A NATO szerint döntő szakaszához ért a háború

Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk máskor is.

Jó pihenést kívánunk!

Az orosz csapatok ellentámadásba lendülhetnek Zaporizzsja irányába, közölte a Tavrijszk Irányvédelmi Erők ukrán közös sajtóközpontjának vezetője, Jevhen Jerin.

Jerin a zaporizzsjai helyzetet „stabilan nehéznek” minősítette. Állítása szerint az oroszok jelenleg rendszeres ágyúzást folytatnak mind az Ukrán Fegyveres Erők állásai, mind polgári objektumok ellen – írja az Unian hírügynökség.

Belarusz készen áll Ukrajna bármilyen provokatív lépésére – jelentette ki Pavel Muravejko, a Belorusz Köztársaság Biztonsági Tanácsának első helyettes államtitkára az SZTV csatornának adott interjújában.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolója szerint a belorusz államtitkár úgy fogalmazott, hogy az ukrán határon jelenleg „nem túl nyugodt a helyzet”, de készen állnak elfojtani „bármiféle provokációt vagy terrorista fenyegetést”.

Szárazon tartjuk a puskaporunkat, rendelkezünk a szükséges erőkkel és eszközökkel, amelyekkel reagálni fogunk az agresszió vagy a terrorista fenyegetés bármilyen megnyilvánulására országunk területén

– mondta Muravejko.

Kaja Kallas észt miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Oroszországot felelősségre kell vonni minden bűncselekményért. Emellett felszólította a nyugati partnereket arra, hogy küldjenek még több fegyvert Kijevnek.

„A Dnyipro és más ukrajnai városok elleni támadásokkal Oroszország ismét bebizonyította, hogy terrorista állam” – írta Twitter-oldalán a kormányfő.

A közelmúltban történt ellenséges rakétatámadás hatalmas termeléshiányt okozott az ukrán energiarendszerben – közölte Szerhij Kovalenko, a YASNO energetikai vállalat vezérigazgatója. Elmondása szerint számos hőerőmű olyan súlyos károkat szenvedett, hogy jelenleg nem üzemel.

A probléma olyan súlyos, hogy az Ukrenergo jelentősen korlátozta a fogyasztás mennyiségét Ukrajna-szerte és különösen Kijevben. A kollégák ellenőrzés alatt tartják a helyzetet, és keresik a megoldást a stabilizálásra

– mondta, hozzátéve: annak érdekében, hogy a rendszer állapota ne romoljon, a regionális üzemeltetők a fogyasztók vészleállítását fogják alkalmazni. Ugyanakkor a kritikus infrastruktúrák továbbra is áram alatt maradnak.

„A kár jelentős. Az összes szakember a helyreállításon dolgozik, de fel kell készülnünk arra, hogy az áramkimaradások elhúzódhatnak” – hangsúlyozta Kovalenko az Unian beszámolója szerint.

Tompos Márton, a Momentum szóvivője és parlamenti frakcióvezető-helyettese a budapesti orosz nagykövetség előtt hívta fel a figyelmet az orosz agresszió okozta borzalmakra, és biztatott arra mindenkit, hogy támogassa a Momentum gyűjtését a kárpátaljai magyarok és ukránok megsegítése érdekében.

Novemberben én is Ukrajnában jártam, és személyesen szembesültem a háborús szenvedéssel. Elvesztett családtagok, rokonok, barátok, lebombázott lakóházak és megrongált infrastruktúra

– mondta a Facebookra feltöltött videóban a Momentum politikusa a nagykövetség előtt, miközben a párt aktivistái háborús pusztításról készült képeket tartottak fel.

A szóvivő szerint itt az ideje, hogy erősebben álljunk ki Ukrajna, a NATO és EU-partnereink mellett.

Ezért a Momentum néhány tagjával még ebben a hónapban visszautazunk Ukrajnába, hogy ott a kárpátaljai magyaroknak és ukránoknak segítsünk, hogy legyen mivel áramot termelniük és fűteniük

– számolt be Tompos Márton arról, hogy miért is kezdett adománygyűjtésbe a Momentum, és miért visz aggregátorokat és invertereket a háborút elszenvedő Ukrajnába. Az akció végén a háborús képeket a Momentum aktivistái kihelyezték az orosz nagykövetség kerítésére.

A RIA Novosztyi hírügynökség úgy értesült, hogy a robbanás egy korábban iskolának és kultúrháznak használt épületben történt, a helyiek közül ugyanakkor senki nem sérült meg. Ez a forrás úgy tudja, hogy a házban szombat reggel ütött ki a tűz.

Az Interfaxot arról értesítette egy ugyancsak névtelenül nyilatkozó személy, hogy az incidenst egy őrmester okozta egy hálókörletnek kialakított helyiségben egy véletlenül működésbe hozott kézigránáttal, amely az egész szakasz lőszerkészletét felrobbantotta. A hírügynökség úgy tudja, hogy három katona meghalt, nyolcat eltűntnek nyilvánítottak, 16-ot pedig kórházba szállítottak, köztük a baleset okozóját.

A Rigában szerkesztett, ellenzéki Meduza hírportál orosz Telegram-hírcsatornákra hivatkozva azt írta, hogy a baleset összes áldozata mozgósított katona, az okozója pedig, aki a Szverdlovszki területről származik, azért vett kezébe egy RGD5-ös gránátot, hogy „tekintélyt vívjon ki beosztottjai körében”. A robbanást követően a lángok 450 négyzetméteren terjedtek el.

A Belgorodi terület határos Ukrajnával. A REN televízió arról tudósított, hogy Tonyenykoje községet körülzárták a hatóságok, területére nem engedik be a sajtót.

Az amerikai fegyveres erők volt parancsnoka elmondta, miért nem szorították vissza az ellenséget az ukrán fegyveres erők a háború előtt kijelölt határvonalakhoz.

Ben Hodges szerint ez két okból nem vált valóra. Az első az ATACMS (Army Tactical Missile System) hadműveleti-taktikai rakétakomplexum hiánya az ukrán fegyveres erőknél, a második pedig az oroszok által bevetett katonák magas száma.

„Nyilvánvalóan túl optimista voltam, mert nem láttam előre, hogy nem fogjuk átadni az ATACMS-t. Azt hittem, hogy megtesszük. Ez egy hátrány volt. És azt sem láttam előre, hogy Oroszország milyen sok erőt hajlandó feláldozni Bahmutban és környékén” – nyilatkozta Ben Hodges a Radio Libertynek.

Huszonkilencre emelkedett a dnyiprói lakóházat ért orosz támadás halálos áldozatainak száma – írja a Sky News.

A támadásban legalább 73 ember megsérült, és további 43 embert eltűntként tartanak nyilván. Valentin Reznicsenko, a régió kormányzója közölte, hogy eddig 39 embert sikerült kimenteni a romok alól, köztük hat gyereket.

A kormányzó hozzátette, hogy a halálos áldozatok között egy kiskorú is van. A helyszíni munkálatokat tovább folytatják, minden életért küzdenek – fogalmazott. 

A német fegyverek létfontosságúak Ukrajna túléléséhez – fogalmazott a dpa német hírügynökségnek adott interjúban vasárnap Olekszij Makejev berlini ukrán nagykövet. A diplomata arra kérte a német kormányt, hogy mielőbb szállítson országának Leopard 2 harckocsikat.

Kevés időnk van a tárgyalásra. Azt várjuk, hogy a szövetségeseink megértsék ezt, és ennek megfelelően cselekedjenek

– hangsúlyozta.

Január 20-án az Ukrajnát támogató nyugati országok a Németország nyugati részén fekvő Ramstein légi támaszponton találkoznak, hogy megvitassák az Ukrajnának az Oroszországgal szembeni harchoz nyújtott további katonai támogatást. 

Nagy-Britannia az első ország, amely bejelentette: nyugati gyártmányú harckocsikat fog szállítani Ukrajnának. Lengyelország és Finnország német gyártmányú Leopard 2 harckocsikat készül küldeni. A német kormány még nem foglalt állást a kérdésben.

„A német gyártású légvédelem segít nekünk a rakéták elfogásában, a német harckocsik pedig a segítségünkre lesznek további területek felszabadításában. Az orosz erők pedig kevesebb atrocitást fognak elkövetni. A német fegyverek életeket mentenek meg” – nyomatékosította.

A Rheinmetall német fegyvergyár közölte, hogy időbe telik, mire a harckocsikat le tudják szállítani Ukrajnának. A Rheinmetallnak huszonkét Leopard 2 harckocsija van, valamint nyolcvannyolc Leopard 1 modellje. Az MTI beszámolója szerint Makejev ismételten hangoztatta, hogy Ukrajna helyettesítő háborút vív az összes támogatója érdekében.

Egy rosszul kezelt gránát miatt hárman meghaltak és tizenhárman megsérültek az Ukrajnával határos oroszországi Belgorodi területen – írja a Sky News. A hatóságok közleménye szerint a robbanás egy kulturális központban történt, ahol lőszereket tároltak.

Az orosz rendvédelmi szervekkel kapcsolatban álló 112 és Baza Telegram-csatornákon azt közölték, hogy a halottak és a sebesültek orosz sorkatonák voltak, akiket a tavaly szeptemberben bejelentett orosz mozgósítási akció keretében hívtak be az ukrajnai harcokra.

Ukrajna védelmi minisztériuma közzétett a Twitteren egy felvételt, amelyen látszik, amint egy kislány takarítja a törmelékeket a szombaton eltalált dnyiprói lakóház közelében.

Mint megírtuk, rakétatalálat ért egy dnyiprói lakótelepet, a félig összedőlt épület romjai között jelenleg is túlélők után kutatnak. Az ukrán légierő szóvivője azt nyilatkozta: a rakétákat Belarusz területéről indíthatták. Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke a közösségi oldalán azt írta, mindenkit felelősségre vonnak, akinek köze lehet a tragédiához.

A genfi egyezmények szerint minden feltétel nélkül ki kell adni azt a 800 sebesült és súlyosan sérült ukrán védőt, akiket Oroszország tart fogva – közölte Dmitro Lubinec, a Legfelső Tanács emberi jogi biztosa az Ukrinformmal.

Hozzátette, hogy az orosz fogságba esett ukrán katonák listáját az ombudsmanok ankarai találkozóján adták át az orosz félnek, és jelenleg azon dolgoznak, hogy az oroszok a genfi egyezményeknek megfelelően átadják a védőket Ukrajnának.

Elmondása szerint Törökország kész befogadni, ellátni és hazavinni a sérült katonákat, erről azonban a török, orosz és ukrán elnök között még folynak a tárgyalások.

Az angol élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban (Premier League) szereplő Chelsea vasárnap bejelentette, hogy szerződtette a 22 éves ukrán szélsőt, Mihajlo Mudrikot a Sahtar Donyecktől.

Az olasz transzferguru, Fabrizio Romano úgy tudja, a london klub – bónuszokkal együtt – összesen 100 millió eurót fizet az ukrán szélsőért. Mudrik már meg is érkezett az angol fővárosba, a fiatal labdarúgó egy ukrán zászlóval fotózkodott a Chelsea stadionjában.

Az orosz erők vasárnap Herszont támadták, és az Unian információi szerint egy kórházat is találat ért, az épület megrongálódott. 

Az orosz megszállók éppen most lőttek a város egyik egészségügyi intézményére Herszonban

– írta Jaroszlav Janusevics, a régió kormányzója a Telegramon. Hozzátette: az ellenséges támadásban szerencsére senki sem sérült meg.

James Cleverly, az Egyesült Királyság külügyminisztere közölte, hogy „most van itt az ideje, hogy felgyorsítsuk” az Ukrajnának szükséges támogatásokat.

Szerinte az orosz hadsereg védekezik, és a csapatok morálja siralmas, amit az orosz katonai logisztika zűrzavaros állapotára vezetett vissza. Rámutatott, hogy a tavaly február 24-én, az invázió kezdetekor hivatalban lévő orosz hadműveleti parancsnokok közül ma már egy sincs a helyén.

„Tehát ez pontosan a megfelelő pillanat Ukrajna számára, hogy kihasználja az előnyét” – fogalmazott a brit külügyminiszter a The Guardian szerint.

Elmondása szerint ezért döntött úgy Nagy-Britannia, hogy felgyorsítja és növeli katonai támogatását 14 harckocsi küldésével. Ben Wallace brit védelmi miniszter hétfőn a brit parlamentben fogja megerősíteni a részleteket. Cleverly hozzátette: nem emlékszik olyan időszakra, amikor a NATO egységesebb vagy Oroszország elszigeteltebb lett volna.

Az ukrán újoncok egy öthetes, az Egyesült Királyság által vezetett kiképzési programban vesznek részt, amelynek célja, hogy felkészítsék őket hazájuk védelmére – közölte a brit védelmi minisztérium a Twitteren vasárnap.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 198 orosz, ukrán és fehérorosz állampolgárral szemben vezet be szankciókat, az intézkedések időtartama 10 évben lett meghatározva. Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NSDC) január 15-én hagyta jóvá ezeket a szankciókat az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) javaslatai alapján – írja az Unian hírügynökség.

Vasárnap 20-ra emelkedett a közép-ukrajnai Dnyipro egyik kilencemeletes lakóháza ellen elkövetett orosz légitámadás halottainak száma – jelentette január 15-én Dnyipropetrovszk régió kormányzója, Valentin Reznicsenko. Elképzelhető, hogy Ukrajna a légitámadás hatására döntött az újabb szankciók bevezetéséről.

Képek láttak napvilágot a tegnap elpusztult dnyiprói lakóház romjai alól kihúzott túlélőkről. A feltételezések szerint még mindig körülbelül 40 embert keresnek. A mentők kihoztak egy nőt annak a dnyiprói lakóháznak a romjai alól, amelyet Oroszország rakétával porrá zúzott.

Eddig 21 halálos áldozatról lehet tudni, köztük egy gyermekről, de körülbelül 40 embert még mindig keresnek, így a halálos áldozatok száma valószínűleg emelkedni fog.

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 115 290 orosz katona esett el, az elmúlt napon 630 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 3106 tankot,
• 6183 páncélozott harcjárművet,
• 2094 tüzérségi rendszert,
• 437 rakétavetőt,
• 219 légvédelmi berendezést,
• 286 repülőgépet,
• 276 helikoptert és
• 4846 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 17 orosz hajót, 1872 hadműveleti és taktikai drónt, 187 egységnyi speciális felszerelést és 749 cirkálórakétát számoltak fel.

A német ipari tartalékokból származó harckocsik, amelyeket Ukrajna kért, csak 2024-ben lesznek szállíthatóak – közölte a Rheinmetall fegyvergyártó cég.

„Még ha holnap születne is döntés arról, hogy Leopard harckocsikat küldünk Kijevnek, a szállítás a jövő év elejéig tartana” – mondta a Rheinmetall vezérigazgatója, Armin Papperger.

A harcjárművek lövegét gyártó Rheinmetallnak 22 Leopard 2 és 88 régebbi Leopard 1 harckocsi van a készleteiben – írja a The Guardian.

A Leopard harckocsik harci készenlétbe hozása azonban több hónapot vesz igénybe, és több száz millió euróba kerülne, amit a vállalat nem tudna előteremteni a megrendelés megerősítéséig. A járműveket teljesen szét kell szedni és újra kell építeni – magyarázta a cégvezető.

Fotó: Alexander Koerner / Getty Images Hungary

Huszonháromra emelkedett a közép-ukrajnai Dnyipro egyik kilencemeletes panelháza ellen elkövetett orosz légitámadás halottainak száma – számolt be vasárnap délután az AP hírügynökség. 

Mint arról korábban írtunk, a mentőszolgálat munkatársai egész éjjel dolgoztak a romok alá rekedt emberek kimenekítésén, valamint a holttestek felkutatásán. A munkások daru segítségével szabadították ki a lakótorony felső emeletein rekedt embereket. A támadásban érintett lakótömbben körülbelül 1700-an éltek.

A jelenlegi adatok szerint a támadásban legalább 73 ember sebesült meg, 43-an eltűntek, 39 embert pedig sikerült kimenekíteni a romok alól. 

A Dnyiprói Állami Sürgősségi Szolgálat munkatársai nemcsak embereket, hanem kisállatokat is mentenek az oroszok által szombat délután lebombázott dnyiprói panelházból. 

Egy már tegnap kimenekített lakó macskáját például a légkondicionáló berendezésben fedezték fel vasárnap. Az állatot épen és egészségesen adták vissza gazdájának.

A kis kedvencek mentéséről az Unian ukrán hírügynökség tett közzé megható felvételeket. 

Grúzia nem nyújt katonai segítséget Ukrajnának, mivel nem kíván részt venni a konfliktusban – nyilatkozta Tea Tsulukiani miniszterelnök-helyettes vasárnap újságíróknak a TASZSZ szerint.

A grúz hatóságok nem engedik, hogy a grúz állam katonai konfrontációba keveredjen, ezért nem tudunk katonai segítséget nyújtani sem Ukrajnának, sem Oroszországnak

– szögezte le Tsulukiani.

Isobel Koshiw ukrajnai tudósító figyelemmel kísérte a mentőakciót a Dnyipróban lerombolt panelháznál, ahol legalább 20 ember vesztette életét az orosz rakétacsapást követően.

Mentősök a romok között kutatnak eltűntek után, miután szombat este Dnyipróban egy 9 emeletes lakóházat gyakorlatilag kettévágott egy becsapódó rakéta. Eddig 20 halottat, 73 sérültet, 37 eltűntet tartanak számon, és mintegy 400 ember veszítette el otthonát – írta a tudósító.