A romániai Konstanca fekete-tengeri kikötője rekordmennyiségű, 29,4 millió tonna ukrán gabonát fogadott január és október között − írja a Reuters a kikötői hatóságra hivatkozva.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ér az Index orosz–ukrán háborúról szóló szerdai élő hírfolyama. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is, addig is jó pihenést kívánunk!
Ukrajna eddig dokumentáltan 4725 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 3228 megsemmisült, 364 megsérült, 178-at a személyzete ott hagyott a harctéren, 954-et pedig elfogtak az oroszok.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az elveszített harcjárművek között 686 tank van. A harckocsik közül 688 megsemmisült, emellett 56 megsérült, 37-et magára hagytak a harctéren, 134-et pedig az oroszok zsákmányul ejtettek.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Oroszország szerdán közölte, hogy tiltakozását fejezte ki Finnországnak, miután egy megrongálódott orosz harckocsit állítottak ki a finn parlament közelében − írta meg a The Guardian.
A külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova ruszofóbiával vádolta Helsinkit
Miért teszik ezt? Miért? Miért van erre szükségük a finneknek?
− fogalmazott.
A sérült orosz T–72B3-as harckocsit két finnországi Ukrajna-barát egyesület kezdeményezésére állították ki szombaton, hogy emlékeztessék az embereket az ukrajnai konfliktusra.
Moszkva és Helsinki között nőtt a feszültség, mióta Finnország az év elején csatlakozott a NATO-hoz az ukrajnai konfliktusra válaszul, és a múlt héten tovább nőtt, amikor az északi ország négy átkelőhelyet zárt le az Oroszországgal közös határán.
Az orosz védelmi minisztérium szerdán közölte, hogy orosz újságírók egy csoportját támadás érte az ukrán erők részéről Zaporizzsja térségében − írja a The Guardian.
A dél-ukrajnai Zaporizzsja egyike annak a négy régiónak, amelyet Oroszország, állítása szerint, 2022 februárjában annektált.
A bolgár parlament szerdán jóváhagyta a bolgár belügyminisztérium és az ukrán védelmi tárca között páncélozott járművek adományozásáról kötött megállapodást − közölte az MTI.
A szovjet korszakból származó bolgár páncélozott csapatszállító járművek (BTR) adományozását a kormányzó jobboldali többség 152 képviselője támogatta az ellenzéki pártok 57 képviselőjével szemben.
A bolgár belügyminisztérium által nem használt, a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben gyártott mintegy száz páncélozott szállítójárművet a fegyverekkel és pótalkatrészekkel együtt adják át Ukrajnának. Az ügy további részleteit titkosították.
Az adományozásról augusztusban született megállapodás, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júliusi bulgáriai látogatását követően.
A szállítójárművek többsége használaton kívül volt rossz műszaki állapotuk miatt, raktárakban tárolták őket, és a kormány szerint − az ellenzék vádjaival ellentétben − az adomány nem gyengíti Bulgária védelmi képességeit.
A 2004 óta NATO-tag, jelentős hadiiparral rendelkező Bulgária nagy mennyiségben szállít szovjet típusú lőszereket Ukrajnának. Szófia − többnyire harmadik országok finanszírozásával − 2,5 milliárd euró értékű hadianyagot szállított eddig Kijevnek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy az ország csapatai „nehéz” védelmi műveletekkel néznek szembe a keleti front egyes részein, mivel beköszöntött a téli hideg − írja a The Guardian.
Emellett szerdai Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy a déli erők továbbra is támadó akciókat hajtanak végre.
Nehéz időjárás, nehéz védekezés a limani, bahmuti, donyecki és avgyijivkai frontokon. Támadó akciók délen
− írta. Bahmutban jelenleg mínusz 6 Celsius-fok a hőmérséklet.
Zelenszkij hozzátette, hogy
a fekete-tengeri gabonafolyosó jó eredményeket mutat. Az elmúlt napokban rekordot döntött a szállított áruk mennyisége.
Európának fel kell készülnie arra, hogy ha az Egyesült Államokban politikai fordulat történik, egyedül marad az ukrajnai konfliktussal − jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Zürichben, a Weltwoche svájci konzervatív hetilap jubileumi ünnepségén tartott politikai beszédében.
Elmondta, ha a szkeptikusabb republikánusok fognak hatalomra kerülni, lehetséges, hogy Európának egyedül kell megküzdenie egy hatalmas geopolitikai konfliktussal, neki kell politikai megoldást találnia egy „szinte lehetetlen” ügyre, és állnia kell a költségeket is − közölte az MTI.
Mindeközben Európa elszegényedőben van, nincs pénze egy ekkora válságra − emelte ki a kormányfő.
Lengyelország szerdán közölte, hogy 16 külföldi személy ellen emelt vádat Oroszországnak való kémkedés miatt, mert állítólag szabotázsakciókat készítettek elő, és információkat gyűjtöttek az Ukrajnába irányuló katonai felszerelésszállításokról − közölte a The Guardian.
A márciusban felszámolt kémcsoport elleni vádakat Mariusz Kaminski, a hírszerző szolgálat koordinátorának hivatala jelentette be.
Vádat emeltek 16 külföldi ellen, akiket azzal vádolnak, hogy az orosz hírszerző szolgálatok nevében kémtevékenységet folytattak Lengyelország területén, és részt vettek egy szervezett bűnözői csoportban
− közölte Mariusz Kaminski, a hírszerző szolgálat koordinátorának hivatala.
A rájuk bízott feladatok közé tartozott a katonai létesítmények és a kritikus infrastruktúra azonosítása, az Ukrajnába katonai és humanitárius segélyt szállító vonatok megfigyelése és dokumentálása, valamint a vonatok kisiklatásának előkészítése
− tette hozzá.
16 rosyjskich szpiegów staje przed sądem. Lubelscy prokuratorzy skierowali właśnie akty oskarżenia przeciwko członkom groźnej siatki szpiegowskiej - oskarżeni na zlecenie rosyjskiego wywiadu prowadzili działania wywiadowcze wokół portów morskich i jednostek militarnych,…
— Zbigniew Ziobro | SP (@ZiobroPL) November 22, 2023
A romániai Konstanca fekete-tengeri kikötője rekordmennyiségű, 29,4 millió tonna ukrán gabonát fogadott január és október között − írja a Reuters a kikötői hatóságra hivatkozva.
Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor azzal fenyegetőzik, hogy megakadályozza Ukrajna uniós tagságra való kérelmét − írta meg a The Guardian.
Írásban fordult Charles Michelhez, az Európai Tanács elnökéhez, amelyben azzal érvel, hogy az Európai Bizottság által november 8-án javasolt hivatalos kérelmet nem kellene az EU vezetőinek jóváhagyniuk.
Az Európai Tanács nincs abban a helyzetben, hogy (...) megegyezzen a bővítési folyamat jövőjéről, hacsak nem sikerül konszenzust találni az Ukrajnával kapcsolatos jövőbeli stratégiánkról
− írta.
A vezetők december 14-én és 15-én üléseznek, és a napirenden kiemelt helyen szerepel a december közepén esedékes jelöltségről szóló ajánlás.
Orbán Viktor szerint azonban a Tanács vezetőinek „őszinte és nyílt vitát kell folytatniuk az EU Ukrajnával kapcsolatos stratégiai céljainak megvalósíthatóságáról, amelyek jelenleg Ukrajna katonai győzelmét és Oroszország katonai vereségét célozzák, azzal a szándékkal, hogy alapvető politikai változásokat idézzenek elő Oroszországban”.
Reálisan elérhetőnek tartjuk-e ezeket a célkitűzéseket?
− kérdezte.
Levele azzal a harccal lehet összefüggésben, amelyet azért folytat, hogy az EU-t 30 milliárd eurónyi, a jogállamisággal és a korrupcióval kapcsolatos aggályok miatt visszatartott támogatás felszabadítására kényszerítse.
Oroszország eddig dokumentáltan 13 152 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 9139 megsemmisült, 576 megsérült, 534-et a személyzete ott hagyott a harctéren, 2903-at pedig az ukránok elfoglaltak.
A számokat az Oryxnevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az elveszített harcjárművek között 2472 tank van.
A harckocsik közül 1616 megsemmisült, emellett 139 megsérült, 169-et magára hagytak a harctéren, 548-at pedig az ukránok zsákmányul ejtettek.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
November 21-én éjfélkor a szlovák rendőrség feloldotta a blokádot a teherautók számára az ukrán–szlovák határon. Az Ungvár–Kisnémeti határátkelőről van szó − írta meg a Kárpátalja.info.
A határátkelő mindkét irányban a megszokott módon működik. A hírt a megyei vámszolgálat sajtóközpontja közölte.
Észak-Korea az előző nap − dacolva az Egyesült Államok és Dél-Korea figyelmeztetéseivel − felbocsátott egy kémműholdat.
Ez a kilövés volt az első azóta, hogy Kim Dzsongun szeptemberben találkozott Vlagyimir Putyinnal egy orosz űrlétesítményben − ahol az orosz elnök megígérte, hogy több millió tüzérségi lövedékért cserébe segít Észak-Koreának műholdakat építeni − közölte a Sky News.
Ez vezetett ahhoz, hogy dél-koreai tisztviselők azt sugallták: Oroszországnak köze volt a tegnapi kilövéshez. Egyes rakétaszakértők szerint azonban még túl korai lenne, hogy orosz segítséget vettek volna igénybe az észak-koreai programban, de bizonyos tanácsokat felajánlhattak.
Ez a konzultáció nem biztos, hogy mélyrehatóan befolyásolta a tervezést, de valószínűleg az észak-koreai program egyes kihívást jelentő aspektusait célozta meg
− mondta Hong Min, a Koreai Nemzeti Egyesítési Intézet északi fegyverekkel foglalkozó szakértője.
Viktor Mikita, Kárpátalja katonai közigazgatásának vezetője úgy véli, hogy a térség fejlődésének alapja a köz- és magánszféra partnersége, amely egy híd is lehet Ukrajna és az Európai Unió között. A vezető a Re: Open Zakarpattia 2023 nevű fórumon beszélt a kérdésről – írta meg Kárpáthír.
Hozzátette, hogy szerinte nem kifizetődő logisztikai útvonalakat tervezni az ország déli részén, hiszen a befektetők nem támogatják majd a fejlesztéseket, ha nem tudják, miként alakul a háborús helyzet. Ezért úgy gondolja, célszerűbb lenne a határátkelők fejlesztése, legfőképp Kárpátalján, szoros együttműködésben Szlovákiával, Magyarországgal és Romániával.
Jelentős számban települnek át hozzánk vállalkozások, termelési folyamatok. Azonban a mi szűk keresztmetszetünk a határőrhelyek, mivel az exporttermékek nem tudják időben elhagyni az ország határait
– szögezte le, hozzátéve, hogy a terület 500 millió eurónyi ukrán tőkét vonzott be a háború kezdete óta.
A belső menekülteknek joguk van az államtól pénzügyi támogatást igényelni. Jövőre is folytatódik a pénzeszközök kifizetése, de csak azok számára, akiknek valóban szükségük van rá − írta meg a KárpátHír.
Nem kapnak jövőre anyagi támogatást azok az ukránok, akik:
Jan Lipavsky cseh külügyminiszter kedden megerősítette, hogy Csehország javasolta az orosz diplomaták szabad mozgásának korlátozását a schengeni övezetben, mert szerinte az oroszok diplomáciai fedéssel hírszerzői tevékenységet folytatnak az Európai Unióban − közölte a kárpátalja.info.
A tárcavezető nyilatkozatát Daniel Drake külügyi szóvivő kedden ismertette a CTK hírügynökséggel, miután a cseh javaslatról hírt adott a Financial Times.
Megerősíthetem, hogy egy ilyen javaslat létezik. A tárgyalások még folyamatban vannak, ezért részleteket nem tudok mondani. Úgy vélem, európai kollégáim értik, hogy a hírszerzői tevékenység kockázatokat jelent, és az is közismert, hogy számos ilyen tevékenység diplomáciai fedés alatt folyik
– jelentette ki Jan Lipavsky.
Csehország azt követeli, hogy az orosz diplomaták olyan tartózkodási vízumokat kapjanak az európai uniós tagállamoktól, amelyek csak a fogadó országok, s nem pedig az egész schengeni övezet területén biztosítja szabad mozgásukat.
A cseh javaslat szerint másfelől csak a biometrikus útleveleket kellene elfogadni az oroszoktól, mert ezeket nehezebb hamisítani, és hamis identitással ellátni – írta a brit lap. Az orosz diplomaták jelenleg az EU 27 tagállamából 24-nek a területén mozoghatnak szabadon, valamint Svájcban, Norvégiában és Izlandon.
November 19-én Ukrajna lecsapott arra a helyszínre, ahol az orosz tengerészgyalogság 810. dandárjának kitüntetése alkalmából tartottak koncertet a Donyecki területen.
A közösségi médiában egy, állítólag az esetről készült videó is napvilágot látott.
A video reportedly capturing the moment when Ukrainian strikes struck the building of the House of Culture in Kumachove, Donetsk Oblast of Ukraine, where Russian servicemen were celebrating the Day of Missile Forces and Artillery on November 19.
— Status-6 (Military & Conflict News) (@Archer83Able) November 21, 2023
Among the killed was the… pic.twitter.com/7Yt1M1LW3p
Állításuk szerint 25 orosz meghalt. Az oroszok egyelőre csak annyit ismertek el, hogy a koncert egyik fellépője, Polina Mensih színésznő meghalt.
As reported, on November 19, Ukraine struck the location where a concert was held in honor of the ceremonial awarding of the 810th brigade of the Russian marines, in the Donetsk region.
— Special Kherson Cat 🐈🇺🇦 (@bayraktar_1love) November 21, 2023
As claimed 25 Russians were killed. It’s also reported that Polina Menshih who performed for… pic.twitter.com/La9ANM4vTU
A fotókon látható csapás nyomainak helyszíne Kumacsove település lehetett, 66 kilométerre a frontvonaltól.
Oroszország üdvözölte az izraeli–palesztin konfliktusban szerdán megkötött négynapos tűzszüneti megállapodást, és kijelentette, hogy a humanitárius szünet az egyetlen módja annak, hogy előrelépés történjen a rendezés felé − írja a The Guardian.
Az izraeli kormány és a Hamász a mai nap folyamán megállapodott abban, hogy a Gázai övezet déli része elleni izraeli légitámadások legalább négy napig tartó szünetelése alatt legalább 150 Izraelben bebörtönzött palesztinért cserébe beengedik a segélyeket, és szabadon engednek legalább 50, a fegyveresek által elfogott túszt.
Egy új, 4 kg robbanóanyagot szállító „mamut” FPV drónt teszteltek Krinkiben, a megszállt Herszoni területen, ahol egy elfoglalt magánház ablakába irányították.
A new 'mammoth' FPV drone ccarrying 4kg of explosives was tested in Krynky, occupied Kherson region and flew right into the window of an occupied private house. pic.twitter.com/HOJieWwHbu
— NOELREPORTS 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) November 22, 2023
Egy nem nevesített magas rangú ukrán hivatalnok elárulta az ABC News csatornának, hogy pánikol a kijevi vezetés, mert közel harmadával kevesebb lőszert kap Ukrajna az izraeli háborús konfliktus kitörése óta − írja a Kárpáthír.
Az ukrán tisztviselő szerint az illetékes amerikai körök azt ígérték, hogy az izraeli háború nem lesz hatással az ukrajnai lőszerszállításokra, ez azonban nem igaz. Most a szükséges 155 milliméteres lőszereknek csupán 60-70 százaléka jut Ukrajnába. Ugyanakkor a Pentagon hivatalos álláspontja szerint a Kijevnek szánt szállítások visszaesésének nincs köze a Gázai övezetben zajló eseményekhez.
A kijevi vezetést azonban nem nyugtatja meg ez a magyarázkodás. Óriási problémáik vannak, mivel nem érkeznek a frontra a legfontosabb lőszerek − nyilatkozta az ukrán hivatalnok. Az a veszély fenyeget, hogy Ukrajna elveszíti a súlyos veszteségek árán kiharcolt pozíciókat a frontvonalakon.
A Kreml szerdán nem kívánta kommentálni a Fehér Ház szóvivőjének, John Kirbynek azt a felvetését, hogy Irán esetleg fontolgatja, hogy ukrajnai felhasználásra ballisztikus rakétákat szállít Oroszországnak − írja a The Guardian.
Szokásos sajtótájékoztatóján Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy
Iránnal fejlesztjük a kapcsolatainkat, többek között a katonai-technikai együttműködés terén, de nem kommentáljuk ezeket az információkat.
Kirby közölte, hogy az Egyesült Államok figyelemmel fogja kísérni az Irán és Oroszország közötti helyzetet, és szükség esetén megteszi a megfelelő lépéseket.
A nyilvánosan elérhető adatokkal alátámasztott orosz áldozatok száma november 17-i frissítés szerint 37 052 volt. Az elmúlt két hétben 1272 orosz katona halt meg, a besorozott újoncok közül az összes áldozat eddig 4401 − írja az orosz Mediazona.
A Mediazona a BBC News orosz szolgálatával és egy önkéntesekből álló csapattal együttműködve folytatja az ukrajnai orosz katonai áldozatokról szóló információgyűjtést.
Az általuk közölt adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak, például a hozzátartozók közösségi médiában közzétett bejegyzéseiből, a helyi média jelentéseiből és a helyi hatóságok nyilatkozataiból. Ezért nem a halálos áldozatok teljes számát rögzítik, hanem csak azokat, akik név szerint beazonosíthatóak.
A tényleges szám valószínűleg sokkal magasabb.
A Mediazona és a Meduza közös adatfelvételének becslése szerint május végéig az ukrajnai konfliktus 47 ezer 50 év alatti orosz halálát okozta.
Oroszország, az öregedő zsarnokság, el akarja pusztítani Ukrajnát, a dacos demokráciát. Egy ukrán győzelem megerősítené az önrendelkezés elvét, lehetővé tenné Európa integrációjának folytatását, és felhatalmazná a nemzetközi közösséget, hogy újult erővel térjenek vissza más globális kihívásokhoz. Az orosz győzelem ezzel szemben kiterjesztené a népirtó politikát Ukrajnára, alárendelné az európaiakat, és elavulttá tenné a geopolitikailag jelentős Európai Unióról alkotott elképzeléseket − írta egy korábbi, a Foreign Affairs hasábjain megjelent cikkében Timothy Snyder.
Hozzátette azt is:
Egy orosz győzelem megerősítené a fasisztákat és más zsarnokokat,
valamint azokat a nihilistákat, akik a politikában nem látnak mást, mint az oligarchák által tervezett látványosságot, hogy eltereljék a polgárok figyelmét a világ pusztulásáról. Más szóval ez a háború a XXI. század elveinek megalkotásáról szól. A tömeges halál politikájáról és az élet értelméről szól a politikában. A demokratikus jövő lehetőségéről szól.
Európa számára elengedhetetlen, hogy Ukrajna nyerjen, Oroszország pedig veszítsen.
Az Európai Unió posztimperialista államokból áll: némelyikük egykori birodalmi központ, némelyikük posztimperialista periféria. Az ukránok megértik, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás a módja annak, hogy a kiszolgáltatott perifériális helyzetből biztosítsák az államiságot. Ukrajna győzelmének magában kell foglalnia az uniós tagság kilátásba helyezését.
Azok az európai államok, amelyek ma a jog és a tolerancia hagyományaira büszkék, csak az utolsó birodalmi háború elvesztése után váltak igazán demokráciává. Az Ukrajnában birodalmi háborút vívó Oroszország soha nem fogadhatja el a jogállamiságot, és az ukrán területet ellenőrző Oroszország soha nem fog szabad választásokat engedélyezni. Egy ilyen háborút elvesztő Oroszországnak, amelyben a putyinizmus negatív örökség, van esélye. Az orosz propaganda állításai ellenére Moszkva bizonyos gyakorisággal veszít háborúkat, és a modern orosz történelem minden reformkorszakát katonai vereség előzte meg − írta Snyder.
Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök azzal vádolta a Nyugatot, hogy a dél-kaukázusi régiót destabilizálja azzal, hogy fegyvereket szállít Örményországnak. Alijev azt állította a Dekolonizáció: Női szerepvállalás és fejlődés című nemzetközi konferencián november 21-én Bakuban, hogy Franciaország felfegyverzi Örményországot, és hogy ez destabilizálja a Dél-Kaukázust, bátorítja az örményországi revansista erőket, és előkészíti a terepet új háborúk kirobbanásához a térségben − írja az Institute for the Study of War.
Orosz források azt is állították a közelmúltban, hogy Franciaország ACMAT Bastion páncélozott személyszállító járműveket szállított Örményországnak, amiket Ukrajna a járművek hiányosságai miatt elutasított. Nikol Pasinyjan örmény miniszterelnök korábban, november 18-án kijelentette, hogy szerinte Azerbajdzsán retorikája arra utal, hogy Azerbajdzsán újabb katonai beavatkozást tervez Örményország ellen.
Moszkva kész együttműködni Helsinkivel a menekültekkel kapcsolatos helyzet megoldása érdekében a határon – mondta Maria Zaharova külügyi szóvivő az orosz állami hírügynökség, a Ria Novosztyi szerint.
Szükséges lenne utasítani a határőröket, hogy konzultáljanak az orosz határőrökkel, és tegyék le az asztalra a finn fél minden aggodalmát vagy követelését
– fogalmazott.
November 18-a óta a finn hatóságok a nyolc ellenőrző pontból négyet bezártak. A fennmaradó négy Finnország északi részén található, és közülük csak ketten fogadnak el menedékkérelmet. Marie Rantanen finn belügyminiszter közölte, hogy a hatóságok további korlátozásokra készülnek.
Finnország attól fél, hogy Oroszország ugyanazt akarja tenni, mint korábban Belarusz Lengyelországgal szemben, hogy az országot szervezetten illegális bevándorlókkal árasztja el.
Két és fél évi szabadságvesztésre ítélt egy omszki bíróság egy 19 éves helyi lakost, amiért 2021-ben tömegesen küldött szét névtelen, robbantással fenyegetőző üzeneteket Oroszországban és Belaruszban – közölte szerdán az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közkapcsolati központja.
A fiatalembert terrorcselekmények szándékosan hamis bejelentésében találták bűnösnek.
Az FSZB az orosz belügyminisztériummal és a fehérorosz Nemzetbiztonsági Bizottsággal (KGB) közösen megállapította, hogy az elítélt külföldi domainekről küldött e-mailekkel Oroszország 37 régiójában 395, Fehéroroszországban pedig 450 létesítményt fenyegetett meg – írja az MTI.
Célpontjai között egyebek mellett oktatási és egészségügyi intézmények, valamint hatósági és közigazgatási szervek voltak, csakúgy, mint a szociális és közlekedési infrastruktúra objektumai.
Az FSZB tájékoztatása szerint a bíróság a vádlottat a megbánását és a nyomozással való együttműködését figyelembe véve ítélte csak két és fél évre, valamint 2,5 millió rubel (csaknem 10 millió forint) értékű anyagi kártérítésre.
Az Egyesült Államok bízik abban, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt hatékonyan használják fel a harctéren − írta meg az Ukrinform.
Ezt az amerikai védelmi minisztérium helyettes szóvivője, Sabrina Singh jelentette ki kedden.
Nagyon bízunk abban a segítségben és azokban a képességekben, amelyeket eddig Ukrajnának tudtunk nyújtani. És azt látjuk, hogy hatékonyan alkalmazzák ezeket a harctéren
− jegyezte meg Singh.
Az Institute for Study of War szerint az ukrán és az orosz haderőnek sikerül átvészelnie a tél okozta kihívásokat − egyelőre.
Az amerikai székhelyű kutatóintézet megjegyezte, hogy a hét elején Szerhij Hlan herszoni katonai adminisztrátor azt mondta, hogy a rossz körülmények miatt csökkenteni kellett a tüzérségi tüzet, de a csapatok még mindig képesek folytatni azt.
Hivatkoztak továbbá a 14-ik gépesített ukrán dandár szóvivőjére, Nadija Zamrjára, aki tegnap azt mondta, hogy az orosz erők − a hó és a fagy ellenére − továbbra is folytatják a támadásokat Kupjanszk irányában.
Zamrha hozzátette, hogy az időjárási viszonyok miatt valószínűleg csökkenni fog az orosz támadások száma, de az erőik nem fogják teljesen leállítani a támadó műveleteket
− írta az ISW.
Az ISW idézte Volodimir Zelenszkij szavait is, aki hétfőn az amerikai védelmi miniszterrel, Lloyd Austinnal folytatott találkozóján
hangsúlyozta az ukrán téli képességek megerősítésének szükségességét.
Orosz katonai bloggerek azt állították, hogy mind az orosz, mind az ukrán erők az egész fronton nehezen tudják működtetni drónjaikat és tüzérségüket a rossz időjárási körülmények között.
Az ISW hozzátette, hogy ugyanezek a bloggerek azt is állították, hogy a sáros időszak
megnehezíti a járművek mozgását, de mind az ukrán, mind az orosz erők továbbra is manővereznek és minden irányban tevékenykednek.
Zelenszkij a The Sun brit bulvárlapnak adott nyilatkozatában (amelyről a minap már írtunk) kijelentette, hogy Oroszország lépéseket tesz annak érdekében, hogy még az év vége előtt elmozdítsa hivatalából. Ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a Kreml a „Majdan 3” kódnevű destabilizációs hadművelet tervét készítette el, amelynek célja a hatalomváltás Ukrajnában „minden eszközzel”. Zelenszkij figyelmeztette a katonai vezetőket, hogy ne politizáljanak, mert az veszélyezteti a nemzeti egységet. Hangsúlyozta, hogy „ha egy katona úgy dönt, hogy politizál, akkor ehhez joga van, de nem szabad harci tevékenységet folytatnia” − írja legfrissebb jelentésében a Varsói Keleti Tanulmányok Intézete (OSW).
Zelenszkij nyilatkozata, reakciója az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnokának (aki a vezérkari főnök szerepét tölti be Ukrajnában), Valerij Zaluzsnijnak a népszerűségére, aki riválisává válhat az elnökségért folytatott jövőbeni küzdelemben. Az OSW elemzői szerint
ez is azt bizonyítja, hogy az államfő egyre jobban aggódik amiatt, hogy – különösen a katonák körében – elveszítheti a bizalmat, és őt hibáztatják a fronton elszenvedett kudarcok miatt.
Nem zárható ki, hogy az imázsromlás miatt döntés születik egyes magas rangú parancsnokok elbocsátásáról és felelősségre vonásáról a harci műveletek alkalmatlan lebonyolításáért – tették hozzá.
Vlagyimir Putyin szerdán videóbeszédet intéz a világ iparilag legfejlettebb húsz országának (G20-ak) tagjaihoz − írja a Sky News.
A Kreml hétfőn közölte, hogy Putyin a beszédben ismerteti majd Oroszország álláspontját a „nagyon instabil világrendről”.
Pavel Zarubin orosz állami televíziós műsorvezető vasárnap Telegram-csatornáján azt mondta, hogy ez lesz „hosszú idő óta az első olyan esemény”, amelyen Putyin és a nyugati vezetők is részt vesznek.
A virtuális csúcstalálkozót India miniszterelnöke, Narendra Modi vezeti, Putyin pedig brit idő szerint 13.30 körül szólal fel.