Az amerikai lőszergyártó cégek 2014 óta nem exportálnak Oroszországba, ennek ellenére 2022-ben is érkeztek töltények az orosz hadsereghez. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója szerint Oroszországnak eddig is megvoltak a jól bevált módszerei a szankciók kijátszására, de a kerülőúton való beszerzés jóval drágább és még lassabb is.

Egy Telegramra feltöltött videón ugyanis látható, amint a Wagner-csoport egyik tagja épp egy orosz gyártmányú Orsis T–5000-es lőfegyverről beszél az orosz védelmi minisztérium riporterének, és kifejti, a szerinte hibátlan orosz fegyvert nyugati töltényekkel használják.

Erről itt írtunk bővebben.

Az ukrán hatóságok előkészítik Szumi és Harkiv városát az esetleges evakuálásra és a védelem megerősítésére – jelentette Olekszandr Szladkov katonai tudósító a Telegram-csatornáján.

A nagyvállalatok már megkezdték az evakuálást a városokból, az ukrán fegyveres erők pedig megerősítik a második védelmi vonalat.

Korábban Szerhij Naev, az Ukrán Egyesült Erők parancsnoka a Szumi terület határ menti járásainak lakóit evakuálásra szólította fel.

Oroszország növeli a halálos Lancet öngyilkos drón használatát a háborúban, hogy megakadályozza az ukrán ellentámadás kibontakozását, írja a The Telegraph.

Az olcsó, pilóta nélküli repülőgép, amely képes a nálánál sokkal nagyobb járműveket megsemmisíteni, problémává vált az ukrán csapatok számára a frontvonalak mentén, mutat rá a brit kiadvány.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök spanyol újságíróknak adott interjújában azt mondta, hogy az orosz hadsereg veszteségei sokszorosan nagyobbak, mint az ukránoké.

Az államfő szerint most lehetetlen megbecsülni a civil áldozatokat, mivel Ukrajna területének mintegy 30 százaléka megszállás alatt áll.

A semleges Ausztria bejelentette, hogy csatlakozni kíván az európai „Európai Égi Pajzs Kezdeményezéshez”, amelyet Németország 2022-ben indított az ukrajnai háború árnyékában, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

„Óvintézkedéseket kell és fogunk tenni, hogy megvédjük országunkat a drón- vagy rakétatámadásoktól” – jelentette ki Karl Nehammer osztrák kancellár egy sajtóközleményben, „a jelentősen súlyosbodott fenyegetésre” hivatkozva.

Hangsúlyozta, hogy a döntés nem kérdőjelezi meg Ausztria semlegességét, amely 1995 óta tagja az Európai Uniónak.

„Egyetlen európai állam sem képes egyedül hatékonyan megvédeni légterét az új veszélyekkel szemben” – hangsúlyozta Nehammer.

Karl Nehammer 2022. július 28-án

Fotó: Michael Gruber / Getty Images Hungary

Magyarország területére szombaton az ukrán–magyar határszakaszon 7609 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7267 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 98 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. július 1-jén nem érkeztek Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző napi percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:

• Földi pokollá változhat Ukrajna, véres csatákba torkollhat az ukrán ellentámadás.
• Alattomos csapásra készülhet Oroszország: rakétákat halmoz fel.
• Pusztító fegyvert küldhet Ukrajnának a Fehér Ház.
• Továbbra is fennáll a nukleáris katasztrófa esélye Ukrajnában.
• Sikeres előrenyomulásról számolt be az ukrán tábornok.

Tartsanak velünk ezúttal is!