Orvost kellett hívni Vlagyimir Putyinhoz

A háború nem tarthat a végtelenségig Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint, aki a RAI 1 olasz köztelevízió híradójának adott interjút vasárnap este. Az ukrán elnök kijelentései megelőzték Giorgia Meloni olasz kormányfő hétfői kijevi látogatását. Az olasz miniszterelnök a korábbi közlése szerint a háború első évfordulójára akar az ukrán fővárosba utazni.

Volodimir Zelenszkij a TG1 nevű esti tévéhíradónak adott interjú legelején leszögezte, hogy szerinte Oroszország nem tud jobban előrenyomulni:

Nem olyan erősek, mint kezdetben, és mi sokkal erősebbekké váltunk. Nem félünk tőlük, senki sem fél tőlük, és (a háború) nem úgy halad, ahogy ők akarják

– jelentette ki.

Hozzátette, az ukránok tudják, hogy vereség esetén mindent elveszítenek, otthonaikat, gyermekeiket, szüleiket. Úgy vélte, nem számít, hogy régi vagy új invázióról van-e szó, azután, ami tavaly február 24-től, vagyis a háború kitörése óta történt, „nincs kompromisszum”.

Arra a kérdésre, hogy az amerikai vezérkari főnök, Mark Milley tábornok úgy látta, a háborút egyik fél sem nyeri meg, Volodimir Zelenszkij nem kívánt reagálni. Annyit mondott: „a háború nem tarthat a végtelenségig, a modern korban nem húzódhat el évekig”.

Elmondta, nem hosszú háborúban gondolkodnak, és Ukrajna győzelmével számolnak. Hozzátette, Kijev el akarja kerülni a helyzet „befagyását”, amiként az 2014-ben történt. Azt hangoztatta, hogy a kidolgozott tízpontos béketerv a béke győzelmét hirdeti, amiért az oroszok következő generációi is hálásak lesznek.

Kifejtette, a háború azonban jelenleg is az európai kontinensen zajlik, és ahogy múlik az idő, Európa és az egész világ látja, mi történik, hol van az igazság.

Látják, hogy ő (Vlagyimir Putyin) nem akar Ukrajnánál megállni

– mondta az ukrán elnök.

Zelenszkij elsőrendűnek nevezte az ukrajnai erőművek védelmét, amelyhez Európa támogatását kérte légvédelmi rendszerek segítségével. Az ukrán elnök egyszerre több olasz sajtóorgánumnak adott interjút. A Corriere della Sera napilapban köszönetet mondott Olaszországnak az eddigi hat fegyverszállítmányért. Volodimir Zelenszkij úgy vélte, a korábbi kormányfő, Mario Draghi és a mostani miniszterelnök, Giorgia Meloni ugyanúgy támogatja Kijevet – írta az MTI.

Az amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy „nagyon aggódik” Kína miatt, amely állítólag azt fontolgatja, hogy „halálos segítséget” nyújt Oroszországnak az ukrajnai háborúban, írja a Sky News.

Antony Blinken újságíróknak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépésnek „valódi következményei” lennének, és az Egyesült Államok szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket.

„Nem részletezném, hogy mik lennének ezek a következmények, de ezeket az aggodalmakat közvetlenül megosztottam a magas rangú kínai külügyi tisztviselővel” – mondta.

Szavai azután hangzottak el, hogy Kína vezető diplomatája a hírek szerint Moszkvába érkezett, hogy megbeszéléseket folytasson egy lehetséges ukrajnai béketervről.

A háború közepette a Microsoft ingyenes hozzáférést biztosít Ukrajnának az Azure felhőplatformhoz. Andrij Kosztyin ukrán főügyész és Brad Smith, a Microsoft alelnöke egy müncheni találkozón állapodott meg a döntésről – írja az Unian.

Ezzel a lépéssel a Microsoft segíteni fogja a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság munkáját a háborús bűnök felderítése érdekében. A jelentés szerint a bűncselekmények mögött állók megállapítása lehetetlen az OSINT – nyílt adatokon alapuló hírszerzési módszerek – alkalmazása nélkül. 

A bizonyítékok gyűjtése és elemzése modern digitális megoldásokat igényel. Őszintén hálás vagyok a Microsoft legmodernebb rendszeréhez való ingyenes hozzáférésért… A Microsoft Ukrajnát támogató nagylelkű gesztusa nagymértékben segíti az ukrán ügyészek és nyomozók munkáját

– mondta Kosztyin.

A hétvégén Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb orvosi vizsgálaton esett át. A legutóbbi kezelés nem hozta meg a várt eredményt, ez pedig komolyan befolyásolhatja az államfő terveit és döntéseit az elkövetkező napokban – írta a Generall SVR Telegram-csatorna, amelyet a hírek szerint az Orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat volt altábornagya szerkeszt.

Február elején azok a pletykák is felerősödtek, hogy Vlagyimir Putyin testdublőrt használhat, amikor nem akar megjelenni a nyilvánosság előtt. Egy oroszellenes Telegram-csatorna azt állította, testdublőröket helyeztek készenlétbe, hogy szükség esetén helyettesítsék Putyint, miközben az elnök műtéten esik át.

Simone Malik portréművész, aki különleges arcfelismerő tehetséggel bír, most megvizsgálta az orosz elnök jellegzetes vonásait, és azt mondta, szinte biztos, hogy Putyin nem használ testdublőrt. Malik Putyin arcának kulcsfontosságú részeit, köztük az orrát, a füleit és az ajkát vizsgálta meg. A 42 éves nő Putyin múlt heti, a moszkvai Lomonoszov Egyetemen tett látogatására alapozta megállapításait.

Az elmúlt 24 órában három ember halt meg a donyecki területen az orosz ágyúzás következtében Bahmutban, Bohdanivkában és Avdijivkában.

További egy személy megsebesült a régióban – közölte Pavlo Kirilenko, a terület katonai közigazgatásának vezetője.

Alexander Basztrikin, az orosz nyomozó hatóság elnöke közölte, hogy az ukrán oldalon harcra felbérelt külföldi zsoldosoknak 30 ezer és 100 ezer hrivnya (293–978 ezer forint) közötti összeget fizet Kijev és a kollektív Nyugat.

Olyan információk birtokába jutottunk, hogy a kijevi rezsim a kollektív Nyugat támogatásával zsoldosokat bátorít arra, hogy részt vegyenek a harci cselekményekben Ukrajna oldalán. Ezt a nemzetközi normák tiltják

– nyilatkozta Basztrikin a TASZSZ-nak.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nem vesz részt az uniós külügyminiszterek mai brüsszeli találkozóján – írja a Ria Novosztyi.

Eredetileg úgy volt, hogy az ukrán külügyér részt vesz a találkozón, de az EU szóvivője ma reggel közölte, hogy Kuleba nem lesz ott. A távolmaradás okára egyelőre nem derült fény.

Oroszország 680 ukrán tisztviselőt vádolt meg a hadviselésre vonatkozó törvények megsértésével. A vádlottak között van a fegyveres erők és a védelmi minisztérium 118 tagja – közölte Alekszandr Basztrkin, az oroszországi nyomozóbizottság vezetője.

Basztrkin – aki közvetlenül Vlagyimir Putyin elnöknek jelent – elmondta, hogy a vádak között civilek ellen irányuló támadások is szerepelnek – írja a Sky News.

Az ukrán hatóságok a konfliktus kezdete óta több mint 70 ezer orosz háborús bűncselekményt regisztráltak. Ukrajna számos büntetőeljárást indított az orosz erők tagjai ellen, beleértve a Wagner zsoldoscsoport főnökét is.

Ukrajna és Oroszország egyaránt tagadta, hogy az egy éve tartó konfliktus alatt civilek ellen irányultak volna a támadások.

Az Institute for the Study of War (ISW) legfrissebb, vasárnap esti jelentése szerint az orosz offenzíva Luhanszk területén továbbra is zajlik, ám Oroszországnak nincs elég tartaléka ahhoz, hogy növelje a támadás intenzitását a télen.

Mint írják, az orosz hadsereg a korábbi sikertelen offenzívák során elvesztett felszerelések, különösen harckocsik pótlásával küzd. Az orosz offenzíva nagy valószínűséggel még egy ideig folytatódni fog, ám a hadsereg nem fog jelentős műveleti előnyökre szert tenni – tették hozzá.

„Oroszország a szexuális erőszakot háborús fegyverként használja. Mindenhol, ahol az orosz hadsereg állomásozik, ilyen eseteket rögzítünk” – mondta Andrij Kosztyin ukrán főügyész az Alicia Kearns brit parlamenti képviselővel folytatott müncheni találkozón.

Megvitatták, hogyan lehetne a bűnözőket bíróság elé állítani és a károkat Oroszország kárára megtéríteni.

Korábban az ukrán főügyészség arról számolt be, hogy az orosz hadsereg 70 490 háborús és agressziós bűncselekményt követett el Ukrajnában a háború kezdete óta.

A Németországot kormányzó koalíció vezető politikai erejének, a Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) a társelnöke szkeptikus a NATO azon kitűzött céljával kapcsolatban, hogy minden egyes tagállam gazdasági teljesítményének a két százalékát honvédelemre, illetve a hadiipar fejlesztésére fordítsa.

Saskia Esken a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak azt nyilatkozta: nincs meggyőződve arról, hogy ez a célkitűzés biztosan helyes.

A német társadalom a háború kezdete óta nem egységes abban, hogy Németországnak mekkora katonai segítséget, támogatást kellene adnia Ukrajnának, a fegyverszállítás állandó vitatéma mind a politikai pártok, mind a közszereplők, mind pedig az állampolgárok között.

Olaf Scholz német kancellár pártja, az SPD a közelmúltban elkötelezte magát a kétszázalékos NATO-cél mellett, a koalíciós partnernek, a Zöldeknek viszont vannak olyan politikusai, akik Saskia Eskenhez hasonlóan szkeptikusak, sőt még élesebb kritikát fogalmaznak meg azzal kapcsolatban, hogy a védelmi kiadások GDP-arányosan elérjék a két százalékot.

Oroszországban 12 gyanúsított közül nyolcat tartóztattak le a krími hídon történt robbanással összefüggésben – közölte az Unian.

Az orosz nyomozóbizottság szerint az ukrán különleges szolgálatok részt vettek a robbanás  szervezésében – nyilatkozta a bizottság vezetője. A gyanúsítottak között négy ország állampolgára szerepel, mégpedig orosz, ukrán, georgiai és örmény személyek.

A szakértők jelenleg vizsgálják a hídrobbanás körülményeit.

Nem tervezik az áramszolgáltatás lekapcsolását a kijevi és a dnyipropetrovszki régióban – közölte az Ukrenergo. A vállalat február 20-án fogyasztásméréseket fog végezni az odesszai régióban, ahol nem tudják biztosítani a települések 100 százalékos áramellátását.

Ütemezett leállások azonban előfordulhatnak, mégpedig egyes hálózatok károsodása miatt – írja az Unian. Az Ukrenergo nem tervez áramkimaradásokat a következő napokban. A vállalat szerint az elmúlt napokban az enyhe időjárás hatására csökkent az áramfogyasztás.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Vasárnapi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ezúttal is!