Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Orosz fenyegetés miatt riasztották a német légierőt;
• Meglepő helyre telepít új fegyvereket Oroszország, eszkalálhatják a konfliktust?;
• Közzétették Vlagyimir Putyin vagyonnyilatkozatát;
• Hiába az ungvári találkozó, Budapest újabb helyről kapott kíméletlen kritikát;
• Botrány lett az ukrán parancsnok kijelentéséből: Aki nem engedelmeskedik, térden kell lőni.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!

Lengyelország és Dánia egyetért abban, hogy Ukrajna támogatása fő prioritás marad számukra – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter szerdán Varsóban, a dán hivatali kollégájával, Lars Lokke Rasmussennel közös sajtóértekezleten. Erről az MTI számolt be.

Rasmussen varsói látogatása párhuzamosan zajlik az új dán király, X. Frigyes szerdán megkezdődött háromnapos lengyelországi útjával. A kétoldalú külügyminiszteri tárgyalásokat követő sajtókonferencián Sikorski elmondta:

„Putyinnak el kell veszítenie a háborút, nekünk pedig hosszú távon és sokoldalúan kell támogatnunk az ukrán fegyveres erőket” – jelentette ki a lengyel diplomácia vezetője.

Rasmussen „a rendkívüli kétoldalú kapcsolatok jelének” nevezte, hogy X. Frigyes trónra lépése után a király első külföldi útja Lengyelországba vezetett. Kiemelte a két ország partnerségét az Európai Uniót, a NATO-t és a Balti-tenger térségét érintő kérdésekben.

X. Frigyest szerdán Andrzej Duda lengyel elnök fogadta, ezt követően a dán király a lengyel parlament alsó- és felsőházának elnökével, Szymon Holowniával és Malgorzata Kidawa-Blonskával is találkozott.

Németország idén további tízezer ukrán katona kiképzését tervezi – jelentette be szerdán Brüsszelben Siemtje Möller német védelmi államtitkár, írta meg az MTI.

Az európai uniós védelmi miniszterek informális találkozóján felszólalva az államtitkár közölte, hogy az ukrán katonák oktatása a szélesebb uniós katonai kiképzési misszió keretében történik.

A 2022 novemberében létrehozott európai uniós misszió eredetileg 15 ezer ukrán katona Németországban, Lengyelországban és más uniós országokban történő kiképzésére jött létre. A résztvevők számát később 30 ezerre, majd 40 ezerre emelték. Németország már kiképzett tízezer ukrán katonát. A Bundeswehr szerint a programban 1500 fős német katonai személyzet vett részt.

Az ukrán katonák Patriot légvédelmi rakétarendszerek, Leopard 1 és Leopard 2 harckocsik, továbbá Marder gyalogsági harcjárművek használatát sajátítják el, de részesülnek egészségügyi és katonai oktatásban is.

A nyugat-ukrajnai Lviv megye lett a kelet-európai ország első régiója, amely az összes szovjet emlékművet eltávolította közterületeiről – közölte Makszim Kozickij, a megye kormányzója.

Ukrajnában az euroatlanti integrációt követelő 2014-es Majdan-tüntetések és az ország ellen indított orosz fegyveres beavatkozás – a Krím elcsatolása és a Donyec-medencei konfliktus kirobbantása – után indult el az úgynevezett dekommunizáció folyamata. 2015 májusában törvényt fogadtak el, amelyben minden szovjet jelkép használatát betiltották.

A mozgalom fő célja a végleges szakítás volt a szovjet múlt emlékeivel, mármint azokkal, amelyek az ország 1991-es függetlenné válása után még megmaradtak. Emellett az is a célkitűzésük volt, hogy Ukrajna elismert embereinek – például íróknak, költőknek, zeneszerzőknek és történelmi személyiségeknek – állítsanak emléket.

Tömegével bontottak le a szovjet időkben emelt emlékműveket, neveztek át településeket, utcákat és tereket, távolítottak el szovjet jelképeket.

A 2022 februárjában kezdődött háború után indult el az úgynevezett orosztalanítási folyamat is, amelynek keretében eltávolították egyebek mellett II. Katalin orosz cárné szobrát Odesszában, Kijevben pedig a Lev Tolsztoj tér elnevezését Ukrán Hősök terére változtatták.

„Ukrajnában Lviv megye lett az első, amely teljesen befejezte a dekommunizációs folyamatot. A regionális munkacsoport aktív munkájának köszönhetően a lopatini kistérségben lebontották az utolsó szovjet emlékművet is” – emelte ki a kormányzó. Tájékoztatása szerint 2023 folyamán 312 szobrot bontottak le a régióban.

Kiemelte, hogy a regionális költségvetésből „egy kopijkát” sem költöttek ezeknek a „bálványoknak a ledöntésére”, a helyi lakosok adakozásaiból fedezték a szobrok eltávolítását.

Három elnökjelölt-aspiráns adta le az őt támogató aláírásokat az orosz Központi Választási Bizottságnál szerdán, a határidő lejártának napján.

A testülethez Borisz Nagyezsgyin, a Polgári Kezdeményezés párt jelöltje (az egyetlen, a háborút nyíltan ellenző aspiráns), Andrej Bogdanov, az Oroszországi Szabadság és Igazságosság Pártjának képviselője, és a függetlenként induló Rada Russzkih divatblogger juttatta el a támogatói aláírásokat.

Bogdanov ugyanakkor még szerdán bejelentette visszalépését, amit azzal indokolt, hogy nem tudott lezárni egy külföldi bankszámlát, ami kizárta volna a versenyből.

A Központi Választási Bizottság eddig négy elnökjelöltet vett nyilvántartásba: Leonyid Szluckijt, Vlagyiszlav Davankovot és Nyikolaj Haritonovot, akik három parlamenti pártot képviselnek (Oroszország Liberális Demokrata Pártja, Új Emberek, Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja), illetve Vlagyimir Putyint.

A választási testület számára február 10-én jár le az aláírási ívek ellenőrzésének határideje. Szergej Baburin, az Orosz Össznépi Unió és Irina Szviridova, Oroszország Demokrata Pártja nevében kedden visszalépett Putyin elnök javára.

Oroszországban az elnökválasztást idén első alkalommal három napon át – március 15-én, 16-án és 17-én – tartják.

Az ukrán elnök az X-en tett közzé posztot és videót. Mint fogalmaz:

ma újabb 207 ukrán állampolgárt sikerült kiszabadítanunk az orosz fogságból. 180 közlegényt és őrmestert, valamint 27 tisztet.

Ez volt az 50. fogolycsere a teljes körű háború kezdete óta. Összesen 3035 ukrán állampolgár került haza. 

Az elnök azt ígérte az X-en, hogy – amint mondja – senkiről sem feledkeznek meg.

Ukrajna idén lesz képes először saját kitermelésű földgázból fedezni a fűtési szezon alatti igényt, történelme alatt erre még nem volt példa – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök egy szerdai tévéműsorban.

Hangsúlyozta, hogy a Naftohaz ukrán állami gázvállalat és az ország legnagyobb gázkitermelője, az Ukrhazvidobuvannya állami vállalat 11 százalékkal növelte termelési volumenét, valamint új kutakat is nyitottak.

Smihal kiemelte még, hogy Ukrajnának ezzel együtt a villamosenergia-fogyasztása is kiegyensúlyozott marad a tél végéig.

Az orosz hatóságok az ellenőrzésük alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.

A Horlivka–Donyeck autópályán reggel két civil életét vesztette, egy pedig megsebesült, miután egy távirányítású repülőszerkezet eltalálta az őket szállító gépkocsi. Nova Kahovkában ukrán támadás következtében egy polgári lakos meghalt, egy másik megsérült.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy fogolycsere történt, amely során az oroszok és az ukránok is 195 hadifoglyot adtak át. A fogvatartottak cseréjét az Egyesült Arab Emírségek segítségével sikerült tető alá hozni.

Ez volt az első ilyen esemény azt követően, hogy múlt szerdán az orosz légtérben lelőttek egy orosz szállítógépet, amely – moszkvai állítás szerint – 65 cserére váró ukrán hadifoglyot szállított.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán közölte, hogy az Il–76-ost ukrán területről Patriot amerikai légvédelmi rendszerrel lőtték le.

Kedvezőbb állásokat foglaltak el az orosz erők Liman és Donyeck környékén, miközben három frontszakaszon tíz ukrán támadást vertek vissza – közölte hadijelentésében az orosz védelmi tárca.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az újraválasztási kampányát támogató aktivistákkal találkozva közölte, hogy az önkéntesekből álló Vetyerani önálló diverziós és rohamdandár elérte a Donyecktől északra fekvő Avgyijivka külkerületét, ahol 19 épületet az ellenőrzése alá vont.

Az orosz védelmi minisztérium szerint hat ukrán roham a kupjanszki frontszakaszon hiúsult meg. A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az „érintkezési vonal" mentén az ukrán fél vesztesége csaknem 900 katona volt, akik közül a legtöbben, mintegy 310-en a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy üzemanyagraktárt, egy német gyártmányú IRIS–T légvédelmi rakétarendszert, három harckocsit, tíz páncélozott harcjárművet, egy brit AS–90-es önjáró és egy M777-es vontatott amerikai tarackot, 9 HIMARS sorozatvető-rakétát, valamint 81 drónt.

A parlament elé terjesztette a korábban a Legfelső Tanács által kifogásolt katonai szolgálatról, mozgósításról és katonai nyilvántartásról szóló átdolgozott törvényjavaslatot az ukrán Miniszteri Kabinet – írta meg az Unain. A tervezet módosításait kedden hagyta jóvá a kabinet. 

A védelmi minisztérium pontokba foglalta a főbb rendelkezéseket:

• A törvény egyértelmű szolgálati időt határoz meg hadiállapot idejére, a mozgósítottak 3 évnyi szolgálat után szerelhetnek csak le;
• a fogyatékkal élők mind a három kategóriája mentesül a katonai szolgálat alól, azzal a megkötéssel, hogy aki a háború kitörése, azaz 2022. február 24-e után jutott rokkantsági igazolványhoz, azoknak az év végéig ismét át kell esniük egy újbóli, kontroll orvosi vizsgálaton;
• a mozgósításra önként jelentkezők 2 hónap haladékot kaphatnak a bevonulásig, hogy addig elintézzék, lezárják személyes ügyeiket;
• 15 naptári napban határozzák meg a katonák éves szabadságának időtartamát;
• a hadifogságból szabadult katonák további 90 nap fizetett szabadságot kapnak, ha úgy döntenek, hogy folytatják szolgálatukat;
• a mozgósított személyeket kizárólag 2–3 hónap kiképzés után lehet frontra küldeni;
• megszűnik a sorkatonai szolgálat, helyette bevezetik a kötelező katonai alapkiképzést, a felkészítés 5 hónapos katonai szolgálatot jelent. Ezen 18-tól 24 éves korig mindenkinek át kell esnie, de azt az érintettek egyedül választhatják ki, hogy mikor kívánnak bevonulni a seregbe katonai kiképzés céljából. Elviekben megtehetik 18 évesen, de akár kivárhatnak 24 éves korukig;
• adategyeztetés folytán nem kell felkeresni a toborzóirodát, ez online is intézhető lesz a hadkötelesek személyes elektronikus fiókjában vagy az adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó központon (CNAP) keresztül. Minden hadköteles számára kötelezővé válik az elektronikus fiók létrehozását;
• hadkiegészítő parancsnokságon kötelezően jelezni kell majd a lakhelyváltoztatást. A költözést követően regisztrálni kell az új lakcím szerinti toborzóirodában;
• minden hatkötelesnek nyilvántartásba kell vétetnie magát, ebbe beletartoznak az állami köztisztviselők is. A Nemzeti Rendőrség, a Gazdasági Biztonsági Hivatal (BEB), az Állami Végrehajtó Szolgálat, az Állami Nyomozó Iroda (BDR), a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU), a gyermekvédelmi szolgálat, a bírósági őrség, valamint az ügyészség dolgozói nem kapnak automatikus halasztást a mozgósítás alól;
• a köztisztviselők védettséget kérhetnek, ám ezen intézmények személyi állományának csupán 50 százalékára vonatkozik majd a védettség;
• a városi és falusi tanácsok, területi közösségek vezetői felmentést kaphatnak. A helyi önkormányzati szerveknél tisztséget betöltő hadköteles személyek 50%-a kaphat védettséget;
• a katonák bérét pótlékok nélkül havi 20 ezer hrivnyában állapítják meg. A kiegészítő juttatásokat a hadiállapot idején 30 ezer és 100 ezer hrivnya közötti összegben állapítják meg.

A mozgósítást elkerülőket súlyos szankciókkal is sújthatják:

• zárolhatják bankszámláit;
• bevonhatják a jogosítványát;
• megtilthatják az ország elhagyását.

A törvény kihirdetése után 60 napja lesz mindenkinek, hogy felkeresse a toborzóirodát adategyeztetés céljából. A katonai behívókat az elektronikus fiókok létrehozása után elektronikusan is kiküldhetik. Az állampolgárok kötelesek lesznek:

• regisztrálni az elektronikus fiókjukban;
• az egészségügyi alkalmassági bizottság határozatával összhangban orvosi vizsgálaton kell átesniük a szolgálatra való alkalmasságuk megállapítása érdekében.

18 és 60 év közötti hadköteleseknek kötelező lesz maguknál hordani aktualizált katonakönyvüket, amelyet a rendőrség, a határőrség és a toborzó iroda munkatársai is ellenőrizhetnek. A kötelező katonai nyilvántartás az egészségügyi és gyógyszerészeti végzettséggel rendelkező nőket is érinti, igény esetén őket akár mozgósíthatják is.

A háromgyermekes családapáknak, a felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak (kivéve a másoddiplomás képzést), az örökbefogadó szülőknek, súlyos beteg házastársat vagy szülőt ápoló hadköteleseknek továbbra sem kell bevonulniuk – tette hozzá a Kárpáti Igaz Szó.

A külföldön élő és külföldre menekült hadköteleseknek is nyilvántartásba kell vétetniük magukat. E nélkül semmilyen konzuli ügyintézésre nem jogosultak, lejáró okmányaikat nem tudják majd meghosszabbítani. 

Az ukrán igazságügyi minisztérium adatai szerint 2023-ban több mint 187 ezer gyermek látott napvilágot. Ez 32 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben, amikor 273 700 csecsemő született.

Ukrajnában összességében 2013 óta csökken a születések száma. A 2010 és 2013 közötti időszakban az újszülöttek száma évente mintegy félmillió volt, ez a szám 2022-ben meredeken, 25 százalékkal, 206 000-re csökkent.

A legnagyobb születésszám-csökkenést 2023-ban – az ideiglenesen megszállt területek és a háborús területek nélkül – Kijevben regisztrálták. Ez 33 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben. A főváros azonban továbbra is őrzi vezető helyét az újszülöttek számában.

„A mai telefonbeszélgetésünk során brazil kollégámmal, Mauro Vieirával Zelenszkij elnök békeformulájáról beszéltünk és a legújabb fejleményekről – írta X-en (korábban Twitter) az ukrán külügyminiszter

Tájékoztattam Vieira miniszter urat a Svájccal a globális békecsúcs megszervezése érdekében folyó munkánkról

– tette hozzá.

Hangsúlyozta továbbá, hogy Ukrajna és Brazília kölcsönösen elkötelezett a kétoldalú kapcsolatok bővítése iránt, beleértve a „kölcsönösen előnyös kereskedelmi és gazdasági projektek elindítását”.

A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által előterjesztett „békeformula” ultimátumot jelent Oroszország számára – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a BRICS-államok vezetőinek képviselőivel (serpákkal) szerdán tartott moszkvai találkozóján.

Az Egyesült Államok és szövetségesei a hírhedt »Zelenszkij-formulát« erőltetik, és úgy próbálják bemutatni a nemzetközi közösségnek, mint a rendezés egyetlen lehetőségét. Az, hogy ez a lehetőség nem más, mint ultimátum Oroszországnak, hogy egyszerűen kivitelezhetetlen, és nem válik becsületére azoknak, akik külpolitikai döntéshozóként és hatékony irányítóként próbálják magukat feltüntetni, mindenki számára világos

– mondta Lavrov.

Rámutatott, hogy Kína, Brazília és Dél-Afrika kezdeményezéseire az ukrajnai rendezésben nincs szüksége a Nyugatnak.

„Megkérdeztem azokat, akik részt vettek a »békeformuláról« rendezett davosi találkozón, hogy a világ többsége ezekre a kezdeményezéseire mennyi figyelmet fordít. Azt mondták nekem, hogy semmi figyelmet nem kapnak. Nincs szükségünk kezdeményezésekre tőlük, egyáltalán nincs szükségünk semmire tőlük, csak arra, hogy eljöjjenek, beüljenek, és megszámolják őket, majd egy új rekordszámot mutassanak be a világnak” – hangoztatta.

Mindez „a sajátjuktól eltérő véleménnyel szembeni teljes tiszteletlenség és annak semmibevétele” – idézi Lavrov szavait az MTI.

A háború kezdete óta Oroszország 2,2 billió hrivnya, azaz több mint 20 billió forint kárt okozott Ukrajnának – írja az Ukrajinszka Pravda. Ezt Denis Schmigal ukrán miniszter jelentette be.

A Környezetvédelmi Minisztérium információi szerint a teljes körű invázió kezdete óta csaknem 3,6 ezer környezet elleni orosz bűncselekményt regisztráltak. Az ellenség 2,2 billió hrivnya értékű kárt okozott nekünk

– mondta a miniszter. Hozzátette, hogy ezenkívül több százezer négyzetkilométernyi földterület potenciálisan aknák és lövedékek által szennyezett.

Schmigal hangsúlyozta: Ukrajna és partnerei közös célja, hogy az agresszor fizessen meg minden elkövetett bűncselekményért, különösen a környezet elleni bűncselekményekért.

Az »Oroszország fizetni fog« elv rendkívül fontos és alapvető számunkra. Hatékony döntéseket várunk az Európai Unió, az USA és más országok részéről, amelyek lehetővé teszik, hogy az Orosz Föderáció erőforrásait Ukrajna megsegítésére irányítsák át

– hangsúlyozta.

Németország újabb katonai segélycsomagot adott át Ukrajnának, amely páncélozott járműveket, rakétákat, egyéb lőszereket és eszközöket tartalmaz. A lőszerek és fegyverrendszerek vonatkozó listája elérhető a kormány honlapján – írja az Ukrinform.

A legújabb szállítmány 24 páncélozott személyszállítót, négy Bandvagn 206 (BV206)  lánctalpas járművet, egy BIBER hídrakodót pótalkatrészekkel, három WISENT 1 aknamentesítő harckocsit, valamint 14 aknaszedő járművet foglal magában.

Ezen kívül a csomag tartalmaz még egy IRIS–T légvédelmi rakétát, több mint ezer 155 mm-es tüzérségi lőszert, egy tengeri aknák elleni rendszert, egy műholdas megfigyelőrendszert, valamint további négy járművet a határszolgálat számára, és 450 csúszásgátló láncot.

Mint Boris Pistorius német védelmi miniszter egy nemrégiben adott interjúban elmondta, Németország a folyamatos támogatás biztosítása érdekében szinte naponta küld segélycsomagokat Ukrajnába, még ha azok kisebbek is a jelenleginél.

Annak ellenére, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még nem menesztette a fegyveres erők főparancsnokát, Valerij Zaluzsnijt, ez nem jelenti azt, hogy a közeljövőben nem fogja ezt megtenni. Talán az államfő még nem döntött Zaluzsnij utódjának személyéről – írja a The Economist.

A lap szerint Volodimir Zelenszkij előző nap közölte a főparancsnokkal, hogy nyugdíjba kívánja küldeni, miközben felajánlotta neki a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkári posztját. Valerij Zaluzsnyij ezt visszautasította.

Sajtóhíresztelések szerint Valerij Zaluzsnij posztjára két tábornok – az 58 éves Alekszandr Szirszkij, a szárazföldi erők parancsnoka és a 38 éves Kirilo Budanov, a védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának vezetője – is esélyes.

Mint írják, Szirszkij tábornok az ukrán hadsereg egyik legtapasztaltabb tisztje, de a harchoz való „kemény hozzáállása” miatt nem volt túl népszerű. Tavaly például harcedzett parancsnokokat áldozott fel Bahmutnál – tette hozzá a lap.

A másik esélyes jelölt Kirilo Budanov, aki korábban még nem vezetett hagyományos fegyveres erőt vagy olyan szervezetet, mint az ukrán hadsereg, amely jelenleg mintegy egymillió embert számlál. Egyes találgatások szerint az utolsó pillanatban utasította vissza a posztot.

Vagyonelkobzással jár majd az orosz fegyveres erők rágalmazása és az állambiztonság elleni tevékenységre való nyilvános felhívás egy törvénymódosítás szerint, amelyet szerdán szavazott meg harmadik, végleges olvasatban az orosz parlamenti alsóház – számolt be az MTI.

A változások a büntető és a büntetőeljárási törvénykönyvet érintik. Ezeket az indoklás szerint az ország biztonsága ellen irányuló tevékenység visszaszorítása érdekében olyan mechanizmussal egészítették ki, amely az ilyen cselekmények finanszírozására szánt pénz, értéktárgyak és egyéb vagyontárgyak elkobzásáról rendelkezik.

Az indítványozók szerint az orosz hadsereg rágalmazásáért járó vagyonelkobzásnak a védelmi képesség, a biztonság és az alkotmányos rend védelme a célja.

A módosítás értelmében szigorítják a büntetőjogi felelősségre vonást azon nyilvános felhívások esetében, amelyek Oroszország biztonsága ellen irányulnak, ha ezeket nyereségvágyból vagy bérezés fejében, valamint politikai, ideológiai, faji, nemzeti és vallási gyűlölet vagy ellenséges érzület, illetve valamely társadalmi csoport elleni gyűlölet, ellenséges érzület alapján teszik meg.

Az Oroszország biztonsága elleni bűncselekmények közé sorolták az összes diverziós tevékenységet is.

Ukrajna már idén megkaphatja az F–16-os harci repülőgépeket – jelentette be Keesa Ollongren holland védelmi miniszter Brüsszelben.

„Nagyon keményen dolgozunk érte, ahogy az ukránok is. Bízom benne, hogy még ebben az évben meg fog történni” – idézi az Ukrinform tudósítója Ollongrent.

Pontos dátum továbbra sincs a vadászgépek szállításához.

A holland kormány korábban úgy döntött, hogy 122 millió eurót juttat Ukrajnának lőszerre, fegyverekre és kiberbiztonságra.

Volodimir Zelenszkij ukrán miniszterelnök kedd esti videoüzenetében hangsúlyozta, hogy a drónok, tüzérségi lövedékek és katonai járművek növekvő mértékű hazai gyártása szó szerint Ukrajna szabadságát jelentik – írja az MTI.

Hozzáfűzte, hogy a jelenlegi háborús helyzetben csak erőszak árán lehet kivívni a szabadságot, és Oroszországot a harcmezőn kell legyőzni.

Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy Kijev számára továbbra is prioritás a NATO-tagság.

Beszámolt arról, hogy Kijevben találkozott az ukrajnai látogatásra érkezett Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkárral, aki bemutatta az Ukrajna euroatlanti integrációjával foglalkozó új nemzetközi munkacsoport terveit. Zelenszkij idézte Rasmussen kijelentését, mely szerint Ukrajna nemcsak a saját, hanem mindenki szabadságáért is küzd.

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési igazgatóságának vezetője, Kijlo Budanov az állami média adásában arról beszélt, hogy a tavaly novemberben kezdődött orosz offenzíva hamarosan kifullad, és akkor Ukrajna akcióba fog lendülni – írja az Ukrajinszka Pravda.

A két és fél hónapja tartó offenzív művelet Budanov szerint kissé csalódást keltő eredményeket hozott az oroszoknak, akik minél hamarabb el akarták érni a Donyecki és Luhanszki terület közigazgatási határán húzódó gátvonalat, de – szerinte – ennek még „a közelében sincsenek”.

„Az offenzívájuk valamikor kora tavasszal teljesen ki fog merülni. Vége lesz, a miénk pedig elkezdődik” – mondta Budanov.

Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kommentálta azokat a híreket, amelyek szerint Zelenszkij lemondásra szólította fel az ukrán fegyveres erők főparancsnokát, Valerij Zaluzsnyijt – írja az mk.ru.

Mint közölte, a Kreml „természetesen figyelemmel kíséri” az ügyet, amelyet egyelőre „rengeteg kérdés” övez.

Egy dolog továbbra is nyilvánvaló: a kijevi rezsimnek sok problémája van, nem állnak jól a dolgok

– jelentette ki Peszkov.

Hozzátette, hogy a Kijev katonai és polgári vezetésén belül növekvő feszültségeket a sikertelen ukrán ellentámadás és a frontokon elszenvedett vereségek fokozzák.

Kedd éjjel lezuhant egy drón a szentpétervári Nyevszkij Mazut olajfinomító területén – írja az Unian az RBC Ukrajna forrásaira hivatkozva.

A drónt az oroszok megpróbálták lelőni, de az mégis a célba vett olajfinomító területére zuhant, megrongálva több tankot és autót is. A finomító területén tűz keletkezett, amelyet állítólag gyorsan eloltottak.

Az ukrán hírforrás kétségbe vonta, hogy az oroszok lelőtték volna a drónt, azzal érvelve, hogy az a célpontra zuhant, ugyanakkor a zuhanás miértjét nem magyarázták meg.

Ki kell pótolni az ukrajnai háborúban szemben álló felek között a tűzképesség tekintetében mutatkozó rendkívüli aránytalanságokat, Ukrajnának sürgősen lőszerekre van szüksége – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben szerdán.

Az EU-tagországok védelmi minisztereinek informális tanácskozását megelőzően Josep Borrell hangsúlyozta: az Európai Uniónak meg kell mutatnia, hogy egyértelmű elkötelezettsége Ukrajna támogatására továbbra is töretlen.

Fontos tisztázni a katonai támogatásra, valamint a lőszertámogatásra vonatkozó uniós ígéretek teljesítésének állását, és áttekinteni, „hol tartunk most, hol leszünk márciusra és az év végére” – közölte az uniós diplomácia vezetője az MTI beszámolója szerint.

Olekszij Danilov, Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának (NSDC) titkára egy japán hírműsornak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Ukrajna folytatni fogja a hazai gyártású drónokkal való támadásokat annak érdekében, hogy minden orosz katonai eszközt megsemmisítsenek.

Az NSDC titkára megerősítette, hogy az ukrán fronton nagyon nehéz helyzet alakult ki. Arra a kérdésre, hogy mit tenne Ukrajna a nyugati segélyek késlekedése esetén, a titkár az orosz terület elleni támadásokat emlegette. Danilov hangsúlyozta, hogy az orosz célpontok elleni támadásokat nem nyugati fegyverekkel hajtják végre, hanem ukrán gyártmányú fegyverekkel, amelyek minősége folyamatosan javul.

Elmondása szerint az ukrán fegyveres erők a lehető legjobban fel vannak szerelve „vasutak, olajtárolók, gáztárolók és más, az orosz katonai komponens számára közvetlenül fontos létesítmények megrongálására”.

Az ilyen célú támadásokból egyre több és több lesz. „Nem állhatunk meg addig, amíg fel nem szabadítjuk területünket az agresszoroktól, és amíg el nem hagyják a területünket” – idézi a titkár szavait az Ukrajinszka Pravda.

Az Európai Unió március 1-ig az ígért egymillió tüzérségi lövedékből csak 600 ezer darabot tud leszállítani Ukrajnának – írja a Bloomberg forrásaira hivatkozva a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Meg nem nevezett diplomaták a hírügynökségnek elmondták, hogy a lőszergyártás folyamatos késedelmei és a meglévő készletek kimerülésével kapcsolatos aggodalmak miatt az uniós országok messze elmaradnak a Kijevnek szánt 1 millió lövedék szállítására vonatkozó tervtől.

A Bloomberg emlékeztetett, hogy az ukrán hadsereg óriási hiányt szenved tüzérségi lövedékekből és légvédelmi eszközökből.

Az EU vezetői tavaly februárban tettek ígéretet arra, hogy egy éven belül egymillió lövedéket és rakétát szállítanak Ukrajnának.

Az orosz haderő légicsapást hajtott végre a Herszon megyei Beriszlav körzetben kedden. Az RBC Ukrajna úgy tudja, lakóházakat találtak el.

A légicsapások állítólag a Beriszlavi járás két települését érték el.

Az előzetes jelentések szerint a helyi lakosok közül senki sem sérült meg.

Az ukrán Miniszteri Kabinet a mozgósításról szóló új törvénytervezetet terjesztett a Verkhovna Rada elé. Ez a dokumentum azt javasolja, hogy a tisztviselők és a rendfenntartók számára lehetővé tegyék a katonai szolgálatra való behívást – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A törvénytervezetben foglaltak szerint a kabinet „elszámoltatás” bevezetését kéri mindenki számára. Más szóval a köztisztviselőknek többé nem lesz joguk a halasztásra.

A Gazdasági Biztonsági Hivatal, az Állami Nyomozó Iroda, az Állami Végrehajtó Szolgálat, az Ügyészség, a NABU, az Igazságügyi Őrszolgálat és a Nemzeti Rendőrség alkalmazottai is a mozgósítás hatálya alá tartozhatnak.