Megszólalt Putyin az orosz veszteségekről: Sajnos előfordul. Ilyen az élet

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Tűzifakiviteli tilalmat rendelt el az ukrán kormány pénteken – írja a Kárpáti Igaz Szó.

A döntést Denisz Smihal miniszterelnök ismertette a péntek délutáni kabinetülés után. Közölte: a tűzifa külföldre történő kivitelét annak érdekében korlátozzák, hogy az ukrán nép számára elegendő legyen ebből az energiaforrásból.

„Ma a kormány fontos döntést hozott azzal, hogy megtiltotta a tűzifa exportját. Ez hozzájárul a tűzifakészletek felhalmozásához. Hiszen számos, különösen a frontvonal közelében fekvő településen ma már a fő tüzelőanyag a fa. Az ukrán energiarendszer elleni orosz támadások csak növelik ennek az energiaforrásnak a stratégiai jelentőségét” – fogalmazott a miniszterelnök. 

Gyertyagyújtással és az Országház dunai oldalának elsötétítésével emlékeznek meg szombaton a holodomorra, az ukrán nemzet ellen elkövetett népirtásra.

Szombaton az Országház dunai lépcsőin és a budapesti Petőfi téren is gyertyagyújtással emlékeznek meg a kommunista terror több millió ukrajnai áldozatáról – írja az MTI.

A holodomor 90., valamint az Országgyűlés 19 évvel ezelőtt kihirdetett szolidaritási határozatának évfordulója alkalmából Grexa Liliána magyarországi ukrán nemzetiségi parlamenti szószóló kezdeményezésére szombaton 17.30 és 18 óra között sötétségbe borul az Országház dunai oldala, ahol a szolidaritásukat kifejezni kívánók elhelyezhetik az emlékezés gyertyáit.

Az Országgyűlés 2003. november 26-án az elsők között ismerte el a holodomort mint az ukrán nemzet ellen elkövetett népirtást, és fejezte ki szolidaritását, együttérzését az ártatlan áldozatok hozzátartozói, leszármazottai felé.

A magyarországi ukrán nemzetiség, ahogy minden évben, idén is megemlékezik a Budapesten, Szegeden és Nyíregyházán található holodomor-emlékműveknél a XX. századi ukrán történelem egyik legnagyobb tragédiájáról, csatlakozva ezzel a világszerte 16 órára meghirdetett „Gyújts egy gyertyát a holodomor áldozatainak emlékére!” akcióhoz.

Fokozzuk erőfeszítéseinket, és partnereinkkel együttműködve azon dolgozunk, hogy Ukrajnának sürgősségi támogatást nyújtsunk az áramellátás és a fűtés helyreállításához és fenntartásához a polgári lakosság számára – jelentette be Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott pénteki telefonbeszélgetése után.

A testület jelenleg az EU Vészhelyzeti Reagálási Koordinációs Központján keresztül előkészíti a tagállamoktól és közvetlenül a bizottság vésztartalékából származó adományok mielőbbi eljuttatását Ukrajnának.

A szállítmány 200 közepes méretű és egy nagy elektromos transzformátort, illetve 40 aggregátort tartalmaz, amelyek képesek egy-egy kis és közepes méretű kórház szünetmentes áramellátását biztosítani. A transzformátorokat Litvánia, az aggregátorokat Románia ajánlotta fel. Az Európai Bizottság emellett új energiaügyi vészhelyzeti központ létrehozásán dolgozik Lengyelországban – tájékoztatott az MTI szerint a testület elnöke.

Az ukrán elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsában videókapcsolaton keresztül arról beszélt, hogy emberek milliói maradtak áram és víz nélkül az országában, miután az orosz csapatok egyetlen nap alatt 70 rakétát lőttek ki Ukrajnára.

Egy svéd bíróság elrendelte egy férfi előzetes letartóztatását Svédország és más külföldi hatalom elleni illegális hírszerzési tevékenység gyanújával.

Az orosz gyökerekkel rendelkező férfit kedd reggel tartóztatta le a rendőrség, miután rajtaütöttek Stockholm egyik gazdag külvárosában. A feltételezett bűncselekmények állítólag 2014 júliusa és a letartóztatás napja között történtek – írja a The Guardian.

Az ügyészek szerint a keddi razziában letartóztatott második személyt szabadon engedték, de továbbra is gyanúsítottként tartják nyilván. Mindketten tagadtak minden bűncselekményt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte: egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, és megvitatták egy lehetséges együttműködés megkötését, amely Ukrajna energiastabilitásának biztosítására irányulna.

Az ukrán államfő legújabb Twitter-bejegyzésében számolt be a megbeszélésről, részleteket azonban nem árult el. Zelenszkij jelezte azt is, hogy köszönetet mondott Von der Leyennek, amiért kezdeményezte az Oroszország elleni újabb szankciós csomag kidolgozását. Megjegyezte: az orosz olaj árplafonjának meghatározásakor hatékony álláspontot kell képviselniük az illetékeseknek.

Ukrajna számára több katonai segítséget, egyúttal a Moszkvára gyakorolt nyomás növelését sürgette Gitanas Nauseda litván elnök a lengyel, lett és román elnökökkel tartott találkozóján pénteken Kaunasban.

Bővítenünk kell támogatásunkat Ukrajnának: légvédelmi rendszereket, fegyvereket, katonai felszerelést, téli egyenruhát kell szállítanunk, mindent, amire Ukrajnának szüksége van

– mondta pénteken a litván elnök, miután Andrzej Duda lengyel, Egils Levits lett és Klaus Iohannis román hivatali kollégájával tárgyalt.

A litván elnök követelte az Oroszország elleni szankciók folytatását. „Nem maradhat semmilyen forrása a Kremlnek a háború folytatására” – hangsúlyozta.

A négy elnök biztonsági és védelmi kérdésekről, valamint a NATO keleti szárnyának megerősítéséről tárgyalt. Video-összeköttetésen keresztül beszélt a rendezvényen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is. Zelenszkij azt mondta, hogy országa az európai értékekért harcol, és Ukrajna „Európa önmagáért folytatott küzdelmének frontvonalává vált”. 274 nap múlt el (a háború kezdete óta), és Oroszország Európa-ellenes agressziója kudarcra van ítélve, az európai szabadság garantált – mondta az MTI szerint az ukrán elnök.

Von der Leyen kijelentette: „Továbbra is Ukrajna mellett fogunk állni. Mert az ukránok egy jobb jövőbe, az európai jövőbe vetett reményükért küzdenek”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte: mára világossá vált, hogy Oroszország és a Donbasz újraegyesítésének már korábban meg kellett volna történnie.

Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy ennek az újraegyesítésnek már korábban meg kellett volna történnie. Talán nem lett volna ennyi civil áldozat, nem halt volna meg ennyi gyerek a bombázások alatt

– mondta Putyin.

Visszacsatlakoztatták az ukrán energiahálózatra Ukrajna mind a négy atomerőművét – írta a Reuters. 

Az atomerőműveket néhány napja, az orosz rakétatámadások miatt kellett lecsatlakoztatni a hálózatról. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) most közölte, hogy péntekre mind a négy erőművet visszacsatlakoztatták az ukrán hatóságok.

A négy erőmű közül a zaporizzsjai atomerőművet már csütörtökön visszacsatlakoztatták, pénteken pedig a rivnyei és hmelnickiji nukleáris létesítményeket, valamint a Mikolajivi területen található dél-ukrajnai atomerőművet is visszacsatlakoztatták a hálózatra – áll a közleményben.

Kimenekítik az ukrán erők által nemrég visszavett Herszon város kórházaiból az összes beteget az orosz erők folyamatos ágyúzásai miatt – közölte pénteken Jaroszlav Janusevics, a dél-ukrajnai megye kormányzója.

„Az állandó orosz ágyúzás miatt evakuáljuk a kórházi betegeket Herszonból” – írta a kormányzó. Szavai szerint a Herszonban lévő megyei kórházban kezelt gyerekeket már a szomszédos megye központjába, Mikolajivba szállították, ahol minden szükséges orvosi ellátást megkapnak. Tájékoztatott arról, hogy a herszoni regionális pszichiátriai intézet betegeit is evakuálták. Odesszába száz beteget szállítottak át arra az időre, amíg nem szűnnek meg az orosz támadások.

A kormányzó az MTI szerint közölte pénteken azt is, hogy csak a csütörtöki nap folyamán tíz helyi lakos vesztette életét, és 54 sérült meg a megyében az orosz támadások következtében. Hozzátette, hogy az orosz erők egy nap alatt 49-szer nyitottak tüzet Herszon megye területére.

A ukrán vezérkar arról számolt be, hogy a Zaporizzsja megyei – orosz megszállás alá került – Melitopol város közelében, Zelenij Jar településen az ukrán erők felszámoltak egy orosz élőerő-összpontosulást. A megerősített adatok szerint húsz orosz katona meghalt, és 15 megsebesült.

A kijevi katonai vezetés összesítése alapján az elmúlt napon mintegy 430 orosz katona halt meg, velük együtt az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége megközelítőleg 86 150-re nőtt.

A prágai hatóságok több száz fűtőtestet, aggregátumot és orvosi felszerelést küldenek Kijevbe és Mikolajivba 22 millió korona értékben – jelentette be a cseh főváros polgármestere, Zdenek Hrib Twitteren. 

Csehország támogatni fogja Ukrajnát Oroszország legyőzésében és a háború utáni újjáépítésben is – tette hozzá. 

Milliók szembesülnek rendkívüli nehézségekkel és nyomorúságos életkörülményekkel Ukrajnában a kritikus infrastruktúrára mért orosz légicsapások miatt – hívta fel a figyelmet közleményében Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.

Oroszország október eleje óta erőteljes tűz alá vette a polgári lakosságnak vizet, áramot és fűtést biztosító létesítményeket. A heti rendszerességű támadásokban legalább 77 civil vesztette életét, és 272-en megsebesültek.

A főbiztos rámutatott: e támadások „komoly aggályokat vetnek fel, hiszen a nemzetközi humanitárius jog elvárja, hogy minden egyes objektum megtámadásából kézzelfogható és közvetlen katonai előny származzon”.

Moszkva elismerte, hogy alapvető létesítményeket támad, és jelezte: azt akarja elérni, hogy Ukrajna harcképessége csökkenjen, valamint hogy a kijevi vezetés tárgyalóasztalhoz üljön. Kijev háborús bűncselekménynek tekinti ezeket a támadásokat – írja az MTI.

Türk egyúttal hozzátette: az ENSZ előzetes elemzése szerint nagy valószínűséggel hitelesek azok a felvételek, amelyeken ukrán katonák orosz hadifoglyokat végeznek ki.

Kijev korábban megígérte, hogy kivizsgál minden visszaélést, amelyet feltehetőleg az ukrán fegyveres erők követtek el. Az ENSZ szerint mind az orosz, mind az ukrán fél kínzott hadifoglyokat.

Türk felszólította Moszkvát és Kijevet: tegye egyértelművé a katonák számára, hogy nem torolhatják meg sérelmeiket a rabokon. A főbiztos hozzátette: a kivégzésekre vonatkozó vádak részrehajlásmentes és transzparens kivizsgálására van szükség.

Az ukrán oldalon informatikai hiba történt, emiatt péntek délutántól szünetel a határforgalom a tiszabecsi közúti határátkelőhelyen. A leállás a gépkocsiforgalmat érinti, a gyalogosok zavartalanul közlekedhetnek.

A rendőrség honlapján felhívta az Ukrajnába utazók figyelmét, hogy a várakozás elkerülése érdekében válasszák az átkelésre a záhonyi vagy a beregsurányi közúti határátkelőhelyet.

A külföldre utazóknak azt tanácsolják, hogy indulás előtt tájékozódjanak a határátkelőhelyek nyitvatartási idejéről és az aktuális várakozási időkről a police.hu Határinfó oldalán, valamint a Rendőrségi Útinformációs Rendszer (Rutin) mobilapplikáció segítségével.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára a The Guardiannek adott interjúban megerősítette, hogy az annektált Krím félszigeten több olyan iráni katonai tanácsadó is életét vesztette, akik segítettek az orosz hadseregnek működtetni az iráni Shahed–136 kamikazedrónokat.

Október végén a The Jerusalem Post írt arról, hogy amerikai és ukrán források szerint tíz iráni állampolgár halt meg a Krím félszigeten az ukrán csapások miatt, miközben orosz katonákat képeztek ki az iráni drónok használatára. 

Olekszij Danyilov egyértelművé tette, hogy a továbbiakban is üldözni fogják az országban tartózkodó irániakat. 

Elfogadhatatlan, hogy miközben Magyarország mindent megtesz Ukrajna támogatása érdekében, több magyar vállalatot is ellehetetlenítenek a szomszédos országban pusztán azért, mert Oroszországban is jelen vannak – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Brüsszelben.

A tárcavezető a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai uniós miniszterek tanácsülését követő sajtótájékoztatóján sérelmezte, hogy a Richternek számos termékét kitiltották az ukrán piacról, az Egis esetében is megindították ezt az eljárást, valamint egyesek bojkottra szólítottak fel a Mollal szemben – írja az MTI.

Ezek a cégek teljesen törvényesen működnek, semmifajta jogszabályt nem sértettek meg, működésük szabályos, egyetlen »bűnük«, hogy mivel nemzetközi vállalatok, ezért Oroszországban is van jelenlétük

– hangsúlyozta. Hozzátette: utóbbi ugyanakkor semmilyen nemzetközi jogszabályt nem sért, hiszen a részvétel a gyógyszeriparban és az energiaágazatban nem ütközik szankciós rendelkezésekbe.

„Ezért elvárjuk az Európai Uniótól, hogy lépjen fel az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy EU-s tagországból érkező vállalatokat ne lehetetlenítsenek el” – húzta alá.

Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy az EU idén májusban teljes vámmentességet vezetett be az ukrán termékekre és szolgáltatásokra vonatkozóan 2023 közepéig, hogy ezzel is segítse a háborúba süllyedt országot, és hazánknak nincs ellenére a későbbi hosszabbítás sem.

Ugyanakkor azt viszont elfogadhatatlannak tartjuk, hogy miközben Magyarország mindent megtesz Ukrajna támogatása érdekében (...) addig Ukrajnában magyar vállalatok működését lehetetlenítik el

– szögezte le. A miniszter újságírói kérdésekre válaszolva ezt követően megismételte, hogy a kormány kész megadni kétoldalú alapon az Ukrajnának szánt jövő évi európai uniós pénzügyi támogatás hazánkra eső részét, de a közös hitelfelvételt nem támogatja.

Közölte, az erről szóló jegyzéket a kijevi magyar nagykövet átadta az ukrán külügyminisztériumban előző nap, azt kérve, hogy induljanak meg a tárgyalások az ügyben.

Oroszország elérte a digitális szuverenitást, mert a külföldi cégek mind kivonultak a piacról – közölte Maksut Shadajev, az Orosz Föderáció Digitális Fejlesztési Minisztériumának vezetője a Digital Diamond című fórumon. 

Ha a digitális szuverenitásról beszélünk, azt már elértük, mert a külföldi cégek már elhagyták a piacot. Magunk maradtunk 

– közölte Shadajev. A külföldi cégek okozta űrt most hazai szereplők tudják betölteni – tette hozzá. A Digital Diamond egy modern technológiával és digitális médiával foglalkozó fórum, amelynek célja összehozni a digitális gazdasági vezetőket és iparági szakértőket – írja a TASZSZ. 

Lefotóztak egy kislányt, amint egy Kijev melletti benzinkúton tölti az inhalátorát, mivel a városban még mindig áramszünet van.

A lakosság 60 százalékát érintő áramkimaradásokat az orosz rakétacsapások okozták – írja a Sky News.

Andrzej Duda lengyel elnök azt szeretné, ha a Németország által felajánlott, amerikai gyártmányú Patriot ütegek Lengyelország területét és a lengyel állampolgárokat védelmeznék – jelentette ki pénteken a lengyel államfő kabinetfőnöke azt a javaslatot kommentálva, amely szerint a rakétákat Nyugat-Ukrajnába kellene telepíteni.

Andrzej Duda elnök álláspontja teljesen világos. […] Amennyiben Németország átadná a rendelkezésére álló Patriot ütegeket, akkor ezeknek a lengyel területet, a lengyel állampolgárokat kell védeniük

– hangsúlyozta Pawel Szrot kabinetfőnök a lengyel közszolgálati rádióban.

Szrot azért tartotta fontosnak ezt hangsúlyozni, mert szerdán Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter, hivatkozva az Ukrajnát érő újabb orosz rakétatámadásokra, arra kérte a német felet, hogy inkább Nyugat-Ukrajnába küldje a Berlin által Lengyelországnak felajánlott Patriot légvédelmi rakétarendszert.

Ez meg fogja védeni Ukrajnát a további halálesetektől és áramkimaradásoktól, és növelni fogja biztonságunkat keleti határunkon

 – érvelt Blaszczak az MTI szerint.

2022 márciusában az amerikai hatóságok meggyőzték Lengyelországot, hogy Kína határozott kérésének eleget téve ne szállítson Ukrajnába a MiG–29-es vadászgépeiből. Erről Owen Matthews brit újságíró számolt be a The Spectator című lapban. 

Washington kezdetben pozitívan nyilatkozott a lengyel vadászrepülők Ukrajnába szállításáról, nem sokkal később, március nyolcadikán azonban pálfordulat következett be a Pentagon állásfordulásában, és elfogadhatatlannak nevezte Lengyelország ajánlatát. 

Owen Matthews kínai forrásai szerint Washington és a kínai kormány megállapodást kötött, miszerint ha az Egyesült Államok megakadályozza a vadászgépek Ukrajnába szállítását, akkor Kína „mindent megtesz annak érdekében, hogy leredukálják Putyin nukleáris fenyegetését”.

Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Minszk haderő bevetését tervezi Ukrajnában.

Nem küldjük oda a katonáinkat, mert erre semmi szükség. Noha 35-40 ezer embert azonnal készenlétbe helyezhetnénk, a mi fegyveres erőink nem oldanák meg a problémát

– hangsúlyozta csütörtökön újságíróknak nyilatkozva a fehérorosz vezető. Lukasenka arról is beszélt, hogy szerinte az ukrán vezetésnek „le kellene állítania magát”, és lépéseiket kell tennie a konfliktus lezárása érdekében, ha nem kívánja rengeteg ember halálát és országa pusztulását – írja az MTI.

A belarusz elnök az orosz állami Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, hogy véleménye szerint az amerikaiak nem törekszenek béketárgyalásokra, csupán az atomháborútól tartanak.

Tárgyalni kell. De észszerűen tárgyalni, és a békéről tárgyalni. Ukrajnát és ugyanúgy a lengyeleket és az amerikaiakat, akik mögötte állnak, le kell leplezni, valós fénybe helyezni őket. Ők nem kívánnak semmiféle béketárgyalásokat. Amerika – amely Lengyelország által uralkodik – csak egy dologtól fél: a nukleáris összetűzéstől

– nyilatkozta a fehérorosz elnök.