A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) szakértői szerint az oroszok a Bahmut-offenzíva helyett a védelmi erők ellentámadásának előkészületeire összpontosítanak.

Fotó: Stringer / Reuters

A szakértők megjegyzik, hogy az orosz védelmi minisztérium (MoD) a jelek szerint megváltoztatta a Bahmut-offenzíva prioritását egy várható ukrán ellentámadás elleni védekező ellentámadás előkészítése javára, ami potenciálisan nehéz helyzetbe hozza az orosz Wagner-zsoldoscsoportot és annak alapítóját, Jevgenyij Prigozsint – írja a Pravda.

Prigozsin időközben kijelentette: a Wagner PMC nem hagyott fel a Bahmut teljes átvételére irányuló törekvéseikkel.

A Nyugat az Oroszországgal és Kínával való stratégiai rivalizálás korszakába lép – ezt Petr Pavel cseh elnök mondta péntek este, a londoni Királyi Védelmi Tanulmányok Főiskoláján tett látogatása során.

„A Nyugat a stratégiai rivalizálás korszakába lép, amely egyrészt az államaiban kialakult demokráciák, másrészt az autokratikus uralkodók között zajlik” – mondta Pavel.

A demokráciák fő riválisai Pavel szerint Oroszország és Kína – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A nyugati értékeket valló országoknak együtt kell működniük, hogy sikeresen szembeszálljanak Oroszországgal és Kínával – mondta Pavel.

A Wagner egységeinek még mindig vannak lehetőségei az előrenyomulásra Bahmutban – közölte pénteken Jevgenyij Prigozsin, a csoport alapítója.

Szergej Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője, zsoldosaival

Fotó: Press Service Of Concord / Reuters

A heves ágyúzás ellenére az orosz Wagner-zsoldoscsoport egységei mostanra 170 métert haladtak előre különböző irányokban, és 59 500 métert foglaltak el a város területéből. Két és fél négyzetkilométer továbbra is ellenséges ellenőrzés alatt áll – közölte Prigozsin a Telegramon.

Még mindig van lehetőségünk arra, hogy május 9-ig előrenyomuljunk Bahmutban

– hangsúlyozta.

Korábban Prigozsin azt mondta, hogy Wagner egységei május 9-ig az artemivszki állásaikon maradnak, majd visszavonulnak a hátsó táborokba, hogy „nyalogassák a sebeiket” – emlékeztetett a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A tavalyi robbanás után újra teljes egészében megnyílt a vasúti forgalom előtt a Krími híd.

A Krími híd második vasúti vágánya május 5-én újra megnyitotta kapuit a forgalom előtt – olvasható a Kreml honlapján, írta meg a Meduza nevű orosz híroldal.

„A mai nap fontos: újra megnyitjuk a Krími hidat, amely a tavalyi robbanás során megsérült. Mindössze hét hónap alatt sikerült befejeznünk a rekonstrukciót. Rendes körülmények között ez biztosan több mint egy évet vett volna igénybe” – jelentette Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes.

A híd stratégiai jelentőségű Moszkva számára, ugyanis ezen keresztül érkezik az orosz katonai erők utánpótlása.

A dél-ukrajnai Nova Kahovka gát rekordmagas vízszintje veszélyeztetheti a zaporizzsjai atomerőmű biztonságát, amely a legnagyobb a maga nemében Európában – figyelmeztetett egy orosz tisztviselő.

Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters

A gát átszakadása elárasztaná a zaporizzsjai erőmű szivattyúállomásainak áramkábelét – mondta Renat Karcsa, a Roszenergoatom tanácsadója a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.

„Ez funkcionális problémákat okozna az erőmű működésében, és kockázatot jelentene a nukleáris biztonságra nézve” – idézte Karcsát CNBC.

Amint arról már beszámoltunk, az ukrán állami korrupcióellenes ügyészség (NAZK) csütörtökön felvette az OTP Bankot arra a listára, amelyen az orosz agressziót támogató, külföldi intézményeket tartják nyilván. Mindezt azzal indokolták, hogy a pénzintézet nem zárta be oroszországi érdekeltségét.

Ennek ellenére az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) nem vezet be szankciókat azokkal a bankokkal szemben, amelyek felkerültek a háború szponzorainak listájára. A jegybank hivatalos közleménye szerint a szankciók alkalmazásáról szóló határozatot csak az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) fogadhat el, majd az elnök léptetheti hatályba rendeletével.

Az ügyfelek tájékoztatása és megnyugtatása végett az OTP Bank közösségi oldalán megjelentetett közleményében – amelyet a Kárpáti Igaz Szó vett észre – hangsúlyozta, a pénzintézet mindig betartja az ukrán és a nemzetközi jogszabályokat, felelősségteljes üzletet folytat ügyfeleivel a hosszú távú kapcsolatok és az ukrán gazdaság fejlesztése érdekében.

Mihail Mizsincev vezérezredes, a volt orosz védelmi miniszterhelyettes feltételezések szerint a Wagner-csoport parancsnokhelyetteseként csatlakozott a zsoldosokhoz. Sokan az ukrajnai háborúban nyújtott teljesítménye miatt „Mariupol mészárosaként” is ismerhetik nevét.

Ez a fejlemény, valamint a Wagner alapítójának, Jevgenyij Prigozsinnak az elmúlt napokban tett egyéb nyilatkozatai széles körben elterjedt találgatásokat váltottak ki, miszerint a zsoldosvezér fokozottabban igyekszik megerősíteni pozícióját.

Prigozsin egy videós nyilatkozatában dicsérte Mizsincev tábornokot, de nem erősítette meg, hogy csatlakozott hozzájuk. A Reuters hírügynökség szerint Prigozsin a kérdésére válaszolva azt mondta, hogy háborús időkben az ilyen ügyek „titkosak”.

Az orosz hadsereg S–300-as rakétákkal lőtte az ipari vállalkozásokat Szlavjanszkban és Kramatorszkban.

Ezt Pavlo Kirilenko, a Donyecki terület kormányzója jelentette be a Telegramon.

Szlavjanszk városában két ellenséges rakéta találta el a Zeus Ceramica üzem épületét. Kramatorszkban a Novokramatorszki Gépgyár adminisztratív épületét rongálta meg egy ellenséges csapás, írja az Ukrinform.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Elemzők szerint Oroszország saját maga támadhatta meg a Kremlt
• Szokatlan dolgot vettek észre az ukrán elnökön nemrég
• Putyin zsoldosai kivonulnak Bahmutból

• A volt orosz védelmiminiszter-helyettes csatlakozott a Wagnerhez
• A Kremlt faggatták a Wagner bahmuti kivonulásáról
• Az oroszok irányított légibombákkal támadták meg Herszont

• Putyin összehívta a Biztonsági Tanácsot
• Parancsot adott Moszkva a fegyverszállításokról

Tartsanak velünk ezúttal is!