Szinte lehetetlen pontosan tudni, hogy hány katona halt vagy sebesült meg eddig az orosz–ukrán háborúban. Kijev nem tesz közzé hivatalos adatokat, Oroszországról pedig széles körben úgy vélik, hogy jelentősen alulbecsüli a saját számait – írja a Sky News.
Amennyiben azonban hinni lehet az amerikai hírszerzésnek, akkor az áldozatok száma hatalmas mérföldkőhöz közelíthet.
Amerikai tisztviselők a New York Timesnak elmondták, hogy becsléseik szerint a háború első 18 hónapjában közel 500 ezer katona halt vagy sebesült meg.
Az orosz veszteségek vélhetően sokkal magasabbak, a tisztviselők szerint megközelítik a 300 ezret, beleértve a mintegy 120 ezer halottat, ugyanakkor a Kreml hivatalos számításában fenntartja, hogy csak 6000 orosz halt meg.
Ukrajnának megközelítőleg 70 ezer halálos áldozata és 120 ezer sebesültje van az amerikai hírszerzés szerint.
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk hétvégén is. Jó pihenést kívánunk!
Az oroszok péntek este újra ágyúzták Herszont, egy idős ember meghalt, további két ember pedig megsebesült – írja az Interfax.
Orosz katonák ágyúzták Herszon lakónegyedét, aminek következtében egy 72 éves férfi meghalt, további két ember megsebesült
– közölte Olekszandr Prokudin, a regionális katonai közigazgatás vezetője.
Prokudin szerint egy 93 éves férfi és egy 73 éves nő is megsebesült, akik a helyszínen megkapták a szükséges orvosi segítséget.
Moszkva szankciós listára helyezte a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyészét, Karim Khant, és 53 további brit állampolgárral együtt megtiltotta neki a belépést Oroszországba – közölte pénteken az orosz külügyminisztérium.
A tárca a Nagy-Britannia részéről orosz állampolgárokra és vállalatokra kivetett szankciókra válaszul hozta meg az intézkedést.
Az ICC márciusban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen arra hivatkozva, hogy személyesen felelős ukrán gyerekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba. A vádakat Moszkva tagadja.
Az orosz külügyminisztérium az ICC ügyészén kívül beutazási tilalom alá helyezte még mások mellett Annabel Goldie-t, a brit védelmi tárca államtitkárát, aki Moszkva szerint „az Ukrajnába érkező brit fegyverszállítmányokért felelős”, valamint Lucy Frazert, a digitális, kulturális, média- és sportminisztérium vezetőjét, aki – a tárca közleménye szerint – „aktív szerepet játszik Oroszország elszigetelésében a nemzetközi sportéletben”. A listára került továbbá a BBC, a The Guardian és a The Daily Telegraph több újságírója is, akik Moszkva szerint részt vesznek az „Oroszországról szóló hamis információk terjesztésében és Kijev propagandatevékenységének támogatásában”.
A moszkvai tárca azt is közölte, hogy tovább fogja bővíteni a szankciós listán szereplők névsorát, válaszul az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedésekre.
Május közepén az orosz belügyminisztérium már körözést adott ki Karim Khan ellen a Putyin elleni elfogatóparancs miatt.
Robbanás történt pénteken a Zaporizzsjai területen lévő, orosz megszállás alatt álló Enerhodar városában rendőrségi vezetők egy értekezlete alatt. Az incidensben többen megsebesültek, köztük Pavel Cseszanov, az orosz belügyminisztérium ezredese – hozta nyilvánosságra az ukrán katonai hírszerzés.
A szakszolgálat hozzátette, hogy a sérülteket mihamarabb oroszországi egészségügyi intézményekbe készülnek elszállítani. A hírszerzés értesülései szerint az oroszokkal együttműködő helyi rendőrfőnök irodájában tartották a találkozót, amikor erőteljes robbanás történt a helyiségben. Az orosz rendőr ezredesen kívül megsérült az operatív munkavégzésért felelős helyettese, a vizsgálati osztály vezetője és több egységparancsnok is. Először a helyi kórházba szállították a sérülteket.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzátette, hogy a hírszerzés által közzétett videófelvételből ítélve dróntámadás érte az épületet. Az ukrán hírszerzés azt is közölte, hogy tudomása szerint az épületben nemcsak a rendőrkapitányság működik, hanem az a megszálló hatóságok embereinek szálláshelye is. A robbanás következtében az épületben jelentős károk keletkeztek, tűz ütött ki, ami a harmadiktól az ötödik emeletig terjedt.
Az orosz erők ágyúzták a Donyecki területen található Csasohov Jar települést, ahol találat ért egy speciális menedékhelyet – írja az rbc.ua.
A támadás következtében két lakóházban tűz keletkezett. A támadásban négy ember megsérült.
Nagy kaliberű fegyverek tüzét hallották Krímen. Jevpatorija közelében füstöt lehet látni – írja az RBC a Krimszkij viter csatornára hivatkozva.
Sem Ukrajna katonai vezetése, sem a Krím nem kommentálta az esetet.
Az utóbbi hónapokban egyre gyakoribbá váltak a robbanások Krímben. Ezek hol az orosz flotta elleni támadások, hol rakétacsapások vagy dróntámadások voltak a félsziget vagy a krími híd ellen.
Scott Ritter volt amerikai hírszerző szerint Ukrajna elveszíti Odesszát, ha nem ismeri el a vereséget – írja a Moszkovszkij Komszomolec.
Ha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem ismeri el a katonai vereséget, elveszítheti az irányítást Odessza felett
– jelentette ki Scott Ritter volt amerikai katonai hírszerző tiszt.
Már túl késő, Zaluzsnij az utolsó embereit is bedobja a harcba. Szerintem az ukránok hamarosan vereséget szenvednek a harctéren, a kérdés az, hogy politikailag hogyan akarják lezárni a konfliktust
– osztotta meg véleményét.
A szakember szerint ha Kijev nem hajlandó megadni magát, az oroszok folytathatják az offenzívát, és szükség esetén Odesszába is bevonulhatnak.
Arról is tájékoztatott, hogy szerinte az orosz fegyveres erők jelenleg minden szükséges erőforrással rendelkeznek ahhoz, hogy tovább szorítsák kifelé az ukrán hadsereget Zaporizzsjából és a Donyeckből.
Ha Kijev mostani fogadkozása az ellentámadásra kudarcot vall, márpedig már most kudarcot vallott, akkor az orosz csapatok újabb és újabb áttöréseit láthatjuk majd
– zárta Ritter.
Szinte lehetetlen pontosan tudni, hogy hány katona halt vagy sebesült meg eddig az orosz–ukrán háborúban. Kijev nem tesz közzé hivatalos adatokat, Oroszországról pedig széles körben úgy vélik, hogy jelentősen alulbecsüli a saját számait – írja a Sky News.
Amennyiben azonban hinni lehet az amerikai hírszerzésnek, akkor az áldozatok száma hatalmas mérföldkőhöz közelíthet.
Amerikai tisztviselők a New York Timesnak elmondták, hogy becsléseik szerint a háború első 18 hónapjában közel 500 ezer katona halt vagy sebesült meg.
Az orosz veszteségek vélhetően sokkal magasabbak, a tisztviselők szerint megközelítik a 300 ezret, beleértve a mintegy 120 ezer halottat, ugyanakkor a Kreml hivatalos számításában fenntartja, hogy csak 6000 orosz halt meg.
Ukrajnának megközelítőleg 70 ezer halálos áldozata és 120 ezer sebesültje van az amerikai hírszerzés szerint.
A moszkvai bíróság letartóztatta Grigorij Melkonyants ügyvédet, a Golos mozgalom társelnökét. Az ügyvédet nemkívánatos civil szervezet munkájának megszervezésével vádolják – írja a TASZSZ.
A bíróság helyt adott a nyomozó hatóságok indítványának és október 17-ig meghosszabbította az ügyvéd letartóztatását, aki ártatlannak vallja magát.
A Golos mozgalom volt az első olyan szervezet, amely felkerült az Orosz Föderáció Igazságügyi Minisztériuma által összeállított, külföldi ügynökként működő, nem bejegyzett szervezetek új nyilvántartásába.
Az oroszországi Velkije Luki városában, ami a pszkovi területen található, felavatták Joszif Sztálin emlékművét – írja a Strana.today.
A Szovjetunió vezetőjének nyolc méter magas szobrát három nappal ezelőtt avatták fel a kereskedelmi és raktári polcokat gyártó Mikron gyár területén, az orosz kulturális örökségi alap támogatásával. A szobrásza Mihail Kraszilnyikov volt.
Az ünnepélyes szertartáson részt vettek a helyi egyház papjai, és mint később kiderült, a szobor felszentelése minden előzetes egyeztetés nélkül történt.
A felszenteléskor a pap kijelentette, hogy bár az egyház szenvedett Sztálin alatt, ennek köszönhetően sok új mártírjuk és hitvallójuk lett.
A helyi egyház felháborítónak nevezte a pap kijelentéseit, őt magát szentségtörőnek nevezték. Az orosz ortodox egyház képviselője azt mondta, hogy „nem szabad hálát érezni az üldözők és az üldözöttek iránt”.
A német kormány bejelentette az IRIS–T SLS légvédelmi rakétarendszerek átadását Ukrajnának – írja az RBC. A csomag tartalmaz
A tervek szerint további 6 IRIS–T SLM légvédelmi rendszer és 22 IRIS–T SLS hordozórakéta, ezekhez való lőszer és egyéb rendszerek átadása is szerepel majd a csomagban.
Mi a különbség az SLS és a korábban kapott SLM között?
Az első és legfontosabb dolog a rövid hatótávolságú rendszer lehetősége. AZ SLM verzióval szemben nem 40 kilométeres, hanem 25 kilométeres távolságban képes célba találni. Az IRIS–T SLS-t azonban repülőgépek, helikopterek, drónok és cirkáló rakéták elleni küzdelemre is tervezték.
Elnöki rendelettel Alekszej Vorobjov altábornagyot, az orosz Nemzeti Gárda (Roszgvardija) igazgatóhelyettesévé nevezték ki. Ő fogja irányítani a Roszgvardija katonai és politikai munkáját.
Vorobjov tábornok egy tallinni politikai-katonai iskolában tanult, az 1980-as évek végétől a belső csapatok különleges alakulataiban szolgált.
Később a Belügyminisztériumban, a szövetségi védelmi szolgálatban és a szövetségi vámszolgálatban is szolgált.
2017 óta visszatért a Roszgvardija kötelékébe.
Nyomozást rendelt el a német rendőrség, miután felmerült a gyanú, hogy tavaly ősszel meg akartak mérgezni egy Münchenbe disszidált orosz újságírót, aki kritikus hangvételű cikkeket írt hazája ukrajnai inváziójáról – írja a Guardian.
Elena Kostyuchenko az orosz nyelvű Meduza és az amerikai n+1 híroldalakon kedden este számolt be róla, hogy még tavaly márciusban kapott információikat az ukrán hírszerzéstől arról, hogy az oroszok meg akarják ölni.
A nő az ukrajnai Mariupolból emiatt egészen Berlinig menekült. 2022. október 17-én Münchenbe utazott, hogy vízumot szerezzen és visszautazhasson Ukrajnába, hogy a háborúról tudósíthasson. A visszaúton mérgezésre utaló tüneteket produkált.
Májenzimszintje ötször magasabb volt akkor a normálisnál, és vért mutattak ki a vizeletében.
A grozniji előzetes letartóztatási központban Adam Kadirov, Ramzan Kadirov csecsen vezető 15 éves fia megvert egy 19 éves diákot, Nyikita Zsuravelt, akit azzal vádolnak, hogy elégetett egy Koránt – írja a strana.today.
Tatjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos a Telegramon azt írta, hogy Zsuravel maga tájékoztatta őt az esetről.
Kaptam egy hívást a vádlott Nyikita Zsuraveltől, akit a grozniji előzetes letartóztatási központban tartanak fogva. Azt állítja, hogy az előzetes letartóztatási központban tett látogatása során a csecsen köztársasági vezető fia, Adam Kadirov megverte
– mondta Moszkalkova.
A média szerint Adam Kadirov az apjával, Ramzan Kadirovval együtt látogatta meg az előzetes letartóztatási központot.
Moszkalkova felkérte kollégáját, hogy végezzen ellenőrzést, és fordítson figyelmet a verések orvosi igazolásaira és a tanúk vallomására is.
A BBC azt írja, hogy Kadirov fiának tetteit a csecsen vezető magas rangú munkatársai hagyták jóvá.
Példát mutatott a hazafiságból és a vallás és a szent helyeink védelmére való törekvésből. Figyelembe véve ennek az alantas embernek a förtelmes bűnét, Adam nagyon is emberséges dolgot tett azzal, hogy életben hagyta
– mondták.
Úgy viselkedett, mint egy igazi muszlim és egy igazi csecsen. Mi nemcsak megértjük, hanem támogatjuk és helyeseljük is őt!
– jelentették ki.
Az oroszok csapást mértek egy falura a Herszoni területen, megsebesítettek egy 17 éves lányt, valamint házakat is megrongáltak – írja az Ukrinform.
Egy kiskorú megsérült Virivka falu orosz ágyúzásakor
– tette közzé Herszoni terület katonai közigazgatásának vezetője, Olekszandr Prokudin a Telegramon.
Elmondása szerint a lányt közepesen súlyos állapotban szállítottak kórházba lábsérülésekkel.
A településen mintegy tíz ház is megrongálódott.
Japán pénteken közölte, hogy vadászgépeket vetett be, miután két orosz Il–38-as járőr- és tengeralattjáró-elhárító repülőgépet észleltek a Japán-tenger és a Kelet-kínai-tenger között, ahol Oroszország Kínával közös haditengerészeti gyakorlatot tart – írja a Reuters.
Az orosz és a kínai haditengerészet hajói közösen járőröznek a Csendes-óceánon, és haditengerészeti gyakorlatot tartanak a Kelet-kínai-tengeren. A Kelet-kínai-tengeren gyakorlatot hajtottak végre a hajók víz- és üzemanyagpótlására
– közölte pénteken közleményben az orosz védelmi minisztérium. Hozzátették, hogy az orosz és a kínai haditengerészet hajóiból álló különítmény jelenleg a Kelet-kínai-tenger vizein tevékenykedik, és a járőrözés kezdete óta több mint 6400 tengeri mérföldet tett meg.
Oroszország és Kína tengeralattjáró-elhárítási gyakorlatokat is tartott, visszavertek egy szimulált ellenséges légitámadást, tengeri mentési gyakorlatot hajtottak végre, valamint helikopterfelszállásokat és -leszállásokat gyakoroltak a hadihajók fedélzetén – tette hozzá a minisztérium.
Az orosz légierő tevékenysége egy nappal azután történt, hogy Japán orosz és kínai hadihajókat észlelt a dél-japán Okinava- és Mijako-sziget közötti vizeken.
Oroszország megtiltotta a beutazást meg nem nevezett moldovai tisztviselők egy csoportjának – írja a Sky News. A lépésről a RIA orosz hírügynökség számolt be az ország külügyminisztériumára hivatkozva.
Moszkva és Kisinyov közötti kapcsolatok megromlottak Oroszország ukrajnai inváziója óta.
A hét elején 22 orosz diplomata hagyta el a moldovai fővárost.
A moldovai külügyminisztérium a múlt hónapban arra kérte Oroszországot, hogy csökkentse nagykövetségi jelenlétét Kisinyovban.
Tűz ütött ki egy délkelet-oroszországi kikötőben – írja a RIA orosz hírügynökség információi alapján a Sky News.
A Novorosszijszk fekete-tengeri kikötőjében keletkezett tűz oltásában mintegy 42 tűzoltó vesz részt.
🔥 Russia: Rail freight terminal on fire in the port city of Novorossiysk in Krasnodar region, not far from the Crimea Bridge. pic.twitter.com/3B9Ss5Gha7
— Igor Sushko (@igorsushko) August 18, 2023
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy a partnerekkel kötött megállapodásokat továbbra is végrehajtják és érkeznek a támogatások – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán államfő helyi tisztviselőkkel folytatott találkozót követően kijelentette, Ukrajna továbbra is kap katonai erősítést nehézgépek, tüzérségi és légvédelmi eszközök formájában a partnerekkel kötött megállapodások végrehajtásának részeként.
Elmondása szerint, a megbeszélésen a front helyzetéről is szó esett. Különösen a védekező és támadó akciókról, valamint a drónok alkalmazásának eredményeiről tárgyaltak.
Ezenkívül az elnök beszámolókat hallgatott meg a katonai egészségügyi bizottságok átfogó ellenőrzésének előrehaladásáról, az Ukrán Biztonsági Szolgálat munkájáról a katonai komisszárok és kollaboránsok tekintetében.
Jó eredményeket értünk el
– vonta le a következtetést.
Belarusz azt állította, hogy megvédi Oroszországot egy esetleges NATO-csapástól – jelentette pénteken a Belta állami hírügynökség.
„Oroszország, amely »különleges katonai műveletet« folytat Ukrajnában, élen jár a neonácizmus elleni harcban. Belarusz a területén megbízhatóan védi Oroszországot egy esetleges NATO-csapástól. Ez számunkra a legfontosabb kihívás” – mondta Viktor Hrennin védelmi miniszter Minszkben, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Ukrán zászlót akasztottak ki az orosz Biztonsági Szolgálat (FSZB) épületének közelében az oroszországi Nyizsnyij Novgorodban.
A beszámolók szerint a zászlót – amit a helyi tűzoltóság időközben már eltüntetett – az út fölött lévő villanyvezetékekre akasztották.
Orosz tisztviselők egyelőre nem kommentálták az esetet, írja a CNN.
A németek több mint fele ellenzi a Taurus rakéták szállítását Ukrajnának – derült ki a közszolgálati ARD által készített közvélemény-kutatásból.
A felmérés szerint a németek 52 százaléka ellenzi a cirkálórakéták szállítását Ukrajnának, mivel azokkal oroszországi célpontokat lehet támadni. A Németország és Svédország által közösen gyártott, több mint 500 kilométeres hatótávolságú Taurus rakéták szállítása mellett 36 százalék szavazott.
Olaf Scholz német kancellár az Ukrajna részéről érkező növekvő nyomás ellenére eddig óvatos volt a Taurus rakéták átadásával kapcsolatban, mivel attól tartott, hogy ezzel Németország is részesévé válhat az Oroszországgal való konfliktusnak – számolt be az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Robbanások rázták meg a Kijev által ellenőrzött Zaporizzsja városát. Erről az Ukrinform hírügynökség alapján számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Légiriadót rendeltek el Dnyipropetrovszk, Poltava, Szumi és Harkiv megyékben, valamint Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiók Kijev által ellenőrzött területein.
Mint megírtuk, egyes híresztelések szerint Oroszország olyan megtévesztő műveletet tervez végrehajtani, amelyben Ukrajnát okolná egy nukleáris szivárgásért. A Generall SVR Telegram-csatorna – amelyet a hírek szerint az Orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat volt altábornagya szerkeszt – értesülése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök egy nukleáris katasztrófa előidézésére készül a zaporizzsjai atomerőműnél.
A csatorna szerint a tervek alapján még ebben a hónapban vagy legkésőbb szeptember elején megsemmisítik a zaporizzsjai, valamint a kurszki atomerőművet is. Ezt követően pedig Ukrajnát okolják majd a kettős katasztrófáért, amelyet az oroszok terrortámadásnak minősítenek majd.
Ukrajna-szerte megszólaltak a légvédelmi szirénák kedden délután. A Sky News beszámolója szerint a szirénák az elkövetkezendő percekben várható lehetséges támadásokra figyelmeztetnek.
Az ukrán légierő jelentése szerint a riasztást azért adták ki, mert felszállt egy orosz MiG–31K vadászgép, amely képes a Kinzsal „hiperszonikus” rakéta hordozására.
Nationwide air raid alert declared in Ukraine
— Euromaidan Press (@EuromaidanPress) August 18, 2023
The Air Force of Ukraine reported a take-off the Russia's MiG-31K fighter capable of carrying the Kinzhal "hypersonic" missile pic.twitter.com/eyahkJgagk
Oroszország folytatja teljes körű mozgósítási kampányát, melynek keretein belül havonta mintegy 20 000 embert toboroznak – jelentette ki Andrij Juszov, az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának képviselője.
Nemrég Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester azt mondta, 45 000 moszkvai harcol a fronton. Nemrég ez a szám 35 ezer volt – tette hozzá Juszov.
A GUR képviselője szerint a polgármester valóban elismerte, hogy néhány hónap alatt mintegy 10 ezer további embert mozgósítottak a fővárosban. A mozgósítási kampány Oroszországban „különböző módokon, különböző módszerekkel” folytatódik.
Juszov megjegyezte, hogy leginkább azokat mozgósítják, akik csak nemrég kaptak útlevelet – írja az RBC-Ukraine.
Hatalmas lángokkal ég a novorosszijszki fűtőolaj-tározó a Fekete-tenger egyik legnagyobb kikötőjében, amely a Krímtől mintegy 172 kilométerre található.
A tározó, amelynek kapacitása 119 ezer köbméter, átmenő kapacitása pedig évi 5 millió tonna, Oroszország fő olajexport-csomópontja a térségben.
Egyelőre nem világos, hogy a tüzet ukrán dróncsapás okozta-e, amelyből az elmúlt napban több is volt orosz területen – írja a Sky News.
Russian state media reporting a huge fire at Novorossiysk’ oil terminal, which is Russia’s main oil export hub in the area as well as the route by which the majority of Kazakh oil hits world markets. Unclear if drone strikes involved https://t.co/BJwwwdv2GB pic.twitter.com/YvTmEQcrMS
— Maximilian Hess (@zakavkaza) August 18, 2023
Lars Lökke Rasmussen dán külügyminiszter megerősítette, hogy az Egyesült Álamok jóváhagyta az F–16-os vadászgépek szállítását Ukrajnának.
Szerinte azonban még nem született végleges döntés arról, hogy a gépek mikor érkeznek Ukrajnába.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus elején azt mondta, nincs kétsége afelől, hogy az ukrán légierő megkapja a régóta várt F–16-os vadászgépeket.
Az ukrán pilóták első nyolcfős csoportja már készen áll arra, hogy megkezdje az F–16-os vadászgépekre való kiképzést – írja a Politico.
A Nemzeti Ellenállási Központ jelentése szerint Oroszország elégedetlen az orosz útlevelek alacsony számával, ezért az orosz irányítás alatt álló Luhanszki területen élő 14 és 18 év közötti fiatalok kénytelenek lesznek orosz útlevéllel rendelkezni október 1-jéig – írja a The Kyiv Independent.
„Minden egyes megszállt körzetbe bizottságot küldenek, hogy megkeressék az ellenséges útlevéllel nem rendelkező tizenéveseket – közölte a központ. – Ehhez a Kreml ifjúsági mozgalmainak az Orosz Föderációból érkezett önkénteseit vonják majd be, akik végigjárják a házakat.”
Az orosz útlevelek elfogadása érdekében különböző, ösztönző célú „jutalmakat” kapnak: például ingyenes nyaralást biztosítanak a gyerekeknek. Ha azonban egy szülő úgy dönt, hogy nem veszi át az orosz útlevelet, akkor elveszítheti a szociális juttatásokat, ami megakadályozná, hogy gyermekei oktatásban részesüljenek.
Az ukrán fegyveres erők megpróbálták megtámadni a fekete-tengeri flotta hajóit – közölte az orosz védelmi minisztérium – írja az mk.ru.
Pontosítják, az incidens augusztus 17-én helyi idő szerint 22 óra 55 perckor történt Szevasztopoltól mintegy 230 kilométerre délnyugatra. A támadáshoz egy legénység nélküli hajót használtak. Miután nem sikerült teljesítenie a célját, az orosz járőrhajók megsemmisítették.
Az AFU sikertelenül próbálta megtámadni a fekete-tengeri flotta hajóit, amelyek a hajózás ellenőrzésére irányuló feladatokat hajtották végre
– áll a védelmi minisztérium közleményében.
Andrej Klimov, az Orosz Föderációs Tanács szenátora a lenta.ru-nak elmondta, hogy a Nyugat és Ukrajna „villámháborúra” számított, az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) ellentámadását tervezték, de ez sem a harctéren, sem gazdaságilag, sem pénzügyileg nem sikerült, és most a politikusoknak más kiutat kell keresniük a helyzetből – írja az mk.ru.
Klimov azt mondja, úgy érzi,
az ellenség kifogyóban van, és ezzel nemcsak az AFU-ra és a zsoldosokra gondol, hanem az egész Oroszországgal szemben álló, Washington vezetése alatt álló politikai osztályra.
A szenátor szerint megoszlanak a vélemények arról, hogyan lehet úrrá lenni a jelenlegi helyzeten, a lengyelek például helyesnek tartják, ha tovább haladnak előre és fejlesztik a konfliktust Oroszországgal, míg mások szerint a béke elérésének alternatív módjainak keresése a jobb megoldás.
Ugyanakkor, mint Klimov megjegyezte,
nincs más lehetőség, mint az egésznek véget vetni,
de Washingtonban azok, akiktől a vonatkozó döntések függenek, még nem állnak készen erre. A szenátor szerint ezek az emberek egyáltalán nem a harctér helyzete, hanem a saját választási helyzetük alapján tájékozódnak.