új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Oroszország nemzetközi körözést adott ki Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettesre és Emine Japarovára, Ukrajna külügyminiszterének első helyettesére – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

    A Biztonsági Szolgálat a két politikust Oroszország területi integritásának megsértésével vádolja, és nemzetközi körözést rendelt el. A hírügynökség beszámolója szerint a nyomozók azt kérik az illetékes bíróságtól, hogy a kiadatásuktól vagy az Oroszországba való kitoloncolásuk pillanatában vegyék őrizetbe a vádlottakat.

    A TASZSZ szerint Verescsuk és Japarova maximum 10 évig terjedő börtönbüntetést kaphat.

  • Egy orosz tisztviselő eloszlatott minden arra vonatkozó reményt, hogy Moszkva feladja a zaporizzsjai atomerőmű feletti ellenőrzést, néhány nappal azután, hogy az ENSZ nukleáris felügyelő szerve szerint „majdnem megszületett” a megállapodás a létesítmény védelméről − írta meg a Sky News

    Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint „szóba sem jöhet”, hogy az erőművet kivonják Moszkva ellenőrzése alól, vagy harmadik félnek adják át. 

    A külügyminisztérium azt állította, hogy az atomerőmű, amely Európa legnagyobbja és Ukrajnában található, orosz területen van.

  • Az Oroszországgal szemben bevezetett olajszankciók után az Egyesült Államok nem kíván orosz olajat vásárolni stratégiai készleteinek pótlására – fogalmazott Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtótitkára.

    A tisztviselő arról is beszélt, hogy eleve lehetetlen az orosz olaj vásárlása, mivel az országból tilos az olajimport, amiről az Unian ukrán hírügynökség számolt be.

  • A Kreml reagált az amerikai megjegyzésekre, mondván, hogy tisztességes és hosszú távú békére van szükség, de egyelőre „nincs esély” a tárgyalásokra − írta meg a Sky News

    Tegnap Antony Blinken amerikai külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Oroszország esetleg keresi a módját, hogy tartós békemegállapodásról szóló tárgyalások nélkül vonuljon ki Ukrajnából. 

    Azt mondta, Moszkva egy hamis kitérőt kereshet, hogy megpihenhessen, feltöltődhessen, átcsoportosulhasson, és újra megtámadhassa Ukrajnát. 

    Válaszul Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta:

    Hogy az eredménynek igazságos és tartós békének kell lennie − ezzel egyet lehet érteni. Ami azonban a tárgyalások kilátásait illeti, jelenleg nem látunk ilyesmit.

  • A történelem legnagyobb kibertámadása érte az orosz állami bankot. Átmeneti nehézségekre figyelmeztette ügyfeleit kedden a VTB mobilapplikációján és honlapján keresztül. Továbbá biztosította az ügyfeleit afelől, hogy adataik biztonságban vannak.

    Példátlan, külföldről érkező kibertámadás érte a bank technológiai infrastruktúráját. Nemcsak az idei évre nézve példátlan, hanem a pénzintézet működésének egészére nézve is ez az eddigi legnagyobb hekkertámadás

    – fogalmazott a bank közleménye a The Independent szerint.

    A VTB szerint a támadások jelentős része külföldről érkezett, de aggasztónak találja az orosz IP-címekről érkező forgalmat. Ezeket átadták a hatóságoknak.

  • A dél-ukrajnai Herszon megye orosz megszállás alatt lévő részét irányító hatóságok felszólították a lakosokat, hogy váltsák át megtakarításaikat rubelre, mert január elsejétől nem használhatják az ukrán fizetőeszközt, a hrivnyát − közölte az MTI.     

    Volodimir Szaldo, Herszon megye megbízott kormányzója a Telegramon kedden közzétett videoüzenetében a hrivnya gyors elértéktelenedésével indokolta a lépés szükségességét. Az ukrán gazdasági problémák miatt a fizetőeszköz hamarosan semmit sem fog érni − jelentette ki. Közölte: minden bank köteles átváltani a hrivnyát rubelre.  

    2023. január 1-jétől csak rubelben lehet fizetni az üzletekben és a szolgáltatásokért

    − figyelmeztetett Szaldo.    

    Hozzátette: lesznek bizonyos bankok, ahol jövőre is át lehet váltani a megtakarításokat rubelre.
       

  • Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 92 200 orosz katona esett el, az elmúlt napon 510 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

    A vezérkar beszámolója szerint

    • 2929 tankot,
    • 5905 páncélozott harcjárművet,
    • 1915 tüzérségi rendszert,
    • 395 rakétavetőt,
    • 211 légvédelmi berendezést,
    • 281 repülőgépet,
    • 264 helikoptert és
    • 4505 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

    Ezenkívül 16 orosz hajót, 1587 hadműveleti és taktikai drónt, 163 egység speciális felszerelést és 592 cirkálórakétát számoltak fel.

  • Miután több robbanás történt két orosz légitámaszponton, a parancsnoki lánc vélhetőleg azonosítani fogja és súlyos szankciókat fog kiszabni a felelősökre – írja a brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentése.

    A jelentés szerint a robbanásokban hárman életüket vesztették az Engels légi bázison és két Tu–95 BEAR nehézbombázó sérült meg a rjazanyi repülőtéren. A robbanások okait nem erősítették meg. Ha azonban Oroszország úgy ítéli meg, hogy azok szándékosak voltak, akkor azt az erővédelem legjelentősebb stratégiai kudarcai közé sorolják. 

    A védelmi minisztérium hangsúlyozza, hogy Engels több mint 30 nehézbombázónak ad otthont, amelyek Oroszország számára kulcsfontosságúak a nukleáris elrettentés szempontjából, de gyakran használták azokat hagyományos cirkálórakéták kilövésére is Ukrajnában.

  • A belorusz védelmi minisztérium közlése szerint megkezdik a harci kiképzést az ország fegyveres erői számára – írja az Ukrajinszka Pravda

    A katonai osztály arról is beszámolt, hogy a szükséges szinten kívánják ellenőrizni a harci és mozgósítási készültséget, de fokozni kívánják a katonai parancsnoki szervek koordinációját.

    A célok között szerepel az is, hogy fejlesszék a parancsnokok gyakorlati készségeit, valamint a személyzet továbbképzése is a különböző körülményekre.

  • Összesen 950 különböző ház lerombolását tervezik az orosz erők Mariupolban, ezek között van olyan épület, ami a városközpontban található – írja a mariupoli városi tanács sajtószolgálata alapján az Ukrajinszka Pravda.

    Ez egy újabb vágy, hogy eltitkolják bűneiket, és kitöröljék a lakosság emlékezetéből a háború előtti, békés, ukrán Mariupolt

    – állítja a közleményben a városi tanács.

  • Jurij Ignat, az Ukrán Fegyveres Erők Légierejének parancsnokságának szóvivője két lehetséges okot is megnevezett, miért indíthat Oroszország újabb rakétacsapást december 6-án – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Először is ma van az ukrán fegyveres erők napja, másodszor pedig olyan tendenciákat látunk, mint amikor október 10–11-én és október 17–18-án is egy napon támadtak, másodjára viszont kevesebbet, ám végül mégis megcsinálták

    – fogalmazott Jurij Ignat, aki arra kérte az ukránokat, hogy ne essenek pánikba a támadásoktól, hanem készüljenek fel rá, egyúttal bízzanak az ukrán fegyveres erőkben.

  • Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy mobil parti védelmi rakétarendszereket telepített az északi Kuril-szigetre, amely a Japán és az orosz Kamcsatka-félsziget között húzódó, stratégiai fontosságú szigetlánc része − írta meg a The Guardian

    Japán igényt tart az oroszok által birtokolt déli Kuril-szigetekre, amelyeket Tokió északi területeknek nevez, és a területi vita a második világháború végéig nyúlik vissza, amikor a szovjet csapatok elfoglalták őket Japántól.

    Az orosz Bástya-rendszereket, amelyek akár 310 mérföldes hatótávolságú rakétákkal rendelkeznek, Paramuszir szigetén telepítették − közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

  • Németország hétfőn visszavonta azt az ígéretét, hogy a védelmi kiadásokat gyorsan, legalább a gazdasági teljesítménye 2 százalékára emeli − megszegve ezzel azt a kulcsfontosságú kötelezettségvállalást, amelyet Oroszország ukrajnai inváziója után néhány nappal tett, hogy komolyabb katonai erővé válik − írta meg a Politico

    Berlin igyekezett lekicsinyelni az új vadászrepülőgépek beszerzésének késedelmével kapcsolatos belső figyelmeztetéseket is.

    Egy kormányzati sajtótájékoztatón Steffen Hebestreit kormányszóvivő csökkentette a német védelmi kiadásokkal kapcsolatos várakozásokat, és újságíróknak azt mondta, hogy a 2 százalékos célt nem csak idén, hanem valószínűleg jövőre sem fogják elérni:

    Még mindig nyitott, hogy ez [a cél] 2023-ban teljesül-e

    − mondta Hebestreit, hozzátéve, hogy „óvatos várakozása” szerint Németország még ebben a 2025-ben véget érő törvényhozási időszakban teljesíteni fogja a célt.

  • Ukrajna azon dolgozik, hogy helyreállítsa az áramellátást, miután Oroszország rakétacsapásainak legújabb hulláma hétfőn áramkimaradásokat okozott az egész országban, miközben a téli fagyok egyre csak nőnek és a hőmérséklet csökken − írja a The Guardian.

    A Moszkva által kilőtt 70 rakéta közül „a legtöbbet” lelőtték − mondta Volodimir Zelenszkij elnök −, de a légitámadások így is sújtották Ukrajna amúgy is megviselt infrastruktúráját.

    Újabb áramszüneteket jelentettek be minden régióban „a támadások” következményei miatt − közölte az Ukrenerho országos áramszolgáltató a Telegramon.

  • A Bellingcat oknyomozó hírügynökség egyik kutatója tette közzé azt a videót, amelyben az oroszországi Kurszkban lévő repülőteret ért dróntámadás miatt felszálló füst látható – számolt be a The Guardian.

    A támadás miatt egy olajtároló tartály is felgyulladt, áldozatokról ugyanakkor nem érkezett hír. A The Guardian beszámolójában megjegyzi, hogy nem tudta független forrásból ellenőrizni a felvételt vagy a támadásról szóló jelentést.

  • Karim Khan, a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze hétfőn elutasította az Európai Bizottság különleges bíróság létrehozására irányuló javaslatát, amely kivizsgálná, és büntetőeljárás alá vonná az ukrajnai háborúért és a háborúban elkövetett bűncselekményekért felelős embereket – írja a Courthouse News.

    A főügyész a szervezet tagországainak éves találkozóján azt mondta, „nem szabad kudarcra ítélni az ICC által folytatott vizsgálatot egy különleges bíróság létrehozására irányuló javaslattal”, mivel a törvényszék maga is képes az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményekkel hatékonyan foglalkozni. Sürgette továbbá a nemzetközi közösséget, hogy bocsássanak az ICC rendelkezésére megfelelő eszközöket és finanszírozást a vizsgálat lefolytatására.

    Khan szerint sok ígéret hangzott el arra vonatkozóan, hogy az Oroszország által elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló különbíróság nem fogja aláásni az ICC munkáját, de hangsúlyozta: a szervezet már jelenleg is költségvetési gondokkal küszködik. „El kellene kerülnünk a széttagoltságot, és inkább az egységre kellene összpontosítanunk” – hívta fel a figyelmet Karim Khan.

    Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt szerdán előterjesztett javaslatában úgy vélte: egy különleges törvényszék létrehozása lehetővé tenné a büntetőeljárás lefolytatását azok ellen az orosz vezetők ellen is, akik egyébként mentességet élveznének, mivel Oroszország nem ismeri el az ICC joghatóságát.

    A főügyész szerint viszont az, hogy Oroszország nem ismeri el az ICC-t, nem feltétlenül jelent akadályt, hiszen a tagállamok megtalálhatnák a módját annak, hogy a testület egy harmadik államot is felelősségre vonhasson az agresszió bűntette miatt.

    Ukrajna és számos nyugati ország támogatta a különleges bíróság létrehozását, Hollandia pedig felajánlotta, hogy otthont adna neki. Moszkva szerint egy ilyen bíróság létrehozása törvénytelen lenne.

  • Oroszország csendben felhalmozott egy több mint száz öregedő tankhajóból álló flottát, hogy segítsen kijátszani az orosz olajeladásokra vonatkozó nyugati korlátozásokat az ukrajnai inváziót követően − állítják hajózási ügynökök és elemzők.

    A Braemar hajózási ügynökség becslései szerint Moszkva, amely nyersolajának szállításában nagymértékben támaszkodik a külföldi tankerekre, idén több mint 100 hajóval bővítette flottáját, közvetlen vagy közvetett vásárlások révén. A Rystad energetikai tanácsadó cég szerint Oroszország flottája 2022-ben 103 tankerrel bővült a beszerzések és az Iránt és Venezuelát − két nyugati olajembargó alatt álló országot − kiszolgáló hajók átcsoportosítása révén − írta meg a Financial Times

    A Kreml az olajhajózási iparág által „árnyékflottának” nevezett oroszországi flotta összeállítására irányuló törekvése az ország olajkitermelésére vonatkozó új nemzetközi korlátozások leküzdésére tett kísérlet. Ezek közé tartozik a tengeri behozatalra vonatkozó uniós tilalom, amely hétfőn lép hatályba, valamint a hordónkénti 60 dolláros új globális árplafon, amelyet a blokk pénteken támogatott, és amely egy szélesebb körű G7-kezdeményezés része.

    A kereskedők szerint az árnyékflotta csökkenteni fogja az ilyen intézkedések hatását, de nem fogja azt megszüntetni.

  • Vlagyimir Putyin nincs tisztában a valósággal, ezért tudott úgy dönteni, hogy megtámadja Ukrajnát. Az orosz elnök arra számított, hogy a Nyugat nem fog segíteni Kijevnek – mondta Igor Jakovenko orosz ellenzéki újságíró az Unian szerint.

    Putyin nem tudta, mit csinál, amikor háborút indított Ukrajna ellen. Nem tudta, mire képes az ország, Európa vagy az Egyesült Államok 

    – fogalmazott.

    Elmondása szerint az orosz elnök egy olyan világban él, amelynek semmi köze a valósághoz, és egy olyan forgatókönyv alapján kezdett hadjáratba, amelyben Európa és az Egyesült Államok nem nyújt segítséget.

    Szerinte Putyin semmilyen körülmények között nem tudta volna meghódítani Ukrajnát. Azonban az ellenzéki vezető úgy látja, Moszkva addig nem áll le és addig folytatja a terjeszkedést, amíg Kijev elveszíti a háborút.

  • A kijevi régió mintegy fele áram nélkül marad a következő napokban – közölte a régió kormányzója néhány órával azután, hogy orosz rakétazápor érte a közép-ukrajnai Kijevben és Vinnicsában található energiaüzemeket.

    Helyi tisztviselők szerint az orosz rakéták Közép-Ukrajnában, a déli Odesszában és az északi Szumiban találtak el erőműveket. 

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő esti videóüzenetében arról beszélt, hogy a fővárosi régió a vészhelyzeti áramszünetek helyett visszaáll a tervezett áramszünetekre – írja az Independent.

  • Az ukránmagyar határszakaszon 4431-en léptek be hétfőn Magyarországra, a románmagyar határszakaszon belépők közül 2941-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

    A beléptetettek közül a rendőrség 186 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

    Vonattal hétfőn 88 ember, köztük 29 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.

  • Dróntámadás ért egy repülőteret az oroszországi Kurszk régióban, amely felgyújtott egy olajtároló tartályt − közölte kedden a helyi kormányzó.

    Nem voltak áldozatok. A tűz nem terjedt tovább. Minden mentőszolgálat a helyszínen dolgozik

    − közölte Roman Sztarovojt, a régió kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

    A The Guardian azonnal ellenőrizni tudta a jelentéseket. A régió Ukrajnával határos.

    A múlt héten Sztarovojt azt mondta, hogy az ukrán erők több támadásban csapást mértek egy erőműre a régióban, ami némi áramkimaradást okozott. Ukrajna nem vállalta a támadást.

    Hétfőn az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy ukrán drónok támadtak két légibázist Rjazanban és Szaratovban, Oroszország dél-középső részén, három katona meghalt és négy megsebesült, két repülőgép megrongálódott. Ukrajna nem vállalta közvetlenül a felelősséget az orosz belföldön végrehajtott legmélyebb csapásokért, amióta Moszkva február 24-én megszállta Ukrajnát.

  • A nyugati országokban jelentős tüzérségi lőszerhiány keletkezett az ukrajnai orosz hadművelet következtében – figyelmeztetett a cseh CSG hadiipari vállalat vezetője hétfői nyilatkozatában.

    „A tüzérségi lőszerek mára hiánycikké váltak” – közölte Michal Strnad, a konszern tulajdonosa. Becslései szerint a kijevi vezetésnek nyújtott katonai támogatás következtében tíz-tizenöt évig is eltarthat, míg sikerül újra feltölteni a nyugati hadseregek készleteit. Mint mondta, ennek hátterében a korlátozott gyártókapacitások állnak. Ezt a hiányt már az ukrán fegyveres erők is megérezték – tette hozzá Strnad.

    A CSG tulajdonosa szerint az európai hadseregek időközben már jelentős mértékben kiürítették fegyverkészleteiket, hogy Ukrajnát támogatni tudják. Strnad hangsúlyozta, hogy az ukrán erők hetente 40 ezer tüzérségi lőszert használnak fel több száz, Nyugatról szállított tarackból az orosz támadók ellen.

    Tényleg sokat szállítottak Ukrajnának. De a valóság az, hogy az ukránok ma kevesebbet lőnek, mint amire képesek lennének, mert egyszerűen nincs elég lőszerük

    – mondta Michal Strnad, akinek vállalata, a Czechoslovak Group az MTI szerint mára a NATO-szabvány 155 milliméteres tüzérségi lőszerek európai termelésének 25-30 százalékát biztosítja. Az éves termelési kapacitásuk 80-100 ezer darab gránát. Hozzátette, hogy Európa éves termelése 270-300 ezer darab lehet ebből a lőszertípusból.

    Az üzletember szerint a vállalat 250-300 új alkalmazottat tervez felvenni, hogy az éves termelést 150 ezer darabra növelhessék, ami azonban a termelőeszközök hosszabb beszállítási ideje miatt nagyjából két évet fog igénybe venni.

    Strnad beszélt arról is, hogy a CSG Ukrajna fontos beszállítója, a szovjet időkből származó, korszerűsített fegyverzet tekintetében. Azonban – mint arra felhívta figyelmet – a készletek ezek esetében is kezdenek szűkösek lenni.

  • Ülést tart kedden az ukrajnai háború okozta humanitárius helyzetről kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Erről Dmitrij Poljanszkij, Oroszország világszervezet melletti állandó képviselőjének első számú helyettese számolt be.

    December 6-ára a nyugatiak ismét összehívták a Biztonsági Tanács Ukrajnáról szóló ülését, a humanitárius kérdéseket és a gyermekvédelmet választották témának

    – írta a képviselő Telegram-csatornáján, melyről a TASZSZ orosz állami hírügynökség adott hírt.

    A találkozó magyar idő szerint délután 4 órakor kezdődik.

  • Orosz rakétatámadás érte kedd hajnalban Zaporizzsja külvárosát, a támadásokban az első információk szerint senki sem sérült meg – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Olekszandr Starukh, a Zaporizzsjai Regionális Katonai Igazgatóság vezetőjének Telegram-bejegyzése szerint az egyik rakéta a Sztepnyanszkaja területi közösség területét találta el. A támadásban az infrastrukturális létesítmények és lakóépületek is megsérültek.

  • A spanyol rendőrség további három „véres borítékot” fogott el hétfőn, amelyek állati szemeket tartalmaztak, és amelyeket a madridi ukrán nagykövetségnek, valamint a barcelonai és malagai ukrán főkonzulátusnak címeztek – nyilatkozták a nyomozáshoz közel álló spanyol rendőrségi források.

    Múlt héten Kijev bejelentette, hogy egy sor „véres csomagot” küldtek az ukrajnai diplomáciai képviseleteknek Európa-szerte, nem sokkal azután, hogy egy levélbomba felrobbant a madridi ukrán nagykövetségen, a rendőrség pedig továbbiakat hatástalanított, amelyek közül az egyiket Pedro Sanchez spanyol miniszterelnöknek címezték.

    A spanyol posta biztonsági részlege az újabb borítékokat a hétfő reggeli biztonsági ellenőrzések során találta meg, és azonnal értesítették a rendőrséget, akik a helyszínen a borítékokban nem találtak robbanószert vagy éghető anyagot a források szerint. A madridi ukrán nagykövetség pénteken már kapott egy állati szemeket tartalmazó borítékot, amelyen a spanyol belügyminisztérium szerint külföldi bélyeg volt. A csomagból származó bizonyítékokat és információkat akkor megosztották a postaszolgálattal, és ennek alapján szűrték ki hétfő reggel az újabb három borítékot.

    Szombaton a nyomozáshoz közel álló forrás megerősítette a Reutersnek, hogy múlt héten a hat borítékot az észak-spanyolországi Valladolid városában adhatták postára.

    Oleg Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő hétfőn az MTI szerint megerősítette az újabb véres borítékok elfogását, hozzátéve, hogy ezekkel együtt 21 ismert esetet regisztráltak, amelyek során 12 ukrán diplomáciai külképviseletre küldtek hasonló fenyegető leveleket.

  • Az orosz–ukrán háború miatt Debrecenbe menekülők ellátását 480 millió forinttal támogatja az UNICEF Regionális Ukrán Menekültprogram magyarországi irodája; az erről szóló megállapodást hétfőn írta alá Pilar Gonzalez Rams, az UNICEF-program koordinátora és Papp László (FideszKDNP) polgármester a helyi család- és gyermekjóléti központban.

    Az együttműködéssel hosszú távon is javul majd a háború elől Debrecenbe érkezők ellátása – mondta a polgármester. A városban hónapok óta jelentős számú ukrajnai menekült ellátásáról gondoskodnak, miközben közvetlen adományokkal támogatták testvérvárosaik – Beregszász, Harkiv és Ungvár – rászoruló lakosságát, és felajánlották segítségüket a háború utáni újjáépítésben is.

    „Miután az UNICEF felajánlotta együttműködését, komoly programot dolgoztak ki, amely kiterjed a menekült gyerekek mentális egészségének megerősítésére, rajtuk keresztül pedig a családok támogatására is” – jelezte a polgármester az MTI szerint.

    Hozzátette, a 480 millió forintos támogatásból több mint 200 milliót kap a helyi alapellátási és egészségfejlesztési intézet, amely lelki támogatással, szűrővizsgálatokkal, mozgásprogramokkal, egyéni és csoportos mentális egészségfejlesztő programokkal vesz részt az együttműködésben a szintén támogatott Dorkász egyesület telephelyén.

    Ezen túlmenően korszerűsítik az intézet Szent Anna utcai rendelőjét, ahol az ukrán menekültek mellett helyi gyerekeket is ellátnak

    – tudatta Papp László, megjegyezve, hogy a városi családvédelmi központ mobil szakmai csoportjai helybe viszik a szolgáltatásokat a rászorulóknak, az EU–Roma Országos Egyesület pedig az ellátásukról, étkeztetésükről gondoskodik.

    Pilar Gonzales Rams azt mondta, hogy a háború kezdete óta a gyerekek humanitárius helyzete folyamatosan romlik Ukrajnában:

    a gyerekek 60 százaléka menekült el otthonról vagy az ország más részeibe, vagy a szomszédos országokba.

    Ebben a helyzetben az UNICEF a legfontosabb feladatának a gyerekek jogainak biztosítását tekinti, és azon dolgoznak, hogy minden gyerek megfelelő védelemben részesüljön, egészségügyi szolgáltatást vehessen igénybe és oktatást kapjon.

  • Az orosz erők újabb nagyszabású rakétatámadásában hétfőn két infrastrukturális létesítményt ért találat a dél-ukrajnai Odessza megyében – közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője. A tisztségviselő hozzátette, hogy egy embert szállítottak sérülésekkel kórházba. Arra nem tért ki, konkrétan mit találtak el az orosz rakéták.

    Az ukrán légierő arról tájékoztatott, hogy az orosz erők több mint hetven rakétát lőttek ki Ukrajnára, ebből a légvédelem több mint hatvanat megsemmisített.

    Az odesszai városi tanács szerint a megyeközpont egy részében megszakadt az áramellátás, emiatt leállították az elektromos árammal működő közösségi közlekedési eszközöket a városban. Úgyszintén leállították a távhőt biztosító összes városi kazánházat is, valamint a helyi vízművek közlése szerint teljesen megszűnt a vezetékes vízellátás Odesszában.

    Az Ukrenerho áramszolgáltató társaság közölte, hogy több helyen vészleállás történt az elektromos infrastruktúra károsodása miatt. Részleteket későbbre ígértek.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóban üzent a lakosságnak, amelyben az MTI szerint kijelentette, hogy az ukrán légvédelem az orosz rakéták többségét lelőtte, és megkezdődött az áramellátás helyreállítása.

    Denisz Smihal miniszterelnök szerint három régióban, Odessza mellett Kijev és Vinnicja megyében ért találat villamosenergia-létesítményt. „Egyes régiókban a rendszer kiegyensúlyozása és a balesetek elkerülése érdekében vészleállításokat kellett alkalmazni. A mentést végzők már dolgoznak a támadás utóhatásainak felszámolásán, hogy minden otthonba visszatérhessen a fény” – tette hozzá a kormányfő.

    A DTEK áramszolgáltató vállalat szerint az orosz támadás miatt a kijevi, a dnyipropetrovszki és a donyecki régiókban kritikus a helyzet, ezért kényszerültek rendkívüli leállásokra.

  • Vlagyimir Putyin orosz államfőt gonosz manóként ábrázoló szobrot helyeztek el hétfőn Prágában azon a talapzaton, amelyen 2020-ig Ivan Konyev szovjet marsall szobra állt.

    A Vlagyimir Putyint kifigurázó szobor egy világtérképen áll. Az orosz elnök balkeze egy gázvezeték csapját próbálja elzárni, míg jobbkeze a náci karlendítést utánozza.

    A szobor Ahriman démon, a perzsa mitológia egyik ismert alakjára utal, aki az abszolút rosszat képviseli

    – mondta Dusan Dostál, a mű alkotója. A szobor a kovácsművészek nemzetközi találkozója alkalmával készült a Helfstyn várkastélyban. Alkotója szerint 30 napig lesz kiállítva Prága 6. kerületének főterén, majd elárverezik, és a pénzt Ukrajnának szánt fegyverek vásárlására fordítják.

    A téren 2020 tavaszáig Ivan Konyev szovjet marsall szobra állt, aki 1945-ben a csehszlovák fővárost felszabadító szovjet egységek parancsnoka volt. Konyev szobrát azzal az indoklással távolíttatta el a kerület vezetése, hogy a marsall nagyon dicstelen szerepet játszott 1956-ban Magyarországon és 1968-ban Csehszlovákiában. A tervek szerint a szovjet parancsnok szobrát a téren utóbb a cseh főváros felszabadításának szentelt új emlékmű váltja majd fel. A pályázatot még nem hirdették meg.

    „Az új Putyin-szoborral arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a jelenlegi energiaválságért az orosz elnök személyesen is felelős. Felelőssége Ukrajna megtámadásában pedig nyilvánvaló” – szögezte le Dusan Dostál, aki a szobor köztéri kiállítását vállalkozók segítségével valósította meg.

  • Köszöntjük olvasóinkat!

    Indul az Index keddi hírösszefoglalója az orosz−ukrán háborúról.

    Tartsanak velünk ma is!