Megállapodás született, elkerülhetik a katasztrofális leállást az Egyesült Államokban

Az előző évben két alkalommal is a mostanihoz hasonló forgatókönyv zajlott le a tengerentúlon: tavasszal az adósságplafon miatt állt elő a veszély, hogy elfogyhat a pénz a kormányszerveknél, majd ősszel ismét előállt egy hasonló probléma. Utóbbi esetben órákkal a kormányzati leállás kezdete előtt sikerült végül megegyezni.

Az előző hetekben ismét ugyanezzel a problémával szembesültek az amerikai törvényhozók amiatt, hogy a 2024-es év költségvetéséről azóta sem sikerült egyezségre jutni (miután a szenátust a demokraták, a képviselőházat pedig a republikánusok irányítják, mindkét párt jóváhagyására szükség van a törvénykezéshez).

A CNN szerint, ha nem sikerülne megegyezni a kérdésben, 

A USA Today szerint január 19-től egész konkrétan a szövetségi közlekedési, valamint szociális (lakhatási, élelmezési stb.) programok állhatnának le. Ennél sokkal súlyosabb helyzet állhatna elő február 2. után, akkor ugyanis nemcsak programok állnának le, hanem több minisztérium finanszírozása is kérdésessé válna – köztük a védelmi, a külügyi, a kereskedelmi, a munkaügyi, valamint az egészségügyi és humán ügyekért felelős tárcáé is –, és csakis a „nélkülözhetetlennek” minősített tevékenységeiket tudnák folytatni. 

Megkötötték az alkut, de néhányan máris megfúrnák azt 

Ennek elkerülése érdekében vasárnap megegyezést kötöttek a két párt képviselői: Chuck Schumer, a szenátus demokrata többségének vezetője, valamint Mike Johnson, a képviselőház republikánus elnöke.

„Megállapodtak az amerikai törvényhozás demokrata és republikánus vezetői az Egyesült Államok költségvetésének fő számairól, ami segíthet elkerülni a kormányintézmények leállását a következő hetekben” – közölte Mike Johnson, a Képviselőház elnöke.

Az alku lényege röviden:

• A teljes, 2024-es költségvetés 1,66 billió (vagyis 1660 milliárd) dollár lehet,
• amelyből 886 milliárd dollárt védelmi, 773 milliárdot pedig polgári célokra szánnak.

A USA Today emlékeztetett arra, hogy a fenti számok összhangban vannak azzal, amiről tavaly májusban, az adósságplafon-válság idején Joe Biden elnök és Kevin McCarthy (az akkori republikánus házelnök, akit időközben leváltottak ) már megegyeztek a 2024-es évre vonatkozóan. Ugyanerre emlékeztetett maga Joe Biden is vasárnapi nyilatkozatában, amelyben üdvözölte az elvi megállapodást, és azt mondta, hogy ezzel egy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy megakadályozzák a leállást. 

Mike Johnson ugyanakkor elismerte, hogy a kiadáscsökkentés sokak számára kevésnek tűnhet, ezzel elsősorban a republikánusok szélsőséges szárnyára, az úgynevezett Szabadság Frakcióra utalt, amely „teljes csődnek” nevezte az alkut. A frakció egyrészt csökkenteni akarja a kormányzati kiadásokat a 2024-es évre, másrészt pedig azt követelik, hogy a határvédelemre és a migráció visszaszorítására garantáltan szánjanak több pénzt (amit a demokraták egyáltalán nem akarnak támogatni). Ennek fényében még kérdéses lehet, hogy sikerül-e törvényi szintre emelni a vasárnap kötött alkut. 

A legégetőbb kérdésben még mindig nem jutottak dűlőre 

Fontos megjegyezni továbbá, hogy a fenti elvi megállapodásban még csak azt rögzítették, hogy mennyit szánhat a kormányzat a 2024-es fiskális évben a védelmi és polgári célokra – azt viszont nem, hogy ezen belül konkrétan mire mennyit költhet a kormányzat, és ebből szintén vannak és lesznek is még csörték a két nagy párt közt. 

A legégetőbb – az Egyesült Államokon is messze túlmutató jelentőségű – kérdés az lenne, hogy a törvényhozók megegyezzenek arról, mekkora összeget fordíthat a kormányzat Ukrajna támogatására. 

E tekintetben ugyanis 2023 végére teljesen elfogyott a keret: az utolsó katonai csomagot december végén jelentették be, és addig egész biztosan nem kap újabb katonai célú támogatást Ukrajna az Egyesült Államoktól, amíg a kongresszus jóvá nem hagyja az újabb pénzeket. Ezt a republikánusok már hónapok óta akadályozzák, azt követelve, hogy a demokraták ezért cserébe garantáljanak több pénzt a határvédelmi célokra, amit az utóbbiak (egyelőre) nem hajlandóak megtenni. 

Arról, hogy az Egyesült Államok milyen problémákkal néz szembe a költségvetési fronton, részletesen írtunk nemrég a Geocompass című mellékletünkben is.