A lengyel–ukrán határon ismét megmozdulásra készül a Szolidaritás nevű érdekképviseleti szervezet – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint a mezőgazdászok az összes utat és határátkelőt lezárnák, mert nem fogadják el Brüsszel álláspontját. Közleményükben szó szerint azt írták:
Betelt a pohár. Brüsszel január utolsó napján megjelent álláspontja elfogadhatatlan egész agrárközösségünk számára.
„Ráadásul a lengyel hatóságok passzivitása és az Európai Bizottsággal való együttműködésről szóló nyilatkozat, valamint az Európai Bizottság valamennyi, az Ukrajnából származó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek behozatalára vonatkozó határozatának betartásáról szóló nyilatkozat nem hagy számunkra más választást, mint az általános sztrájk meghirdetését – tették hozzá.
A közleményükben azt írták, hogy a sztrájk február 9-én, délelőtt 10 órától kezdődhet meg, akkor az összes határátkelőt lezárják (hogy meddig, azt nem tudni). Az átkelők mellett néhány lengyel régióban útzárakra is készülnek, ezek február 9-től március 10-ig fognak tartani (hacsak nem születik korábban valamilyen alku az ügyben).
Hasonló tiltakozásokra került sor a közelmúltban Európa több pontján, egyebek mellett Brüsszelben is.
Lengyelországban minden ötödik lakos negatívan viszonyul az ukránokhoz – ez derült ki egy friss felmérésből, amelyet a Gazeta PL tett közzé.
Mint kiderült, a lengyel polgárok attól tartanak, hogy az ukránok elveszik a munkahelyüket, vagy úgy vélik, hogy az ukrán állampolgárok beáramlása lassabb bérnövekedést okozott.
A tanulmány szerint a lengyel állampolgárok 22 százaléka negatívan viszonyul az ukránokhoz, míg 38 százalékuk semlegesen. Az ukrán állampolgárokhoz való túlnyomóan negatív hozzáállás a 25–34 évesek csoportjába tartozik. Pozitív hozzáállást főként az 55 éves és annál idősebb emberek fejeztek ki.
Krzysztof Inglot munkaerőpiaci szakértő kifejtette, hogy az ukránokkal szembeni negatív attitűdök növekedését befolyásolhatja a megélhetési költségek emelkedése, valamint a saját anyagi helyzetükkel kapcsolatos aggodalmak, mivel a lengyelek egyre inkább tartanak az ukrán munkavállalók konkurenciájától.
Versenyképesebbnek tartjuk őket a munkaerőpiacon, és aggódunk a bérek növekedési ütemére gyakorolt hatásuk miatt. Tisztában vagyunk azzal, hogy az ukránok olyan réseket töltenek be, ahol nehéz munkaerőt találni
– mondta a szakértő.
Az orosz fegyveres erők 25 támadódrónt indított Ukrajna irányába, állítja az ukrán vezérkar. Hozzáteszik, ezek közül 11-et sikerült megsemmisíteni.
A támadáshoz a jelentés szerint iráni gyártású Shahed drónokat használtak. A támadás Krivij Rih és Kirovohrad területeit érintette.
Az Ukrenergo egyik alállomása az orosz drónok éjszakai támadása következtében megrongálódott, míg Krivij Rihben áramszünetet okozott. Az ukrán fél közlése szerint két bánya is áram nélkül maradt, ami miatt több mint száz munkás maradt a föld alatt.
Valerij Zaluzsnij, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka a CNN-nek írt cikkében felvázolta az ukrán védelmi erők 2024-re vonatkozó fő feladatait – írja az Interfax.
Elmondása szerint 2024-ben a fő erőfeszítéseket a következőkre kell összpontosítani:
Elmondta továbbá, hogy Ukrajna fegyveres erői rendelkeznek azokkal a képességekkel, amelyek „nemcsak az ellenség megsemmisítését teszik lehetővé, hanem magának az államnak a létét is biztosítják”.
Ezért feltétlenül ki kell használni az új háborús körülmények adta lehetőségeket, hogy maximalizáljuk a legújabb harci potenciál felhalmozását, ami lehetővé teszi, hogy kevesebb erőforrással maximális károkat okozzunk az ellenségnek, megállítsuk az agressziót és a jövőben megvédjük tőle Ukrajnát
– mondta Zaluzsnij.
Az orosz erők drónokkal támadták az ukrajnai Dél-Herszon régióban lévő Beriszlavot, két francia állampolgár meghalt – írja az Ukrinform.
Ezt Olekszandr Prokudin, a régió katonai közigazgatásának vezetője közölte a Telegramon.
Külföldi önkéntesek meghaltak egy ellenséges csapásban Beriszlavban. Az orosz hadsereg két francia állampolgárral végzett. További három külföldi könnyebb sérüléseket szenvedett
– írta Prokudin. Elmondása szerint a sebesültek között van egy ukrajnai szervezet irodájának aktivistája is.
A Herszon területi ügyészség előzetes vizsgálatot indított a háborús törvények és szokások megsértése miatt, szándékos emberöléssel kombinálva.
Az orosz csapatok február 1-jén 16 óra körül támadták meg a várost. Az előzetes jelentések szerint az oroszok drónokat használtak a támadáshoz.
Emmanuel Macron francia elnök X-en fejezte ki együttérzését.
Deux humanitaires français ont été tués en Ukraine par une frappe russe. Acte lâche et indigne. Je pense à leurs proches et camarades blessés.
— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) February 2, 2024
Ma solidarité va à tous les bénévoles qui s’engagent pour aider les populations.
Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat munkatársai csütörtöktől nem léphetnek be többé az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai nukleáris létesítmény területére – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) csütörtökön.
A zaporizzsjai atomerőmű vezetése arról tájékoztatott, hogy a jövőben csak olyan munkatársak dolgozhatnak ott, akik felvették az orosz állampolgárságot és szerződést kötöttek a létesítmény orosz üzemeltetőjével.
Jelenleg mintegy 4500-an dolgoznak az erőmű területén, 940 jelentkezést még vizsgálnak – ismertette a NAÜ, hozzátéve, hogy Oroszországból is küldtek oda dolgozókat. Az atomerőműben a háború előtt még 11 ezer 500 ember dolgozott.
Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 4190 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4689 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte szerkesztőségünkhöz elküldött közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság.
Mint írták, a beléptetettek közül a rendőrség 31 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – olvasható a közleményben.
Az ukrán katonai hírszerzés cáfolta az NGL Media oknyomozó hírügynökség értesüléseit, miszerint az Olekszij Aresztovics nevű blogger és az elnöki hivatal egykori dolgozója engedélyt kapott Ukrajna elhagyására – írja a The Kyiv Independent.
A hadiállapotra vonatkozó szabályok értelmében ugyanis a 18 és 60 év közötti ukrán férfiaknak külön engedélyre van szükségük ahhoz, hogy elhagyják az országot.
Aresztovics 2023 szeptember elején hagyta el Ukrajnát, és azóta sem tért vissza. A férfi 2023 januárjában mondott le elnöki hivatali posztjáról, miután hamisan állította, hogy az ukrán légvédelem eltalált egy orosz rakétát, mielőtt az január 14-én megsemmisített volna egy lakóházat Dnyipróban, legkevesebb 46 ember halálát okozva. Tanácsadóként előfordult korábban is, hogy külföldre is utazott, de ezek az utak az NGL Media szerint sosem tartottak kilenc napnál tovább.
Az Állami Határőrszolgálat a privát szféra védelmére hivatkozva nem volt hajlandó megmagyarázni Aresztovics távozásának okát.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!