Oroszország csaknem 70 különböző típusú rakétát és közel 90 Shahed típusú drónt vetett be mindössze négy nap alatt az ukrajnai Odessza, Mikolajiv és más déli települések elleni támadásokban − közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CNN tudósítása szerint.
Természetesen katonáinknak sikerült lelőniük az ellenséges rakéták és drónok egy részét, és ezért köszönetet mondok minden egyes légvédelmi tisztnek. Sajnos az ukrán légvédelmi képességek még nem elegendőek ahhoz, hogy megvédjék az egész ukrán égboltot
− mondta csütörtökön szokásos esti beszédében Zelenszkij.
Ukrajna partnereivel „a lehető legszélesebb körben” dolgozik további légvédelmi rendszerek átadásáért, amelyek biztonságot nyújthatnak Odesszának és az ország más városainak − közölte az elnök.
Az ukrán nemzeti rendőrség nyilvánosságra hozta a testkamerás felvételeket, amelyeken állítólag az odesszai csapás utóhatásai láthatók – írja a Sky News.
A déli kikötővárost az elmúlt három napban támadások sorozata érte, amelyeket Moszkva megtorló csapásoknak nevezett.
A támadásban egy ember meghalt, többen pedig megsebesültek.
A haderő a Telegramon közölte, hogy
a lerombolt épületből segélykiáltások hallatszottak. Az emberek kimenekítése érdekében a járőrök azonnal megkezdték az épület romjainak szétszedését.
Több embert sikerült kihúzni a romok alól, és biztonságos helyre szállítani őket. Az egyik áldozat számos repesztalálatot kapott, neki elsősegélyt nyújtottak.
Kiemelték, hogy az ellenség minden alkalommal infrastrukturális létesítményeket próbál célba venni.
Az amerikai szenátus elsöprő többséggel leszavazta az Ukrajnának küldhető segélyek összegének korlátozására irányuló törekvést − írta meg a Sky News.
A módosító indítvány a katonai segélyt a NATO-tagok védelmi kiadásaihoz kívánta kötni, ami azt jelentette volna, hogy Kijev csak a pénz 2 százalékát kapja meg, amíg a többi ország a GDP-je legalább 2 százalékát a védelmi kiadásokra nem fordítja.
Az Egyesült Államok a háború kezdete óta több mint 40 milliárd dollár (13 700 milliárd forint) katonai segélyt küldött Ukrajnának.
Korábban a Fehér Ház utalt arra, hogy a „következő napokban” újabb támogatási kör bejelentése következhet.
A Luhanszki területen a 92. gépesített dandár ukrán erői több, drónról ledobott bombával eltaláltak két orosz T–80BV harckocsit.
Luhansk Oblast, Ukrainian forces from the 92nd Mechanized Brigade hit a pair of Russian T-80BVs with several drone-dropped munitions. pic.twitter.com/lGHa9o3fid
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) July 21, 2023
Légiriadó van Kijev városában, valamint a Kijevi, a Csernyihivi és a Szumi területen. A területek felé kilőtt ballisztikus rakétákról érkeztek jelentések.
Az értékelések azonban kimutatták, hogy ezek az orosz elektronikus hadviselés által szimulált hamis kilövések voltak. Mindeközben egy felderítő drónt észleltek a Zaporizzsjai terület felett.
Air raid in Kyiv city, oblast, Chernihiv and Sumy oblasts: Preliminary reports of incoming ballistic missiles. Already assessed that these were false launches simulated by Russian electronic warfare. Meanwhile, recon drone detected over Zaporizhzhya Oblast. pic.twitter.com/zv7yravuz5
— Euan MacDonald (@Euan_MacDonald) July 21, 2023
Amerikai kazettás bombákat vetett be Ukrajna az Oroszország elleni ellentámadásában − közölte a Fehér Ház.
John Kirby nemzetbiztonsági szóvivő szerint az ukrán erők „hatékonyan” használják a vitatott fegyvereket. Korábban Oroszország harmadik egymást követő éjszaka támadott ukrán kikötőket − írta meg a The Economist.
Az Állami Duma védelmi bizottságának vezetője, Andrej Kartapolov elmondta, hogy mostantól 18 évről 30 évre emelkedik a katonai szolgálatra való behívási korhatár. A behívási korhatár alsó határát nem emelik 21 évre.
Az új szabályok jövő tavasszal lépnek életbe.
In #Russia, the upper limit of the draft age will be raised to 30 years
— NEXTA (@nexta_tv) July 21, 2023
The head of the State #Duma Defense Committee, Kartapolov, said that now the draft age for military service will be from 18 to 30 years. The lower limit of the draft age will not be raised to 21 years.
The… pic.twitter.com/1pUUr8QnD2
Bejelentette lemondását Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter pénteken, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bírálta őt a közpénzek háborús időkben kulturális célokra történő felhasználása miatt – adta hírül az MTI.
„Háború idején a kultúrára szánt magán- és költségvetési források nem kevésbé fontosak, mint a drónoké, mert a kultúra identitásunk és határaink pajzsa” – jelentette ki Olekszandr Tkacsenko a Telegramon anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna lemondásának okáról.
Volodimir Zelenszkij csütörtök este a miniszter leváltására szólított fel, bírálva az állami költségvetés kulturális projektekre való felhasználását a honvédelem rovására.
Háborús időkben, mint amilyenek a mostaniak, az állam maximális figyelmét és így az állami forrásokat is a védelemre kell fordítani” – mondta az államfő.
Csütörtökön az Ukrajinszka Pravda arról számolt be, hogy a kulturális minisztérium 448 millió hrivnya, mintegy 4,13 milliárd forint odaítéléséről döntött televíziós sorozatok gyártására. Emellett 500 millió hrivnyát, közel 4,6 milliárd forintot biztosítottak volna a holodomor nemzeti múzeum befejezéséhez.
Oroszország csaknem 70 különböző típusú rakétát és közel 90 Shahed típusú drónt vetett be mindössze négy nap alatt az ukrajnai Odessza, Mikolajiv és más déli települések elleni támadásokban − közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CNN tudósítása szerint.
Természetesen katonáinknak sikerült lelőniük az ellenséges rakéták és drónok egy részét, és ezért köszönetet mondok minden egyes légvédelmi tisztnek. Sajnos az ukrán légvédelmi képességek még nem elegendőek ahhoz, hogy megvédjék az egész ukrán égboltot
− mondta csütörtökön szokásos esti beszédében Zelenszkij.
Ukrajna partnereivel „a lehető legszélesebb körben” dolgozik további légvédelmi rendszerek átadásáért, amelyek biztonságot nyújthatnak Odesszának és az ország más városainak − közölte az elnök.
A CIA vezetője, William Burns szerint a Jevgenyij Prigozsin által vezetett lázadás jelentős gyengeségeket tárt fel a Putyin által kiépített hatalmi rendszerben. Az Aspeni Biztonsági Fórumon elmondta, hogy Oroszország vezetője minden valószínűség szerint még mindig bosszút akarhat állni Prigozsinon − írta meg a BBC.
Egy nagyon bonyolult táncnak vagyunk a szemtanúi
− mondta a CIA vezetője csütörtökön.
Putyin valószínűleg időt próbál nyerni, amíg kitalálja, hogyan tud a legmegfelelőbb módon leszámolni a Wagner-csoport vezetőjével − tette hozzá Burns.
Putyin általában úgy gondolja, hogy a bosszú hidegen tálalva a legjobb. Tapasztalataim szerint az orosz elnök a bosszú apostola, így meglepődnék, ha Prigozsin megmenekülne a megtorlástól
− mondta Burns úr.
A hónap elején Joe Biden amerikai elnök felvetette, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a Wagner-főnököt megmérgezhetik.
„A helyében én vigyáznék, hogy mit eszem. Nagyon figyelnék a menüre” − viccelődött az elnök.
A CIA igazgatója visszhangozta ezt a mondatot:
Ha én lennék Prigozsin, nem rúgnám ki az ételkóstolómat.
Burns megerősítette azokat a korábbi sajtóinformációkat, hogy a hírszerző ügynökség valóban előre tudott a lázadásról.
Az Egyesült Királyság újabb szankciókat jelentett be a Wagner-csoport „aljas” vezetői ellen, akiket kapcsolatba hoztak az emberek lemészárlásával, megerőszakolásával és kínzásával Afrikában – írja a Sky News.
Az orosz zsoldosegység, amely a Kremlnek segített az ukrajnai invázióban, olyan országokban is büntetlenül tevékenykedett, mint Mali, a Közép-afrikai Köztársaság és Szudán.
A szankciók közül három a csoport Maliban és a Közép-afrikai Köztársaságban tevékenykedő vezető tisztségviselőit célozta meg, köztük Konsztantyin Alekszandrovics Pikalovot, Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér úgynevezett jobbkezét.
Az Egyesült Királyság kormánya szerint Pikalov felelős a civilek kínzásáért és célzott megöléséért.
A mali Wagner-csoport vezetőjét, Ivan Alekszandrovics Maszlovot is szankciókkal sújtották.
Prigozsin, aki a múlt hónapban Moszkva elleni lázadást vezetett, több kulcsfontosságú parancsnokával együtt már korábban is kapott szankciókat.
A Wagner-csoport újabb bázist nyithat Belaruszban, Gomel Oblasztyban, Belarusz és Ukrajna határának közelében − írja napi jelentésében az Institute for the Study of War.
Az Ukrán Ellenállási Központ július 20-án arról számolt be, hogy a Wagner-csoport egy újabb belaruszi bázisának építése kezdődött meg Narulija Raion közelében, és hogy a Wagner személyzete július 19-én felmérte a Djatlik közelében lévő területet, körülbelül 2 km-re Fehéroroszország és Ukrajna határától.
Az ISW e cikk megjelenéséig nem észlelte az építkezések megkezdésének nyomait ezen a területen.
Valerij Zaluzsnij, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka július 20-án telefonon tájékoztatta Mark Milleyt, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét a fronton kialakult helyzetről – közölte a pravda.com.
Zaluzsnij azt mondta,
telefonbeszélgetést folytattam Mark Milley tábornokkal, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével. Részletesen beszámoltam neki a műveleti helyzetről a teljes frontvonal mentén.
Az Ukrán Fegyveres Erők az ellenség rendkívül bonyolult aknamezői, páncéltörő akadályai és tűzereje ellenére módszeresen megsemmisítik az ellenséges erőket, és folytatják a támadó hadműveleteket területünk elfoglalásának megszüntetése érdekében. Kiemelte, több területen is haladást értek el.
Zaluzsnij hozzátette, hogy az Ukrajnának nyújtandó katonai segítségről, többek között felszerelésről és lőszerekről is tárgyaltak.
Háláját fejezte ki Milley tábornoknak és az egész amerikai népnek az erős támogatásért és a párbeszédért.
Az orosz hadsereg bejelentette, hogy a Fekete-tengeren az ukrán kikötőkbe tartó civil hajókat legitim katonai célpontoknak tekintheti. Az orosz védelmi minisztérium július 19-én közölte, hogy július 20-án moszkvai idő szerint éjféltől az orosz erők minden, ukrán kikötőkbe tartó hajót potenciális katonai teherszállítónak tekintenek, és azokat az országokat, amelyek felségjelei alatt hajóznak, úgy tekintik, mint amelyek „a kijevi rezsim oldalán részt vesznek az ukrán konfliktusban” − írja napi jelentésében az Institute for the Study of War.
Az orosz védelmi minisztérium a Fekete-tenger északi és déli részén számos tengeri területet „a hajózásra átmenetileg veszélyesnek nyilvánított”, és azt állította, hogy a Fekete-tengeren hajózóknak a biztonsági garanciák visszavonásáról szóló figyelmeztetéseket adott ki.
Az orosz védelmi minisztérium pontosította, hogy ezek a haditengerészeti intézkedések a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés megszüntetésével és a fekete-tengeri tengeri humanitárius folyosó korlátozásával függenek össze.
A bejelentés hatására az ukrán védelmi minisztérium július 20-án bejelentette, hogy kijevi idő szerint éjféltől az ukrán erők katonai teherhajóként kezelhetnek minden olyan hajót a Fekete-tengeren, amely oroszországi kikötőkbe és megszállt ukrán területekre tart.
Az ukrán védelmi minisztérium hasonlóképpen közölte, hogy az ukrán tisztviselők a tengerészek számára közzétették a vonatkozó navigációs információkat.
Megjelentek olyan felvételek, amelyeken a Szuhoj S–70 Okhotnik-B nehéz támadódrón tesztelése látható egy MiG–29-es vadászrepülőgép mellett.
Az S–70 2019-ben hajtotta végre első repülését az Orosz Légierőnél, és várhatóan jövőre, 2024-ben lép hadrendbe.
Footage has been released showing recent Testing of the Sukhoi S-70 Okhotnik-B Heavy Attack Drone also know as the “Hunter-B” alongside a MiG-29 Fighter Aircraft; the S-70 conducted its First Flight with the Russian Air Force in 2019 and is expected to enter Combat Service next… pic.twitter.com/aKPORjRL6I
— OSINTdefender (@sentdefender) July 21, 2023
Mihail Shejtelman politológus kizárta annak lehetőségét, hogy az orosz Biztonsági Tanács jelenlegi titkára, Nyikolaj Patrusev lenne Putyin utódja az orosz elnöki székben – informál az unian.net.
Szerinte Vlagyimir Putyin helyét Roman Abramovics orosz üzletember veheti át Mihail Hodorkovszkij ellenzéki személyiséggel duóban. Ebben az esetben
Abramovics lenne a főnök, Hodorkovszkij pedig az az erő, amely legalizálhatná őt Nyugaton.
Abramovics, aki ahelyett, hogy elmenekült volna Moszkvából, évek óta először odament. Mindig csak nyugaton élt, majd hirtelen Moszkvába repült. Aki megpróbál menekülni a szankciók elől, az sok mindent megtesz ezért, nyilvánosan és nem nyilvánosan is – mutatott rá a politológus.
Az író szerint a PMC Wagner alapítójának lázadása óta az orosz milliárdos túl gyakran kezdett megjelenni Moszkvában.
Sheitelman nem zárja ki, hogy Abramovics Recep Tayyip Erdogan török vezető titkos ügynöke.
Magyarország területére 7320 fő lépett be csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7211 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság kedden az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 80 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az elmúlt nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!