„Ukrajna megérdemli az európai perspektívát, de az Európai Tanács csütörtöki döntése, miszerint Kijevvel megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások, túlértékelt” – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök pénteken a kétnapos brüsszeli EU-csúcs után.
Szerinte ez egy politikai gesztus, amely nem változtat a harctéri helyzeten. Fico szerint Ukrajnának most meg kell mutatnia, hogy készen áll az EU-hoz való csatlakozásra, és ha ez nem sikerül, akkor az EU lassíthatja vagy akár le is állíthatja a csatlakozási folyamatot.
Fico saját szavai szerint nem érti az Európai Unió „rögeszméjét” Ukrajnával kapcsolatban, de támogatta a csatlakozási folyamat megnyitását.
Engem egy kicsit zavar az Ukrajnával kapcsolatos megszállottság, a beszédemben is elmondtam, hogy az EU-ban a problémáinkkal kellene megszállottan foglalkoznunk
– mondta a miniszterelnök.
Szavai szerint a vezetők minden kritika és belső elemzés nélkül jóváhagyták Ukrajna és Moldova csatlakozási folyamatának megnyitását. Ugyanakkor tagjelölti státuszt adtak Grúziának, és megállapodtak abban, hogy Bosznia-Hercegovina is megnyithatja a közeljövőben a csatlakozási folyamatokat. Utóbbi esetében a bizottság jövő év márciusáig készíti el az elért eredményekről szóló jelentését.
Robert Fico ezzel kapcsolatban bírálta, hogy a csúcstalálkozón a vezetők nem hoztak pozitív döntést Bosznia-Hercegovina ügyében. Véleménye szerint ez az ország „puskaporos hordónak” nevezhető – nem utolsósorban a Szerb Köztársaság és az ENSZ főképviselője, valamint a különböző közösségek közötti feszült viszony miatt.
Bosznia-Hercegovina nincs jó úton, és ahelyett, hogy ugyanazt a perspektívát adtuk volna nekik, mint Ukrajnának és Moldovának, csak megismételtük, hogy egy nap majd meghívjuk őket, ha minden szükségeset teljesítettek
– értékelte a helyzetet Fico, akit a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor egyik legnagyobb szövetségeseként tartanak számon.
A politikus a Teraz szerint hozzátette, hogy ő és a csúcstalálkozón részt vevő többi vezető is azt kérte, hogy Bosznia-Hercegovina már most ígéretet kapjon a csatlakozási folyamatra, de ez nem történt meg.
Eddig bizonyítottan 3277 orosz tiszt halt meg a háborúban, de a valós szám ennél sokkal több lehet – mondta Kaiser Ferenc, biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az RTL-nek.
A szakértő szerint a legnagyobb hiány a lövész (gyalogos) tisztekből van. Kaiser Ferenc arra is rámutatott, hogy Ukrajna is tiszthiányban szenved, azonban nekik segítenek a németek, britek, amerikaiak, franciák vagy a lengyelek, míg Oroszország csak Belaruszra tud támaszkodni.
A szakértő hozzátette azt is, hogy a belorusz tisztképzés minősége nem feltétlenül a legjobb, ugyanis ennek a haderőnek nincsenek nemzetközi tapasztalatai.
Az amerikai szenátus valószínűleg a jövő héten is ülésezni fog, elhalasztva a tervezett ünnepi szünetet, hogy folytassa a tárgyalásokat az ukrajnai segélyekről és a határbiztonságról – írja a Sky News.
A republikánusok addig nem hajlandóak engedni az Ukrajnának nyújtandó újabb segélyről, amíg a demokraták bele nem egyeznek a belső határvédelemre szánt több pénzbe.
A Fehér Ház figyelmeztetett, hogy a háborús erőfeszítésekre szánt pénz már majdnem elfogyott.
Chuck Schumer, a szenátus demokrata vezetője azt mondta, hogy a jövő héten lesz szavazás a segélyről.
Kinzhal hiperszonikus rakétákat szállító orosz MiG–31K típusú vadászgépek csapást mértek közép-ukrajnai célpontokra mindössze 10 perccel azután, hogy felszállásuk a Szavszlejka légibázisról országos riadót váltott ki – közölte az ukrán légierő csütörtök este.
Egy rakétát lelőttek, míg másik kettő Sztarokosztjantyiniv körzetét találta el, ahol a Kijevtől nyugatra fekvő Hmelnyickij régióban található az a légitámaszpont, amelyet a 21 hónapja tartó háború során többször is támadás ért – írja a Sky News.
Ruszlan Kravcsenko kijevi területi kormányzó közölte, hogy nem jelentettek áldozatokat.
Az Egyesült Államoknak választania kell saját harckészsége és az Ukrajnának szánt fegyverek szállítása között, mivel a Kijev támogatására szánt források kimerültek – fogalmazott Pat Ryder, a Pentagon titkára.
Elmondása szerint a Pentagonnak körülbelül 4,4 milliárd dollárja maradt. Az elnöki segélyalapban pedig körülbelül 1 milliárd dollár van – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Természetesen lehetőségünk van arra, hogy a teljes 4,4 milliárd dollárt elköltsük, de ez egy nehéz döntés. Végső soron a saját harckészültségünkről és arról kell döntenünk, hogy továbbra is olyan mértékben tudjuk-e támogatni Ukrajnát a harctéren, amilyen mértékben támogatni kell. Ez az oka annak, hogy arra kérjük a kongresszust, hogy a lehető leggyorsabban hagyja jóvá a további finanszírozás iránti kérelmet
– mondta.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!