Az ukránok felajánlották, hogy Budapesten garantálják Oroszország biztonságát

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Az Oroszország által elcsatolt területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán nehéztüzérségi támadást. Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” sajtótisztje szerint Alcsevszkben legkevesebb kilenc civil vesztette életét HIMARS-támadás következtében.

A Meduza hírportál a Baza és az Astra Telegram-csatornára hivatkozva azt írta, drón csapódott be az oroszországi Szaratov megyei Engels város katonai repterén, megrongálva két Tu–95-ös hadászati rakétahordozót. Az incidensben a híradás szerint két katona megsebesült.

Roman Buszargin, Szaratov megye kormányzója Telegram-bejegyzésében közölte, hogy az ukrán határtól félezer kilométerre lévő Engels lakónegyedeiben nem történt rendkívül esemény, az illetékes szervek pedig ellenőrzik a katonai létesítményekben történtekről szóló híreket.

Orosz állami hírügynökségek szerint robbanás történt az oroszországi Rjazany megye egyik repülőterén, amely következtében három ember életét vesztette. A TASZSZ ezen felül öt, a RIA Novosztyi hat sérültről számolt be. A történtek okát nem közölték. A Meduza azt írta, hogy Rjazany megyében csak Gyagilevóban van katonai reptér, ahol szintén Tu–95-ösök állomásoznak.

Hétfőn megnyitották a forgalmat a Kercsi-szoroson átívelő krími híd egy kijavított szakaszán, ráengedve a járműveket a híd közúti részének jobb oldalára. A létesítményt, amely még további helyreállítást igényel, október 8-án egy felrobbantott teherautó rongálta meg. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint a támadást az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége szervezte.

„Az Ukrajnára mért újabb csapások Vlagyimir Putyin orosz elnök brutalitására hívják fel a figyelmet” – közölte ma a Fehér Ház.

Hétfőn rakéták tucatjai záporoztak Ukrajnára, ami Oroszország nyilvánvaló kísérlete arra, hogy a tél beálltával megbénítsa az ukrán energiaszektort – írja a Sky News.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője újságíróknak azt is elmondta, hogy az olajárplafon nem lesz hosszú távú hatással a globális olajárakra.

A kárpátaljai háztartások 80 százalékában nincs áramellátás – számolt be hétfő este  a Kárpáti Igaz Szó.

Azt írták, hogy az ukrán állami energetikai vállalat, az Ukrenergo szerint a hétfői rakétatámadás hatalmas áramdeficitet okozott az energiaellátó rendszerben.

A legnagyobb károkat iKjev, Odessza, Szumi és Vinnicja megyékből jelentették, de Kárpátalján is kritikus a helyzet, ugyanis a megyei állami katonai közigazgatás hétfő kora esti jelentése szerint

A beregszászi polgármester már a csapás előtt is arról írt, hogy sok háztartásban áram nélkül maradtak, de akkor még az arány ennél alacsonyabb volt.

Litvánia az ukrajnai orosz hadművelettel kapcsolatos véleményekről fogja kérdezni a tartózkodási engedélyt vagy vízumot igénylő orosz és belorusz állampolgárokat – közölte hétfőn a balti ország bevándorlási hivatala. A két ország állampolgárainak a jövőben kötelező lesz ebből a célból egy különleges kérdőívet kitölteniük. Ennek döntő szerepe lesz a vonatkozó kérvények elfogadásában vagy elutasításában.

Amennyiben valaki megtagadja a kérdőív kitöltését, vagy csak hiányosan tölti ki az űrlapot, annak kérelmét el fogják utasítani. A litván hatóságok szerint más országok állampolgárait is felkérhetik a kérdőív kitöltésére. A feltett kérdések listáján az MTI szerint szerepel az iskolai háttér, esetleges katonai szolgálat, üzleti kapcsolatok, és korábbi tevékenységek után érdeklődnek a NATO, illetve nem uniós tagországokhoz fűződő viszonyról.

A külföldinek, aki Litvániába akar jönni, vagy itt tartózkodni, őszintének és nyíltnak kell lennie a kérdőív kitöltésénél. Egy ilyen személynek meg kell mutatni, hogy hajlandó együttműködni a fogadó országgal, amely megengedi számára azt, hogy a területén tartózkodjon

– jelentette ki Evelina Gudzinskaite, a litván bevándorlási hivatal vezetője. Hozzátette, hogy a kérdőív bizonyos további biztonsági intézkedésként fog szolgálni.

Litvánia a kalinyingrádi orosz exklávé mellett Belarusszal is határos. Idén a balti állam 3415 ideiglenes tartózkodási engedélyt és 2769 vízumot állított ki orosz állampolgárok részére. Belorusz állampolgárok esetében 22 890 ideiglenes tartózkodási engedélyt és 1961 vízumot.

Harminchárom, az ukrán erőket támogató georgiai önkéntes halt meg Ukrajnában – közölte Szalome Zurabisvili georgiai elnök hétfőn Varsóban, a lengyel hivatali partnerével, Andrzej Dudával közösen tartott sajtóértekezleten. A két államfő egyeztetésének egyik fő témája az ukrajnai helyzet volt.

Zurabisvili Ukrajna függetlensége és területi egysége elleni „jogtalan és kegyetlen” háborúnak nevezte az orosz inváziót. Utalva az országát 2008-ban ért orosz támadásra, Zurabisvili hangsúlyozta: az ukránok nemcsak a saját szabadságukért, hanem Georgia szabadságáért is harcolnak.

Georgia nem teheti meg, hogy saját lehetőségeihez mérten ne támogassa Ukrajnát

– fogalmazott Szalome Zurabisvili georgiai elnök. Hozzátette, országának nincs olyan ereje, hogy bekapcsolódjon a háborúba, és az nem is lenne helyes.

Az elnök tiszteletét fejezte ki azon georgiai katonák iránt, akik önként harcoltak Ukrajnában, és életüket vesztették. Szavai szerint 33 önkéntesről van szó.

„A háború után fontos lesz, hogy ne engedjük meg ennek a megismétlődését, a nemzetközi közösségnek nem szabad újból elkövetnie azokat a hibákat, amelyek a Krím 2014-es megszállása után történtek” – mondta Zurabisvili.

Megerősítette, országa továbbra is az Európai Unió tagjelölti státuszára vár. Ezzel az MTI szerint arra utalt, hogy az Európai Bizottság nyáron elfogadta Ukrajna és Moldova tagjelöltségét, megtagadta viszont Georgiáét. Hangsúlyozta, hogy a georgiaiak 80 százaléka támogatja országuk európai perspektíváját.

Andrzej Duda megköszönte georgiai partnerének „az ukrajnai orosz agresszió ügyében tanúsított egyértelmű kiállást”. Mindkét elnök tudatában vannak annak, hogy határozottan fel kell lépni Ukrajna védelmében, és le kell állítani az orosz agressziót.

A harci kezdeményezés a luhanszki és a donyecki régióban teljes mértékben az orosz erők kezében van, halad az előrenyomulás Artemivszk (Bahmut) és Szoledar irányában, de jól haladnak Kreminna–Szvatove–Cservonopopivka irányban is – közölte Apti Alaudinov, az Ahmat nevű csecsen különleges egység parancsnoka.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők egy nappal korábban Kupjanszk irányában 65 katonát, két gyalogsági harcjárművet és két kisteherautót, Liman irányában több mint hatvan halottat és sebesültet, három gyalogsági harcjárművet, egy páncélozott járművet és négy kisteherautót, Donyeck térségében több mint hetven katonát, két harckocsit, négy páncélozott harcjárművet és négy kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig mintegy harminc katonát, két gyalogsági harcjárművet és három kisteherautót veszítettek.

Konasenkov szerint az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők hét ukrán vezetési pontra, 72 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 193 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, eltalálták egyebek között külföldi „zsoldosok” ideiglenes állomáshelyét a donyecki régióban lévő Kramatorszk és Dibrova település közelében, és megsemmisítettek egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-37-es lövegelhárító radarállomást, egy Sz–300-as légvédelmi rakétarendszer radarállomását és egy lőszerraktárt. Az orosz légierő az MTI szerint lelőtt egy ukrán Szu–25-ös és egy MiG–29-es repülőgépet, a légvédelem pedig két Mi–8-as helikoptert, tíz drónt és két HIMARS-rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 339 repülőgépet, 180 helikoptert, 2628 drónt és 391 légvédelmi rakétarendszert, 6996 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 910 sorozatvetőt, 3657 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7477 speciális katonai járművet veszítettek.

NATO-csatlakozási tervezetének jóváhagyását kéri a parlamenttől a finn kormány – közölte hétfőn a finn külügyminiszter. Pekka Haavisto elmondta, a benyújtott javaslatba beépítették az eredeti tervezettel kapcsolatos összes észrevételt és a rájuk adott válaszokat.

A tervezet azt javasolja a finn törvényhozóknak, hogy fogadják el a NATO alapdokumentumait. Az Észak-atlanti Szerződés és az Ottawai Egyezmény tartalmazza azokat a kölcsönös védelemre vonatkozó garanciákat, amelyek a tagállamokat ért külső támadás esetén lépnek életbe.

Sanna Marin finn miniszterelnök a javaslattal kapcsolatban hangsúlyozta, álláspontja szerint a két dokumentum aláírása nem korlátozná Finnország szuverenitását és nemzetközi befolyását. Svédország és Finnország az Ukrajna ellen februárban indított orosz katonai támadás után májusban döntött úgy, hogy semleges státuszát feladva felvételét kéri a NATO-ba.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének 30 tagállama közül Magyarország és Törökország még nem hagyta jóvá a svéd és a finn tagfelvételt. Magyarország néhány nappal ezelőtt közölte, hogy a közeljövőben támogatja Helsinki és Stockholm felvételi kérelmét.

Törökország viszont ismét aggodalmát fejezte ki arra hivatkozva, hogy a svédek és a finnek segítséget és menedéket nyújtottak az Ankara által terroristának minősített embereknek. A finn törvényhozóknak még Budapest és Ankara jóváhagyása előtt kell elfogadniuk a belépési javaslat tervezetét. Amint ez megtörténik, Sauli Niinistö finn elnök hozhatja meg a végső döntést Finnország NATO-csatlakozásáról.

Az orosz kőolajra kivetett brüsszeli embargó nem érinti kedvezőtlenül Romániát, mert a Romániában működő olajvállalatok találtak alternatív forrásokat, és már nem importálnak kőolajat Oroszországból – jelentette ki Virgil Popescu román energiaügyi miniszter hétfőn.

A tárcavezető sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy számos tárgyalást folytattak a Romániában működő olajvállalatokkal és -finomítókkal. Kiemelte: a múlt hét óta valamennyi finomító nem orosz nyersolajat dolgoz fel, így Románia függetlenné vált az orosz kőolajtól, és Bukarestnek nem lesznek ellátási problémái az olajembargó miatt.

A miniszter elmondta azt is, hogy a román gáztározókban 2,8 milliárd köbméter gáz van, ezért télen nem lesz probléma sem a gáz-, sem a villamosenergia-ellátással. A miniszter hozzátette: Bukarest továbbra is támogatja, hogy az EU ársapkát vezessen be valamennyi importált gázra, függetlenül attól, hogy milyen forrásból származik. Emlékeztetett arra, hogy december 13-án az uniós energiaügyi miniszterek rendkívüli megbeszélésen tárgyalnak erről. A miniszter sokallta az Európai Bizottság által javasolt 275 euró értékű ársapkát. Hangsúlyozta, hogy valamennyi energiatőzsdét figyelembe kell venni az ár megállapításakor – írta az MTI.

Egy belfasti utcai művésznek a kitelepített ukránok előtt tisztelgő falfestményét a Graffiti Art Magazin beválasztotta az Év Falfestményei közé.

Emic, azaz Eoin McGinn egy napraforgót festett az orosz invázió miatt kitelepített ukránok tiszteletére.

A Graffiti Art Magazin Bevezető a városi kortárs művészetbe 2022. című kiadványa az év 12 falfestményét mutatta be. Ernic, azaz Eoin McGinn alkotása egyike annak a 12 műnek, amelyet a Graffiti Art Magazinban mutatnak be.

Megindult a forgalom a krími híd jobb oldali útszakaszán, miután felújításokat végeztek rajta az októberben történt robbanás miatt – számolt be hétfőn a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

December 5-én 10 óra 50 perckor a javítási munkálatok részeként a krími híd jobb oldali útszakaszára terelték át a forgalmat

– áll a közleményben a lap szerint.

Mint arról korábban az Index is írt, október 8-án a krími hídon felrobbant egy teherautó, aminek következtében egy szomszédos tehervonat tartályai kigyulladtak. A félsziget felé vezető híd közúti részének két szakasza összeomlott. Az útpálya javítási munkálatai folyamatban vannak, a tervek szerint decemberben fejeződnek be.

Oroszország a jövőben kedvezményes áron fog olajat szállítani Pakisztánnak – közölte hétfőn a pakisztáni energiaügyi minisztérium.

Muszadik Malik olajügyi államtitkár iszlámábádi sajtótájékoztatóján beszámolt arról is, hogy cseppfolyósított földgázt (LNG) is terveznek beszerezni Oroszországtól. Mint mondta, a döntést a két ország küldöttségei közti megbeszélések előzték meg a múlt héten Moszkvában. A szállítási szerződéseket januárban tervezik aláírni a felek – tette hozzá.

Az energiaforrások pontos árairól az államtitkár nem tett említést, mint ahogy arról sem, hogy az import összhangban lesz-e az orosz kőolajra meghatározott nyugati árplafonnal. Hétfőn ugyanis életbe lépett a tengeren szállított orosz olajra vonatkozó, az Európai Unió hatodik szankciós csomagjában rögzített embargó és az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról szóló rendelet. Moszkva mindazonáltal elutasította az árkorlátozást.

Az MTI azt írta, Sehbaz Saríf pakisztáni miniszterelnök nemrég jelentette be, hogy új forrásokat keres országa energiaszükségleteinek fedezésére. Iszlámábád eddig főleg az Egyesült Arab Emírségekből, Szaúd-Arábiából és Kuvaitból fedezte olajszükségleteit, földgázt pedig Katarból vásárolt. A gázhiány és a magas olajárak azonban az utóbbi időben tovább súlyosbították az inflációt az országban.

Több mint 70 rakétát lőtt ki Ukrajna területére december 5-én az orosz hadsereg – közölte az ukrán légierő parancsnoksága hétfőn. 

A parancsnokság beszámolója szerint az ukrán légierőnek több mint 60 ellenséges lövedéket sikerült megsemmisítenie. Hozzátették: a csapások ismét Ukrajna kritikus infrastruktúráját célozták meg. 

A támadásokban legalább két ember életét vesztette – írta a The Guardian. 

Moldova nemzeti energiavállalata közölte, hogy zavarokat tapasztaltak az áramellátásban.

A Moldelectrica a Facebookon közölte, hogy „zavarok vannak az elektromos rendszerben”, ezért lehet, hogy lekapcsolják az áramot.

Eközben Ukrajna hétfőn újabb orosz rakétacsapások sorával néz szembe országszerte. A támadásra azért számítottak, mert Oroszország a tél beálltával igyekszik megbénítani Ukrajna energiaellátását és infrastruktúráját.

A szomszédos országban már korábban is voltak áramkimaradások, miután a múlt hónapban orosz támadások érték az ukrán energetikai infrastruktúrát.

A déli Mikolajiv város polgármestere elmondta, hogy a régióban a rakétacsapások veszélye miatt leállították az áramszolgáltatást.

Ukrajna szerint Oroszország újabb rakétatámadást indított. Hétfőn az ország számos részén légiriadót rendeltek el. A déli Zaporizzsja régióban egy magas rangú tisztviselő szerint legalább két ember meghalt az orosz csapások következtében.

Mikolajiv nagyjából 35 kilométerre északnyugatra fekszik a frontvonaltól, ami a déli Herszonig terjed – írja a Sky News.

Az orosz erők az elmúlt hetekben egyre gyakrabban vették célba az ukrán energetikai létesítményeket, ami a tél beálltával jelentős áramkimaradásokat okozott.

Legalább két ember meghalt egy orosz rakétacsapás következtében a déli Zaporizzsja régióban – közölte Kijlo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője. A rakéták hétfőn épületekbe csapódtak, és több házat leromboltak. További részleteket nem közölt a támadásokról.

Egy városi tisztviselő azt mondta, hogy Zaporizzsja külvárosában a rakéták épületeket találtak el, de néhány orosz rakétát sikerült lelőni. A kijevi régió kormányzója azt mondta, hogy a légvédelem működik a régióban, és felszólította a lakosokat, hogy maradjanak az óvóhelyeken.

Egy energiaszolgáltató közölte, hogy a legutóbbi rakétatámadások következtében az északi Szumi régióban megszűnt az áramszolgáltatás – írja a Sky News.

Ukrajna szerint Oroszország újabb rakétatámadást indított, és az ország számos részén légiriadót rendeltek el. Az ukrán energetikai létesítményekre mért orosz csapások az elmúlt hetekben áramkimaradásokat idéztek elő az egész országban, így lakosok milliói maradtak áram nélkül.

Több robbanást is hallottak a helyiek Odessza központjában hétfő délután – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség az ukrán médiára hivatkozva.

Ugyanakkor robbanásokat észleltek a kirovográdi régióban is, ahol előzetes információk szerint a légvédelmi rendszerek is működésbe léptek. Továbbá a mikolajivi területen is robbanásokat hallottak.

Korábban Vinnyica, Poltava, Cserkaszi és a legnagyobb olajfinomító területén, Kremencsukban is robbanásokról számoltak be. 

Huszonötezer tonnányi, Etiópiának szánt gabonaadomány érkezett Ukrajnából Dzsibutiba – közölte hétfőn az Addisz-Abebában működő ukrán nagykövetség.

Az első gabonaszállítmány az Etiópiával északkeleten határos Dzsibutiban lévő Doraleh kikötőbe futott be hajóval, ahonnan szárazföldi úton viszik tovább Etiópiába. A második hajó, amelyet az Odesszától délre fekvő Csornomorszkban további 30 ezer tonna gabonával rakodnak meg, a napokban indul szintén Etiópiába. Egy harmadik gabonaszállítmány 25 ezer tonna búzával Szomáliába érkezik majd.

Ukrajna a tervek szerint mintegy 60 gabonaszállítmányt küld az éhínség által leginkább fenyegetett országokba, egyebek között Szudánba, Dél-Szudánba, Kenyába, a Kongói Demokratikus Köztársaságba és Jemenbe.

Az MTI beszámolója szerint az ukrán gabona Etiópiába és Szudánba szállítását Ausztria 3,8 millió euróval (1,5 milliárd forint) támogatja, a német kormány pedig 14 millió dollárral  (5,4 milliárd forint) segíti az ukrán búza Etiópiába szállítását. A gabonát az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) osztja majd szét.

Oroszország arra kérte Izraelt, hogy ne avatkozzon bele a katonai folyamataiba, és ne akadályozza a katonai felszerelés Szíriából Ukrajnába szállítását – írja a Times of Israel. 

A lap az ügyben érintett izraeli tisztségviselőre hivatkozva arról számol be, hogy több tárgyalás is zajlott az elmúlt napokban izraeli és orosz tisztségviselők között, amelyekben a Kreml aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Izrael beleavatkozhatott a fegyverszállításokba. 

Izrael és Oroszország kapcsolata az ukrajnai háború kirobbanása óta vált feszültebbé. 

Elkezdődött a civil központokban összegyűjtött adományok kiszállítása Kárpátaljára, amelyeket elsősorban az ott élő magyar családok megsegítésére gyűjtöttek – jelentette be hétfőn Székesfehérváron a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

Szalay-Bobrovniczky Vince a Katolikus Karitász Fejér megyei gyűjtőpontján elmondta, hogy a kárpátaljai óvodák, iskolák, gyermekotthonok számára indított adventi adománygyűjtést a Miniszterelnökség kezdeményezte az országban működő húsz civil központtal és a karitásszal közösen. Megjegyezte, hogy korábban is voltak már hasonló gyűjtések, főként a Covid miatt nehéz helyzetbe került embereket célozva, ám ezúttal a Kárpátalján élő nemzettársakat segítik „nagy szívvel, nagy lelkesedéssel és szerencsére nagy mennyiségű adománnyal”.

Az államtitkár közölte, hogy országosan 400 csomag gyűlt össze négy helyszínen, Székesfehérvár mellett Felsőzsolcán, Csepelen és Nyírkarászon, ezeket a Katolikus Karitász a héten elkezdi kiszállítani Kárpátalja 23 településén 23 intézménybe, ahonnan továbbosztják azokat a családoknak. Jelezte, hogy elsősorban tartós élelmiszerek, háztartási tisztítószerek, a mindennapi életben szükséges eszközök, gyerekeknek játékok gyűltek össze – számolt be az MTI.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója reagált a Szaratovi területen történt robbanás hírére. Twitteren közzétett bejegyzésében azt írta, hogy ilyen következményekkel jár az, ha egy ország „ismeretlen repülő tárgyakat” indít más országok légterébe – írja a Meduza.

A Föld kerek, ahogy Galilei felfedezte. Kár, hogy a Kremlben nem tanultak csillagászatot. Mert akkor tudnák, hogy ha valamit nagyon gyakran indítanak más országok légtere felé, akkor az ismeretlen repülő tárgyak előbb-utóbb visszatérnek a kiindulási helyükre

– írta a posztban.  

Robbanások történtek hétfőn két oroszországi katonai repülőtéren. A Telegram üzenetküldőn működő, Baza nevű hírportál jelentése szerint legkevesebb három ember meghalt és öten megsebesültek a detonációk következtében. Egy repülőgépben is károk keletkeztek.

Ezzel az esettel nagyjából egy időben egy azonosítatlan drón a Szaratovi területen hajtott végre támadást egy repülőtér ellen. Itt két embert sebesülésekkel kórházba szállítottak, két repülőgép megrongálódott.

A szaratovi repülőtéren Tu–95-ös stratégiai bombázó repülőgépek állomásoznak. Ezeket a gépeket használja az orosz légierő az ukrajnai célpontok elleni rakétatámadásokhoz – számolt be az MTI.

Az egyik legnagyobb szahalini hírügynökség, a Sakh.com bejelentette a megszűnését, miután Oroszország kétszer is megpróbálta blokkolni az üzemelését – áll a szerkesztőségi közleményben.

Az állandó tiltás nemcsak rendkívül nehézzé, hanem veszélyessé is tette az újságírók munkáját. A régió lakói ezután a mi segítségünk nélkül maradnak – írja a szerkesztőség.

Az állami médiahatóság, a Roszkomnadzor először augusztus elején tiltotta be az oldalt. Novemberben pedig letiltották azt a portált is, amelyet a régi helyett hoztak létre a lap munkatársai – írja a Meduza.

Egy ukrán tábornok arra figyelmeztetett, hogy Moszkva közelmúltbeli mozgósítását követően várhatóan jobban képzett orosz katonák érkeznek majd a frontra.

Az ukrán szárazföldi erők parancsnoka, Olekszandr Szirszkij tábornok közölte: az orosz mozgósítás megnövelte a katonai fenyegetettséget Ukrajnában, ugyanakkor az orosz hadsereg sok régi, elavult katonai felszerelést, eszközt, valamint fegyvert használ, továbbá nagyon nehezen pótolja készleteit.

„A keleti fronton nagyon feszült a helyzet, az ellenség nap mint nap támadja egységeinket” – idézi a Sky News az ukrán tábornokot.

Az orosz vezérkar által szeptemberben elrendelt mozgósításra vonatkozó kérdésre azt mondta: „Az oroszok személyi állományának ilyen létszámú növelése nagy veszélyt jelent számunkra, és ezek most nem csak üres szavak. Új dandárok, új zászlóaljak várnak bevetésre, melyeket jól kiképeztek. Ez az az utánpótlás, amire a haderejük már nagyon várt, mert mostanra borzasztóan kimerültek.”

„Azok, akik most jönnek, jobb képzettséggel rendelkeznek, mint azok, akiket korábban a frontra küldtek” – fogalmazott Szirszkij.