Kijev szerint Vlagyimir Putyin döntése felér egy beismerő vallomással

Köszönjük a figyelmüket!

Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezek voltak a nap legfontosabb történései:

• A lengyel kormányfő elismerte, hogy Európa kezd kimerülni a háború és a szankciók miatt.
• Kiszivárgott, hogy Putyin milyen tisztogatásra készült Ukrajnában.
• A Wagner-csoport vezére elmondta, hogy hány köztörvényes bűnözőnek adtak amnesztiát a háborúban való részvétel miatt.
• Mint kiderült, a zsoldosok nehéz helyzetben vannak: Akadozó lőszerszállítmányok, brutális emberveszteségek, letartóztatások és folyamatos viták övezik Putyin magánhadseregét.
• Az ukránok arról beszéltek, hogy az oroszok túszul ejtették a beloruszokat.
• Új toborzókampányt indított a Kreml. 
• A Fekete-tengeren vihar volt, és emiatt egy  tengeri akna robbant fel Odessza városában.
• A NATO tiltakozott az orosz nukleáris töltetek telepítése ellen, akárcsak az EU. 
• Több felvétel érkezett az ostromlott Bahmutból.
• És videó készült arról, hogy a közúton szállítják az Ukrajnának szánt fegyvereket.

Jó pihenést kívánunk! Tartsanak velünk holnap is, kora reggel indítjuk az új hírfolyamunkat!

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt írta: a Belaruszba telepített orosz nukleáris fegyverek veszélyt jelenthetnek Európára.

Mint írta, az oroszok ezzel eszkalálják a Nyugattal szembeni konfliktust. Mindemellett azt is aláhúzta, hogy

Végül leszögezte: bármi történik is, az EU készen áll arra, hogy újabb szankciókkal válaszoljon az eszkalációra. 

Az ukrán elnök március 30-án videókapcsolaton keresztül beszédet mond az osztrák parlamentben.

A Kronen Zeitung szerint a beszéd miatt már most belpolitikai viták vannak Ausztriában. Az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője, Herbert Kickl ugyanis kifogásolta Zelenszkij felszólalását, arra hivatkozva, hogy az sérti az ország semlegességét.

Wolfgang Sobotka, az osztrák Nemzeti Tanács elnöke felhívta a párt figyelmét arra, hogy semmilyen „verbális támadást” nem fognak megtűrni Zelenszkij beszéde alatt.

Az Észak-macedón Köztársaság (korábbi nevén: Macedónia) közölte, hogy 12 darab Mi–24-es helikopter ad át Ukrajnának.

Fotó: Violeta Santos Moura / Reuters

Az Ukrajinszka Pravda szerint mindezt a macedón védelmi miniszter, Szlavjanka Petrovszka jelentette be. Mint mondta, az utóbbi időben megvizsgálták, hogy át tudják-e adni ezeket a gépeket, és arra a következtetésre jutottak, hogy igen, így szerdán hivatalosan is döntést hozhat erről a kormány.

Leszögezte azt is, hogy olyan helikopterekről van szó, amelyeknek a szolgálati ideje a végéhez közelít, és hamarosan nyolc, újabb gyártmányú eszközt szereznek be helyettük.

A macedónok már tavaly nyáron is átadtak 4 darab Szu–25-ös gépet Ukrajnának, valamint T–72-es tankokkal is segítették őket. 

A Nyugat titokban, az éj leple alatt szállít fegyvereket Ukrajnának – mondta a TASZSZ orosz hírügynökség szerint Vlagyimir Putyin egy interjúban.

Az orosz elnök azt mondta, hogy az orosz hadsereg igyekszik megsemmisíteni szállítás közben ezeket a fegyvereket. Van, amikor ez sikerül, és van, amikor nem – tette hozzá.

Bulgária tárgyalásokat sürgetett vasárnap Ukrajna és Oroszország között, miután Moszkva bejelentette, hogy taktikai atomfegyvereket fog állomásoztatni Belarusz területén – számolt be az MTI.

Ilijana Jotova bolgár alelnök ezzel összefüggésben úgy fogalmazott, hogy a helyzet „egyre veszélyesebb és rémisztőbb”. Mint mondta, ő és Rumen Radev bolgár államfő ezért ismételten tárgyalásra szólította fel az ukrajnai konfliktus szereplőit.

Ezek nem üres szavak

– hangsúlyozta Jotova. Úgy fogalmazott, hogy Bulgária azért szeretne tárgyalásokat, mert a további fegyverkezés a világ országaiban kiszámíthatatlan döntésekhez vezethet.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szombat este jelentette be, hogy Oroszország megállapodást kötött Belarusszal arról, hogy taktikai atomfegyvereket fog állomásoztatni a szomszédos ország területén.

Remélem, hogy a józan ész fog diadalt aratni. És hogy ebben a kérdésben inkább fenyegetésről van szó, mint tényleges cselekményekről

– jelentette ki Jotova.

Oroszország és Kína nem hoz létre katonai szövetséget, és senkit sem fenyeget, a Nyugat viszont új, globális tengelyeket alakít ki – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című vasárnapi műsorának nyilatkozva.

Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő a moszkvai Kreml-palotában tartott hivatalos fogadási ünnepségen 2023. március 21-én

Fotó: Szergej Karpuhin / MTI

„Van közöttünk haditechnikai együttműködés [Kínával], nem titkoljuk. Minden átlátható, nincs ebben semmi titok. Katonai együttműködés is van közöttünk, gyakorlatokat tartunk. [...] Mindezt folytatjuk, minden átlátható, de ez nem katonai szövetség” – mondta Putyin a műsorban. 

Az orosz elnök meg nem nevezett nyugati elemzőkre és politológusokra hivatkozva kifogásolta, hogy a Nyugat ezzel szemben „új tengelyeket épít”, hasonlóan ahhoz, ahogy azt „Németország és Olaszország fasiszta rezsimje, illetve a militarista Japán” tette a 30-as években. Nehezményezte a „globális NATO” létrehozására irányuló törekvéseket, amelybe Új-Zélandot, Ausztráliát és Dél-Koreát is be akarják vonni. Emlékeztetett rá, hogy az év elején brit–japán megállapodás jött létre katonai együttműködésről.

Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok „maga alatt vágja a fát” azzal, hogy egyes országok, köztük Oroszország számára akadályozza a dollár használatát az elszámolásban, és rámutatott, hogy ilyen célokra a nemzeti fizetőeszközök is megfelelnek, köztük a jüan is. Putyin szerint „nem a szkeptikusok, hanem az irigyek” állítják azt, hogy Moszkva Peking befolyása alá kerülhet. Rámutatott, hogy az európai gazdaság Kínától való függősége sokkal nagyobb, mint az oroszé.

Vasárnap délután robbanás történt az oroszországi Tulai területen. 

Többek közt a Baza nevű orosz Telegram-csatorna közölt felvételeket a robbanás helyszínéről. 

A helyi beszámolók szerint a Kirejevszk városában történt robbanást egy drón becsapódása okozhatta, amelynek már a maradványait is levideózták. 

A detonációban két ember megsebesült, és több házban is károk keletkeztek. 

Ukrajna vasárnap az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását követelte amiatt, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket telepít Belaruszba.

Az ukrán külügyminisztérium közleményében azt írták az AP hírügynökség szerint: arra számítanak, hogy az Egyesült Államok, Kína, az Egyesült Királyság és Franciaország válaszlépést ad az oroszok „nukleáris zsarolására”.

.

Váratlan volt, hogy ennyire elhúzódtak az orosz és kínai elnök találkozói – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

A két elnöknek két találkozója is volt a héten, amikor a kínai elnök Moszkvába látogatott: hétfőn több mint 4, kedden pedig több mint 6 órán át egyeztettek egymással.

Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin Moszkvában 2023. március 21-én

Fotó: Pavel Byrki / Sputnik / Reuters

Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy ezt egyáltalán nem így tervezték, de mindez csak azt szemlélteti, hogy mennyire jó a viszony, mennyire nagy a bizalom a két vezető közt, és hogy mennyire fontos dolgokról beszéltek. 

Az odesszai városi tanács közölte, hogy vasárnap felrobbant egy tengeri akna a part menti épületek közelében.

Mint írták, több épületben károk keletkeztek, de senki sem sérült meg. A robbanás után egy másik aknát is észleltek az egyik strand közelében, de azt még időben, a tengeren megsemmisítették.

A hollandok két hete Ukrajnának ígértek két Alkmaar osztályú aknavadász hajót. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter azonban azt mondta, hogy ezek csak 2025-ben érkeznek meg Ukrajnába – írta meg a Kyiv Independent.

Vlagyimir Putyin orosz elnök egy interjúban az ukrajnai konfliktus „felbujtóinak” nevezte a nyugati államokat.

„Egy fegyveres puccs – ezzel kezdődött minden. Arra kényszerültünk, hogy megvédjük a népünket a Krímben, később pedig a Donbászban is. Ők azt színlelik, hogy semmi közük nem volt hozzá. De valójában ők ennek a konfliktusnak a kezdeményezői, felbujtói” – mondta Putyin.

Kitért arra is, hogy a Nyugat vörös vonalat lépett át azzal, hogy fegyvereket, lőszereket is szállít Ukrajnának, és azt mondta, hogy szerinte ez a folyamat már 2014-ben elkezdődött.

Moszkva új kampányt indított, hogy megpróbáljon újoncokat csábítani hadseregébe – írja a SkyNews.

A hirdetések készpénzes bónuszokat és egyéb juttatásokat ígérnek, a toborzók  telefonon hívják fel a férfiakat, a sorozási irodák pedig egyetemekkel és szociális intézményekkel együttműködve próbálják elcsábítani a diákokat és a munkanélkülieket.

Úgy néz ki, a Kremlnek nagy szüksége van az újoncokra, de a nyilvánosságban tagadja, hogy újabb behívót terveznének.

Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke március 26-án arról számolt be, hogy orosz légicsapás ért két többemeletes épületet a Donyecki területhez tartozó Avgyijivka városában.

Jermak szerint a támadásban senki nem halt meg, további információval azonban nem szolgált.

A Donyecki területen található Avgyijivka bekerítésével próbálkozik az agresszor, de az orosz csapatok „kezdenek kimerülni” ott – közölte szombaton Olekszij Dmitraskivszkij ukrán katonai szóvivő március 24-én.

Az orosz erők megpróbálják bekeríteni a „második Bahmutnak” tartott Avgyijivka városát, és Marinkát is támadják – mondta Dmitraskivszkij az országos televízióban.

„Egy-két héttel ezelőtt voltak olyan napok, amikor az oroszok 95 alkalommal támadtak egy területen. Ez azt jelenti, hogy az ellenség kezd kimerülni” – jegyezte meg a szóvivő.

Az észak-macedón kormány következő ülésén jóváhagyásra benyújtják a 12 Mi–24-es harci helikopter Ukrajnába történő küldésére vonatkozó javaslatot – közölte Szlavjanka Petrovszka védelmi miniszter.

Fotó: Violeta Santos Moura / Reuters

A tárcavezető szerint a döntés nem fogja befolyásolni az észak-macedón hadsereg harckészültségét.

A miniszter azt is elmondta, hogy az Ukrajnának nyújtott észak-macedóniai segélyek összértéke 30 millió eurót tesz ki.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Európa Kínától való függősége gyorsabban növekszik, mint Oroszországé. Szerinte „nem a rosszakarók, hanem az irigyek” azok, akik Oroszország függőségéről beszélnek.

Ugyanannak az európai gazdaságnak a függősége Kínától (akik ezt mondják Moszkváról – a szerk.) sokkal nagyobb mértékben növekszik, mint Oroszországé

– fogalmazott.

Vlagyimir Putyin 2014. október 29-én

Fotó: Sasha Mordovets / Getty Images Hungary

Az Egyesült Államok hegemóniájának érvényesítésére törekedve átlépte a tisztesség minden határát. Ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a Rosszija–1 orosz állami tévé műsorában Moszkvában.

Az Egyesült Államoktól bármi kitelik

– idézte a tárcavezetőt a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az orosz média szerint az Ukrán Fegyveres Erők mintegy 70 katonája adta meg magát két hét alatt a de facto Donyecki Népköztársaság területén. 

Fotó: Donetsk Region Police

A donyecki orosz erők szerint a magukat feladó katonák többsége „önként tette le a fegyvert, hogy mentse az életét”.

Orlando Bloom (aki Legolast játszotta A Gyűrűk Ura-filmekben) Ukrajnában utazott, ahol gyerekekkel találkozott. A színész a közösségi oldalán megosztott bejegyzésben mesélt az ukrán fiatalok mindennapjairól.

Orlando Bloom Instagram-profilján egy sor fotó jelent meg a látogatásról, a gyerekek láthatóan boldogok voltak, hogy egy ekkora sztárral találkozhatnak.

Joe Biden amerikai elnök közölte, hogy információi szerint Kína még nem küldött fegyvereket Oroszországnak, miután Vlagyimir Putyin elnök erői megszállták Ukrajnát.

Hónapok óta hallgatom azt, hogy Kína jelentős fegyvereket fog szállítani Oroszországnak, de erre még nem került sor

– jegyezte meg az elnök.

Ukrajna szerint Oroszország „nukleáris túszként” tartja fogva Minszket, utalva Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentésére, miszerint Moszkva taktikai atomfegyvereket telepít a szövetséges Belaruszba.

A Kreml nukleáris túszul ejtette Belaruszt

– írta a Twitteren Olekszij Danilov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára, hozzátéve, hogy a lépés Belarusz belső stabilizációját veszélyezteti.