új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma közzétette szombat reggeli hírszerzési frissítését: ebben az áll, hogy az ukrán ellentámadás kezdete óta Oroszország megerősítette harci helikopteres erőit Dél-Ukrajnában.

    A felvételek szerint több mint húsz újabb orosz helikopter állomásozik a berdjanszki repülőtéren, mintegy 100 kilométerre a frontvonaltól. Valószínűsítik, hogy Oroszország átmeneti előnyre tett szert Dél-Ukrajnában.

  • Magyarország területére szombaton az ukrán–magyar határszakaszon 7618 fő lépett be. A románmagyar határszakaszon belépők közül 5378 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A beléptetettek közül a rendőrség 84 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – számolt be az Országos Rendőr-főkapitányság.

  • Deeszkalációra szólította fel kijevi látogatása során Ukrajnát és Oroszországot Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök, aki az afrikai küldöttség élén próbál meg közvetíteni Kijev és Moszkva között.

    Cyrill Ramaphosa Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatót. Volodimir Zelenszkij az afrikai vezetőkkel folytatott tárgyalása után leszögezte, az Oroszországgal folytatandó tárgyalások akkor lesznek lehetségesek, ha Moszkva minden katonáját kivonja a megszállt területekről. Az ukrán elnök szerint ha most folytatnának bármilyen tárgyalást Oroszországgal, az a háború befagyasztását jelentené.

    Az ukrán elnök azzal vádolta meg Moszkvát, hogy a 2022. februári invázió kezdete előtt Oroszország hosszan igyekezett becsapni a világot a minszki egyezményekkel, amelyet azzal a céllal kötöttek meg, hogy megpróbálják rendezni a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárokkal folytatott konfliktust, és amelyet Oroszország arra használt fel, hogy új offenzívát készítsen elő a szomszédja ellen.

    A közvetítés céljából pénteken Ukrajnába érkezett, dél-afrikai vezetőkből álló küldöttséget reggel egy Kijev ellen irányuló orosz rakétacsapás fogadta, amelynek következtében bekapcsoltak a légvédelmi szirénák, és robbanások hallatszottak. Az ukrán légierő közölte, hogy 12 orosz, közöttük több Kindzsal típusú hiperszonikus rakétát lőttek le a főváros térségében, ahol hét ember, közöttük két gyermek sebesült meg a rakéták darabjaitól.

    Az afrikai küldöttség először a Kijev melletti Bucsába látogatott, ahol a több száz polgári lakost mészároltak le, a tömegmészárlás elkövetésével Oroszországot vádolják.

    Szombaton Oroszországba látogatnak, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkoznak. A küldöttségben négy államfő – Cyrill Ramaphosa (Dél-afrikai Köztársaság), Macky Sally (Szenegál), Hakainde Hichilema (Zambia), valamint Azali Assoumani (Comore-szigetek), az Afrikai Unió elnöke a tagja, továbbá Kongó, Uganda és Egyiptom képviselői is helyet kaptak.

  • A Kreml trónviszályait ismerők azt állítják, hogy Jevgenyij Prigozsin (mint ismert, ő a Wagner-zsoldoscsoport alapítója) szóbeli agressziója az orosz katonai főparancsnoksággal szemben nem történhetett volna meg Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyása nélkül.

    Az orosz vezető engedékenysége, úgy tűnik, egyelőre véget ért. Az orosz elnök ugyanis támogatta Szergej Sojgu védelmi miniszter utasítását, miszerint Prigozsin zsoldosainak szerződést kell kötniük a hadsereggel – írja a The Independent.

  • Oroszország csapást mért Ukrajnára, miközben az afrikai vezetők küldöttsége megérkezett Kijevbe. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint ez egy üzenet volt Afrika számára – írja a Sky News.

    A támadás egy üzenet volt Afrikának, hogy Oroszország nem békét, hanem még több háborút akar

    – fogalmazott az ukrán külügyminiszter. 

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök állításait, miszerint az első orosz atomfegyverek megérkeztek Belaruszba, „nagyon-nagyon komolyan” kell venni – mondta Ukrajna brit nagykövete a CNN-nek, írja a Sky News.

    Vadim Prisztajko szerint az Oroszországgal szoros szövetséges Belarusz felfegyverzése a nemzetközi megállapodások megsértése és a Nyugat zsarolására tett kísérlet.

    Úgy gondolom, hogy a Nyugatnak ezt nagyon-nagyon komolyan kell vennie

    – mondta.

    Arra a kérdésre, hogy Ukrajna az orosz elnök fenyegetésének tekinti-e, hogy az elkövetkező hónapokban atomfegyvereket vet be, Prisztajko így válaszolt:

    „Úgy gondolom, hogy mindannyiunkat zsarolt: elsősorban az ukránokat, de aztán az európaiakat, az amerikaiakat és minden partnerünket szerte a világon”.

  • Ukrajna megállapodott Csehországgal és Szlovákiával gyalogsági harcjárművek vásárlásáról és javításáról – közölte Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, aki ígéretet tett arra, hogy az üzlet részleteit később közli.

    A tárcavezető korábban arról beszélt, hogy Ukrajna képes több mint ezer kilométer hatótávolságú rakéták előállítására.

    Hivatalosan is jóváhagytak egy rakétaprogramot Ukrajnában, amelyre már a költségvetésből el is különítenek forrásokat. Ez lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy több mint ezer kilométeres hatótávolságú, saját rakétákat gyártson, és erre nagyon jó kilátásaink vannak

    – idézte az RBK-Ukrajina hírportál a politikust. Megjegyezte, hogy ennek a programnak az ukrán vállalatok a végrehajtói.

  • Jens Stoltenberg NATO-főtitkár új javaslattal állt elő, amely szerint a háború lezárása után Ukrajna a szükséges feltételek nélkül is csatlakozhatna a katonai szövetséghez – írja az Unian Ukrán Hírügynökség.

    A terv a Fehér Háznak is tetszik, hiszen Joe Biden amerikai elnök nyitott Stoltenberg elképzelésére. „Ha az Egyesült Államok valóban ezt akarja, akkor lehetséges” – mondta egy NATO-tisztviselő.

    A vilniusi csúcstalálkozón nem Ukrajna meghívását fogjuk megvitatni, hanem azt, hogyan tudjuk az országot közelebb hozni a NATO-hoz. Biztos vagyok benne, hogy jó megoldást fogunk találni

    – mondta a NATO főtitkára.

  • Június 16-án este az ukrán légierő egyik egysége megsemmisített egy orosz Ka–52-es harci helikoptert Donyeck irányában.

    A légierő sajtószolgálata pontosította, hogy a lelövés 21:00 óra körül történt.

  • Az orosz taktikai nukleáris fegyverek Belaruszba történő átadása része Moszkva hosszú távú erőfeszítéseinek, amelyek célja a Minszk feletti tényleges katonai ellenőrzés megerősítése.

    A washingtoni hadtudományi intézet (ISW) szerint azonban a Kreml lépése aligha jelent eszkalációt Oroszország részéről.

    A kutatók feltételezik, hogy vagy Lukasenka nem rendelkezik teljes körű információkkal a nukleáris fegyverek telepítésének folyamatát érintő ellenőrzésről, vagy pedig összehangolt dezinformációs kampányról van szó, például politikai nyomásgyakorlás céljából a vilniusi NATO-csúcstalálkozó és az ukrán fegyveres erők már megkezdett ellentámadása miatt.

    A nukleáris fegyverek belorusz telepítéséről szóló nyilatkozatában Putyin nem pontosította a lőszerek típusát. Korábban azonban Moszkva bejelentette, hogy lőszert szállít a Szu–25-ös harci repülőgépek és Iszkanderek számára, valószínűleg ezekkel együtt szállították a Putyin által bejelentett nukleáris töltetet is. A szállítás legvalószínűbb módja a vasúti szállítás volt – írja az Unian.

  • Köszöntjük olvasóinkat!

    Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A pénteki nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Tartsanak velünk ezúttal is!