Az orosz csapatok október 10-én indították meg a háború egyik legerősebb támadását a Donyecki területen található Avdijivka ellen. Az oroszok három zászlóaljat vonultatott fel páncélozott járművekkel támogatva, és tüzet szórt a városra, hogy megpróbáljon áttörni. Az ukrán katonák ezt végül megakadályozták – írja az RBC.
Vitalij Barabas, Avdijivka város katonai közigazgatásának vezetője szerint az egész háború alatt soha nem volt ilyen támadás ebben az irányban. Mint mondta, az ukránok több mint 60 egységnyi orosz felszerelést lőttek ki, köztük egy repülőgépet és egy Mi–8-as helikoptert.
Vlagyiszlav Seleznyev katonai szakértő elmondása szerint az oroszok repülőket, aknavetőket és tüzérséget vontak be a támadásba, különösen többszörös kilövő rakétarendszereket.
Ezek kritikus és szociális infrastrukturális létesítményeket, lakóépületeket fednek le tűzzel. Vagyis egy olyan „Mariupol 2.0” projekten dolgoznak, amelyben teljesen elpusztítanák az Avdijivkát, annak érdekében hogy átvegyék az irányítást.
Az orosz katonák csodával egyenlő fejlődést mutatnak a Lancet pilóta nélküli légi járművek (UAV) technológiájában – mondta Natalija Humenjuk, az Ukrán Védelmi Erők déli szóvivője.
A szóvivő elmondta, hogy ezek a drónok korábban 40 kilométeres távolságból is barangoltak, mostanra azonban a repülési képességük 60-70 kilométerre nőtt.
Augusztusban Volodimir Zelenszkij hivatalának vezetője, Andrij Jermak azt mondta, hogy az orosz Lancet és Orlan pilóta nélküli légi járművek (UAV) problémákat okoznak és veszélyt jelentenek az ukrán fegyveres erőkre.
Az ukrán ellentámadás június 4-én kezdődött, és három hónappal később Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy az ellentámadás nem csak megakadt, hanem „kudarcot vallott”. Október elejéig a támadási kísérletek több mint 90 ezer ukrán halottat és sebesültet követeltek – írja a Ria Novosztyi.
Egy új katonai támogatási csomag keretében az Egyesült Királyság Terrahawk Paladin légvédelmi rendszert ad Ukrajnának. A rendszer a dróntámadások visszaverését segíti majd a mesterséges intelligenciával működő nyomkövető rendszernek köszönhetően, amely még a madarakat is felismeri – írja az RBC ukrán hírportál.
A lap beszámolója szerint a Terrahawk Paladint klasszikus drónellenes fegyvernek nevezik, és egy automata ágyút kombinál digitális tűzvezető és radarrendszerrel. A 30 milliméteres Mk44 Busmashter II automata ágyúval felszerelt fegyver két kilométeres távolságból is bevethető a célpontok ellen.
A potenciális fenyegetések követése 360 fokban történik aktív fázisú antennasorral ellátott radarok segítségével. Ezenkívül nappali és éjszakai csatornával rendelkező optikai célmegjelölő rendszer van telepítve, amely bármilyen időjárási körülmények között biztosítja az ellenséges célpontok megsemmisítését.
The #UK will give #Ukraine an MSI-DS Terrahawk Paladin remote-controlled air defense system to protect infrastructure from drones. pic.twitter.com/bY53W8xiFx
— NEXTA (@nexta_tv) October 11, 2023
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter egy brüsszeli újságírónak elmondta, hogy Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter biztosította Ukrajna támogatását a mostani és a következő évre – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mint Umerov beszámolt róla, két fontos találkozója volt amerikai kollégájával és Jens Stoltenberggel, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével és a NATO főtitkárával.
A miniszter szerint az Austinnal folytatott találkozón Ukrajna kritikus szükségleteiről és hosszú távú biztonsági támogatásáról beszéltek.
Austin külügyminiszter biztosította, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, ameddig csak kell, nem lesz késedelem sem a folyó évben, sem utána
– fogalmazott Umerov.
Elmondása szerint Austin biztosította róla, hogy az Egyesült Államok képes lesz támogatást nyújtani Izraelnek és Ukrajnának is.
Vlagyimir Putyin aláírta azt a rendeletet, amely egyes orosz exportőrök számára kötelező devizaértékesítést ír elő – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Ria Novosztyi beszámolója szerint.
A rendelet értelmében az exportőröknek az orosz kormány által meghatározandó időponttól kezdődően jóvá kell írniuk az engedélyezett bankokban vezetett számláikon a megszerzett devizát, és ennek a devizának a belföldi piacon történő kötelező értékesítését kell végrehajtaniuk.
Peszkov hangsúlyozta, hogy a kormány fogja meghatározni a deviza kötelező értékesítésének volumenét. A kormánynak hét napon belül el kell fogadnia a rendelet végrehajtásához szükséges törvényeket, valamint tájékoztatnia kell az orosz exportőröket a listára kerülésről – tette hozzá a szóvivő.
A NATO-tagállamok szerdán tíz védelmi minisztere memorandumot írt alá a légvédelem fejlesztésére irányuló európai kezdeményezés továbbfejlesztéséről – írja az Ukrajinszka Pravda a szervezet sajtószolgálata alapján.
A memorandumot a NATO brüsszeli központjában írta alá Magyarország, Belgium, Dánia, Észtország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Németország, Szlovénia és a Cseh Köztársaság.
A német vezetésű kezdeményezés célja az európai lég- és rakétavédelem megerősítése légvédelmi felszerelések és rakéták közös beszerzésével.
„Ez a kezdeményezés segít a szövetségesek védelmi kiadási kötelezettségvállalásait a kollektív védelem rendelkezésére álló képességekké alakítani. Ez azt is mutatja, hogy az európai szövetségesek egyértelműen elkötelezettek a méltányos tehermegosztás mellett” – mondta Mircea Geoana, a NATO főtitkárhelyettese.
A NATO védelmi miniszterek brüsszeli találkozójának margóján beszélt a NATO egyik meg nem nevezett, magas rangú tisztviselője arról, hogy mekkora vesztesége lehet Oroszországnak.
„Ami a veszteségeket illeti, Oroszországnak súlyos veszteségei vannak. Tényként mondhatjuk, hogy az oroszok jelentősen nagyobb veszteségeket szenvednek Ukrajnánál.”
Mi úgy tudjuk, hogy 300 ezerhez közelít azoknak az orosz katonáknak és zsoldosoknak a száma, akik az invázió 2022. februári kezdete óta meghaltak
– mondta a tisztviselő a Jevropejszka Pravdának.
Megjegyezte azt is, hogy Oroszország a veszteségei zömét 2022 decembere után szenvedte el, és hogy elveszítettek legalább 1800 tisztet, illetve 11 tábornokot is. Április óta azonban csökken a veszteségek volumene, miután felhagytak a korábbi, sok emberáldozatot követelő harcmodorral (amit leginkább Bahmut ostrománál lehetett látni).
Hozzátette azt is, hogy Ukrajnát segíti a veszteségeik pótlásában az, hogy a NATO tagországai ukrán katonákat képeznek ki, és ezzel próbálják orvosolni azokat a problémákat, amiket az ukrán katonai veszteségek okozhatnak.
A Jevropejszka Pravdának nyilatkozó tisztviselő ugyan 300 ezer halottról beszélt, de a máshol megjelent adatok alapján arra lehet következtetni, hogy
ez nem a halottak száma, hanem inkább a halottak, eltűntek, sebesültek együttes száma lehet.
Erre enged következtetni a The New York Times egyik augusztusban írt cikke, ahol – meg nem nevezett amerikai tisztviselőkre hivatkozva – szintén arról írtak, hogy 300 ezerhez közelít az oroszok veszteséglistája. A lap azonban akkor közölte, hogy e 300 ezerből 120 ezer fő lehet a halott és 170-180 ezer lehet a sebesült.
Ezzel szemben az ukrán oldalon 70 ezer halottról és 100-120 ezer sebesültről számoltak be. Mindezt összegezve azt írták, hogy a becslések szerint összesen lehet félmillió áldozata (értsd: halottja, sebesültje) a háborúnak. Továbbá ők azt mondták, hogy az ukrán ellentámadás nyári kezdete óta nőttek a veszteségek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Izraelbe akar látogatni, hogy szolidaritását fejezze ki az országgal a gázai harcok közepette – mondta két ukrán és izraeli tisztviselő az Axiosnak.
Zelenszkij hivatala hivatalos kérelmet küldött az izraeli miniszterelnöki hivatalnak, amelyben kérte a látogatás koordinálását – közölték ukrán és izraeli tisztviselők, akik hozzátették, hogy a látogatásnak nincs még konkrét időpontja.
Zelenszkij szerdán újságíróknak azt mondta, hogy az orosz invázió első napjaiban kritikus fontosságú volt Ukrajna számára, hogy ne érezze magát egyedül, és hogy a nemzetközi támogatás sokat segített.
„Ezért sürgetek minden vezetőt, hogy látogasson el Izraelbe, és mutassa ki támogatását” – mondta Zelenszkij a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott brüsszeli találkozója után.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a román sajtónak nyilatkozva elmondta: ha a háború folytatódik, és a konfliktus idején elnökválasztást tartanak, akkor jelölteti magát egy következő ciklusra.
Az Ukrajinszka Pravda szerint az államfő ezt mondta a román Digi24-nek arról, hogy jelölteti-e magát egy következő ciklusra:
Ha a háború folytatódik, akkor igen. Ha a háború véget ér, akkor nem. Egy háború idején nem menekülhetek el.
Megjegyezte azt is: egyelőre nem tudják, hogy mikor lesz elnökválasztás Ukrajnában. Arról viszont meg van győződve, hogy előbb-utóbb kiszorítják Oroszországot az összes ukrán területről, bár azt nem tudja megmondani, hogy mikorra.
Ez már a háború végső szakasza. Nem a középső. Az első szakasz a megszállásé volt, ezt követte az offenzíva megállítása és a kezdeményezés átvétele. Szerintem már az utolsó szakaszban vagyunk. Bár sok dologtól félünk, a pénz és fegyverek [hiányától]... de most már az utolsó, legnehezebb szakaszban vagyunk
– fogalmazott ezzel kapcsolatban Zelenszkij.
Oroszország drónokat indított több irányból is Ukrajna ellen az Ukrajinszka Pravda szerint.
A légierőre hivatkozva a lap azt írta, hogy egyrészt a Krímből indultak drónok, másrészt pedig északi és keleti régióban, Szumiban, Poltavában és Harkivban észlelték dróntámadás veszélyét.
Köszöntjük olvasóinkat!
Ezzel a poszttal indítjuk az Index csütörtöki élő hírfolyamát az ukrajnai háborúról.
Ha lemaradtak volna róla, az előző napi percről percre közvetésünket itt olvashatják.