„Putyin egy sarokba szorított patkány, akinek az élete rémálommá vált”

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

Nagyon magas a kockázata annak, hogy Oroszország offenzívát indít a jövő év elején Moldova ellen – mondta Alexandru Musteata, az Információs és Biztonsági Szolgálat vezetője.

A kérdés nem az, hogy az Orosz Föderáció újabb előrenyomulást hajt-e végre Moldova területe felé, hanem az, hogy mikor

– fogalmazott a TVR-Moldovának.

A szervezet szerint több forgatókönyv is létezik arról, hogy az oroszok hogyan támadnák meg Moldovát január-februárban vagy március-áprilisban. Úgy vélik, az offenzíva az ukrajnai háború menetétől függ – számolt be a Sky News.

Rendeletben tett javaslatot Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkva megye, a Krím és Szevasztopol vezetésének, hogy az ukrajnai háborúban érdemeket szerző katonák és az elesettek családjai között ingyen osszanak ki telkeket.

A hivatalos jogi információs portálon hétfőn közzétett, a katonák és családtagjaik szociális támogatásáról rendelkező jogszabály azt javasolta a regionális hatóságoknak, hogy fogadjanak el olyan szabályokat, amelyek a földtörvénykönyv vonatkozó rendelkezései értelmében ingyen biztosítják a földterületekhez jutást.

Putyin ugyancsak hétfőn aláírt egy törvényt, amely a mozgósított állampolgároknak jogokat biztosít a korábbi állásuk megpályázásakor, ha a munkaviszonyuk a bevonulásuk miatt szűnik meg. Az elnök kézjegyével látta el azt a jogszabályt is, amely 2023-ra 16 242 rubelben (jelenlegi árfolyamon mintegy 90 ezer forintban) állapította meg a minimálbért.

A Kreml „elfogadhatatlannak” minősítette a földgáz megawattóránkénti 180 eurós árplafonját, amelyről az uniós energiaügyi miniszterek több hónapos huzavona után hétfőn állapodtak meg.

„Ez a piaci folyamatok megsértése, minden ársapkára való hivatkozás elfogadhatatlan” – idézték Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivőt az orosz állami hírügynökségek, írja az al-Dzsazíra.

Az ukrán légvédelmi erők december 19-én lelőttek két orosz helikoptert – jelentette friss jelentésében a fegyveres erők vezérkara. A repülőgépek pontos típusát nem közölték a tisztviselők.

A vezérkar szerint az orosz erők továbbra is támadásokat folytatnak Bahmut és Avdiivka irányába, miközben a szomszédos luhanszki terület megszállt részein több egészségügyi intézményt katonai kórházzá alakítanak át, megtagadva a helyi civil lakosság ellátását.

Oroszország hétfőn, Vlagyimir Putyin orosz elnök minszki látogatása előtt ismét iráni drónokkal támadta Ukrajna több megyéjét és a fővárost, tíz megyében és Kijevben szólaltak meg a légvédelmi szirénák.

A Kijevi régió egy hét alatt immár harmadszor volt orosz támadás célpontja. A Sahíd típusú drónok támadásakor három ember megsebesült, és kilenc ház megrongálódott – közölte Olekszij Kuleba, Kijev megye állami közigazgatási vezetője Telegram-csatornáján.

A támadásoknak nem volt halálos áldozatuk, de több „létfontosságú infrastruktúrát” találat ért, a térségben megszakadt az áramszolgáltatás – közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester. A fővárost 23 iráni rakétával támadták, közülük 18-at lelőtt az ukrán légvédelem – közölte Szerik Popko, a kijevi katonai adminisztráció vezetője.

A DTEK, a legnagyobb ukrán magán áramszolgáltató vállalat és az Ukrenerho állami áramszolgáltató szerint Ukrajna tíz megyéjében és a fővárosban megszakadt az áramszolgáltatás az orosz támadások következtében. A DTEK szerint sok időbe telik a szolgáltatás helyreállítása.

Az ENSZ főtitkára, António Guterres azt mondta, az Oroszország és Ukrajna közötti ellenségeskedés masszívan eszkalálódott, miután az agresszor folytatta az ukrán elektromos infrastruktúra bombázását.

„Nem vagyok optimista azzal kapcsolatban, hogy a közeljövőben eredményes béketárgyalások jöhetnek létre” – mondta Guterres az év utolsó ENSZ-sajtótájékoztatóján.

„Úgy vélem, hogy a katonai konfliktus a következő évben is folytatódik” – tette hozzá a főtitkár.

Budapest útjairól kivont, de tovább üzemeltethető autóbuszokat adományozott a BKV Ukrajnának. A közlekedési társaság az MTI-vel közölte: a 15 – öt szóló Volvo és tíz csuklós Ikarus – járművet hétfőn adta át Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere és Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója Balog Istvánnak, Ukrajna magyarországi ügyvivőjének.

Nyár óta több megkeresés is érkezett a társasághoz Ukrajnából autóbuszok felajánlását kérve, de eddig a BKV nem rendelkezett működőképes, forgalomból kivonható járműtartalékkal – írták, hozzátéve, mostanra azonban – az autóbuszcseréknek köszönhetően – több tovább üzemeltethető busz is felszabadult.

Emlékeztettek: a BKV eddig is több alkalommal – melegedőbusszal vagy éppen humanitárius szállítmánnyal – segítette a szomszéd országot és a Magyarországra menekülő embereket.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint Ukrajna nem fogja „sem megadni magát, sem teljesíteni az Oroszország által megfogalmazott ultimátumokat”.

Hozzátette: a háború befejezését az ukrán tüzérség fejlesztésével lehet felgyorsítani.

A kanadai kormány közölte, hogy eljárást indít a Roman Abramovics orosz oligarcha tulajdonában lévő Granite Capital Holdings Ltd. vállalat 26 millió dollárjának lefoglalására és elkobzására.

Az orosz oligarchák bűnrészesek Ukrajna „illegális és barbár megszállásában”, és Kanada „nem lesz menedékhelye a jogtalanul szerzett jövedelmüknek”, hangsúlyozta Chrystia Freeland kanadai pénzügyminiszter – írja az al-Dzsazíra.

Az Egyesült Királyság több százezer lőszert szállít Ukrajnának 2023-ban egy új, 304 millió dolláros szerződés keretében – írja a Politico.

Ez biztosítja a kritikus fontosságú tüzérségi lőszerek folyamatos áramlását Ukrajnába a következő egy év során – mondják a döntéshozók.

Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint ha lenne tűzszünet, akkor azt Oroszország arra használná, hogy átcsoportosítsa csapatait Ukrajnában. Az Egyesült Királyság több mint százezer lőszert biztosított Ukrajnának február óta.

A Kijevi területen az aknabiztonság szabályaira tanítják a gyerekeket az iskolákban – írja a Sky News. A régió katonai adminisztrációja szerint az oktatás szeptemberben kezdődött, elsősorban azokban a közösségekben, amelyek ideiglenesen orosz megszállás alatt álltak, vagy azokon a területeken, ahol ellenségeskedések zajlottak. 

Júniusban az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat tisztviselői azt mondták, hogy a háború befejezése után az országnak legalább egy évtizedre lesz szüksége ahhoz, hogy az összes aknát és robbanóanyagot eltakarítsa a szárazföldről és a felségvizekről. 

Mint megírtuk, Ukrajna területének mintegy 30 százaléka szorul aknamentesítésre, mivel több olyan régió is van az országban, amely tele van még éles taposóaknával. Az ukrán belügyminisztérium szerint az Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat egységei 76 hektárnyi területet mértek fel és mentesítettek, több mint 300 ezer rekesz robbanóanyagot foglaltak le.

Rishi Sunak felszólította az európai vezetőket arra, hogy hagyják figyelmen kívül Moszkva tűzszünetre vonatkozó felhívásait mindaddig, amíg ki nem vonul az általa meghódított ukrajnai területekről – írja az The Independent.

Rishi Sunak Rigában 2022. december 19-én

Fotó: Henry Nicholls / Reuters

A brit miniszterelnök a lettországi Rigában, a Közös Expedíciós Erők találkozóján arról beszélt, hogy a szövetségeseknek katonai segélyt és fegyvereket kell szállítaniuk, valamint figyelmen kívül kell hagyniuk a tűzszünetre vonatkozó „értelmetlen” felhívásokat, mivel azokat Vlagyimir Putyin orosz elnök ellenük fordíthatja.

Szerintem ez egy hamis felhívás lenne, Oroszország arra használná fel, hogy átcsoportosítsa, megerősítse csapatait. Amíg nem vonulnak vissza a meghódított területekről, addig nem lehet és nem is szabad valódi tárgyalásokat folytatni

– fogalmazott Rishi Sunak.

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 98 800 orosz katona esett el, az elmúlt napon 520 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 2988 tankot,
• 5969 páncélozott harcjárművet,
• 1953 tüzérségi rendszert,
• 410 rakétavetőt,
• 212 légvédelmi berendezést,
• 281 repülőgépet,
• 264 helikoptert és
• 4592 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 16 orosz hajót, 1657 hadműveleti és taktikai drónt, 175 egység speciális felszerelést és 653 cirkálórakétát számoltak fel.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom szerint hétfőn nem sokkal éjfél után egy orosz drón repült át a dél-ukrajnai atomerőmű egy része felett. „Ez a nukleáris és sugárbiztonság abszolút elfogadhatatlan megsértése”, közölte a vállalat a Telegramon – írja az al-Dzsazíra.

„Ismételten felszólítjuk a világot, akadályozzák meg, hogy az ukrán nukleáris létesítmények ki legyenek téve az orosz hadsereg támadásának” – írta közleményében a cég.

Egyre több felvétel kerül nyilvánosságra a dél-ukrajnai Herszon városából, amelyeken lerombolt épületek láthatók. 

Emine Japarova, Ukrajna külügyminiszterének első helyettese Twitteren osztott meg képeket a városról, és azt írta hozzá, hogy Oroszország nem tudja elviselni a vereségét.

A politikus arról is beszámolt, hogy hétfőn támadás érte a belvárost, amelyben megrongálódott a regionális katonai közigazgatás épülete.

Rakétákkal, drónokkal és nehéztüzérséggel lőtték az oroszok éjjel a dél-ukrajnai Dnyipropetrovszki területet. Több községben is súlyos károk keletkeztek, de halálos áldozatokról egyelőre nincs hír.

A támadásban legalább 11 lakóház, hat gazdasági épület, több autó, egy gázvezeték és egy elektromos vezeték is megsemmisült, emiatt pedig  több faluban nincs vízellátás – számolt be a Pravda.

Szeptember 21-én, a részleges mozgósítás bejelentésének napján ugrásszerűen megnőtt a „hogyan kell eltörni a kezet” és ehhez hasonló Google-keresések száma Oroszországban.

Arra, hogy a mozgósítás bejelentésekor hirtelen megnőtt az érdeklődés a kéztörések iránt, már szeptemberben is felhívták a figyelmet az orosz felhasználók.

A Szabad Európa most azt írta, hogy emellett a „hogyan kell egy kezet eltörni otthon” és a „hogyan kell egy kezet eltörni fájdalommentesen” mondatokra is sokan rákerestek, sőt még az is sok Google-felhasználót érdekelt, hogy 

hogyan kell eltörni a lábat.

Az is beszédes, hogy e keresésekkel párhuzamosan megnőtt a  „hogyan lehet elkerülni a mozgósítást” kifejezésre való keresések száma is.

A vasárnap a Belgorodi területet ért rakétatámadás miatt 14 ezer helyi lakos maradt áram nélkül – jelentette be az orosz régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov. Hozzátette: a szakemberek már dolgoznak a szolgáltatás helyreállításán.

Mint korábban megírtuk, a csapásban legalább egy ember meghalt és többen megsérültek.