Az úgynevezett helyreállító projekt keretein belül már több mint kétezer munkanélküli ukrán állampolgár talált munkát. A hírről Tatjana Berezsnaja ukrán gazdaságiminiszter-helyettes számolt be – írja az Ekonomicsna Pravda.
A területi önkormányzatok aktívan kiveszik a részüket az ország helyreállítását célzó munkákból, és egyre több munkanélkülivé vált ember csatlakozik hozzájuk
– közölte a politikus. Szumiban, Csernyihivben, Kijevben, Donyeckben, Poltavában és Rivnében végeznek ilyen jellegű munkákat. Tatjana Berezsnaja szerint egész Ukrajnában legalább ötmillió ember vesztette el az állását.
Ha az oroszoknak lesz rá lehetőségük, újra megpróbálják bevenni Kijevet. Az ukrán katonaság azonban már levonta a következtetéseket, a városvezetés pedig mindenben rendelkezésükre áll, hogy a februári események ne ismétlődjenek meg – mondta Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere.
Kijev az ország szíve és az orosz agresszor célpontja volt és marad is. Ha lehetőségük lesz rá, mindenképpen megpróbálják Kijevet elfoglalni. Nem akarok senkit megijeszteni, de erre fel kell készülnünk
– fogalmazott az RBC-Ukrajnának adott interjújában.
A polgármester szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is egész Ukrajnát akarja, nem csak annak egyes részeit. És addig megy el, ameddig engedjük neki – tette hozzá.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) őrizetbe vette azokat az orosz ügynököket, akik rakétákkal célozták meg a donyecki régió szlovjanszki iskoláit – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ügynökök a védelmi erők egységeinek pozíciójáról és mozgási útvonalaikról gyűjtöttek információkat, valamint átadták az orosz erőknek a szociális létesítmények és általános iskolák intézményeinek pontos helyszíneit
– fogalmazott közleményében az ukrán titkosszolgálat. Hozzátették, hogy ezen információk alapján terveztek rakétacsapásokat indítani.
A közlemény szerint két további helyi lakos ellenséges csatlósnak bizonyult, akik információkat osztottak meg az oroszokkal az ukrán fegyveres erők felszereléseinek mozgásáról, valamint az ukrán iskolák földrajzi elhelyezkedéséről, amit fényképekkel és a környék részletes leírásával egészítettek ki.
A Pentagon fontolgatja a Boeing azon javaslatát, miszerint olcsó, kis méretű precíziós bombákat szállítanának Ukrajnának, amelyeket a bőségesen elérhető rakétákra szerelnének fel. Ez lehetővé tenné, hogy Kijev messze az orosz határ vonalak mögött csaphasson le – írja a Sky News.
A beszámoló szerint a földről indítható, kis átmérőjű bombákat (GLSDB) már 2023 tavaszán átadhatják Ukrajnának, amelyek egyesítik a GBU–39 kis átmérőjű siklóbombát az M26 rakétahajtóművel.
A GLSDB 150 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik, ami lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy olyan értékes katonai célpontokra csaphasson le, amelyek eddig elérhetetlennek bizonyultak.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 87 900 orosz katona esett el, az elmúlt napon 590 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 16 orosz hajót, 1555 hadműveleti és taktikai drónt, 163 egység speciális felszerelést és 531 cirkálórakétát számoltak fel.
Mind az ukrán katonáknak, mind az ukrán civileknek fel kell készülniük az újabb támadásokra – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Ukrajnában már többfelé fagypont közeli a hőmérséklet, és a lakosokat továbbra is számos áramkimaradás sújtja, ezért az államfő hangsúlyozta, hogy a krízis egyhamar nem múlik el.
Tudomásunk szerint a terroristák újabb támadásokra készülnek. Ezek tények, és mindennek addig nem lesz vége, amíg vannak rakétáik
– fogalmazott Volodimir Zelenszkij. Elmondása szerint ez a hét is olyan nehéz lesz, mint az előző, de a védelmi erők és az egész ország is készülődik – számolt be a Sky News.
Naponta bombázza Herszont az orosz tüzérség a november 11-ei kivonulás óta. A támadásokban múlt csütörtök óta 10 ember halt meg – közölte friss hírszerzési jelentésében a brit védelmi minisztérium.
A jelentés szerint a város még mindig sebezhető, mert továbbra is a legtöbb orosz tüzérségi rendszer hatótávolságán belül van, amelyek jelenleg a Dnyeper folyó partján állomásoznak.
A herszoni régióban keletkező károk nagy részét valószínűleg az okozza, hogy az orosz erők több rakétavetőt használnak, mint korábban – olvasható a jelentésben.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 28 November 2022
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) November 28, 2022
Find out more about the UK government's response: https://t.co/XWuPnTsw1W
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/YurfEk2Bth
A zaporizzsjai atomerőmű továbbra is orosz ellenőrzés alatt áll – közölte a város orosz adminisztrációja a The Guardian szerint.
A bejelentés azután érkezett, hogy vasárnap Petro Kotin, az Enerhoatom vezetője azt mondta, bizonyos jelek arra mutatnak, hogy az orosz erők a zaporizzsjai atomerőmű elhagyására készülnek, amit márciusban, nem sokkal a háború kitörése után foglaltak el.
A média aktívan terjeszti azokat a hamis információkat, melyek szerint Oroszország azt tervezi, hogy kivonul Enerhodarból és elhagyja az atomerőművet. Ez az információ nem igaz
– fogalmazott az orosz adminisztráció hétfőn a Telegramon.
Dnyipropetrovszk régióját ágyúzták az oroszok vasárnap éjjel – közölték a helyi ukrán hatóságok.
A támadásban senki nem sérült meg, de a heves ágyúzás három közösséget ért Nikopol városa közelében – mondta Valentin Reznicsenko, a régió kormányzója.
Beszámolója szerint több mint 30 lövedék csapódott be lakott területekre. A támadás körülményeit még vizsgálják – számolt be a CNN.
Az ukrán légvédelmi erők sikeres támadásai miatt néhány napon belül jelentős veszteségeket szenvedett az orosz hadsereg – állítja összegzésében az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
Az Unian által közölt beszámoló szerint a halálos áldozatok számát még pontosítják, ugyanakkor, mint írják, az oroszok a zaporizzsjai Enerhodar, Pologij és Csernyigovka térségében szenvedtek veszteséget.
Szándékosan terjed az a hamis információ, amely szerint Belarusz offenzívára készül Ukrajna ellen. Ezzel Oroszország megpróbál ráijeszteni az ukránokra – mondta Andrij Jusov, az ukrán Hírszerzési Főigazgatóság sajtóképviselője.
A pszichológiai-információs hadviselésnek gyakran több célja is van. Ebben az esetben az oroszok célja lehet a pánik szítása a lakosság körében, de az ukrán védelmi erők szándékos félretájékoztatása is, hogy azok csapataikat más területekre irányítsák
– fogalmazott Andrij Jusov az Unian Szabadság című adásában.
Szerinte Oroszország csak rá akar ijeszteni az ukránokra azzal, hogy Belaruszt is bevonják a háborúba. Ugyanakkor nem zárja ki, hogy Aljakszandr Lukasenka kormánya nem jelent fenyegetést Ukrajnára.
„A belorusz elnök fegyverekkel, lőszerekkel és páncélozott járművekkel segíti Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és országának légterét is biztosítja az Ukrajna elleni támadásokhoz” – folytatta Jusov.
Az orosz hadsereg arra számít, hogy az ukrán fegyveres erők átkelhetnek a Dnyipro folyón, majd ellentámadást hajthatnak végre Herszon megye keleti részén. Mindez veszélyeztetné a Krímtől a szárazföld felé tartó összes lényeges vezetékes kommunikációs vonalat – írja elemzésében az Institue for the Study of War (ISW).
Az Ukrajinszka Pravda által közzétett tanulmány azt írja, hogy az orosz csapatok nem számolnak azzal, hogy meg tudják akadályozni az ukránok átkelését a Dnyipro folyón, emiatt nem helyezik előtérbe azokat a védelmi állásokat, amelyek megakadályozzák az átkelést.
Azok az ukrán állampolgárok, akik Oroszország területére evakuáltak, semmilyen igazoló dokumentumot nem kaptak – közölte az ukrán Nemzeti Ellenállási Központ.
Az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint az oroszok szándékosan humanitárius válságot idéznek elő a megszállt déli területeken, majd felajánlják a lakosoknak, hogy Oroszországba is evakuálhatnak.
A központ felhívja a figyelmet, hogy azok az ukránok, akik beleegyeztek a távozásba, Oroszországba való megérkezésükkor nem kapnak orosz útlevelet, sem tartózkodási engedélyt. Mindössze egy papíralapú igazolást kapnak arról, hogy elhagyták a megszállt területet.
„Valójában jogok nélkül tartózkodnak Oroszország területén” – tették hozzá.
Növelheti 2023-ban az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget Nagy-Britannia, erről Rishi Sunak miniszterelnök hétfőn beszélhet részletesebben – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Továbbra is támogatjuk Ukrajnát, ameddig csak kell. Jövőre fenntartjuk vagy növeljük a katonai segítséget. Új légvédelmi segítséget is nyújtunk az ukránoknak és az általuk igénybe vett kritikus infrastruktúra védelme érdekében
– fogalmazott a brit miniszterelnök a hírügynökség szerint.
Magyarország területére 2022. november 27-én az ukrán–magyar határszakaszon 4948 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4177 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 198 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2022. november 27-én 263 ember, köztük 86 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A belorusz különleges erők különböző egységeit az ukrán–belorusz határ közelében látták, ahová átcsoportosították őket a biztonság megerősítésére – írta meg az RBK Ukraine az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának Facebook-oldalára hivatkozva.
A jelentés szerint a csapatok részt vesznek a belorusz államhatár védelmének megerősítésében. Az ukrán vezérkar ugyanakkor hozzátette, hogy információik szerint a belorusz csapatok támogatás nélkül nem tudják lerohanni Ukrajnát.
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Vasárnapi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!