A finnek túlnyomó többsége úgy véli, hogy Oroszországnak el kellene veszítenie a háborút, és ki kellene vonnia csapatait Ukrajnából, derül ki egy friss felmérésből. A megkérdezettek 85 százaléka nyilatkozott így.
A finnek úgy gondolják, hogy vissza kellene adni azokat a területeket Ukrajnának, amelyeket Oroszország a 2022. februári teljes körű invázió kezdete után elfoglalt. A válaszadók 38 százaléka határozott igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a Krímet is vissza kellene-e adni Ukrajnának, írja az Ukrajinszka Pravda.
Összességében több mint 80 százalék egyetért azzal is, hogy Oroszországnak kártérítést kellene fizetnie Ukrajnának.
Emellett Finnországban a válaszadók többsége (55 százalék) úgy véli, hogy Ukrajna a jövőben jó jelölt lenne a NATO-tagságra, míg a finnek mindössze 15 százaléka ellenzi az ukránok felvételét a szövetségbe.
Az állami tulajdonú „Ukrgazvydobuvannya” egy kimerültnek vélt gázlelőhelyet fedezett fel a Kárpátok egyik mezőjén. Ezt a vállalat honlapján közölték, írja az epravda.com.ua.
A tesztelés során egy 1600 méter mélységű kút több mint 200 ezer köbméter/nap gáz beáramlását produkálta.
A rekord gázkitermelési arányt a modern technológiák, különösen az „Ivan Bohun” fúrótorony alkalmazásának köszönhetően sikerült elérni.
Oroszország részt kíván venni a november 22-re tervezett virtuális G20-csúcstalálkozón – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságírókkal.
Folyamatban vannak az előkészületek a részvételre
– mondta egy kérdésre válaszolva.
Korábban Arindam Bagchi, az indiai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy Újdelhi, amely 2023-ban a G20-ak elnöke lesz, már kiküldte a meghívókat a virtuális G20-csúcstalálkozóra, és arra számít, hogy a lehető legtöbb G20-vezető részt vesz rajta – emlékeztetett a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A szeptember 9–10-én Újdelhiben tartott G20-csúcstalálkozón Narendra Modi indiai miniszterelnök azt javasolta, hogy novemberben kerüljön sor a G20-ak vezetőinek virtuális találkozójára. Modi szerint a szeptemberi csúcstalálkozón a vezetők által előterjesztett javaslatok felülvizsgálata révén fel lehetne gyorsítani azok végrehajtását.
Oroszország augusztus óta gyakorlatilag befagyasztotta a fogolycseréket Ukrajnával. Az rbc.ua szerint azonban most ismét elindulnak az erről szóló tárgyalások.
„A tárgyalások jelenleg is folynak. De valóban, a nyár óta Oroszország ténylegesen befagyasztotta a cseréket. Nem olyan mértékben zajlanak, mint korábban” – mondta Petr Jacenko, a hadifoglyok kezelésével foglalkozó koordinációs főhadiszállás képviselője.
Megjegyezte, Ukrajna készen áll a fogolycserére, de sok minden függ az orosz féltől is.
Pénteken este számos ukrán régiót fenyegetett orosz támadás pilóta nélküli légi járművek miatt – írta az Unian.
Az Ukrán Fegyveres Erők Légierő Parancsnokságának hivatalos Telegram-csatornája szerint veszélyhelyzet alakult ki Pavlohradnál, Harkivnál és Dnyiprónál is. A légierő arra kérte a lakosságot, hogy maradjanak óvóhelyeiken.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felmentette Alekszandr Taraszovszkijt az ukrán Külföldi Hírszerző Szolgálat elnökhelyettesi posztjáról – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Az erről szóló rendeletet péntek este tették közzé az elnöki honlapon. Taraszovszkijt 2022. január 21-én nevezték ki erre a posztra Ukrajna elnökének 18/2022. számú rendeletével.
Korábban különböző pozíciókban dolgozott az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál, az Ukrán Állami Különleges Kommunikációs és Információvédelmi Szolgálatnál és az Ukrán Külföldi Hírszerző Szolgálatnál.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!