Három orosz vadászbombázót pusztítottak el az ukránok, Kalasnyikovval szedtek le Lanceteket

Véget ért az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Rakétaesőt zúdítottak az oroszok Zaporizzsjára
• Kiszivárgott a Fehér Ház terve, ami megváltoztathatja a háború menetét
• Tovább folytatódhatnak a kényszersorozások Ukrajna-szerte
• Videó: rakétakilövőt csinált egy BMW-ből az ukrán hadsereg
• Megtorlást emleget a Kreml a felröppenő sajtóhírekre reagálva
• Három orosz vadászbombázót pusztítottak el az ukránok, Kalasnyikovval szedtek le Lanceteket

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

Képek jelentek meg arról, hogy ukrán katonák L119-es ágyúval Howitzerekkel az orosz csapatokra a frontvonalban lévő Bahmut városának közelében − közölte a Sky News. 

Fotó: Viacheslav Ratynskyi / Reuters

Bahmutot − amely a második világháború óta a leghevesebb városi harcok helyszíne volt − májusban az oroszok elfoglalták.

A város elvesztése nagy lélektani lökést adott Oroszországnak, és az ukrán ellentámadás kudarcának emblematikus momentumává vált.

Fotó: Viacheslav Ratynskyi / Reuters

Azonban, ahogy ezek a képek is mutatják, a harcok még mindig folytatódnak a térségben.

Letartóztatták Moszkvában annak a cégnek a vezetőjét, amely navigációs rendszereket gyárt az orosz űrprogram számára, és súlyos csalással vádolják − jelentette pénteken az állami média. 

A TASZSZ hírügynökség egy ismeretlen rendvédelmi tisztviselőt idézve közölte, hogy Jevgenyij Fomicsevet kihallgatták, és nagy értékű csalással vádolják, amiért akár 10 évig terjedő börtönbüntetés és egymillió rubel pénzbírság is kiszabható − írta meg a Sky News.  

A TASZSZ jelentette, hogy a moszkvai Baszmannij kerületi bíróság elrendelte Fomicsev előzetes letartóztatását február 21-ig a súlyos bűncselekményekkel foglalkozó orosz Nyomozó Bizottság kérésére.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) hivatalos honlapján közölte, hogy azonosították a három orosz katonát, akik háborús bűnöket követtek el a civil lakosság ellen Harkiv megye ideiglenesen megszállt területén − közölte az MTI. 

Ezek a katonák 2022 tavaszán részt vettek a régió kupjanszki és izjumi járásainak elfoglalásában, és büntető akciókat hajtottak végre a helyi lakosok ellen. A nyomozás szerint a Kupjanszk közelében található Sevcsenko közösség területén az egyik ilyen „rajtaütés” során egyikük agyonlőtt egy helyi farmert.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az oroszok a régió általuk megszállt részében megöltek egy nyolcadik osztályos gyereket a családtagjai szeme láttára − közölte az MTI. 

Szavai szerint az eset december 20-án történt: a fiú elhaladt az orosz katonák mellett és állítólag fényképezett valamit az utcán, ezért elkapták, hazavitték és ott lelőtték. A kormányzó közölte, hogy az ukrán vezetés minden érintett nemzetközi hatósággal kapcsolatba lép a bűncselekmény tényének rögzítése érdekében.

Hozzátette, hogy Herszon térségében továbbra is helybeli ukránokat kényszerítenek orosz útlevelek átvételére, a tanároknak az orosz oktatási program szerint kell tanítaniuk, az orosz propaganda pedig egyre inkább a gyerekekre irányul.

Lapunk az információt független forrásból nem tudta megerősíteni. 

Az Európai Unió további 500 áramtermelőt küld Ukrajnának a Lengyelországban tárolt rescEU-készletből, hogy a téli időszakban megerősítse az ország energiaügyi ellenálló képességét − közölte pénteken az Európai Bizottság.

Az orosz csapatok folyamatos brutális támadásai miatt az ukrán energetikai infrastruktúra sérülékennyé vált, a helyi hatóságok erőfeszítései ellenére is lehetetlen egy éven belül helyreállítani az összes tönkrement villamosenergia-hálózatot - olvasható a brüsszeli testület sajtóközleményében − írta meg az MTI.  

A különböző méretű, 12,5 kilowattól 1000 kilowattig terjedő teljesítményű generátorok teljes összeértéke 16,5 millió euró. Az áramfejlesztők teljes áramkimaradás esetén egész kórházak energiaellátására képesek. Az EU célja, hogy fenntartsa az elegendő áramellátást télvíz idején, és olyan létfontosságú szolgáltatások, mint a kórházak, szennyvízkezelők és fűtőállomások is működőképesek maradjanak. Az 500 generátorból 40-et oktatási intézmények számára szánnak.

Joe Biden amerikai elnök új, az Oroszország elleni amerikai szankciókat szigorító rendelete további nyomást gyakorol a bankokra annak biztosítása érdekében, hogy szolgáltatásaikat ne használják fel Oroszországnak a szankciók kijátszására irányuló erőfeszítéseihez – mondta Wally Adeyemo amerikai pénzügyminiszter-helyettes pénteken.

Adeyemo a CNBC-nek adott interjújában elmondta, hogy a legtöbb nagy pénzintézet betartja az amerikai szankciókat, amelyek célja, hogy megakadályozzák Oroszországot abban, hogy a háborús erőfeszítéseihez szükséges erőforrásokat szerezzen be. A pénteken aláírandó új végrehajtási rendelet azonban lehetővé teszi a pénzügyminisztérium számára, hogy olyan országok bankjait is célba vegye, mint Kína, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, amelyek akarva-akaratlanul segíthetnek Oroszországnak kijátszani a szankciókat − közölte a The Guardian. 

Ez az eszköz azt mondja ki, hogy ha ön egy pénzügyi intézmény, akkor lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy megbizonyosodjon arról, nem használják fel önt az orosz fedőcégek a szankciók kijátszására

− fogalmazott. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken telefonbeszélgetést folytatott Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság vezetőjével, hogy megvitassák a gázai konfliktus de-eszkalációjának módjait, valamint a humanitárius segélyezési erőfeszítéseket − közölte a Kreml.

A közlemény szerint a két férfi megállapodott abban, hogy Abbász egy később egyeztetett időpontban Oroszországba látogat − írja a The Guardian. 

Oroszország közölte, hogy légvédelme pénteken kevesebb mint egy óra leforgása alatt öt ukrán drónt fogott el Moszkvától délre − írja a The Guardian. 

A védelmi minisztérium szerint négyet Kaluga régió felett fogtak el, egy ötödiket pedig Moszkva területén belül semmisítettek meg.

Moszkva polgármestere, Szergej Szobjanyin, nyilvánvalóan az utóbbi incidensre utalva azt mondta, hogy a drón darabjai Podolszk városában hullottak le, de nem jelentettek se áldozatokat, se károkat.

A Moszkva ellen irányuló dróntámadások a nyár óta mérséklődtek, amikor többször is csapást mértek a főváros egyik üzleti negyedére, és gyakori repülőtérlezárásokra kényszerítettek.

Kijevbe látogatott pénteken Radoslaw Sikorski nemrég kinevezett új lengyel külügyminiszter, akinek hivatalba lépése óta ez az első külföldi útja – közölték lengyel és ukrán híradások.

Az ukrán fővárosba érkezésekor a lengyel diplomata az X közösségi portálon publikált fotót a helyszínről. A Jevropejszka Pravda hírportál az RFM lengyel rádióra hivatkozva azt írta, hogy Sikorski hivatalai partnerén, Dmitro Kuleba külügyminiszteren kívül több magas rangú politikai vezetővel találkozik Ukrajnában, és felszólal a parlamentben is.

Sikorski arról készül biztosítani Ukrajnát, hogy a lengyel-ukrán kapcsolatokat Donald Tusk kormányában is prioritásként kezelik. Sikorski látogatása egyben az első uniós politikus vizitje azóta, hogy az Európai Tanács támogatta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával – jegyezte meg az ukrán hírportál.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Mark Rutte holland miniszterelnökkel beszélt, és köszönetet mondott a holland kormánynak, amiért megkezdte az első F–16-os repülőgép előkészítését az Ukrajnába történő szállításra.

Megköszöntem továbbá, hogy Hollandia aktívan támogatja Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, és hangsúlyoztam annak fontosságát, hogy Ukrajna számára minél hamarabb 50 milliárd euró hosszú távú uniós támogatást nyújtsanak

– írta közösségi oldalán az ukrán államfő. Hozzátette, hogy ezen túl megvitatták a frontvonalbeli fejleményeket, a fekete-tengeri helyzetet és Ukrajna jelenlegi katonai szükségleteit, beleértve a tüzérséget, a drónokat és a légvédelmet.

„Megállapodtunk abban, hogy a G7-ek vilniusi nyilatkozatát követően folytatjuk a biztonsági garanciákkal kapcsolatos közös munkát” – fogalmazott.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a dpa hírügynökségnek adott interjúban azt mondta: Oroszország a háború következtében „örökre elvesztette Ukrajnát”, és a tavaly február óta tartó hatalmas katonai erőfeszítések ellenére sem lesz képes elérni háborús céljait.

„Ukrajna azonban most közelebb van a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, mint valaha” – mondta Stoltenberg, megjegyezve, hogy ez „nagy stratégiai vereség Oroszország számára”.

Putyin elnök örökre elvesztette Ukrajnát

– hangsúlyozta Stoltenberg arra utalva, hogy Oroszország évtizedekig befolyási övezetébe tartozóként tekintett Ukrajnára.

Az MTI beszámolója szerint a volt norvég miniszterelnök az interjúban arról is beszélt:

• biztos benne, hogy Ukrajna végül eléri célját, és csatlakozik a NATO-hoz.
• arra is rámutatott, hogy Oroszország rendkívül magas árat fizet a háborúért.
• Oroszországnak több száz repülőgép és harckocsik ezrei mellett mintegy 300 ezer fős vesztesége van. A gazdaságuk gyengébb. Politikailag elszigeteltebbekké váltak.
• A NATO-főtitkár ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy nem lehet a háború gyors befejezésével számolni, mint mondta: nincs jele, hogy Putyin változtatna az irányvonalán, még a márciusban várható újraválasztása után sem.
• Ukrajna közben demonstrálta, hogy képes megvédeni magát, és képes visszavágni, különösen, ha fegyvereket kap Németországtól és számos más NATO-szövetségestől.

Vlagyimir Putyin ideiglenesen államosította Oroszország legnagyobb autókereskedését.

Szergej Petrov, a legnagyobb oroszországi autókereskedő hálózat, a Rolf alapítója azt mondta, hogy ez a lépés ez elriasztja a jövőbeni külföldi befektetéseket.

A cég egyike volt azon autókereskedéseknek, amelyek a Szovjetunió összeomlása után alakultak.

A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség pénteki beszámolója szerint az Ukrán Fegyveres Erők gránátja eltalált egy óvodát Donyeck városában. 

„Donyeck Kirovszkij kerületében gránát csapódott be egy donyecki óvoda területére” – közölte Alekszej Kulemzin, a város polgármestere a Telegram-csatornáján. Hozzátette: senki nem sérült meg. 

Csehország 10 millió dolláros (3,4 milliárd forint) támogatást nyújt a Harkivi terület egészségügyi intézményeinek támogatására – közölte Oleh Szinyehubov kormányzó csütörtökön a The Kyiv Independent szerint. 

Az Ukrajnának nyújtott nemzetközi segélyeket nyomon követő Kieli Világgazdasági Intézet adatai szerint Csehország október 31-ig csaknem 1,6 milliárd dollárt ajánlott fel Ukrajnának.

Ha a nyugati segélyek megszűnnek, Ukrajna elveszíti képességét az Orosz Föderáció megfékezésére, közölte a washingtoni székhelyű Hadtudományi Intézet (ISW).

A katonai szakértők szerint a Nyugaton hozott döntések miatt könnyen bármelyik irányba elbillenhet az egyensúly Ukrajnában, így bármelyik pillanatban változhat a patthelyzet.

Az ISW hozzátette, hogy a nyugati biztonsági támogatás lehetővé teszi az ukrán erők számára, hogy visszaverjék az orosz offenzívát és több ukrán területet felszabadítsanak.

Ezért a katonai segítségnyújtás folytatása az egyetlen módja annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ne érje el céljait Ukrajnában, írta az Ukrajinszka Pravda az ISW nyomán.