Tisztelt olvasóink!

Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború legfontosabb eseményeiről. A nap legérdekesebb hírei az alábbiak voltak:

• A kijevi politikai elemző szerint Volodimir Zelenszkij tárgyalni akar Moszkvával, de Washington nem hagyja
• Bild: Oroszország ismét elítélteket próbál harcra kényszeríteni Ukrajna ellen, köztük nőket is
• Az F–16-os vadászgépek karbantartásának nehézségei miatt panaszkodik az ukrán légierő
• Autóbaleset okozta Putyin egyik legharsányabb kritikusának halálát
• A volt NATO-tábornok szerint a háborút az dönti el, hogy mit akar a Nyugat

Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat.

Az új francia külügyminiszter és német kollégája vasárnap megerősítette, hogy országuk addig kívánja támogatni Ukrajnát, amíg csak szükséges Oroszország offenzívájával szemben.

Teljes egyetértésben mondhatjuk, hogy „addig kell az ukránokat támogatni, amíg szükséges” – szögezte le Stéphane Séjourné francia külügyminiszter első berlini látogatásán tartott sajtótájékoztatóján.

Ez azt jelenti, hogy európai szinten kell megszervezni az értékeink és az érdekeink alapján egyeztetett kezdeményezéseket

– tette hozzá a miniszter, aki előző nap Kijevben járt, de további részleteket nem közölt.

Annalena Baerbock német külügyminiszter hasonlóan foglalt állást, mondván, hogy addig kell Ukrajna oldalán állni, ameddig csak szükséges, ameddig Oroszország ki nem vonul az ukrán területről.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll meg ebben a háborúban, nem akar megállni

– mondta a német külügyminiszter.

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter a Kijev által előterjesztett béketervvel foglalkozó nemzetbiztonsági tanácsadók negyedik találkozóján egy olyan nemzetközi munkacsoport létrehozását javasolta, amely az orosz megszálló erők Ukrajnából való kivonásával foglalkozik.

A találkozón bemutattuk az ukrán elnök béketervének 6. pontját: az orosz csapatok kivonását Ukrajna területéről

– írta a Facebookon. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna szuverenitásának és területi épségének helyreállításáról nem lehet beszélni „az orosz csapatok és terrorszervezetek teljes kivonása és leszerelése nélkül”.

Javasolta ezért egy védelmi miniszteri és nemzetbiztonsági tanácsadói szintű nemzetközi munkacsoport létrehozását a csapatkivonási mechanizmus közös kidolgozására.

A háború önmagában emberiesség elleni bűn – jelentette ki Ferenc pápa, aki ismételten békét szorgalmazott Ukrajnában és a Közel-Keleten.

Az embereknek, a világnak békére van szüksége

– mondta a pápa a heti Úrangyala imája után.

Az imában az egyházfő felszólította az embereket, hogy ne feledkezzenek meg azokról, akik a háború kegyetlensége miatt szenvednek a világ több részén. Ismételten békére szólított fel Ukrajnában és Gázában is.

Imádkozzunk azért, hogy akiknek befolyásuk van ezekre a konfliktusokra, gondolkodjanak el azon a tényen, hogy a háború ezeket nem oldja meg, csak halált ont a polgári lakosok között, lerombolja a városokat és az infrastruktúrát

– mondta a pápa.

A Pepsi üdítőitalt is gyártó PepsiCo az ukrajnai reklámstratégiájában megtiltotta a háború vagy az ukrán hadsereg támogatásának említését – írja a nemzetközi vállalatok oroszországi jelenlétét nyomon követő B4Ukraine alapján a Meduza.

A B4Ukraine egy, a vállalat által 2023 őszén – mikor a PepsiCo új reklám- és PR-ügynökséget keresett Ukrajnában – írt üzenetben bukkant a tiltásra. A Pepsi ukrajnai és amerikai irodái egyelőre nem kommentálták a hírt.

2023 szeptemberében az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NACP) felvette a PepsiCót a nemzetközi „háborús szponzorok” listájára. A NACP honlapja szerint a vállalat megígérte, hogy a teljes körű háború kitörése után leállítja az italgyártást Oroszországban, de ezt nem tartotta be. A NACP azt is közölte, hogy PepsiCo által gyártott Lay’s chipseket találtak az orosz katonák élelmiszeradagjában.

Nagy-Britannia az első állam, amellyel Ukrajna kétoldalú biztonsági együttműködési megállapodást írt alá, és Kijev törekszik hasonló egyezményt más országokkal is megkötni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a Facebookon.

Az ukrán–brit megállapodást pénteken írták alá Rishi Sunak brit miniszterelnök kijevi látogatásakor. Zelenszkij pénteken példátlannak nevezte a dokumentumot, valamint országa számára további partneri megállapodások kiindulópontjának, amely szavai szerint Ukrajna reménybeli NATO-csatlakozásáig marad érvényben.

Az Egyesült Királysággal kötött biztonsági megállapodás az, ami most önbizalmat ad, miközben védjük magunkat az orosz agresszióval szemben, és erős biztonsági pozíciót nyújt nekünk Ukrajna NATO-csatlakozásáig. Az Egyesült Királyság az első ország, amellyel ilyen kétoldalú megállapodást kötöttünk. Továbbra is együttműködünk más nemzetközi partnerekkel, hogy biztosítsuk növekedésünket a biztonsági szektorban. Lépésről lépésre tesszük erősebbé Ukrajnát

– idézi Zelenszkij vasárnapi posztját az MTI.

Ignazio Cassis, a svájci külügyminisztérium vezetője a davosi Világgazdasági Fórum konferenciáján elmondta, hogy 

Oroszországot be kell vonni az Ukrajnai békefolyamatba.

„Anélkül ugyanis soha nem lesz béke, hogy az orosz fél véleményét meg ne hallgatnánk. Így vagy úgy, de meg kell találni a módját” – tette hozzá. 

Donald Trump volt amerikai elnök nemrég Iowában tartott kampányrendezvényt az idei elnökválasztásra készülve, és az eseményen többek közt a harmadik világháború kitörésének veszélyéről beszélt. 

Szerintem sosem volt ekkora a harmadik világháború kitörésének veszélye, mint most. És, mint minden beszédemben elmondom, én meg fogom akadályozni a harmadik világháború kitörését 

– mondta Trump az orosz állami hírügynökség szerint, majd arról beszélt, hogy ellenlábasa, Joe Biden „rendkívül inkompetens”, és csak a választási csaláshoz, illetve a politikai ellenfelei üldözéséhez ért. 

Január 15. és 17. közt Oroszországban tesz látogatást Észak-Korea külügyminisztere, Cshö Szonhi – közölte Észak-Korea állami hírügynöksége a The Kyiv Independent szerint. 

A jelentésben azt írták, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hívta meg koreai partnerét. A látogatás konkrét célját nem jelentették be, de valószínűsíthető, hogy többek közt katonai együttműködésről is szó lesz (Észak-Korea korábban számos tüzérségi lövedéket, köztük rakétákat is átadott Oroszországnak a háborúhoz). 

Az ukrán elnök egy vasárnapi videóban beszélt arról, hogy az Egyesült Királyság után más hatalmakkal is biztonságpolitikai egyezményt tervez kötni. 

Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság volt az első hatalom, amellyel kétoldalú egyezményt kötöttek a biztonságpolitika területén, de a közeljövőben több másik országgal is hasonló egyezményt kötnének. Mint mondta, az efféle egyezségek növelik Ukrajna önbizalmát az orosz agresszió elleni védekezés idején, és megerősítik az ország biztonságát addig, amíg nem tudnak csatlakozni a NATO-hoz. 

Lépésről lépésre erősítjük meg Ukrajnát

– mondta Zelenszkij. 

Kitoloncolták Lettországból Borisz Katkovot, a Lett–Orosz Együttműködési Tanács elnökét. 

A lett LSM hírportál szerint a kettős állampolgár Katkovot az állambiztonság kérésére Rihards Kozlovskis lett belügyminiszter helyezte fel az országban nemkívánatos személyek listájára. A hivatalos indoklás szerint Katkov „éveken át rendszeresen végzett tevékenységet Oroszország javára”, és ezért veszélyt jelent az ország biztonságára nézve. 

A 82 éves Katkovot a belügy január 10-én értesítette egy levélben arról, hogy kitoloncolják. Január 12-én meg is jelentek nála a határőrség emberei, és egy órát adtak neki, hogy felkészüljön, majd a határra kísérték, ahol át is lépett Oroszországba (családjának többi tagja viszont Lettországban maradt, beleértve feleségét, gyermekeit és unokáit). 

Katkovról egyébiránt azt lehet tudni, hogy még 1966-ban érkezett Lettországba, ahol katonai komisszárként dolgozott. Végül 1991-ben vonult vissza ezredesi rendfokozatban. 1998-ban egy speciális, állampolgársággal nem rendelkező személyek számára kiállított útlevelet kapott Lettországban, 2000-ben pedig az orosz állampolgárságot is felvette. 

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő provokatívnak nevezte Katkov kiutasítását, és hozzátette, hogy szerinte ezzel a lettek meg akarják félemlíteni az országban élő orosz kisebbséget. 

A Kurszki területen található Tetkino faluban dróncsapás történt vasárnap – közölte Roman Sztarovojt, a régió kormányzója. 

Hozzátette azt is, hogy a támadásban egy ember megsérült, akinek repeszek fúródtak a testébe. Őt közepesen súlyos sérülésekkel kezelik. 

Észtország kormányfője, Kaja Kallas a The Kyiv Independentnek adott interjút, amelyben többek közt arról is beszélt, hogy miért van szükség a nyugati orosz érdekeltségek lefoglalására és arra, hogy ezeket Ukrajnának adják át. 

A politikust annak apropóján kérdezték erről, hogy az észt parlament szakbizottsága tavaly novemberben már meg is indított egy eljárást ebben az ügyben. Kaja Kallas azt mondta, hogy

Kifejtette: azok, akik a lépést ellenzik, arra hivatkoznak, hogy a tulajdonjogot nem lehet megszenségteleníteni, „de a tulajdon joga nem kizárólagos, és a tulajdonjogot már így is megsértették az érdekeltségek befagyasztásával” – mondta. 

A politikus azt is hozzátette, hogy emiatt Oroszország jogos követelést fogalmazhat meg a Nyugattal szemben, viszont Ukrajnának is van egy jogos követelése Oroszországgal szemben (a háborús károk megtérítését illetően). Mint mondta, mindent megtettek azért, hogy az észt parlament eljárása jogi szempontból „golyóálló”  legyen, de jogászként ő maga sem biztos abban, hogy ezt sikerült megvalósítani. Ugyanakkor hozzáfűzte: 

Azt hiszem, hogy a külföldi politikusok is kezdik megérteni, hogy nem a mi adófizetőinknek kellene kifizetniük azt a kárt, amelyet Oroszország okozott. 

Vasárnap délelőtt Ukrajna egész területén légiriadót rendeltek el rakétatámadás lehetséges veszélye miatt.

Az ország legtöbb régiójában kora reggel is volt már egy riadó, akkor végül nem történt csapás. A délelőtti riadót azért rendelték el, mert rakéták kilövésére képes MiG–31K gépek szálltak fel Oroszországban, a mozdoki légitámaszponton. 

Vlagyimir Putyin vasárnap, egy sajtótájékoztatón azt ígérte, hogy az Oroszország keleti felén található Jakutföldre utazik a közeljövőben.

Az orosz elnök azt mondta, hogy már több alkalommal is volt elnökként a régióban, de sajnálja, hogy a mostani, év eleji távol-keleti útján nem tudott ellátogatni oda. 

A repülő egyszerűen nem tud leszállni, amikor -50 fok van

– mondta Putyin, hozzátéve: lehet hogy tavasszal vagy nyáron sikerül napirendre tűzni a látogatást, ez már tervben is van. 

[...] ott mindig van mit csinálni. Ez egy nagy köztársaság, Franciaországénál 5-6-szor nagyobb a területe. Kolosszális, egyszerűen kolosszális ásványi erőforrásai vannak. Az ott élő emberek pedig nagyon érdekesek, nagyon tehetségesek 

– mondta az orosz elnök. 

Jarina Csornoguz tengerészgyalogos és katonai nővér közölte: támogatja a nők mozgósításának ötletét – írta az Unian.

Csornoguz kijelentette, a tapasztalat is azt mutatja, hogy az ukrán nők hasznosak lennének a fronton, és szerinte mintegy 100 ezer nő mozgósítható Ukrajnában.

Azok a nők, akik mindennap sportolnak, súlyokat emelnek vagy sokat kirándulnak nehéz hátizsákokkal, csatlakozhatnának katonának, felderítőnek. Sok ilyen nő van Ukrajnában

– írta Csornoguz a Facebookon.

Az Unian szerint az orosz erők egyre gyakrabban használnak vegyi fegyvereket Ukrajnában, megsértve ezzel a nemzetközi Vegyifegyver Tilalmi Egyezményt.

Az ukrán vezérkar jelentése szerint az oroszok főként könnygázt használnak. A vezérkar arról is beszámolt, hogy a háború kezdete óta az orosz csapatok 626 alkalommal, 2024-ben pedig legalább 51 alkalommal használtak vegyi fegyvert.

Szombaton egy egyházi bíróság döntött arról, hogy kitiltják az egyházból Alekszij Uminszkij orosz pópát azért, mert nem volt hajlandó elmondani az egyházi által előírt imát. 

A bíróság szerint Uminszkij megszegte a papi esküjét azzal, hogy megtagadta a „Szent Ruszért” elmondandó imát. Ez utóbbit az egyház vezetője, Kirill pátriárka tette kötelezővé az egyházi szertartásokon 2022 őszén. Az imában arra kérik Istent, hogy segítse győzelemre az oroszokat. 

A The Guardian szerint több tucatnyi orosz pópa tagadta meg az ima elmondását, helyette gyakran a békéért imádkoztak inkább. Uminszkij esete azért tűnik ki a többi közül, mert ő ismert lelki vezetőnek számított: több mint 30 évet töltött az egyház szolgálatában Moszkvában, sokan ismerték a karitatív szervezetekben végzett tevékenysége miatt is, és ő vezette például Mihail Gorbacsov egykori szovjet főtitkár gyászszertartását is 2022-ben. 

Magyarország területére 2024. január 13-án az ukrán–magyar határszakaszon 4879 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 9568 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 68 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.