Ez a poszt a következő Percről percre része:
Több mint 1000 embert raboltak el, kínzókamrák működnek egy dél-ukrajnai városban
-
A Le Monde információi szerint az ukrán hatóságok Belarusz digitális térképét kérték Párizstól, amely elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a harci repülőgépek vagy drónok alacsony magasságú bevetéseket hajthassanak végre.
Ezek a digitális térképek – melyek a pilóták szakzsargonjában DTED (digital terrain elevation data) néven ismertek – részletesen bemutatják a terepet, és olyan akadályokat is feltüntetnek, mint a nagyfeszültségű távvezetékek vagy szélturbinák, továbbá olyan katonai berendezéseket – például radarokat vagy légvédelmi ütegeket – is, amelyek veszélyesek lehetnek a repülőgépre.
Az elutasítás indoklásaként Párizs azzal érvelt, hogy az ukrán területek védelmét töretlenül támogatni fogják,
de szó sem lehet arról, hogy franciaország más, idegen területen folyó műveletekben is besegítsen.
Belaruszban már így is volt legalább egy dróntámadás a háború kezdete óta, bár azt az akciót a belorusz partizánok követték el.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Andrij Melnyik ukrán külügyminiszter-helyettes egy interjúban azt mondta: köszönik az eddigi katonai támogatást a Nyugatnak, de sokkal többre lenne szükségük.
Hálásak vagyunk a szövetségeseinknek a katonai támogatásért. De: ez nem elég. Ukrajnának tízszer ennyire lenne szüksége ahhoz, hogy még idén véget vessünk az orosz agressziónak
– fogalmazott Melnyik, aki mindezt a Twitteren is megosztotta.
We are thankful to our allies for their military help. But: it is not enough. Ukraine needs 10 times more to finish russian aggression this year. Thus we call upon our partners to cross all artificial red lines & devote 1% of GDP for 🇺🇦weapons deliveries👇🏻https://t.co/SkLyB8RQ6j pic.twitter.com/q62UTa9lSg
— Andrij Melnyk (@MelnykAndrij) April 22, 2023Melnyik ezután arra szólította fel a nyugati országokat, hogy lépjék át „a mesterséges vörös vonalakat”, és az országuk GDP-jének 1 százalékát szánják Ukrajna fegyveres támogatására.
-
Kegyetlen képsorokat tettek közzé az orosz fegyveres erők a Telegramon. A felvételen látható egy, a romok mellett megbúvó ukrán katona. Az oroszok a célpont azonosítása után támadtak is.
A lövedék olyan pontossággal ért célba, hogy az ott tartózkodó katona a robbanás után a levegőbe repült. A videót megosztó közösségi oldal azt nem nevezi meg, hol történt az eset, azonban a brutális képsorok mellé a humorosnak szánt megjegyzés nem maradt el.
Az első ukrán űrhajós
– írták. Az még a leírásból kiderült, hogy az áldozat valószínűleg egy lövészárkot ásott.
-
Szombat este az orosz erők rakétatámadást indítottak Harkiv irányába. A helyi ukrán hivatalos szervek jelentése szerint az egyik rakéta a földbe csapódott. Egy másik rakéta valószínűleg a levegőben robbant fel, egy zöldséggyár felett. Ennek következtében az üvegházak is megrongálódtak.
A Harkivi régióban lévő Kotljari falura mért rakétacsapás következtében két magánház megsemmisült, tíz ház, egy garázs és négy autó megrongálódott. A területen tűz ütött ki, azonban áldozatokról nem érkezett jelentés.
-
Magyarország területére szombaton az ukrán–magyar határszakaszon 6097 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 9537 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 83 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
-
Az orosz Wagner-zsoldoscsoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin azt szorgalmazza, hogy Oroszország inkább a jelenlegi frontvonalak megtartására összpontosítson, mintsem további előnyökre törekedjen, hogy az orosz erők visszanyerjék harci hatékonyságukat a későbbi támadó műveletekhez.
„Prigozsin amellett érvel, hogy Oroszországnak teljes erővel kell szembenéznie a közelgő ukrán ellentámadással, és meg kell próbálnia tartani a jelenlegi frontvonalakat anélkül, hogy befejezné a háborút, vagy béketárgyalásokba bocsátkozna” – írta friss jelentésében a washingtoni Hadtudomány Intézet (ISW).
Prigozsin állítólag azzal érvel, hogy az ukrán támadás tetőzése utáni szünet lehetővé tenné Oroszország számára, hogy visszanyerje harci erejét, és támogatást szerezzen az orosz társadalomban a harcok folytatásához – még vereség esetén is.
-
Az orosz erők továbbra is Bahmut, Avgyijivka és Marjinka irányában folytatnak támadó hadműveleteket, a leghevesebb harcok Bahmut és Marjinka körül zajlanak – jelentették az ukrán fegyveres erők.
Az ukránok szerint az elmúlt napon 58 ellenséges támadást sikerült visszaverniük.
Az elmúlt nap folyamán a védelmi erők légi ereje nyolc csapást mért az oroszok koncentrációs területeire. Lelőttek továbbá egy ellenséges Mi–24-es helikoptert és 4 ellenséges drónt.
A nap folyamán a rakéta- és tüzérségi egységek 2 lőszerraktárt és két másik fontos ellenséges katonai létesítményt is támadtak.
Fotó: Adam Tactic Group / Reuters -
Április 21-én a németországi Ramstein légibázison került sor az Ukrajna védelmével foglalkozó kapcsolattartó csoport 11. ülésére. A találkozón nemcsak Ukrajna azonnali szükségleteiről, hanem az egész 2023-as évre vonatkozó stratégiáról is tárgyaltak.
Az újabb ülésnek köszönhetően Oroszország ismét közelebb került ahhoz, hogy Nürnberg-szerű bíróság elé kerüljön – írta Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Twitteren a találkozót követően.
Mint írta, minden ilyen találkozó „a bűnözők bíróság elé állítását” is célozza az Ukrajnának nyújtott támogatások áttekintése mellett.
-
Az Európai Unió a 11. szankciócsomagban számos áru Oroszországon keresztüli tranzitját fogja betiltani – írja a Bloomberg információi alapján az ukrán Unian hírügynökség.
A tranzittilalom számos technológiára és egyéb árura, köztük többféle járműre – például navigációs rendszerrel nem rendelkező tartályhajókra – is kiterjed. A csomag célja, hogy
Oroszország ne találjon kiskapukat a meglévő korlátozások megkerüléséhez.
A kereskedelmi adatok ugyanis arra utalnak, hogy az EU-ban és más szövetséges országokban gyártott chipeket és integrált áramköröket harmadik országokon – Törökországon, az Egyesült Arab Emírségeken és Kazahsztánon – keresztül szállítják Oroszországba, megkerülve ezzel a szankciók korlátozásait.
A javaslatokhoz valamennyi tagállam támogatására szükség van, és még hivatalos bemutatásuk előtt, illetve a csomag tárgyalása során is változhatnak.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök esti videóbeszédében részletesen szólt az új szankciókról azok ellen, akik „az orosz agresszióba fektetnek be, és támogatják azt”. Elsőként elmondta, hogy ez egy újabb szankciócsomag az orosz katonai-ipari komplexum ellen, ezúttal 322 vállalat került fel a szankciós listákra.
Két másik szankciós listán olyan magánszemélyek és jogi személyek szerepelnek, akik segítenek kijátszani az Oroszország elleni szankciókat, háborús bűnösök tulajdonát birtokolják, és „részt vesznek a szabadság elpusztításában Oroszországban és a mi földünkön egyaránt”.
Az elnök hangsúlyozta, hogy az ukrán szankciócsomagokat részletesen kidolgozzák, és a partnerekkel szinkronizálják:
Az egyik legfontosabb közös feladatunk, hogy megszüntessünk minden lehetőséget Oroszország számára a szankciók kijátszására. Minden olyan orosz rendszer, amely lehetővé teszi a szankciók kijátszását, időt ad ehhez a háborúhoz, lehetőséget ad az agresszornak.
Zelenszkij azt is megjegyezte, hogy az orosz nukleáris ipar ellen globális korlátozó intézkedések kezdődtek:
„Ez az iparág nemcsak az agresszor költségvetésének forrásait termeli meg, hanem segít más államok függővé tételében is, amelyek területén állítólag »energetikai nukleáris projekteket« hajtanak végre. A Kreml számára minden energia fegyver. Az atomenergia is fegyver számukra. És pontosan ez történik a zaporizzsjai atomerőműben, amelyet Oroszország fegyverként használ a világ zsarolására. Jó, hogy Nagy-Britannia, Amerika, Franciaország, Japán és Kanada szövetséget kötött, hogy egy terrorista állam nukleáris iparát kivonják a világpiacról”.
Jönnek az atomiparra kivetett szankciók
Mint ismeretes, április 21-én, pénteken találkoztak az Európai Bizottság tisztviselői és a 27 uniós tagállam brüsszeli nagykövetei, hogy a következő, Oroszország ellen kivetett szankciókról tárgyaljanak. A tárgyalás előtt Varsó bemutatott egy olyan nem hivatalos dokumentumot, amivel felmérnék, hajlandóak-e a tagállamok szankcionálni az orosz atomipart, aminek lehetséges módját is prezentálták a lengyelek.
Az Euractiv által megszerzett úgynevezett non-paper, amelyet Lengyelország mellett balti államok jegyeznek, elsősorban az orosz állami céget, a Roszatomot szankcionálná.
A lap megjegyzi, hogy hiába állt be a lengyel javaslat mögé immáron Németország is, több állam is megvétózhatja a javaslatot: öt tagállamban összesen 15 orosz atomreaktor működik, amelyek az orosz nukleáris fűtőanyagot nem tudják másra cserélni, köztük található Magyarország is. Azonban a kiadvány szerint Magyarországot és a paksi bővítést felmentenék a szankciók alól.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző naplegfontosabb történései a következők voltak:
- újabb stratégiai rakétákat telepíthetnek Oroszország nyugati részére,
- digitálisan toboroz embereket Putyin a háborúba,
- nagy a nukleáris katasztrófa esélye Zaporizzsjában,
- Prigozsin figyelmeztette Moszkvát: fordulat jöhet Bahmutnál,
- orosz külügyminisztérium: Németország tömegesen utasít ki orosz diplomatákat,
- 3000 embert evakuáltak egy légibomba miatt Belgorodban, de később visszatérhettek az otthonukba,
- az ukránok elismerték: bajban vannak, mert fogy a lőszer,
- újabb részletek derültek ki a pentagoni szivárogtatásról,
- ukrán parancsnokok beszéltek arról, hogy mi történik most Bahmutban.
Tartsanak velünk ezúttal is!