Oroszország és Ukrajna vasárnap is kölcsönösen drónokkal támadta egymást az orosz védelmi minisztérium és az ukrán légierő legutóbbi jelentései alapján − írta az MTI.
Legalább 35 ukrán drónt lőttek le az éjszaka folyamán Lipeck, Rosztov és Volgográd régió felett − közölte az orosz védelmi minisztérium a Telegramon. Az ukrán légierő szombaton közölte, hogy az előző éjszaka Oroszország által 11 ukrán terület ellen indított 31 drónból 30-at lőttek le.
Az orosz védelmi minisztérium vasárnapi közleménye alapján az éjszaka folyamán 33 ukrán drónt lőttek le a három oroszországi régió felett, majd a volgográdi régió felett a nap folyamán újabb kettőt.
A volgográdi régió kormányzója, Andrej Bocsarov elmondása szerint a dróntámadásnak nem voltak áldozatai, és nem okozott anyagi kárt.
Vaszilij Golubev, az oroszországi Rosztovi terület kormányzója „tömeges dróncsapásokról” számolt be Morozovszk és egy másik, nyugatabbra fekvő város közelében. Golubev szerint a legtöbb drónt lelőtték, és nem voltak áldozatok. Beszámolójában károkról nem tett említést. Nem szólt arról a légibázisról sem, amely ellen az éjszaka folyamán orosz ellenzéki források szerint Ukrajna drónokkal támadást intézett.
Az ukrán légierő az éjszaka folyamán húsz iráni gyártmányú Sahíd drón lelövéséről számolt be. Az ukrán légierő beszámolt egy H–59-es manőverező robotrepülőgép lelövéséről is, amelyet az ország orosz ellenőrzés alatt álló déli területéről indítottak el.
Ukrán források egy polgári áldozatról tettek jelentést, miután Odessza közelében egy lelőtt orosz drón magánházba csapódott, és felrobbant.
Törökország, Románia és Bulgária januárban megállapodást tervez aláírni egy közös tervről, amelynek célja az ukrajnai háború következtében a Fekete-tengeren sodródó tengeri aknák eltávolítása, közölte Yasar Guler török védelmi miniszter szombaton.
A fekete-tengeri államok, Törökország, Románia és Bulgária először 2022 áprilisában találkozott Grúzia, Lengyelország és Ukrajna tisztviselőivel, hogy megvitassák az aknák eltávolításának módját.
A három ország védelmi miniszterei októberben Brüsszelben és a múlt hónapban Ankarában tartott NATO-találkozón is tárgyaltak a tervről, most már a kezdeményezés véglegesítésén dolgoznak nagy erőkkel, írja a Reuters.
Ukrajna újabb ellenoffezívára készülhet 2024 nyarán – értesült a német Die Welt című lap. A lap szerint a tervezett új ellentámadás hasonló jellegű és célú lehet, mint amilyennek az idén nyáron végrehajtott műveletnek kellett volna lennie az eredeti tervek értelmében.
Nico Lange biztonságpolitikai szakértő, a német védelmi minisztérium korábbi tisztviselője arról beszélt a lapnak, hogy az ukránok valószínűleg már gyűjtik az erőforrásokat az újabb támadáshoz.
Mint a lap írta, az idei offenzíva ugyan nem ért el jelentős eredményeket, de a Nyugatról érkezett harckocsik és páncélozott járművek zöme harcképes maradt, és Ukrajnába még mindig érkeznek újabb fegyverszállítmányok. Példaként említették, hogy a Leopard-1-es harckocsikból Ukrajnának 200 darabot ígértek, amiből csak nagyjából 30 érkezett meg eddig.
Ukrajnának még mindig nagy tervei vannak. Ezt bizonyítja, hogy milyen fegyvereket kérnek az Egyesült Államoktól. Szerepelnek köztük a Black Hawk és Apache helikopterek, az F-16-os és F-18-as vadászgépek, nagy hatótávolságú rakétarendszerek, Abrams harckocsik, illetve drónok és lövedékek nagy mennyiségben
– mondta Nico Lange a Die Weltnek.
Megjegyezte azt is, hogy ha megérkeznek ezek az eszközök, akkor az ukránok új helyeken (például akár Herszonnál is) támadást indíthatnak. Szerinte egy ilyen támadás egy olyan forgatókönyv szerint mehetne végbe, mint amilyet Valerij Zaluzsnij eredetileg az idei ellentámadásra vizionált, és amit végül a beérkező eszközök hiánya miatt nem tudtak megvalósítani.
Sergio Mattarella olasz elnök egy pénteki rendezvényen arról beszélt, hogy egy sajátos formában már zajlik a harmadik világháború.
Az olasz elnöki hivatal közleménye szerint az államfő egy olasz nagykövetekkel tartott találkozón mondott beszédet. Emlékeztetett arra, hogy tavaly ugyanezen az eseményen az ukrajnai béke fontosságáról beszélt, de ehhez képest szerinte még romlott is a biztonsági helyzet a Föld egészét nézve. Több régió is destabilizálódott, főként Afrikában (de példaként említette Afganisztánt is, ahol nincs aktív konfliktus, azonban így is sok nőnek okoznak szenvedést a tálibok).
Arra is kitért, hogy világszerte már most is számos konfliktus zajlik (többek közt Ukrajnában és Gázában), és emiatt szerinte lehet beszélni arról, hogy egyfajta „töredezett világháború” van folyamatban, amely akár egy nagyobb konfliktus kitörésével is fenyeget, és azzal, hogy a világ darabjaira szakad. Szerinte az ellenszer az lehet, ha megerősítik a nemzetközi, multilaterális intézményeket.
Méltatta Ferenc pápa szavait is, aki állítása szerint már tíz évvel ezelőtt is beszélt egy efféle világháborúnak a veszélyéről. Továbbá kitért arra is, hogy az Európai Uniót meg kell reformálni, annak érdekében, hogy a nemzetközi blokk hatékonyan és gyorsan reagálhasson napjaink kihívásaira.
A gránátokat robbantó kárpátaljai képviselő egyik áldozata a kórházban belehalt sérüléseibe – tudta meg az Ukrajinszka Pravda a rendvédelmi szerveknél dolgozó forrásoktól.
Az áldozat lábát amputálták, és egyéb súlyos szervi károsodást is szenvedett. A hírportál úgy tudja, hogy a robbantásért felelős Szerhij Batrin elleni vádat átminősítik egy olyan jellegű terrorcselekménnyé, amely halálhoz is vezetett.
Az Indexen először itt számoltunk be a tragikus esetről. Szombaton a robbantó állapotáról is hírek érkeztek.
Az ukrán tengerészgyalogosok szerint „öngyilkosság” és „pazarlás” a Dnyeper folyó keleti partján, a Herszoni területen zajló hadműveletek folytatása a rendkívül nehéz körülmények és a védelmi erők súlyos veszteségei miatt – írta meg a The New York Times hat ukrán katona és tengerészgyalogos beszámolójára hivatkozva, akik részt vettek a szóban forgó műveletekben.
Az ukrán harcosok azután minősítették brutálisnak és hiábavalónak az offenzívát, hogy csapataik vereséget szenvedtek a folyónál még azelőtt, hogy átértek volna a túlpartra.
A katonák szerint a keleti (folyásirány szerint bal) parton a legtöbb helyen nem volt hová beásni magukat. Több katona és tengerészgyalogos beszélt újságírókkal, aggodalmukat kifejezve a súlyos veszteségek és amiatt, hogy szerintük a tisztviselők túlságosan optimista jelentéseket adtak ki az offenzíva előrehaladásáról – idézte a The New York Times információit az Ukrajinszka Pravda.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!