Az ukrán fegyveres erők jelenleg nem rendelkeznek ballisztikus rakéták levegőben történő megsemmisítésére alkalmas technikai eszközökkel. Ezért olyan új típusú nyugati fegyverekre van szükségük, amelyek képesek felvenni a ballisztikus rakéták ellen harcot – mondta Jurij Ignat, az ukrán légierő szóvivője az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.
A szóvivő elmondása szerint az amerikai Patriot és a francia–olasz SAMP/T rakétarendszerek elméletileg képesek ballisztikus rakéták lelövésére. Ignat azonban úgy véli, hogy a legjobb megoldás az indítóállások megsemmisítése lenne még az előtt, hogy ballisztikus rakétákat lőnének ki.
Jobb, ha messzebb elér a kezünk, és bejutunk az ellenséges állásokba, ahol közvetlenül a helyszínen megsemmisíthetjük a rakétákat kilövő létesítményeket
– tette hozzá Jurij Ignat.
Oroszország mindig is felkészült a kibertámadások elleni védelemre, és továbbra is erősíti információbiztonságát – jelentette ki Oleg Sziromolotov orosz külügyminiszter-helyettes.
Az ukrán területről Oroszország ellen végrehajtott rosszindulatú számítógépes tevékenység hatékonysága egyértelműen nem felel meg a Nyugat elvárásainak. Készen álltunk a hatalmas támadásokra
– fogalmazott a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint a külügyminiszter-helyettes. Sziromolotov kihangsúlyozta: Oroszország folyamatosan fejleszti a védelmi rendszereit.
Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy továbbra is tartja a kapcsolatot Oroszországgal – írta a RIA Novosztyi hírportál.
Továbbra is fogok beszélni Oroszországgal
– mondta Macron a kínai újév alkalmából tartott fogadáson az Élysée-palotában. Emellett a francia elnök kihangsúlyozta: minden ország felelős a világrendért, és hozzá kell járulnia annak fenntartásához.
Emmanuel Macron egy korábbi interjújában már hangsúlyozta, hogy bár Franciaországra továbbra is Ukrajna mellett áll, támogatja a párbeszéd fenntartását Oroszországgal.
Kijev szerint az orosz hadsereg offenzívába kezdhet a háború egyéves évfordulóján. Ezt Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára jelentette ki.
Hangsúlyozta továbbá, hogy az Ukrán Fegyveres Erők csapatainak a lehető legjobban fel kell készülniük az orosz légierő esetleges offenzívájára, és ébernek kell maradniuk.
Évekig tartó háborúra készül Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki új offenzíva indítására adhat parancsot Ukrajnában, miközben országát felkészíti az elhúzódó fegyveres konfliktusra és az azzal járó következményekre – írta meg pénteken a Bloomberg tisztviselőkre, tanácsadókra és más, az ügyre jó rálátással bíró forrásokra hivatkozva.
Az Egyesült Királyság harci repülőgépeket szállíthat a kijevi hatóságoknak, ha az orosz csapatok elhagyják az ukrán területeket – számolt be a The Daily Telegraph péntek este a Királyi Légierőnél dolgozó forrásokra hivatkozva.
Ugyanakkor az értesüléseik szerint a vadászgépek átadása Ukrajnának „nem prioritás” a brit katonai vezetés számára. A szállításokra akkor kerülhet sor, ha az orosz csapatok elhagyják az ukrán területet, és az ukrán hatóságoknak „szükségük van légtérvédelmi járőrözési műveletekre”.
Emellett a brit hadsereg vezetése aggódik amiatt, hogy a Királyi Légierő és a Haditengerészet nem járul hozzá jelentősen a fegyveres erők támogatásához. Véleményük szerint „Ukrajna győzelmének” biztosítása érdekében a fegyveres erők minden ágának aktívan részt kell vennie a fegyverszállítások kérdésében. Az Egyesült Királyság légierejének és haditengerészetének képviselői a maguk részéről azzal magyarázták álláspontjukat, hogy harci eszközeik elsajátítása sokkal több időt igényel.
Az ukrán–magyar határszakaszon 5748-an léptek be Magyarországra pénteken, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5191-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – számolt be az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton.
A beléptetettek közül a rendőrség 151 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Vonattal 45 ember – köztük 16 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Wagner PMC tulajdonosa, Jevhen Prigozsin nem vezeti közvetlenül a militáns csoportokat, feladata elsősorban a média és a politika – mondta Andrij Juszov, az ukrán védelmi hírszerzés szóvivője az Unian ukrán hírügynökség szerint.
A szóvivő úgy tudja, Prigozsin emellett a csoport finanszírozásban és a forrásbázis biztosításában vesz részt.
Ha Prigozsinról beszélünk, az ő fő funkciója a média és a politika. Nem vezet közvetlenül harci egységeket, nem áll a parancsnokság élén. Az ő feladata a forrásbázis és a finanszírozás biztosítása. Ez valójában egy sötét üzlet Oroszországban és külföldön
– fogalmazott Juszov, aki szerint az ukrajnai wagneristák egyik fő feladata, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök leváltása után politikai perspektívát teremtsenek maguknak Oroszországban.
Az Institute for the Study of War (ISW) szerint az egyik orosz ellenzéki csatorna vizuális vizsgálata megerősítette, hogy az orosz hatóságok gyermekeket deportálnak a megszállt Herszon területről a megszállt Krímbe.
A Verstka orosz ellenzéki szervezet megvizsgálta az Örökbefogadás a moszkvai területen weboldalra feltöltött fényképeket, amelyeken 14, a Herszoni területről származó, két és öt év közötti gyermek látható a megszállt Krímben, a szimferopoli Jolocska árvaházban.
A Verstka megjegyezte, hogy a Jolocska árvaház a krími egészségügyi minisztériumnak van alárendelve, és az idegrendszeri problémákkal, mentális és viselkedési zavarokkal, hallás- és látásproblémákkal, valamint HIV-vel küzdő gyermekek gondozására szakosodott.
A Jolocska árvaház hivatalos munkamegbízatása a gyermekek „hazafiságra és állampolgárságra” való nevelését írja elő.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség 2020-ban számolt be a Jolocsáról, és megállapította, hogy az árvaház gondozásában lévő gyermekek súlyosan alultápláltak, és az árvaház vezetése elhanyagolta őket, ami a Kreml által kinevezett korábbi gyermekjogi biztos, Anna Kuznyecova (a jelenlegi gyermekjogi biztos, Marija Lvova-Belova elődje) beavatkozását váltotta ki.
A Kreml megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megelőző kegyelmet ad ki az ukrajnai orosz hadműveletekben szolgáló elítélteknek.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője január 27-én kijelentette, hogy a kegyelmekről szóló elnöki rendeletekről nem tud további információkat közölni, mert azokat „különböző titoktartási besorolások” védik.
Peszkov nyilatkozata is megerősíti, hogy Putyin megelőző elnöki kegyelmeket adott ki elítélteknek, akik többsége valószínűleg a Wagner-csoport soraiba toborzott.
Eva Merkacseva, az Emberi Jogi Tanács orosz tagja január elején kijelentette, hogy a Wagner által beszervezett elítéltek a büntetőtelepekről való szabadulásuk előtt kegyelmet kapnak.
Az Institute for the Study of War (ISW) háborús kutatóintézet korábban úgy értékelte, hogy ezek az elnöki kegyelmek további toborzáshoz vezethetnek a büntetőtelepeken belül.
Az orosz fegyveres erők másfél hónap alatt „felszabadíthatják” a de facto Donyecki Népköztársaság területét – mondta Apti Alaudinov, az Ahmat különleges erők parancsnoka, a de facto Luhanszki Népköztársaság Népi Milícia 2. hadseregének parancsnokhelyettese.
Úgy gondolom, hogy a következő egy-másfél hónapban, legfeljebb másfél hónap múlva láthatjuk a Donyecki Népköztársaság felszabadulását
– mondta a RIA Novosztyi szerint a parancsnok.
Alaudinov úgy véli, az orosz egységek most minden irányban előrenyomulnak, ugyanakkor Kijev komoly veszteségeket szenved el.
Észak-Korea teljes mértékben támogatja Oroszországot az ukrajnai helyzetben – jelentette ki Kim Dzsongun nővére, a Koreai Munkáspárt Központi Bizottságának (KNDK) helyettes vezetője, Kim Jodzsong. A politikus szavait a KNDK Központi Távirati Ügynöksége tette közzé.
Mindig egy lövészárokban leszünk a hadsereggel és Oroszország népével, akik kiálltak az ország méltóságának és becsületének, szuverenitásának és biztonságának védelmében
– fogalmazott Kim Jodzsong, majd az Egyesült Államokat nevezte az ukrajnai konfliktus fő felelősének, mondván, Washington fellépése veszélyt jelent Oroszország stratégiai biztonságára.
Az Egyesült Államok azzal, hogy újabb fegyvereket pumpál Ukrajnába, kitüntette magát a világ további instabil eseményeinek támogatásában, és nemrég még egyértelműbbé tette oroszellenes álláspontját azzal, hogy hivatalosan bejelentette fő harckocsijainak Ukrajnába szállítását
– tette hozzá a politikus a RIA Novosztyi szerint.
A Kreml bennfentesei a Bloombergnek elmondták, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök új offenzívát készít elő, amely akár már 2023 februárjában vagy márciusában megkezdődhet.
Orosz tisztviselők, Kreml-tanácsadók és más, névtelenséget kérő, meg nem nevezett hozzáértők szerint Putyin egy új nagy offenzívára törekszik, és úgy véli, hogy az oroszok eddigi kudarcai ellenére lehetővé teszi, hogy Oroszország hosszú távon megnyerje a háborút.
Ez a jelentés összhangban van az Institute for the Study of War (ISW) jelenlegi értékelésével és előrejelzésével, miszerint a Kreml valószínűleg egy döntő stratégiai akció végrehajtására készül, melynek legvalószínűbb helyszínéül a luhanszki járást határozták meg. Az ISW korábbi értékelése szerint
a luhanszki területen végrehajtandó döntő stratégiai akció lehet egy nagyobb offenzíva vagy egy ukrán ellentámadást legyőző és kihasználó orosz védelmi művelet.
Zaporizzsja területén a közelmúltban végrehajtott korlátozott orosz szárazföldi támadások célja lehet az ukrán erők szétszórása és a luhanszki offenzíva feltételeinek megteremtése – írja az intézet elemzése, amely szerint Oroszország átcsoportosítja a 2. motorizált lövészhadosztály elemeit Belaruszból a luhanszki területre.
Az elemzők azonban valószínűtlennek tartják, hogy ez az új offenzíva Belaruszból Ukrajna északi részét célozza meg. Továbbra sincs arra utaló jel, hogy az orosz erők csapásmérő csoportokat alakítanának Belaruszban; a belorusz orosz elemek nagyrészt belorusz infrastruktúrát és kiképzési kapacitást használnak a kiképzési rotációkhoz.
Az orosz milíciabloggerek is egyre inkább információs műveletként írják le a Kijev elleni második támadás gondolatát, és azt sugallják, hogy egy orosz offenzíva legvalószínűbb célpontja Kelet-Ukrajnában vagy a szomszédos harkivi területen lenne – vélekednek a szakértők.
Igor Korotcsenko orosz újságíró nemrég arról beszélt az állami televízióban, hogy Németország a Leopard tankok Ukrajnába küldésével elindította a Barbarossa 2 hadműveletet, egyúttal Olaf Scholz jelenlegi német kancellárt „a második Adolf Hitlernek nevezte” – írja a Sky News.
És ennek alapján kellene értékelnünk a jelenlegi német kormány lépéseit. Ilyen vagy olyan módon, de a fasizmus reinkarnációja megtörtént. Tehát Oroszországnak Scholzra második Adolf Hitlerként, Annalena Baerbockra pedig szoknyás Ribbentropként kell tekintenie
– fogalmazott Korotcsenko.
Today on state TV, Russian "military expert" Igor Korotchenko says Olaf Scholz, "the second Adolf Hitler", has just launched Operation Barbarossa 2.0 and calls Annalena Baerbock "Ribbentrop in a skirt" pic.twitter.com/ZS350ZXznR
— Francis Scarr (@francis_scarr) January 27, 2023
Új és egyedülálló nemzetközi bíróság, úgynevezett hibrid törvényszék felállítását javasolja az EU-tagállamok igazságügyi minisztereinek egy csoportja annak érdekében, hogy az orosz vezetőket felelősségre lehessen vonni az Ukrajna elleni katonai agresszió keretében elkövetett háborús bűncselekményekért – derült ki a politikusok pénteki, stockholmi nyilatkozataiból.
„Különbíróságot kell felállítani” - szögezte le Sam Tanson luxemburgi igazságügyi miniszter.
Az uniós tárcavezetők pénteki stockholmi találkozóján felmerült kérdés előzménye az Európai Bizottság tavaly novemberben tett kettős javaslata annak áthidalására, hogy Oroszország nem ismeri el a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) joghatóságát – számolt be az MTI.
„Álhírek terjesztése miatt” Oroszország korlátozza a hozzáférést az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) honlapjaihoz – közölte a Roszkomnadzor orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság pénteken.
„A Roszkomnadzor korlátozza a hozzáférést az olyan országok állami szervezeteinek forrásaihoz, amelyek az általuk terjesztett anyagokkal az oroszországi társadalmi és politikai helyzet destablizálására törekednek” – áll a felügyeleti szervnek az orosz hírügynökségek által ismertetett közleményében.
„Ez az orosz lépés nem meglepetés, hanem csak egy újabb lépés sok más honlap korábbi betiltása után” – közölte e-mailjében az amerikai külügyminisztérium, amiről az MTI adott hírt.
A nyugati országok összesen 321 harckocsit fognak szállítani Ukrajnának – jelentette be Ukrajna franciaországi nagykövete.
Január 25-én Németország 14 Leopard 2 harckocsi szállítását ígérte Ukrajnának, míg az Egyesült Államok 31 Abrams harckocsi átadását jelentette be. Lengyelország szintén bejelentette, hogy német gyártmányú Leopard harckocsijai közül néhányat átad Ukrajnának.
A tankok szállítási idejéről szólva Omelcsenko azt mondta, hogy Ukrajnának „a lehető leggyorsabban” szüksége van a segítségre.
„Ha augusztusig vagy szeptemberig kellene várnunk, akkor már túl késő lenne” – mondta a nagykövet a CNN-nek.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Pénteki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!