Február 25-ről 26-ra virradóra egy ismeretlen személy felgyújtotta a katonai biztosságot a leningrádi Szosznovij Borban – írja az Ukrajinszka Pravda. Információik szerint hajnali három óra körül történt a gyújtogatás.
Egy fekete ruhát és balaklavát viselő férfi két Molotov-koktélt dobott a Komszomolszka utcai katonai sorozási iroda épületére, majd elmenekült. Csak az egyik üveg kapott lángra – az ugyanabban az épületben található Szociális Alap ablakát találta el.
A rendőrség jelenleg próbálja azonosítani a gyújtogatót, és mérlegeli, hogy indítson-e büntetőeljárást.
Az orosz média arról számolt be, hogy legalább 112 ember ellen indult eljárás katonai sorozóirodák elleni gyújtogatások, vasútvonalak elleni szabotázsakciók és más radikális háborúellenes akciók vagy azok előkészítése miatt.
Az ukrán hadsereg szerint Oroszország sikertelen offenzívát hajtott végre szombaton Jahidne közelében, visszautasítva az orosz Wagner-zsoldoscsoport állításait, miszerint harcosai elfoglalták a kelet-ukrajnai Bahmut közelében lévő falut.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara egy reggeli frissítésben közölte, hogy Oroszország továbbra is a teljes bahmuti frontvonal mentén összpontosítja támadási erőfeszítéseit, ahol Jahidne található.
Jevgenyij Prigozsin orosz zsoldosvezér szombaton közölte, hogy erői elfoglalták Jahidnét, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Február 26-án, vasárnap reggel Ukrajna több keleti régiójában légiriadót rendeltek el – számolt be a helyi média. A szirénákat
A riasztást végül helyi idő szerint délelőtt 11 körül Szumi kivételével minden régióban törölték.
Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Oroszország az Egyesült Államokkal és a NATO-val áll háborúban, nem pedig Ukrajnával, mondta Noam Chomsky amerikai nyelvész, a Massachusetts Institute of Technology professzora a Truthoutnak adott exkluzív interjúban.
„Az erősebb NATO-t követelőknek érdemes lenne elgondolkodniuk azon, hogy mit tesz most a szövetség, és azon is, hogy a NATO hogyan ábrázolja magát a világ előtt” – mondta Chomsky, aki a nukleáris háború felé vezető eszkalációs lépcsőfokok növekvő fenyegetésére is figyelmeztetett.
A szaktekintély szerint az amerikai-NATO részvétel egyre közvetlenebb az ukrajnai háborúban, ezt bizonyítja az is, hogy a Nyugat modern tankokat küld Ukrajnának.
„El kell fogadnunk, hogy Kelet-Európa némileg speciális eset. Az ismert és nyilvánvaló okokból a kelet-európai elitek hajlamosak az átlagosnál fogékonyabbak lenni az amerikai propagandára” – vélekedett Chomsky.
Olaf Scholz német kancellár bírálta Kína béketervét. Szerinte a dokumentum nem tartalmaz egyértelmű állásfoglalást az orosz csapatoknak Ukrajna területéről való kivonásáról.
A kancellár hangsúlyozta:
nem lehet Oroszország által diktált béke.
Scholz ugyanakkor üdvözölte Peking álláspontját a nukleáris fegyverek használatának megakadályozásáról.
Oroszország mintegy 115 milliárd dollárt költött az Ukrajnával vívott háborúra, ami a Forbes becslése szerint a 2021-es orosz költségvetés összes bevételének egyharmada.
Az évben a szárazföldi haditechnikai eszközök 40-70 százalékát megsemmisítették. Elemzők 25 milliárd dollárra becsülik a megsemmisített és zsákmányolt orosz felszerelések értékét.
Magyarország területére 2023. február 25-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4849 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5815 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 96 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Szombaton több mint 70 ellenséges támadást vertek vissza az ukránok a fegyveres vezérkar jelentése szerint.
A jelentés szerint az orosz csapatok továbbra is sikertelenül támadnak Bahmut, Avdijivka és Sahtar irányában is.
A legnehezebb helyzet jelenleg Bahmutnál van. A washingtoni hadtudományi intézet jelentései szerint ugyan lassan, de haladnak előre az orosz csapatok. Legutóbb a várostól hét kilométerre keletre, Paraszkovijivka közelében nyomultak előre.
Washingtonban több százan vonultak fel az Ukrajna melletti szolidaritás jegyében az ukrajnai háború első évfordulójára emlékezve szombaton.
Az Egyesült Államokban élő ukrán közösség szervezésében megtartott menetben a tömeg ukrán és amerikai zászlókkal az Abraham Lincoln-emlékműtől haladt végig az amerikai nemzeti emlékhely, a National Mall mentén a Capitolium épülete felé. A szervezők elmondása szerint üzenni akartak Oroszországnak, hogy Ukrajnát nem tudja elfoglalni, és ebben soha nem jut sikerre, emellett az amerikai emberek támogatását és kiállását is szerették volna megköszönni.
Az eseményen az amerikai kormány nevében felszólalt Samantha Power, az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynökségének (USAID) igazgatója, valamint Karen Donfried, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára.
Marija Soroka, az egyik szervező az eseményt követően külön köszönetet mondott azoknak az amerikai veteránoknak, akik önkéntesként kapcsolódtak be a háborúba. Hozzátette, hogy országa az Ukrajnába küldött minden egyes amerikai dollárral elszámol majd.
Pénteken, a harcok megkezdésének évfordulóján az Egyesült Államokban élő ukránok és szimpatizánsok Oroszország amerikai nagykövetsége előtt gyűltek össze, hogy tiltakozzanak az orosz fél által indított háború ellen.
Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője szerint Ukrajna tavasszal ellentámadásba lendülhet, de szerinte annak pontos kezdete számos tényezőtől, többek között a nyugati fegyverszállítások tempójától is függ.
Szkibickij nem zárta ki, hogy Ukrajna fegyverraktárakra csapjon le orosz területen, különösen a belgorodi régióban, mondván, hogy az Ukrajna elleni orosz támadások gyakran a Belgorodi területről indulnak.
A bejelentett ellentámadás végső célja Szkibickij szerint „Ukrajna összes megszállt területének felszabadítása, beleértve a Krímet is”.
„Csak akkor állunk le, ha visszaállítjuk a Szovjetunió szétesésekor kialakított határokat” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok megtiltotta a 300 dollárnál drágább okoseszközök exportját Oroszországba és Belaruszba – jelentette be a kereskedelmi minisztérium.
Az engedélyezési korlátozás alá eső luxuscikkek frissített listáján nyomtatók, varrógépek, légkondicionálók, televíziók, mikrohullámú sütők, valamint a meghatározott összeg feletti audio- és videofelvevő berendezések is szerepelnek.
Az orosz erők jelenleg 1877 ukrán várost és falut tartanak megszállva – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
December 7-ig Ukrajna 1888 települést szabadított fel, jelentette az elnök.
Oroszország a kelet-ukrajnai Donyecki és Luhanszki terület nagy részét, a déli Zaporizzsjai és Herszon terület egy részét, valamint a Krím félszigetet tartja megszállva. A Mikolajivi területen lévő Kinburn-szoros is megszállás alatt áll.
Zelenszkij rámutatott, hogy Oroszország folyamatosan újabb területeket próbál elfoglalni és újabb ukrán életeket semmisít meg.
Hozzátette, hogy az Oroszország által megszállt Mariupol városa gyakorlatilag megsemmisült. „Szinte elfogytak a sértetlen épületek” – mondta.
Az orosz csapatok megerősítik az ideiglenesen megszállt Krím védelmét, leginkább erődítményeket építenek – számolt be az ukrán fegyveresek erők vezérkara.
Konkrétan 150 orosz sorkatona érkezett a Cseljabinszki területről, hogy teljesítsék a kiszabott feladatokat.
Közben az ukrán területek „megszállásmentesítésétől” való félelem miatt lemondott a Donyecki területhez tartozó Horlivka városi ügyésze, aki Oroszországba készül evakuálni – tette hozzá a vezérkar sajtószolgálata.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt végül saját, közeli szövetségesekből álló belső köre fogja megölni.
Az ukrán elnök azt jósolta, hogy a Putyinhoz közel állók előbb-utóbb „fellázadnak”, és az orosz államfő ellen fordulhatnak.
„Minden bizonnyal eljön a pillanat, amikor Putyin rendszerének törékenysége érezhető lesz Oroszországban. Akkor pedig jönnek a húsevők, akik megeszik a húsevőt” – mondta Zelenszkij.
Az elmúlt hónapokban gyakran érkeztek jelentések arról, hogy Putyin belső körei állítólag csalódottak a katonai kudarcok miatt. Decemberben a The Washington Post arról számolt be, hogy az orosz elnök legközelebbi szövetségesei egyre inkább frusztráltak vele szemben, azt feltételezve, hogy fogalma sincs, mit csinál, és nincs szilárd terve, ami bebiztosítaná Oroszország győzelmét Ukrajnában, írja a Newsweek.
Az ukrán elnök egy nemrég készült dokumentumfilmben mutatta meg azt, hogy hol él és végzi most a munkáját.
Volodimir Zelenszkij abban a dokumentumfilmben mutatta meg a rezidenciáját, amelyet Dmitro Komarov ukrán rendező készít a háborúról. Az államfő megmutatta a ruhatárát (amiben most nem túl változatos ruhák találhatóak), és azt is, hogy mi minden van a dolgozószobájában.
Van egy kis gardróbom itt, de szinte az összes ruha ugyanolyan benne
– mondta Zelenszkij a filmben, majd azt is hozzátette, hogy van egy öltönye is, amelyet akkor fog felvenni, ha Ukrajna győzelmet arat.
A rendező szóvá tette azt is, hogy Zelenszkij külseje rengeteg változott az utóbbi egy évben, még a szemein is látszik a változás. Erre az ukrán elnök azt mondta, hogy a szemeinek „nem tud parancsolni, ez már csak ilyen”.
Ugyanebben a dokumentumfilmben elhangzottak még érdekes állítások, amelyekről a tegnapi percről percre közvetítésünkben már beszámoltunk.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyugati országok által támogatott politikája demográfiai katasztrófához vezet az országban – jelentette ki Leonyid Kucsma volt tanácsadója, Oleh Szoszkin YouTube-csatornáján.
Szerinte Zelenszkij és kormánya a konfliktusok szításával tulajdonképpen tönkreteszi a demográfiai rendszert. Szoszkin emlékeztetett arra, hogy a férfiak a hadiállapot miatt nem hagyhatják el az országot.
Az ukrán nemzet, az ukrán nép pusztulása zajlik. A család mint intézmény megsemmisül, a gyermekvállalás Ukrajnában elvileg megsemmisül – ezt Zelenszkij tette
– vélekedett Szoszkin.
A Nyugat azzal, hogy felfegyverzi az ukrán fegyveres erőket, szintén hozzájárul egy olyan konfliktus szításához, amely katasztrofális hatással lesz az ország jövőjére – mondta.
Ukrajna demográfiája 2022-ben meg fogja mutatni ennek a politikának az eredményeit
– zárta gondolatait a volt tanácsadó.
Bill Burns, a CIA igazgatója a CBS Newsnak adott interjújában megerősítette, hogy Kína fontolgatja, hogy „halálos segítséget” küld Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúban.
„Biztosak vagyunk benne, hogy a kínai vezetés fontolgatja a halálos eszközök átadását” – jelentette ki Burns.
A Biden-kabinet, hogy megpróbálja elrettenteni Kínát a döntéstől, nyilvánosságra hozza az információkat, hasonlóan ahhoz, amit az Oroszország ukrajnai teljes körű invázióját megelőző hónapokban tett.
„Antony Blinken miniszter úr és az elnök világossá tette, hogy súlyos politikai következményei lennének egy ilyen lépésnek” – jegyezte meg az igazgató.
Burns azt is hangsúlyozta, hogy ilyen típusú segélyt küldeni Oroszországnak „nagyon kockázatos és buta döntés” lenne Hszi Csin-ping kínai elnök részéről.
A háború egyéves évfordulóján a kínai külügyminisztérium 12 pontból álló nyilatkozatot adott ki, amelyben részletesen kifejtette Peking álláspontját az Ukrajna elleni oroszországi teljes körű háborút lezáró „politikai rendezés” elérésére.
Joe Biden amerikai elnök az ABC Newsnak adott interjújában elutasította a Kína által előterjesztett béketervet, megjegyezve, hogy az valószínűleg csak Oroszország javára válna.
Köszöntjük olvasóinknak!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az elmúlt nap is eseménydús volt, a legfontosabb hírek az alábbiak voltak:
Teljes szombati percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.