Titkosszolgálati levelekből kiderült: Putyin Japánt akarta megtámadni Ukrajna helyett
-
Oroszország 2021 nyarán Japán megtámadására készült, hónapokkal azelőtt, hogy Vlagyimir Putyin elnök teljes körű inváziót indított volna Ukrajna ellen – derül ki egy, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik informátorától származó levélből, amelyet a Newsweek közölt.
A március 17-i keltezésű e-mailt „A változás szelének” nevezett ügynök küldte Vlagyimir Osecskin orosz emberi jogi aktivistának, aki a Gulagu.net korrupcióellenes honlapot vezeti, és jelenleg Franciaországban él száműzetésben.
Az FSZB-ügynök rendszeresen ír üzeneteket Osecskinhez, amelyekből kiderül, hogy milyen düh és elégedetlenség uralkodik a szolgálaton belül a háború miatt, amely akkor kezdődött, amikor Putyin február 24-én megszállta a szomszédos Ukrajnát.
Vlagyimir PutyinFotó: Mikhail Svetlov / Getty Images Hungary2021 augusztusában Oroszország „elég komolyan készült egy lokalizált katonai konfliktusra Japánnal” – írta az ügynök egy Osecskinhez küldött márciusi e-mailben. Az FSZB-ügynök azt sugallta, hogy Oroszország ehelyett inkább úgy döntött, hogy hónapokkal később megszállja Ukrajnát.
Nagy volt a bizalom, hogy az országok az éles konfrontáció, sőt a háború szakaszába lépnek. Hogy végül miért Ukrajnát választották a háborúra, arra másoknak kell válaszolniuk
– olvasható az egyik levélben. A levelek ezenfelül részletezték a Japánt célzó hadviselést, miközben beindult az orosz propagandagépezet is, amely hatalmas lendülettel „nácinak” és „fasisztának” bélyegezte a japánokat.
A második világháborút hivatalosan lezáró békeszerződést Oroszország és Japán soha nem írta alá, főként a Japán által követelt, de Oroszország által megszállt szigetcsoport, a Kuril-szigetek körüli viták miatt.
-
A rendelkezésre álló információk szerint az Orosz Föderációban és Ukrajna ideiglenesen megszállt területein folynak az előkészületek, hogy december 10-től újabb titkos mozgósítási hullámot hajtsanak végre – állítja az ukrán fegyveres erők vezérkara.
Vlagyimir Putyin orosz elnök október 14-én jelentette be, hogy a hónap végére befejeződik a részleges mozgósítás, ugyanis szeptember 21-e óta állítólag már 222 ezer oroszt mozgósítottak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Oroszországban szeptember 21-én rendelték el az úgynevezett részleges mozgósítást.
-
Az Institute for the Study of War (ISW) elemzői szerint a katonai műveletek általános üteme a közeljövőben növekedni fog.
Az elemzők arra a következtetésre jutottak, hogy ugyan az elmúlt hetekben a rosszabbodó időjárási körülmények (mint például a heves esőzés) ellehetetlenítették a komolyabb katonai hadműveleteket, a hőmérséklet csökkenésével ismét felélénkülhet a front.
Jelenleg nem tudni, hogy bármelyik fél készülne-e komolyabb offenzívára, de a meteorológiai tényezők, amelyek ezeket eddig megakadályozhatták, enyhülni fognak a következő napokban.
-
Az ukrán–magyar határszakaszon 5857-en léptek be szombaton Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4253-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 244 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Összesen 160 menekültet fogadtak szombaton Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársai a társszervekkel együttműködve – közölte a rendőrség.
A 160 érkező közül 60 gyermek volt, ők valamennyien vonattal érkeztek a fővárosba. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
-
A szombati eseményekről ide kattintva olvashat.
-
A NATO-országok mintegy kétharmada már kimerítette lehetőségeit az ukrajnai fegyverszállítást tekintve – írta meg a TASZSZ orosz állami hírügynökség a The New York Timesra hivatkozva.
Az amerikai lap minderről az észak-atlanti szövetség képviselői alapján írt. A 30 tagországból húsznak már majdnem nullán áll a készlete, tíz ország azonban még így is megőrizte a fegyverszállítás lehetőségét. Ezek között van Franciaország, Németország, Olaszország és Hollandia.
-
Köszöntjük olvasóinkat az orosz–ukrán konfliktus élő hírfolyamában. Ahogy megszokhatták, ma is nyomon követjük a háború legfrissebb fejleményeit. Tartsanak velünk!