Elterjedt a közösségi oldalakon egy meghökkentő szimulációs videófelvétel, amely pontos számokat, adatokat felsorolva bemutatja, milyen következményei lennének annak, ha atombombát dobnának le Kijevre.
Az angol nyelvű videóban egy 100 megatonnás nukleáris töltet által okozott pusztítást szemléltetnek. Ha ez a katasztrófa bekövetkezne, 64,2 kilométeres sugarú körben történne hőmérsékleti sugárzás. A robbanás okozta lökéshullám sugara 54 kilométer lenne, az elektromágneses sugárzás pedig egy 7 kilométer sugarú körben okozna kárt.
A bomba egy közel 8 kilométeres sugarú területen körülbelül 35 másodpercig pusztítana, emellett úgy becsülik, hogy mindez közel két és fél millió ember halálát okozná.
Simulated consequences of dropping a 100-megaton nuclear bomb on Kyiv. pic.twitter.com/7PTSvnfyOD
— Clash Report (@clashreport) December 1, 2022
A megszállók arra készülnek, hogy a Krímen ismételjék meg a Herszonból való menekülés forgatókönyvét. Oroszország csomagolóanyagot szállított az ideiglenesen megszállt félszigetre, hogy kiürítse a múzeumokat – számolt be a Krími Stratégiai Tanulmányok Intézete nevű ukrán állami szervezet vasárnap.
Szerintük a múzeumi gyűjtemények már most is veszélyben vannak a területen, ugyanis a megszállók értékes kiállítási tárgyakat lophatnak el.
Néhány krími múzeumba csomagolóanyagot vittek a gyűjtemények evakuálásához. Bennfentes információk szerint az evakuálás a megszálló csapatok Perekopra való visszavonulása esetén kezdődhet meg. A Krími Stratégiai Tanulmányok Intézetének szakértői szerint valószínűleg az evakuálás már korábban – a fegyveres erők offenzívájának a Dnyeper bal partján történő bevetésével – megkezdődhet. Követjük a helyzetet
– áll az intézet jelentésében az Unian ukrán hírügynökség szerint.
A kijevi egészségügyi intézmények és kórházak vezetőit arra kérték, hogy ideiglenesen függesszenek fel minden tervezett kórházi kezelést – írja a Korrespondent.
A döntésről szóló határozatot Mikola Povoroznik, a Kijevi Állami Közigazgatás (KMDA) alelnöke írta alá. A dokumentum nem említi a felfüggesztés kérésének okát, de valószínűleg az áramkimaradásokkal áll kapcsolatban.
Több mint tíz ház maradt fűtés nélkül Donyeck Petrovszkij kerületében az ukrán fegyveres erők ágyúzása miatt – közölte Olekszij Kulemzin, a város polgármestere.
Elmondása szerint a Revjakina utcában megsérült a fűtési vezeték.
Központi fűtés nélkül maradt 13 lakóház, két iskola és egy óvoda. A hálózat munkatársai a károkat javítják – jelentette a polgármester a TASZSZ szerint.
A Donbassz Állami Műszaki Intézet Alcsevszki Ipari Főiskolájának kollégiuma megsemmisült az ukrán fegyveres erők által végrehajtott ágyúzás következtében – számolt be Albert Apsev, a város polgármestere vasárnap Telegram-csatornán.
Ezúttal a mi technikumunk volt a rakétacsapás célpontja. Abszolút polgári infrastruktúra. Szerencsés véletlen, hogy nincsenek áldozatok és sérültek. A szálló teljesen megsemmisült, magának a technikumnak az üvegezése is megsérült
– mondta a polgármester a csatornán közzétett videóban.
Hiába borultak teljes sötétségbe a bevásárlóközpontok az ukrajnai Lvivben, az üzletek így is tele vannak vásárlókkal.
A lakosság kénytelen alkalmazkodni, mert az ukrán városokban előre eltervezett és váratlan áramkimaradások egyaránt előfordulnak. Több üzletben gyertyával világítanak, máshol élő zene mellett lehet italozni – írja az Euronews.
Az áramszünet miatt megtaláltuk a saját boldogságreceptünket
– mondta el az egyik pincér. „A gyertyák körül sokkal kedvesebben, sokkal többet beszélgetnek egymással az emberek” – magyarázta.
Ukrajna herszoni régiójában található Nova Kahovka településén több boltot is kifosztottak az orosz megszállók – számolt be az ukrán fegyveres erők vezérkara szombati összefoglalójában.
Az ellenséges csapatok folytatják a lakosság kifosztását az ideiglenesen megszállt területeken. Az orosz megszállók hűtőszekrényeket, pénztárgépeket rabolnak ki Nova Kahovka üzleteiből
– áll a jelentésben.
Az Unian ukrán hírügynökség szerint a megszállók legutóbb december 2-án, a zaporizzsjai régió Novomikolajivka településén foglaltak le háztartási gépeket a civil lakosságtól.
Az Ukrajnában harcoló orosz csapatok gyorsabban használják fel a lőszert, mint ahogy pótolni tudják a készleteket – közölte Avril Haines, az amerikai Nemzeti Hírszerzés igazgatója. Oroszország annyira gyorsan elhasználja a készleteit, hogy más országokhoz, például Észak-Koreához kell fordulnia segítségért – közölte Avril Haines az NBCB Newszal.
Pontos számot azonban nem tudott mondani, csak egy hozzávetőleges becslést. Avril Haines szerint Észak-Korea egyelőre „korlátozott mértékben” segíti Putyin háborúját, de a továbbiakban is figyelemmel kísérik a folyamatokat.
Ukrajna négy régiójában légiriadót hirdettek éjszakára.
A hivatalos ukrán oldalakon közzétett üzenetekben figyelmeztették a lakosságot. A sziréna Dnyipropetrovszk, Poltava, Szumi és Harkiv régiókban szólalt meg.
Az amerikai hírszerzés úgy véli, hogy a következő hónapokban lelassul az ukrajnai ellenségeskedés üteme – mondta szombaton Avril Haines, az Egyesült Államok Nemzeti Hírszerzésének igazgatója.
Őszintén szólva, már most azt látjuk, hogy a konfliktus üteme valamelyest csökkent és a következő hónapokban is ezt fogjuk látni
– idézi a TASZSZ orosz állami hírügynökség az amerikai nemzeti hírszerzés vezetőjét. Haynes szerint a kérdés az, hogy milyen lesz a helyzet a konfliktusövezetben a téli időszak vége után.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere kapott egy gyermekrajzot egy Kijevből Budapestre érkezett hétéves kisfiútól. „Ezt a rajzot egy ukrán kisfiútól kaptam a minap. Rég örültem ennyire egy meglepetésnek” – osztotta meg örömét Karácsony Gergely.
Hozzátette, a kisfiú egyike azoknak a gyerekeknek, akik a Fővárosi Önkormányzat, a UNICEF és a Terre des hommes Alapítvány menekülteket segítő programjaiban vesz részt.
„Örülök, hogy ő is úgy érzi, ahogy mi szeretnénk hinni: Budapest befogadó és szolidáris város” – közölte a főpolgármester.
Az idén Nobel-békedíjjal kitüntetett Polgári Szabadságjogokért Központ vezetője, Olekszandra Matvijcsuk szerint a háborús bűnök elkövetése szerves részévé vált az orosz háborús kultúrának, ezért nem szabad várni az elkövetők bíróság elé állításával.
A megszálló orosz csapatok rendszerszinten követik el a háborús bűncselekményeket Ukrajna egyes megszállt részein, a világot azonban egyelőre nem érdekli az igazságszolgáltatás – mondta a Szabad Európa ukrán szerkesztőségének adott interjújában Olekszandra Matvijcsuk.
Oroszország évtizedek óta geopolitikai célokért harcol, a háborús bűncselekményeket pedig e háborúk megnyerésének eszközeként használja. Megtanulták, hogy azt tehetnek, amit akarnak, mert nem büntették meg őket a háborús bűnökért
– vélekedett az interjúban.
A Jobbik elnökét, Gyöngyösi Mártont 2015-ben tiltották ki Ukrajnából, amiért kamumegfigyelőként részt vett a donyecki és luhanszki álnépszavazáson. A „megfigyelők” Moszkvából utaztak a térségbe, megkerülve az ukrán határellenőrzést.
Gyöngyösi Márton a Jevropejszka Pravda ukrán hírportálnak adott interjút december harmadikán, amelyben azt mondta, sajnálja, hogy megszegte az ukrán törvényt, és részt vett az álnépszavazásban, de nagyon felháborította az ukrán nyelvtörvény – írja a The New Voice of Ukraine.
Gyöngyösi Márton leszögezte, hogy ma már nem úgy döntene, mint ahogy akkor döntött, nem venne részt a „népszavazásban”.
A donyecki régió egy Makijivka nevű városában az orosz csapatok a vízért sorban álló – városban ugyanis egyáltalán nincs központi vízszolgáltatás – férfiaknak is osztogatták a katonai behívókat.
Az oroszok a térség válságát használják fel arra, hogy feltöltsék a hadsereget – írta a Központi Hírszerző Ügynökség.
Az ukrán Nemzeti Ellenállás Központja felszólította a megszállt területek lakóit, hogy hagyják el a térséget, és „ne váljanak a megszállók eszközévé”.
Megérkezett Etiópiába az első gabonát szállító hajó a Gabona Ukrajnából program keretében – olvasható az ukrán elnök honlapján. A hajó 25 ezer tonna búzát szállított.
A korábbi beszámolók szerint a második hajó 30 ezer tonna búzával a fedélzetén indult útnak Etiópiába és gabonaszállító tart Szomáliába is.
A Gabona Ukrajnából programot tavaly ősszel, a G20-ak csúcstalálkozóján kezdeményezte Volodimir Zelenszkij. A program előírja, hogy a kezdeményezést támogató országok közvetlenül ukrán termelőktől vásárolják meg a mezőgazdasági termékeket, majd továbbítják azokat az éhezés szélén álló országokba.
Az idei télen Oroszország fokozza a kibertevékenységét annak érdekében, hogy befolyásolja az Ukrajnát támogató nyugati országokat – írja a Bloomberg a cég adataira hivatkozva.
A felhasználóknak fel kell készülniük arra, hogy a rosszindulatú orosz kibertevékenységek megnövekednek télen – hívta fel a figyelmet Clint Watts, a Microsoft digitális veszélyelemző központjának vezetője.
A kritikus infrastruktúra elleni támadások mellett Oroszország több kibertámadást is végrehajtott Ukrajna ellen – tette hozzá. Oroszország ezekkel az akciókkal alá akarja ásni Ukrajna politikai támogatását az Európai Unióban, az Egyesült Államokban és a NATO-ban is.
Ukrajna és Oroszország a világ első teljes körű drónháborúját vívja – írta a The Washington Post.
A lap szerint a korábbi konfliktusokban a pilóta nélküli légi járműveket általában csak az egyik fél használta az ellenséges célpontok felderítésére és megsemmisítésére. Drónokat használtak például az Egyesült Államok afganisztáni és közel-keleti műveleteiben.
Az Oroszország és Ukrajna közötti háborúban a drónok a harcok minden fázisába beépülnek, mindkét oldalon nagy flottával, légvédelmi és elektronikai hadviselési rendszerekkel. Ez egy olyan háború, amelyet távolról vívnak – az ellenség gyakran mérföldekre van –, és semmi sem képes áthidalni ezt a távolságot úgy, mint a drónok, amelyek lehetővé teszik Oroszország és Ukrajna számára, hogy lássák és támadják egymást anélkül, hogy túl közel kerülnének egymáshoz
– fogalmazott a lap.
„A Nyugatnak meg kell fontolnia, hogyan kezelje Oroszország igényét a biztonsága garantálására, ha Vlagyimir Putyin elnök beleegyezik az ukrajnai háború befejezéséről szóló tárgyalásokba” – mondta Emmanuel Macron francia elnök.
Macron szerint Európának foglalkoznia kell Putyin félelmével attól, hogy a NATO „a küszöbéig érhet”, tehát az Oroszországot fenyegető fegyverek telepítésével, ami ahhoz kell, hogy Európa előkészítse biztonsági hálózatát a jövőre nézve – írja a Reuters.
Magyarország területére szombaton az ukrán–magyar határszakaszon 5961 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3380 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség.
A beléptetettek közül a rendőrség 170 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Hozzátették: az ukrajnai háború elől ugyanezen a napon 257 ember, köztük 83 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Nem született nagy, az eseményeket érdemben befolyásoló döntés az orosz olajra kivetett ársapka ügyében – ezt mondta szombat este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az ukrán államfő szerint nagyon engedékeny a hordónkénti 60 dolláros árlimit, amelyben az Európai Unió tagállamai megegyeztek, nagyon „kényelmes” az oroszok számára.
Oroszország már így is nagy veszteségeket okozott a világ összes országának az energiapiac destabilizálásával, de a világ nem meri elvenni tőlük az energiafegyvert. Ez egy gyenge pozíció
– mondta Zelenszkij, hozzátéve: szerinte csak idő kérdése, hogy a külföldi országoknak erőteljesebb eszközökhöz kelljen nyúlnia emiatt.
„A dolog logikája egyértelmű: ha az orosz olajra szabott árlimit 60 dollár, ahelyett a – például – 30 dollár helyett, amelyről Lengyelország és a balti államok beszéltek, akkor az orosz költségvetés évente százmilliárd dollárhoz fog hozzájutni. Ezt a pénzt nemcsak a háborúra és más terrorállamok és terrorszervezetek pénzelésére fordíthatják, hanem arra is, hogy destabilizálják azokat az országokat, amelyek most kibújtak ez alól a nagy döntés alól” – fogalmazott az Ukrinform szerint az ukrán elnök.
Oroszország továbbra is keresi a lehetőségeket, hogy sikereket érjen el a fronton. Ugyan minden jel szerint februárban a Kreml azt tervezte, hogy három nap alatt beveszi Kijevet, rájött, hogy más államok segítsége nélkül nem fog megbirkózni vele.
Az ISW szerint Oroszország új drónokat és rakétákat próbál szerezni, valamint Lukasenkót arra kényszeríteni, hogy teljes mértékben belépjen az Ukrajna elleni háborúba. Az elemzők szerint ezért tartott titkos találkozókat Irán és Belarusz képviselőivel.
Az iráni állami média hivatalos beszámolói szerint nem részletezett katonai együttműködésről tárgyaltak. Talán iráni drónok és rakéták eladásáról tárgyaltak
– jegyzi meg az intézet.
Ráadásul nemrég vált ismertté, hogy Putyin repülőgépét Belarusz légterében észlelték. Kiderült, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter ment találkozóra a belorusz védelmi miniszterrel, Viktor Hreninnel. Jóváhagyták az úgynevezett „A regionális biztonság katonai területen történő közös biztosításáról szóló megállapodás” módosításait.
Sojgu találkozott Aljakszandr Lukasenko belorusz elnökkel is. Lukasenko kijelentette, hogy a belorusz és orosz csapatok folytatják a közös gyakorlatokat Belarusz területén, hogy „az uniós állam vissza tudjon verni bármilyen agressziót”.
Az intézet szerint Sojgu azért találkozhatott Hreninnel és Lukasenkóval, hogy nyomást gyakoroljon Belaruszra, hogy továbbra is támogassa Oroszország ukrajnai offenzíváját.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szombati percről percre összeállításunk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!