Az orosz fegyveres erők Ukrajna infrastruktúráját jelentős részét megsemmisíthetik, amennyiben Amerika nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat szállít Ukrajnának – nyilatkozta Scott Ritter, az amerikai hadsereg volt tengerészgyalogos hírszerző tisztje a Dialogue Works YouTube-csatornán.
Az ATACMS nem fogja megváltoztatni a harctéri helyzetet, de Ukrajnába küldésük azt fogja eredményezni, hogy Oroszország csapást mér az ország kritikus infrastruktúrájára
– idézi a szakértőt az mk.ru.
A volt hírszerző tiszt többször kijelentette, hogy az orosz elektronikus hadviselés (EW) rendszerei képesek lesznek felülkerekedni az amerikai nagy hatótávolságú rakétákon.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is!
Az orosz háború ellenére Ukrajna egyes részein még mindig emelkednek a lakásárak.
A moszkvai invázió során a lövések épületek százait rombolták le vagy rongálták meg, gyakran élve temették maguk alá a lakókat, és több ezer tető omlott be.
Közép-Ukrajnában a lakásárak eleinte 25-30 százalékkal csökkentek, de most felfelé mozognak, mivel a piac váratlan növekedést mutat, és egyes fejlesztők újraindítják a felfüggesztett építkezéseket.
A háború 2022. február 24-i kezdete után a hatóságok több mint hat hónapra leállították az ingatlanügyletek nyilvántartását.
Amikor a befagyasztás véget ért, az eladások megtorpantak, a bérleti díjak pedig zuhantak.
Ám ahogy az orosz erők kivonultak, vagy kiűzték őket a keleti és déli nagy területekről, sokan siettek új lakásokat vásárolni, ami felverte az árakat, írj az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Legalább hat ember megsérült a dél-ukrajnai megyeszékhely, Herszon elleni orosz támadások következtében vasárnap – közölte Roman Mrocsko, a herszoni katonai adminisztráció vezetője a Telegramon.
Az orosz támadások következtében civilek vesztették életüket, illetve sérültek meg, lakásokban és más polgári infrastruktúrában keletkeztek károk – írta a vezérkar, az áldozatok számát azonban nem közölte.
Hozzátette, hogy a műveleti helyzet Ukrajna keleti és déli részén továbbra is súlyos. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a Telegramon tett közzé üzenetet abból az alkalomból, hogy 17 ukrán településnek esett a mostani hétvégére az alapításának napja, köztük vannak – mint fogalmazott – szabad és ideiglenesen megszállt városok is, mint például a Donyeck megyei Mariupol és a zaporizzsjai régióban lévő Melitopol.
Az államfő biztosított afelől, hogy mindkét említett várost felszabadítja az ukrán hadsereg. „Minden ember és minden város fontos nekünk. Ukrajna és Oroszország határa nemcsak a politikai térképen megrajzolt, abszolút egyértelmű államhatár, hanem az emberek lelkében is. Az ukránok nem rombolnak, hanem helyreállítanak. Nem elfoglalnak, hanem felszabadítanak. Nem a másét veszik el, hanem visszaszerzik azt, ami az övék” – szögezte le Zelenszkij, írja az MTI.
A Nemzetközi Büntetőbíróság átadja a bizonyítékokat, miszerint Oroszország fegyverként használja az éhezést.
Az összegyűjtött bizonyítékok lehetővé teszik a büntetőjogi felelősségre vonást, ami újabb vádakat von maga után a Kreml vezetője, Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.
A nyugati ügyészek és az emberi jogi aktivisták ukrán kollégáikkal együtt szeretnék dokumentálni azokat az eseteket, amikor az orosz megszállók az éhezést háborús fegyverként használták. Az összes érintettről szóló dossziét a tervek szerint elküldik a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. Erről a The Guardian számolt be szeptember 24-én, vasárnap.
Ukrajna déli, keleti és középső részén négy régióban légiriadót rendeltek el vasárnap este. Erről a lakosság riasztására szolgáló rendszerek adatai tanúskodnak – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Korábban légiriadót jelentettek be Herszon, Zaporizzsja, Kirovohrad és Mikolajiv régiókban.
Videóra vették, amint egy hatéves ukrán kislány, aki egy orosz rakétacsapás következtében elvesztette a lábát, újra megtanul biciklizni a Kesha névre keresztelt lábprotézis segítségével, írja a The Independent.
A felvételeket az ukrán védelmi minisztérium tette közzé. A kislány a Kijev melletti Katonai Pszichológiai Rehabilitációs Központban gyakorolt a fizioterapeuták figyelme mellett.
Maryna is Ukraine's first child to be fitted with a pediatric prosthesis.
— Defense of Ukraine (@DefenceU) September 24, 2023
In May 2022, a Russian missile struck the house in which she lived with her parents in the Kherson region. The child's leg was amputated above the knee at a hospital in Kryvyi Rih.
Today, 6-year-old Marina… pic.twitter.com/IoZ2zKsBim
Grant Shapps brit védelmi miniszter megígérte, hogy az Egyesült Királyság „vállvetve” kiáll Kijev mellett, és hangsúlyozta, hogy „a világ érdeke, hogy Ukrajna demokratikus ország maradjon”.
Ezt akkor mondta, amikor nekiszegezték a kérdést, hogy mit tenne az Egyesült Királyság, ha olyan republikánus elnököt választanának meg, aki úgy dönt, megvonja az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatását, írja a The Telegraph.
Egy szigorúan őrzött szibériai börtön lett az új „otthona” a bebörtönzött orosz ellenzéki aktivistának – jelentette az Associated Press.
A 42 éves ifjabb Vlagyimir Kara-Murza múlt héten érkezett a szibériai Omszk városában lévő IK–6-os, maximálisan biztonságos büntetőtelepre, ahol egy apró „büntetőcellában” helyezték el – közölte a férfi ügyvédje.
Kara-Murza újságírót és ellenzéki aktivistát az év elején hazaárulásért ítélték el, mert nyilvánosan elítélte Oroszország ukrajnai háborúját. A bíróság 25 év börtönre ítélte őt, írja a The Guardian.
Orosz drónok megrongáltak két svéd Strv 122 harckocsit Szvatovótól keletre – írta meg a Forbes az orosz Telegram-csatornákon megjelent kiadványokra hivatkozva.
A lap szerint orosz drónok támadást indítottak az elhagyott és megrongált járművek ellen, hogy megakadályozzák az ukránokat abban, hogy javítás céljából visszavonják őket a harcmezőről.
A Strv 122 tank a Leopard 2 német harckocsi svéd változata, mely erősebb páncélzattal rendelkezik, de gyengébb tűzerővel bír. A Forbes szerint összesen 10 ilyen gépet szállítottak Kijevbe – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az orosz–ukrán háború nem idén, és nem is jövőre ér véget – mondta az ismert ukrán műsorvezető és önkéntes, Szerhij Pritula az RBC Ukraine-nek adott interjújában.
Mint kifejtette, egyre több ukrán gondolja úgy, hogy a háború még évekig elhúzódhat.
Hozzátette, hogy Ukrajna most is nehéz télre készülhet, hiszen az oroszok minden bizonnyal megtámadják az ukrán infrastruktúrát, hogy minél többen maradjanak áram és fűtés nélkül a hideg hónapokban.
„Van egy olyan megérzésem, hogy a mostani tél sem lesz könnyű. Nem látok objektív okot arra, hogy az oroszok idén felhagyjanak a tavalyi taktikával” – mondta Pritula.
A hatóságok befejezték a két nappal ezelőtti orosz rakétatámadást követő keresőakciót a Dnyeper mentén fekvő Kremencsukban.
A sebesültek száma 55-re emelkedett, közülük hatan gyerekek – közölte a város polgármestere, Vitalij Maletszkij a Telegramon. A sérültek közül 19-en fekvőbeteg-ellátásban részesülnek a városi kórházakban – köztük egy gyermek is.
A szeptember 22-i támadásban egy ember meghalt.
Az ukrán csapatok tovább nyomulnak előre Zaporizzsjában – jelentette a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).
A szervezet legfrissebb jelentése szerint az ukrán katonák jelenleg Novoprokopivkát, az egyik frontvonalbeli falut támadják.
A szeptember 23-án közzétett geolokalizált harci felvételek azt is mutatták, hogy az orosz erők rajtaütnek és megölnek két ukrán katonát Novoprokopivka északkeleti külvárosában – írja a Sky News.
Az ukrán katonai hírszerzésnél megerősítették szintén ennek az ukrán hírportálnak, hogy egy ukrán drón célzott támadással eltalálta az oroszországi Kurszk központjában az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) épületét.
A műveletet az ukrán katonai hírszerzés hajtotta végre. Egyelőre nincs információ a kár mértékéről, illetve az esetleges áldozatokról. Roman Sztarovojt, a kurszki terület kormányzója előzőleg azt közölte, hogy a támadás következtében jelentéktelen kár keletkezett egy hivatali épület tetőszerkezetében.
Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt nap alatt több mint húsz összecsapás történt az ukrán és az orosz erők között.
A jelentés szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége csaknem négyszázzal, hozzávetőleg 275 850-ra emelkedett, az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett hét orosz harckocsit, 23 tüzérségi rendszert és 21 drónt, írja az MTI.
Civilek sérültek meg a zaporizzsjai területhez tartozó Tokmakban, miután az orosz légvédelem működésbe lépett – közölte Ivan Fedorov, Melitopol polgármestere a Telegram-csatornáján, írja a The Guardian.
Fedorov arról is beszámolt, hogy szombat este hangos robbanások hallatszottak a megszállt Tokmakban és Bergyanszkban.
Fedorov korábban arról írt Telegram-csatornáján, hogy Ukrajna egyre közelebb kerül Tokmak városához, ahogy halad előre az ellentámadás.
Robbanások hallatszottak Odessza térségében egy légitámadáskor. A légvédelem valószínűleg működött – írja az RBC.
Ukrajna katonai vezetése vagy más illetékesek semmilyen módon nem kommentálták az említett információkat.
Korábban légiriadót jelentettek be Herszon, Zaporizzsja, Kirovohrad és Mikolajiv régiókban.
„Lengyelország jól tette, hogy nemzeti hatáskörben meghosszabbította az ukrán gabonafélék behozatali tilalmát” – idézte az MTI Andrzej Duda lengyel elnök nyilatkozatát.
Duda ugyanakkor leszögezte, növelni kell az ukrán gabona tranzitját.
„Szilárd meggyőződésem szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez a tranzit minél nagyobb volumenű legyen” – hangsúlyozta Duda.
A nyugati politikusok azt szorgalmazzák, hogy a demokratikusság jegyében Ukrajna a háború és a hadiállapot ellenére tartsa meg az idén esedékes parlamenti és elnökválasztást – írta az Unian.
A javaslatot Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének holland elnöke terjesztette elő, akit Lindsey O. Graham, Richard Blumenthal és Elizabeth Warren szenátorok is támogattak.
Az ukrán álláspont azonban az, hogy jelenleg nincsenek abban a helyzetben, hogy megtartsák a választásokat.
„Ukrán tisztviselők, választási szakértők és demokráciapártiak szerint a szabad és tisztességes választások megtartása háború idején gyakorlatilag lehetetlen vállalkozás. Ukrajna területének körülbelül egyötödét foglalják el az orosz erők. Ukránok millióit költöztették ki, sokan közülük külföldön élnek. Több tízezer katona harcol a fronton” – írták.
Repeszsebekkel került kórházba egy 25 éves férfi egy újabb orosz támadást követően Nikopol város közelében – írta a The Guardian Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk régió kormányzójának közleménye alapján.
Liszak elmondta, hogy a férfi a tüzérségi lövedékek, valamint a pilóta nélküli légi járművek lövései miatt sérült meg. Elmondása szerint a támadások egy áruházat és egy óvodát is megrongáltak.
Volodimir Zelenszkij a napokban Washingtonban járt, ahol igyekezett megerősíteni az Egyesült Államok Ukrajna iránti támogatását.
Az ukrán elnök közölte, látogatása során amerikai vállalkozókkal és befektetőkkel is találkozott, akikkel az ukrajnai befektetési lehetőségekről tárgyalt – írta a SkyNews.
„Ukrajna győzelméért és az ország újjáépítéséért dolgozunk” – írta Zelenszkij a Telegramon a találkozóról.
Az Oroszország által kinevezett vezető az ideiglenesen elfoglalt ukrajnai Donyeck régióban egy vasárnap közzétett rendelettel kijárási tilalmat rendelt el – írja a Sky News.
Denisz Pusilin rendelete megtiltja a civileknek, hogy este 11 és hajnali 4 óra között hétfőtől péntekig az utcákon és a közterületeken tartózkodjanak.
A rendelet megtiltja továbbá a gyülekezéseket, tüntetéseket és egyéb tömegrendezvényeket a donyecki régió orosz ellenőrzés alatt álló részein, kivéve akkor, ha a Donyecki Népköztársaság katonai fenyegetéselhárítási műveleti parancsnoksága ezt engedélyezi.
Pusilin rendelete emellett katonai felügyeletet vezetett be a postai küldemények, a távközlési üzenetek és a telefonbeszélgetések felett. A rendelet a Luhanszki és Zaporizzsjai területtel közös határon ellenőrző pontok és biztonsági állomások felállítását is körvonalazza.
Az orosz erők támadásaiban meghalt egy nő a Herszon megyei Beriszlavban és egy 67 éves férfi Lvivben – írta a The Guardian.
A portál információi szerint a Beriszlavot ért támadásokban több lakóépület is megrongálódott, valamint két ember megsebesült.
Az Európai Bizottság összesen 18 milliárd eurót pénzügyi támogatást ígért Ukrajnának, az ország eddig 12 milliárd eurót kapott – írja a The Guardian.
A pénzeszközöket az alapvető közszolgáltatások, például a kórházak, iskolák és az áttelepített polgárok lakhatásának fenntartására, valamint a bérek és nyugdíjak kifizetésére fordítják.
A pénzeszközöket az orosz támadások során megsemmisült kritikus infrastruktúrák, mint az energiainfrastruktúra, a vízrendszerek, a közlekedési hálózatok, az utak és hidak helyreállítására is fordítják.
Ferenc pápa közölte, az ukrán nép „mártírhaláláért” a hadiipar okolható. Hozzátette, a fegyverek visszatartása tovább fokozza nyomorúságukat.
A Sky News szerint a pápa ezzel Lengyelország közelmúltbeli döntésére utalt, miszerint az ország egy kereskedelmi vita keretében nem küld többé fegyvereket Ukrajnának.
Az egyházfő rámutatott, hogy a hadiipar jelentős szerepet játszott az orosz–ukrán konfliktusban, ugyanis kezdetben több nemzet is fegyverekkel látta el Ukrajnát, most viszont vannak, akik visszavonják támogatásukat.
„Most láttam, hogy egyes országok visszavonták ígéreteiket, és nem adnak fegyvert. Ez egy olyan folyamatot indít el, amely során az ukrán nép minden bizonnyal mártírhalált hal. És ez rossz” – mondta.
A pápa régóta elítéli a hadiipart mint „a halál kereskedőit”, de egyúttal elismerte az országok önvédelemhez való jogát.
Az orosz civilek nagy valószínűséggel benzin- és gázolajhiányt tapasztaltak az elmúlt hetekben – írja a Sky News a brit védelmi minisztérium közleménye alapján.
A hiány valószínűleg nem a háború közvetlen következménye. Feltehetően számos tényező okozza, többek között a mezőgazdaság rövid távú keresletnövekedése, a finomítók éves nyári karbantartása és az exportra csábító árak
– írták.
A jelentés szerint Oroszország szeptember 21-én a belső piacok stabilizálása érdekében felfüggesztette szinte az összes gázolaj- és benzinexportot.
A lépés szinte biztosan tovább szűkíti a kínálatot a szűkös világpiacon, és valószínűleg a legnagyobb hatással a jelenleg az orosz üzemanyagszállításoktól függő országokra lesz
– tette hozzá a védelmi minisztérium.
Az Ukrán Fegyveres Erők drónja megtámadott egy közigazgatási épületet Kurszkban – írja a TASZSZ. Erről Roman Sztarovoit kormányzó számolt be Telegram-csatornáján.
Kurszkban egy ukrán drón megtámadott egy közigazgatási épületet a központi körzetben. A tetőszerkezet enyhén megrongálódott
– írta a régió vezetője.
Hozzátette, hogy az operatív szolgálatok munkatársai a helyszínre vonultak.
Egy ember meghalt, három pedig megsebesült az ukrajnai Herszon városát ért támadásokban – írja a Sky News.
Az elmúlt napon Oroszország 83 támadást indított, összesen 332 lövedéket lőttek ki. (...) Az orosz hadsereg a régió lakott területeinek lakónegyedeit vette célba
– közölte Olekszandr Prokudin a Telegramon.
Irreálisnak nevezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter New Yorkban szombaton az Ukrajna javasolta béketervet és a fekete-tengeri ukrán gabonaexport újraindításával kapcsolatos ENSZ-javaslatokat.
Az ENSZ Közgyűlésének 78. ülésszaka után tartott sajtótájékoztatóján Szergej Lavrov a Kijev által szorgalmazott tízpontos béketervről kijelentette, hogy „teljességgel megvalósíthatatlan”.
Ezt nem lehet megvalósítani. Nem realista, ezt mindenki látja, de ugyanakkor azt mondják, hogy ez a tárgyalások alapja
– emelte ki az orosz külügyminiszter.
Lavrov kijelentette, a konfliktus a harctéren fog megoldódni, ha Kijev és nyugati szövetségesei ragaszkodnak ehhez az állásponthoz.
A diplomata hozzátette, hogy Oroszország azért mondta fel júliusban az ENSZ és Törökország közvetítésével tavaly nyáron létrejött fekete-tengeri gabonaexport-szerződést, mert az Oroszországnak tett ígéretek – közöttük egy orosz bankra kirótt szankciók visszavonása és Moszkva visszakapcsolása a SWIFT nemzetközi rendszerbe – nem teljesültek.
Hozzátette: az ukrajnai mezőgazdasági exportra kijelölt biztonsági folyosó újbóli létrehozásával kapcsolatos ENSZ-javaslatok nem reálisak.
Lavrov kijelentette, hogy a nyugatiak „közvetlenül harcolnak” Oroszország ellen Ukrajnában fegyverek szállításával, amit „hibrid háborúnak hívnak ugyan, de a valóságon mit sem változtat”.
Az ukránok régi, mégis új csodafegyverét a lassú orosz drónok ellen vetik majd be. Videón is látható a működő, 1844-ben kifejlesztett pusztító harceszköz.
Az X-re került fel egy videó a működő 19. századi fegyverről, amely három Maxim géppuskából áll, így két kilométerig hatékony, de 4 kilométeren belül is el tudja pusztítani a célpontot – írja az Economx.
Az eredeti fegyvert 1844-ben fejlesztették ki, a Maxim géppuskát pedig az 1892–1894-es Matabele háborúban alkalmazták a brit gyarmati erők, amikor 700 katona mindössze négy Maxim géppuskával győzött le 3000 harcost.
Az első világháborúban sok hadsereg használta a fegyvert, vagy annak valamilyen változatát. A második világháború idejére ugyan elavulttá vált a Maxim, a német támadást követően a szovjetek mégis nagy számban alkalmazták.
Az is előfordulhat, hogy az ukránok épp egy ilyen múzeumi géppuskát tettek újra működőképessé az orosz drónok ellen.
⚡️Triple Maxim machine gun for shooting down 🇷🇺Russian kamikaze drones Shahed 136/131 pic.twitter.com/AjZyPbZScp
— 🇺🇦Ukrainian Front (@front_ukrainian) September 20, 2023
Magyarország területére szombaton az ukrán–magyar határszakaszon 6201 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6530 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 59 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tették hozzá.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Oroszország készen áll az Ukrajnáról szóló tárgyalásokra, de tűzszüneti javaslatokat nem vesz figyelembe.
Lavrov „teljességgel megvalósíthatatlannak” nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békeformuláját, és szerinte „mindenki tudja”, hogy az elrugaszkodott a valóságtól.
Az orosz külügyminiszter azt állítja, hogy a Nyugaton senki sem akar „komolyan megértést tanúsítani az ukrajnai válság iránt”, és „ha a csatatéren akarják megoldani a kérdést, akkor ott dől el minden”.