A dél-ukrajnai védelmi erők közös sajtóközpontjának vezetője, Natalja Humenyuk kifejtette, milyen taktikát alkalmaztak az oroszok a január 2-i tömeges rakétatámadáskor, és hogy a rakéták röppályája hasonlít-e a december 29-ihez – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Nyilvánvalóan, még a károkat tekintve is, az útvonalak egy kicsit mások voltak. Mert valójában ez a támadás valamennyire Ukrajna más régióit célozta meg. Ha legutóbb, december 29-én a déli területet elég erőteljesen eltalálták, akkor ezúttal itt tulajdonképpen nem jelentek meg rakéták. Nagyon kisszámú rakéta nagyon gyorsan áthaladt a mi területünkön, és tulajdonképpen még arra sem volt időnk, hogy reagáljunk a megsemmisítésükre
– mondta.
Elmondása szerint azonban az egész ország légvédelmi rendszere szorgos és intenzív üzemmódban dolgozott, mert megértették, hogy a rakéták útvonala nagyon bonyolult lehet.
Az ukrán légvédelem nem lesz képes visszaverni Oroszország téli hadjáratának támadásait. Az ukrán fegyveres erőknek választaniuk kell a védendő objektumok közül – írja a Strana a brit The Telegraph elemzése alapján.
A brit lap szakértői szerint ennek az az oka, hogy nem biztosít a Nyugat elegendő légvédelmi rendszert és rakétákat.
Lesznek olyan rendszerek, amelyekhez még a jelenleginél is jobban kell adagolni a lőszereiket. Lehet, hogy egyszerűen azért nem találnak majd el néhány célpontot, mert nem lesz elég elfogórakétájuk
– mondta Jimmy Rushton katonai elemző.
Különös aggodalomra adnak okot a Patriot elfogórakéták készletei, amelyek az amerikai katonai segítségnyújtás késedelme miatt idő előtt elfogyhatnak.
Petteri Orpo finn miniszterelnök kijelentette, hogy az ország kormánya továbbra is segíteni fogja Ukrajnát és erősíteni fogja védelmi képességeit – írja az Ukrajinszka Pravda.
„A finn nép és állam továbbra is erőteljesen támogatja Ukrajnát. Nemzeti szintű döntéseink, mint például a nehéz lőszerek gyártási kapacitásának növelése, lehetővé teszik, hogy hosszú távon támogassuk Ukrajnát. Ugyanakkor saját védelmi képességeinket is erősítjük" – mondta Orpo.
A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy Oroszország háborúja Ukrajna ellen már csaknem két éve tart, és megjegyezte, hogy ez megváltoztatta az európai biztonsági helyzetet.
A finn kormányfő hozzátette: azzal, hogy Ukrajna felvételt nyer az EU-ba, az európai országok kötelezettséget vállalnak arra is, hogy hosszú távon támogatják Kijevet.
Ugyanakkor Sauli Niinistö finn elnök újévi beszédében a fegyvergyártásba való beruházásra szólított fel, hogy bizonyítsa: Európa erős.
Szeptemberben Niinistö figyelmeztette Európát az Ukrajna elleni teljes körű orosz háború eszkalálódásának kockázataira.
Azt is mondta, hogy nem lát kilátást az ukrajnai háború közeljövőben történő befejezésére, és súlyosnak tartja a háború kiterjesztésének vagy nukleáris fegyverek bevetésének kockázatát.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Visnevszkij kórházban fekvő katonáknál tett újévi látogatásakor azt mondta, az ilyen események erőt adnak neki.
Amikor önökkel találkozom, az új erőt ad nekem
– idézi Putyint az mk.ru.
Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy komolyan beszél, és hozzátette, hogy a katonákkal való kommunikáció önbizalmat ad neki, és ilyenkor úgy érzi, hogy mindent jól csinálnak.
„Ez egy nagyon fontos dolog számomra” – jelentette ki.
Az orosz légierő január 1-jén drónokat vetett be Kijev ellen – közölte az ukrán légierő és a Kijev Városi Katonai Igazgatóság.
Korábbi közlemények arról számoltak be, hogy orosz drónok Kijev Vaszilkiv kerületében tartózkodtak, míg egy másik csoport délkeletről Kijev felé tartott. Legalább egy távoli robbanást lehetett hallani a főváros központjából.
A jelentések szerint egy rakéta Dnyipro felé tartott.
A regionális katonai közigazgatás arra figyelmeztetett, hogy az oroszok rendkívül aktív „taktikai repüléseket” hajtanak végre az Azovi-tenger közelében, ami növeli a légicsapások veszélyét – írja a The Kyiv Independent.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!