Az Észak-macedón Köztársaság (korábbi nevén: Macedónia) közölte, hogy 12 darab Mi–24-es helikopter ad át Ukrajnának.
Az Ukrajinszka Pravda szerint mindezt a macedón védelmi miniszter, Szlavjanka Petrovszka jelentette be. Mint mondta, az utóbbi időben megvizsgálták, hogy át tudják-e adni ezeket a gépeket, és arra a következtetésre jutottak, hogy igen, így szerdán hivatalosan is döntést hozhat erről a kormány.
Leszögezte azt is, hogy olyan helikopterekről van szó, amelyeknek a szolgálati ideje a végéhez közelít, és hamarosan nyolc, újabb gyártmányú eszközt szereznek be helyettük.
A macedónok már tavaly nyáron is átadtak 4 darab Szu–25-ös gépet Ukrajnának, valamint T–72-es tankokkal is segítették őket.
Az orosz Wagner-zsoldoscsoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin március 25-én azt állította, hogy több mint 5000, Ukrajnában harcoló orosz foglyot amnesztiában részesítettek, írja a Kyiv Independent.
Jevgenyij Prigozsin állítása fél évvel azután hangzott el, hogy az interneten elterjedt egy videó, amelyen egy meg nem nevezett, a Wagner-vezérre hasonlító férfi megörökítette, amint felajánlja, hogy az Ukrajnában harcoló foglyoknak kegyelmet adnak.
A Reuters januári vizsgálatában azt írta, hogy Jevgenyij Prigozsin azzal motiválta a foglyokat, köztük bérgyilkosokat, gyilkosokat, hivatásos bűnözőket és alkoholproblémákkal küzdő embereket, hogy azt ígérte nekik, hogy szabadok lesznek, ha fél évet túlélnek az ukrán fronton.
Eközben a feszültségek tovább fokozódnak a hírhedt zsoldoscsoport és az orosz védelmi minisztérium között.
Ismeretlen okokból Jevgenyij Prigozsin február 9-én azt állította, hogy a Wagner „teljesen leállította” a foglyok toborzását, hogy az orosz erők oldalán harcoljanak Ukrajnában.
A The Washington Post cikket közölt Oroszország és Kína növekvő barátságáról.
„Az Egyesült Államoknak óvakodnia kell a Peking–Moszkva-tengelytől” – figyelmeztet a kiadvány, amely úgy véli, hogy Kína most ugyanazt teszi Amerikával, amit az Egyesült Államok maga is tett a Szovjetunióval szemben az 1970-es években, amikor kijátszották a „kínai kártyát” és szembeállították a két kommunista hatalmat.
Az újság úgy véli, hogy „Amerika két legnagyobb stratégiai és katonai ellenfele” egyre jobb kapcsolatot ápol egymással, amely „ugyanolyan mélyrehatóan megváltoztathatja a globális rendet, mint fél évszázaddal ezelőtt az Egyesült Államok”.
A nyugati piacoktól megfosztott Oroszországnak és a szankciók sújtotta gazdaságának szüksége van Kínára, hogy növelje az olaj-, gáz- és gabonavásárlásokat, valamint hogy beszerezzen néhány nyugati árut, amelyek eltűntek a polcokról. Kína pedig továbbra is szállít Oroszországnak pilóta nélküli légi járműveket és félvezetőket – jellemzi a lap az együttműködés jelenlegi formáját.
Az újság egyetlen pozitívumot lát ebben a szövetségben: Európa megpróbálhatja meggyőzni Hszi Csin-pinget, hogy befolyásolja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vessen véget a háborúnak Ukrajnában.
A vihar miatt megnőtt az aknaveszély Odessza térségében – erről Szerhij Bratcsuk, az odesszai Területi Katonai Igazgatóság szóvivője számolt be a Telegramon.
„Viharos a tenger: az ilyen időjárási körülmények növelik az aknaveszélyt” – mondta Bratcsuk.
Ellenséges robbanószerkezetek sodródhatnak a part mentén. Fennáll az aknák felrobbanásának és partra sodródásának veszélye is
– tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij esti videóbeszédében azt mondta, Oroszország veresége megbízható garancia az újabb agressziókkal és válságokkal szemben – írta a SkyNews.
Az ukrán elnök hozzátette, a Kreml vesztésre áll az ukránok szellemi leigázására irányuló törekvéseiben.
Zelenszkij arról is beszélt, hogy a Nemzetközi Büntetőbírósággal együttműködve az ukrán igazságszolgáltatás mindent megtesz annak érdekében, hogy az orosz háborús bűnösöket felelősségre vonják.
Sajtóhírek szerint az orosz Gazprom állami gázszolgáltató 15 százalékkal csökkenti az EU-ba irányuló exportját.
A Kyiv Independent hírportál arról számolt be, hogy a Gazprom március 24-én 42,5 millió köbméter gáz tranzitforgalmat regisztrált Oroszországból az EU-ba az ukrajnai Szumi területen keresztül.
Március 25-én a mennyiség 36,2 millió köbméterre csökkent, jegyzi meg a lap.
⚡️Russian media: Gazprom reduces gas export to EU via Ukraine by 15%.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 25, 2023
Gazprom recorded a gas transit flow of 42.5 million cubic meters from Russia to the EU through Ukraine's Sumy Oblast on March 24.
On March 25, the volume fell to 36.2 million cubic meters, according to RBC.
Magyarország területére szombaton az ukrán–magyar határszakaszon 5849 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5814 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 70 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől március 25-én 43 ember, köztük 24 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Vlagyimir Putyin orosz elnök „teljes tisztogatást” tervezett Ukrajnában „házról házra terjedő terrorral”, hogy leigázza a lakosságot – derül ki kiszivárgott kémdokumentumokból, írja a The New York Post.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálaton (FSZB) belülről származó e-mailek arról szólnak, hogy „a legfelsőbb szintről” utasították a civileket, hogy koncentrációs táborokba vigyék őket Ukrajna meghódítása érdekében.
Az e-maileket egy FSZB-n belüli forrás szivárogtatta ki Vlagyimir Osecskin orosz emberi jogi aktivistának, aki megalapította a Gulagu nevű honlapot, amely az ország börtönrendszerében uralkodó embertelen körülményekre hívja fel a figyelmet.
A kiszivárogtatásra azután került sor, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.
Megalapozott a gyanú, hogy személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba
– közölte az ICC.
Az amerikai védelmi minisztérium szombaton közölte, nincs jele annak, hogy Oroszország atomfegyverek bevetésére készülne, miután a Kreml bejelentette, hogy taktikai atomfegyvereket terveznek Belaruszban állomásoztatni.
„Láttuk az orosz bejelentésről szóló jelentéseket, és továbbra is figyelemmel kísérjük a helyzetet” – áll a védelmi minisztérium sajtóosztályának közleményében, írja a Reuters.
Vlagyimir Putyin azt állította, hogy a döntést az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának közelmúltbeli döntése miatt hozta meg, amely szerint szegényített uránt tartalmazó lőszereket szállít Ukrajnának.
Két hónap múlva fogadhatják el az EU újabb oroszellenes szankciós csomagját – mondta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő egy interjúban.
A lengyel RMF FM-nek arról beszélt a miniszterelnök, hogy a 11. szankciós csomag a következő hetekben kerül az EU napirendjére. Morawiecki mindemellett azt is elismerte:
az Európai Unió néhány országa egyre inkább kezd belefáradni a háborúba, és abba, hogy Ukrajnát támogatják az oroszellenes szankciókkal.
„Ma már egyre kevésbé fűlik a foguk a további szankciókhoz. Azt hiszem, hogy anyagi értelemben ki vannak merülve” – fogalmazott Mateusz Morawiecki.
Leszögezte: Lengyelország továbbra is azon van, hogy az Európai Bizottság ne engedje meg az oroszoknak a szankciók kijátszását, és vezető szerepet játszik a következő szankciós csomag kidolgozásában is.
Tehát, Lengyelország feladata az, hogy meggyőzze európai partnereit arról: ami Ukrajnában történik, az teljesen elfogadhatatlan, és hogy most történelmi időket élünk, ennek megfelelően kell lépnünk
– összegezte Morawiecki. A 10. szankciós csomagot február végén fogadta el az EU.
Az ukrán erőknek sikerült visszaszorítaniuk az oroszokat annak az útnak a közeléből, amelyen keresztül a város utánpótlást kap – közölte Jurij Fedorenko, az ukrán hadsereg tisztje a CNN szerint.
Mint mondta: az ukrán erőknek „jelentős távolságba” sikerült visszaszorítaniuk az oroszokat „az élet útjától”, vagyis oly mértékben, hogy az orosz tüzérség már nem tudja bombázni az utat. Mindez azt jelenti, hogy az ukrán hadsereg helyzete javult Bahmutban, de a városért még így is „kemény” harc zajlik, és az oroszok állandóan támadásokat indítanak – fogalmazott Fedorenko.
A taktikai szintű ukrán ellentámadás még egy héttel ezelőtt indult meg, és a szakértők már akkor is azt mondták, hogy ennek az útnak a biztosítása lehet a cél.
Az International Campaign to Abolish Nuclear Weapons (ICAM) nevű, a nukleáris leszerelésért küzdő nemzetközi szervezet elítélte az orosz elnök szombaton hozott döntését.
Vlagyimir Putyin szombaton jelentette be, hogy taktikai nukleáris fegyvereket telepítenek Belaruszba, ahol az 1990-es évek óta nem voltak ilyen eszközök.
Az ICAM vezérigazgatója, Daniel Hoegsta egy közleményben elítélte Putyin lépését, és azt is hozzátette:
Ameddig Putyin elnöknek nukleáris fegyverei vannak, addig Európa nem lehet biztonságban.
Hozzáfűzte azt is, hogy Putyin a NATO által telepített nukleáris fegyverekre hivatkozva döntött így, és emiatt „bűnrészesnek” nevezte azokat az országokat, amelyek nem kezelik globális problémaként a nukleáris fegyverkezés kérdését.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései az alábbiak voltak: