, tiszabecsi vagy a beregsurányi közúti határátkelőhelyet ajánlja – olvasható a közleményben.

Az Egyesült Államok újabb 400 millió dollárnyi (mintegy 170 milliárd forint) katonai segítséget bocsát Ukrajna rendelkezésére – az összeg felhasználására az elnök adott felhatalmazást a Külügyminisztérium számára.

A Fehér Ház közleménye szerint az elnök által aláírt intézkedés az újabb segélycsomagról védelmi eszközöket és szolgáltatásokat tartalmaz. A segélycsomag a védelmi minisztérium erőforrásait terheli – áll az elnöki dokumentumban.

Ezzel egy időben az elnöki hivatalhoz tartozó Nemzetbiztonsági Tanács (National Security Council) szóvivője, Adrienne Watson közölte, hogy az eszközök között szerepelnek lövedékek föld-levegő rakétarendszerek számára, valamint nehézgépfegyverek, hogy Ukrajna képes legyen ellenállni a polgári infrastruktúráját célzó orosz fenyegetésnek.

A sajtóközlemény emlékeztet, hogy az Egyesült Államok folyamatosan egyeztet Ukrajnával energia-infrastruktúráját érintő szükségletekről, és közösen dolgozik szövetségeseivel és partnereivel Ukrajna támogatása érdekében – számolt be az MTI.

Varsó arra kérte Berlint, hogy inkább Ukrajnába küldje a felajánlott Patriot légvédelmi rakétarendszert – közölte Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter szerdán.

Blaszczak a Twitteren azt írta: a folytatódó orosz rakétatámadások láttán megkérte Németországot, hogy szállítsa Ukrajnába a Lengyelországnak felajánlott légvédelmi rendszert, és az ország nyugati határán telepítse azt.

Ez meg fogja védeni Ukrajnát a további halálesetektől és áramkimaradásoktól, és növelni fogja biztonságunkat keleti határunkon

– magyarázta a tárcavezető.

Christine Lambrecht német védelmi miniszter hétfőn felajánlotta: Berlin az amerikai gyártmányú Patriot-ütegek, valamint brit gyártmányú Eurofighter vadászgépek ideiglenes telepítésével támogatja Lengyelország védelmi erőit. Blaszczak még aznap jelezte: Varsó elfogadja a felajánlást. Akkor még arról volt szó, hogy a határ lengyel oldalán telepítik az ütegeket – adta hírül az MTI.

Németország azt követően ajánlotta fel Lengyelországnak a Patriot-rendszert, hogy robbanás történt a kelet-lengyelországi Przewodów településen, két ember halálát okozva. A részleges vizsgálati eredmények alapján Varsó közölte: feltehetőleg az ukrán légvédelem egyik, szovjet gyártmányú rakétája csapódott be. Az esetet „tragikus kimenetelű balesetnek” nevezték.

Külföldi bankok, köztük OTP-érdekeltségek bevonásával nyújt hitelgaranciát kockázatmegosztás formájában Ukrajnának az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) – írja az MTI.

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet szerdai bejelentése szerint a kockázatmegosztási eszköz összesen 200 millió euró értékű új finanszírozás hitelkockázatára teremt EBRD-jótállást 50 százalékig terjedő arányban.

Az érintett finanszírozásból 80 millió eurót az OTP Leasing, 50 millió eurót a Credit Agricole, 40 millió eurót a ProCredit Bank, 30 millió eurót az OTP Bank ukrajnai érdekeltsége nyújt.

Az EBRD tájékoztatása szerint az OTP Leasing Ukrajna első számú lízingvállalata 45 százalékos piaci részesedéssel. A cég pénzügyi lízing- és flottakezelési szolgáltatásokat nyújt vállalatoknak, valamint mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak Ukrajnában.

Az EBRD szerdán bejelentette azt is, hogy 372 millió euró értékű új finanszírozási csomagot állított össze az Ukrenergo ukrajnai energiaszolgáltató vállalat számára a polgári infrastruktúra elleni orosz támadások okozta károk mielőbbi kijavítása végett.

A csomagból 300 millió eurónyi részre az Egyesült Államok vállal garanciát, 72 millió eurót a holland kormány nyújt adományként az EBRD közvetítésével.

A finanszírozási összegből Ukrajna 150 millió eurót a sürgős javításokhoz szükséges eszközök beszerzésére fordíthat, további 150 millió eurót tőkeszerkezeti támogatás formájában vehet igénybe. A 72 millió eurós holland adomány a sürgős infrastrukturális javításokat segítő finanszírozási hányadot egészíti ki.

Magyarország területére november 23-án az ukrán–magyar határszakaszon 5333 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3817 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség. 

Hozzátették: a beléptetettek közül a rendőrség 173 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől november 23-án 113 ember, köztük 42 gyermek érkezett Budapestre vonattal – számolt be honlapján a rendőrség.

Hozzátették: a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

A légiriadó-jelzés az Országos Rendőr-főkapitányság és az Állami Készenléti Szolgálat hangosbemondó készülékeinek segítségével történik – írja a Korrespondent.

Kijev Város Államigazgatása szerint azokon a területeken, ahol hosszabb ideig áram nélkül maradnak, hangszórók segítségével értesítik a lakosságot a légiriadókról. 

Fotó: Jeff J Mitchell / Getty Images Hungary

Kérjük, figyeljék az ilyen jellegű felhívásokat, légiriadó esetén pedig vonuljanak fedezékbe – hívják fel a lakosság figyelmét.

Képviselők egy csoportja törvényjavaslatot terjesztett az ukrán parlament elé, amelyben azt indítványozzák, hogy tiltsák be az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű „szárnyát” – hozta nyilvánosságra Irina Friz parlamenti képviselő szerdán a Facebookon.

Ez a törvényjavaslat teljes tilalmat ír elő minden olyan vallási szervezetre és intézményre vonatkozóan, amely elfogadja az orosz ortodox egyház fennhatóságát kánoni, szervezeti, illetve bármilyen egyéb ügyeiben

– idézett az Unian hírügynökség a képviselő bejegyzéséből. Friz szerint az ukrajnai ortodox vallási szervezetek tevékenységét annak figyelembevételével kell kezelni, hogy az ukrán ortodox egyház független az orosz ortodox egyháztól – írja az MTI.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!