Harapófogóba kerültek a kárpátaljai magyarok

További Külföld cikkek

Magyarország és Ukrajna között harapófogóba kerültek a kárpátaljai magyarok – ez körvonalazódott abból a riportból, amelyet az AFP készített nemrég. A francia hírügynökségnek ukrán és magyar részről is sikerült megszólaltatni több érintettet.

Az utóbbi időben több alkalommal is írtunk arról, hogy a magyar és az ukrán kormány közti konfliktusok a kárpátaljai magyarságot is nehéz helyzetbe hozták. Emlékezetes az is, hogy még a háború kezdete után is több alkalommal voltak olyan jogsértőnek vélt lépések Kárpátalján, amelyek miatt még jobban elmérgesedett a konfliktus.

A francia AFP most Munkácson készített riportot, ahol több incidens is volt az utóbbi hónapokban. A hírügynökség Andrij Baloga munkácsi polgármestert kérdezte meg arról, hogy miért kellett tavaly ősszel eltávolítani a turulszobrot a munkácsi várból.

Baloga azzal indokolta a lépést, hogy a turul

a birodalmi korszak [vagyis az Osztrák–Magyar Monarchia – a szerk.] Magyarországának a soviniszta jelképe, és ezért a múzeumban van a helye.

„Csak a háromágú szigony [Ukrajna jelképe – a szerk.] az, aminek a várban kell lennie. Ugyanez igaz a zászlókra is az önkormányzati tulajdonú épületek esetében” – mondta az AFP-nek Andrij Baloga, utalva arra, hogy idén januárban bosszúból magyar zászlókat távolíttattak el és pedagógusokat rúgtak ki közintézményekből (mint utóbb kiderült, a megtorló akciónak az volt az oka, hogy a Baloga famíliát kitiltották a schengeni övezetből – vélhetően a magyar kormány kérésére).

Az AFP megjegyezte, hogy az ukrán polgármester lépései feszültséget okoztak a kárpátaljai magyarok körében, akik közül már így is sokan Magyarországra menekültek, hogy elkerüljék a sorozást. Mint írták, ezek a lépések, illetve az évek óta vitatott oktatási törvény lehet az egyik oka annak, hogy Orbán Viktor kormánya kevésbé elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, mint a NATO és az EU többi országa (hozzátették persze azt is, hogy a magyar kormányfő az utóbbi években jó kapcsolatot ápolt az oroszokkal).

Emiatt azonban az ukrán oldalon Baloga és a hozzá hasonló emberek „oroszpártinak” látják a magyar miniszterelnököt, és attól tartanak, hogy a magyar kormány el akarja csatolni Kárpátalját Ukrajnától. „Fontos, hogy megmutassuk: Kárpátalja Ukrajna volt, Ukrajnáé lesz és Ukrajnáé marad” – mondta az AFP-nek erről Andrij Baloga, ezzel is a fentebb említett lépéseket indokolva.

Egyesek már a kárpátaljai magyarok deportálásáról beszélnek

Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szóvivője szintén arról beszélt az AFP megkeresésére: amiatt, hogy Magyarország nem vesz részt a fegyverszállításban, „negatív kép alakult ki a magyarokról az ukránok szemében.

A cikkek alatti kommentekben néhány ukrán olyasmiket ír, hogy »ha a magyarok ilyenek, akkor Budapestre kellene deportálni őket«

– mondta a szóvivő.

Popovics Pál, egy munkácsi középiskolai tanár szintén nyilatkozott erről a francia hírügynökségnek – méghozzá épp egy légiriadó kellős közepén, a menedékhelyen (az iskola pincéjében) beszélt. Mint mondta, az anyanyelv használatát érintő korlátozások nagy problémát okoznak. „Az anyanyelv létfontosságú ahhoz, hogy megőrizzük az identitásunkat. Ha ezt korlátozzák, akkor másodrangú polgároknak érezzük magunkat” – fogalmazott a pedagógus, majd hozzátette:

Mi csak megbecsülést szeretnénk – fizetjük az adót, és ugyanúgy harcolunk az orosz invázió ellen, mint a honfitársaink.

Ez utóbbival kapcsolatban az AFP egy 50 éves ungvári férfit megkérdezett a riportban, aki korábban az ukrán hadseregben harcolt. Ladányi Zsolt azt mondta: önkéntesként jelentkezett a seregbe, és a bajtársainak is mindig azt mondta: Kárpátalján született, és soha nem fogja elhagyni a szülőföldjét.

Azt viszont nem értem, hogy Magyarország miért nem küld fegyvereket

– mondta az ungvári férfi.

Nagy hiba lenne vegzálni a magyarokat

Spenik Sándor, az Ungvári Ukrán–Magyar Oktatási Intézet dékánja úgy összegezte a helyzetet az AFP-nek nyilatkozva, hogy mindkét fél ludas abban, hogy a magyar–ukrán konfliktus ennyire elfajult. Kijevben is hoztak rossz döntéseket, de „Budapestről is érkeztek olyan megszólalások, amelyek szükségtelenek voltak egy háború közepén” – fogalmazott.

Hozzátette: szerinte az, ami Munkácson zajlott, nem más, mint „egyértelmű provokáció”, aminek az a célja, hogy egymásnak ugrasszon országokat és olyan népeket, amelyek közt egyébként a hétköznapi életben nem lenne feszültség.

Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke is hasonló véleményen volt, és azt mondta:

Nagy hiba lenne a magyar etnikumú állampolgárainkat vegzálni amiatt, hogy nem tetszik nekünk a magyar kormány álláspontja. Azon leszünk, hogy megőrizzék a népek közti békét.

Az orosz–ukrán fejleményeit szerdán is élőben közvetítjük ebben a cikkünkben.

(Borítókép: Kilátás Munkácsra a vár középső teraszáról 2017. május 12-én. Fotó: Nemes János / MTI)

USA 2024

Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!

Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!

November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!

Tovább a Fehér Házra