Az orosz hatóságok az ellenőrzésük alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.
A Horlivka–Donyeck autópályán reggel két civil életét vesztette, egy pedig megsebesült, miután egy távirányítású repülőszerkezet eltalálta az őket szállító gépkocsi. Nova Kahovkában ukrán támadás következtében egy polgári lakos meghalt, egy másik megsérült.
Az Ukrán Fegyveres Erők szerdán reggel dróntámadást hajtott végre a Gorlovka–Donyeck autópályán. A drón eltalált egy civil autót, melynek két utasa meghalt, egy pedig megsebesült – írta Telegramon Ivan Prikhodko, Gorlovka polgármestere.
Hozzátette, hogy a halálos találat incidens Pantelejmonovka település közelében történt.
Mint az mk.ru írja, az ukrán erők kedd éjszaka óta lövik Gorlovkát. Ez idő alatt legalább 32 darab lövedéket, valamint kazettás bombákat lőttek ki.
Az ukrán–magyar határszakaszon 3972-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3754-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 40 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök kedden, egy sajtótájékoztatón azt mondta: az EU meg fogja találni az utat ahhoz, hogy 50 milliárd euróval támogassa Ukrajnát, függetlenül attól, hogy Magyarország ezt jóváhagyja-e vagy sem.
Orbán Viktor a decemberi Európai Tanács csúcstalálkozóján vétózta meg a támogatást. Csütörtökön, egy újabb találkozón ismét napirendre kerül az ügy, de a felek egyelőre nem tudtak megegyezni.
„Így vagy úgy, találni fogunk egy megoldást Ukrajna támogatására, Orbánnal vagy Orbán nélkül” – mondta Tusk, majd azt is megjegyezte,
Orbán Viktor „az egyetlen nyíltan ukránellenes politikai vezető az egész EU-ban”.
Nem sokkal később a lengyel kormányfő megjegyezte azt is, hogy a csúcstalálkozó előtt egyeztetni fog Robert Fico szlovák miniszterelnökkel, akinek a közelmúltbeli kijelentését szintén nem fogadták örömmel Kijevben (Fico arra szólította fel az ukránokat, hogy a béke érdekében mondjanak le bizonyos területekről).
Szlovákiának érdekében áll, hogy ne kerüljön arra a politikai és erkölcsi oldalvonalra, ahová Orbán Viktor került a Putyin-párti retorikájával
– kommentálta ez utóbbi ügyet Donald Tusk az AFP hírügynökség közlése szerint.
A választási testület honlapján kedden megjelent Vlagyimir Putyin orosz elnök 2017 és 2022 közötti időszakra vonatkozó vagyonnyilatkozata, amely szerint az újraválasztásáért harcba szálló államfő ebben a hatéves időszakban 67 591 875 rubelt keresett (egy rubel jelenleg 3,97 forintot ér).
Az MTI közlése szerint az elnök által megemlített jövedelemforrások között szerepelt a fizetése, a bankbetétekből és értékpapírokból származó jövedelme, a katonai nyugdíja, valamint ingatlaneladás is.
A dokumentum szerint Putyin egy 77 négyzetméteres lakással és egy 18 négyzetméteres garázzsal rendelkezik Szentpéterváron, továbbá három autóval.
Tíz bankszámlája van, amelyen összesen 54 416 604,52 rubelt tart, emellett 230 részvénnyel rendelkezik a Bank Szankt-Petyerburg Nyrt.-ben.
A bevallás „tulajdonjellegű kötelezettségek” oszlopában egy szentpétervári lakás (153,7 négyzetméteres, örökös használat, a moszkvai önkormányzat tulajdona) és egy parkolóhely (18 négyzetméter, örökös használat, garázsszövetkezeti tagság) szerepel.
Az orosz Meduza hírportál mindehhez azt is hozzátette, hogy Putyin a 67,59 millió rubeles keresetből több mint 40 milliót félre tudott tenni: hat évvel korábban ugyanis még csak 13,8 millió rubel volt a bankszámláin (2012-ben pedig 5,7 millió rubelje volt).
Ugyanakkor korábbi külföldi sajtójelentések szerint Putyin (számos strómanon keresztül) jelentős vagyont tett félre a hivatalos vagyonnyilatkozatán túl, belföldön és külföldön egyaránt.
Görögország értékesítheti feleslegessé vált, illetve lejáró szavatosságú lőszereit, hogy azokat Ukrajnának adhassák – közölte kedden Níkosz Déndiasz görög védelmi miniszter a Real Fm rádiónak adott interjújában az MTI szerint.
A miniszter azokat az értesüléseket kommentálta, amelyek szerint Washington fegyvereket kért Ukrajna számára az athéni vezetéstől egyfajta ellentételezés gyanánt az ötödik generációs F–35-ös harci repülők szállításáért.
Az Egyesült Államok többször kért minket a felesleges lőszerek átadására Ukrajnának. Vannak lőszerek, amelyeknek szavatossági ideje belátható időn belül lejár, vagyis eladhatjuk őket, de valamikor pótolnunk kell őket. Ez nagy bevételt fog jelenteni a görög fegyveres erőknek, amire szükségünk is van
– mondta Déndiasz.
A tárcavezető több tíz millió euróra becsülte a bevételt, amely a lőszerek eladásából származhat.
A Pentapostagma.gr görög hírportál korábban azt közölte, hogy az Egyesült Államok 50 ezer 105 milliméteres, 20 ezer 155 milliméteres és ötezer 203 milliméteres lövedéket tervez vásárolni Görögországtól, hogy ezzel feltöltsék az ukrán hadikészleteket. A tárgyalások végső fázisban vannak, a görög fél pedig 47 millió dollárt (17 milliárd forint) kért a harceszközökért.
Oroszország új típusú fegyvereket telepít a Japán által visszakövetelt Kuril-szigetekre az orosz Távol-Keleten – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a közösségi médiában az MTI szerint.
A Kuril-szigetek aktívan fejlődnek, és ezzel párhuzamosan stratégiai szerepük is növekedni fog, beleértve az új típusú fegyverek telepítését
– írta az orosz politikus az X-en és a Vkontaktye orosz közösségi oldalon. Leszögezte, hogy a területi kérdést az orosz alkotmánynak megfelelően „egyszer s mindenkorra” lezárják.
Medvegyev hangsúlyozta: Oroszország nem törődik a japánok Kuril-szigetekkel kapcsolatos érzéseivel, mert szerinte a szigetek Oroszországhoz tartoznak.
„Ezek nem vitatott területek, ez Oroszország része. Azok a szamurájok, akik emiatt különösen szomorúak, meghalhatnak a hagyományos japán módon: kövessenek el szeppukut, ha van hozzá elég bátorságuk” – fogalmazott Medvegyev.
Az orosz politikus bejegyzése szerint ezzel Kisida Fumio japán miniszterelnök legutóbbi kijelentésére reagált, amely szerint Tokió nem ellenzi a békekötést Oroszországgal a Kuril-szigetek hovatartozásának megvitatása és a szankciók fenntartása mellett. Japán és Oroszország máig nem írt alá békeszerződést a második világháború után.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség arra emlékeztetett, hogy Kisida korábban azt mondta: Tokió továbbra is aktívan támogatja az Oroszország elleni szankciókat és Ukrajnát. Hozzátette: „Nehéz helyzet alakult ki a japán–orosz kapcsolatokban az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt, de Japán továbbra is szilárdan elkötelezett a területi kérdés megoldása és a békeszerződés megkötése mellett."
2022. október 7-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletet írt alá, amelyben a Kuril-szigeteket orosz megszállás alatt álló japán területként ismerte el.
A jelenleg közigazgatásilag az oroszországi Szahalini területhez tartozó Kuril-szigeteket a második világháború utolsó szakaszában foglalta el a Szovjetunió. A több tucat szigetből álló és több mint ezer kilométer hosszú szigetcsoportból Tokió a Hokkaidó közvetlen szomszédságában fekvő, négy legdélebbi szigetet követeli magának, amelyeket Japánban csak északi területeknek neveznek.
Egy, a Balti-tenger felett repülő orosz felderítőgép miatt riasztották kedden a német légierő készültségi géppárját a mecklenburg-elő-pomerániai Laage támaszpontról.
A légierő X-en közzétett közleménye szerint a német harci repülőgépek a kikapcsolt jeladóval repülő Il–20M típusú orosz gépet a nemzetközi légtérben azonosították Rügen szigetének partjai előtt, majd egy rövid ideig elkísérték, míg az kelet felé nem vette az irányt.
A készültségi őrjárat rendszerint két Eurofighter harci repülőből áll, amelyeket haladéktalanul elindítanak lehetséges veszélyek kivizsgálására, illetve szükség esetén elhárítására. Csaknem azonos incidens történt 2023 áprilisában is – adta hírül az MTI.
Kedves olvasóink!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az elmúlt nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!