Belarusz kész platformot biztosítani a béketárgyalások folytatásához – jelentette ki Jurij Ambrazevics belorusz külügyminiszter-helyettes az STV tévécsatorna műsorában, írja az orosz Interfax hírügynökség.
„Készek vagyunk mindent biztosítani, amink van, megosztani, amink van, azzal, akivel szükséges. Ezért, ha a körülmények megfelelőek, Minszk lesz, úgy gondolom, az első a sorban az ilyen jellegű tárgyalások lebonyolításához” – mondta a diplomata.
Ugyanakkor Ambrazevics elmondta, hogy Belarusz soha nem kérte, hogy közvetítő legyen, így csak akkor kész platformot biztosítani a tárgyalásokhoz, ha a többi fél is érdekelt ebben.
Az amerikai lőszergyártó cégek 2014 óta nem exportálnak Oroszországba, ennek ellenére 2022-ben is érkeztek töltények az orosz hadsereghez. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója szerint Oroszországnak eddig is megvoltak a jól bevált módszerei a szankciók kijátszására, de a kerülőúton való beszerzés jóval drágább és még lassabb is.
Egy Telegramra feltöltött videón ugyanis látható, amint a Wagner-csoport egyik tagja épp egy orosz gyártmányú Orsis T–5000-es lőfegyverről beszél az orosz védelmi minisztérium riporterének, és kifejti, a szerinte hibátlan orosz fegyvert nyugati töltényekkel használják.
Erről itt írtunk bővebben.
Az ukrán hatóságok előkészítik Szumi és Harkiv városát az esetleges evakuálásra és a védelem megerősítésére – jelentette Olekszandr Szladkov katonai tudósító a Telegram-csatornáján.
A nagyvállalatok már megkezdték az evakuálást a városokból, az ukrán fegyveres erők pedig megerősítik a második védelmi vonalat.
Korábban Szerhij Naev, az Ukrán Egyesült Erők parancsnoka a Szumi terület határ menti járásainak lakóit evakuálásra szólította fel.
Oroszország növeli a halálos Lancet öngyilkos drón használatát a háborúban, hogy megakadályozza az ukrán ellentámadás kibontakozását, írja a The Telegraph.
Az olcsó, pilóta nélküli repülőgép, amely képes a nálánál sokkal nagyobb járműveket megsemmisíteni, problémává vált az ukrán csapatok számára a frontvonalak mentén, mutat rá a brit kiadvány.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök spanyol újságíróknak adott interjújában azt mondta, hogy az orosz hadsereg veszteségei sokszorosan nagyobbak, mint az ukránoké.
Az államfő szerint most lehetetlen megbecsülni a civil áldozatokat, mivel Ukrajna területének mintegy 30 százaléka megszállás alatt áll.
A semleges Ausztria bejelentette, hogy csatlakozni kíván az európai „Európai Égi Pajzs Kezdeményezéshez”, amelyet Németország 2022-ben indított az ukrajnai háború árnyékában, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
„Óvintézkedéseket kell és fogunk tenni, hogy megvédjük országunkat a drón- vagy rakétatámadásoktól” – jelentette ki Karl Nehammer osztrák kancellár egy sajtóközleményben, „a jelentősen súlyosbodott fenyegetésre” hivatkozva.
Hangsúlyozta, hogy a döntés nem kérdőjelezi meg Ausztria semlegességét, amely 1995 óta tagja az Európai Uniónak.
„Egyetlen európai állam sem képes egyedül hatékonyan megvédeni légterét az új veszélyekkel szemben” – hangsúlyozta Nehammer.
Az ukrán hadsereg szombaton offenzívát kísérelt meg a Bahmut körzetében lévő Berhovka falu közelében, de nem jártak sikerrel – közölte a Sputnikkal az orosz csapatok déli csoportjának parancsnoksága.
A légideszant csapatok megállították az ellenséget a szürke zónában. A csata eredményeként több mint 200 ukrán katona, öt harckocsi, nyolc gyalogsági harcjármű és több mint tíz pilóta nélküli légi jármű semmisült meg
– közölte a forrás.
Az offenzívában összesen több mint 300 katona, hat harckocsi és tíz páncélozott harcjármű vett részt – tette hozzá.
Az ukrán csapatok június 4-én indítottak nagyszabású offenzívát Dél-Donyeck felé öt szektorban, de nem érték el céljaikat – közölte az orosz védelmi minisztérium. Mint írták, az ukrán hadsereg azóta az orosz fegyveres erők védelmi vonalait próbálja áttörni Donyeck és Zaporizzsja térségében, de kísérleteik kudarcba fulladtak, és Ukrajna súlyos veszteségeket szenvedett.
Július 2-án reggel Ukrajna több régiójában légiriadót rendeltek el. Reggel 6 óra 58 perckor már a déli, keleti, északi és középső régiók területére terjedt ki a figyelmeztetés.
Reggel 7:21-kor légiriadót rendeltek el a fővárosban és Kijev térségében is. A légierő rakétafenyegetésről számolt be.
A légierő egy Tu–22M3-as felszállását jelentette az orosz Mozdok repülőtérről.
A Tu–22M két gázturbinás sugárhajtóművel felszerelt szuperszonikus, nagy hatótávolságú hadászati bombázó repülőgép, melyet a Szovjetunióban fejlesztettek ki.
Magyarország területére szombaton az ukrán–magyar határszakaszon 7609 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7267 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 98 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. július 1-jén nem érkeztek Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A leghevesebb harcok a frontvonalon továbbra is a kelet-ukrajnai Bahmut és Marjinka városoknál folynak – közölte szombaton az ukrán hadsereg, írja a CNN.
Bahmutban az ukrán erők „továbbra is szorítják az ellenséget az északi és déli szárnyakon” – mondta Szerhij Cserevátyi, az ukrán erők keleti csoportjának szóvivője.
Az orosz hadsereg az utóbbi órákban 415 tüzérségi támadást és három légitámadást hajtott végre – mondta. A csapatok ez idő alatt hét alkalommal vettek részt aktív harcban.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző napi percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!