új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!

  • Mélanie Joly kanadai külügyminiszter hivatalos kijevi látogatásán találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel február 2-án – írta a The Kyiv Independent.

    Ma érkezett Ukrajnába Kanada diplomáciai vezetője, ahol Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tartott megbeszélést.

    Megbeszéltük Ukrajna folyamatos támogatását, a Békeformula végrehajtásának közös lépéseit, Ukrajna biztonsági kötelezettségvállalási rendszerének kidolgozását, valamint az ukrán gyermekek hazatérését célzó nemzetközi koalíció munkáját. Hálás vagyok Kanadának az Ukrajna és az ukránok iránti megingathatatlan támogatásáért és bizalmáért

    – írta Zelenszkij az X-en a The Kyiv Independent szerint.

    A két külügyminiszter megvitatta az ukrán gyerekek tömeges elrablását Oroszország részéről, valamint Ukrajna és Kanada szabad kereskedelmét, a befagyasztott orosz vagyon felhasználását, a katonai segélyeket és szankciókat.

    A gyerekeket nem lehet gyalogként használni a háborúban. Arcukon emberségünket látjuk, és Kanada büszke arra, hogy Ukrajnával együtt olyan erőfeszítéseket tesz, amelyek biztosítják, hogy visszatérjenek Ukrajnába

    – mondta a kanadai külügyminiszter, aki találkozik a háború által érintett családokkal és gyerekekkel, valamint a konfliktusokkal összefüggő erőszak áldozatait támogató helyi szervezetekkel is.

  • A német ZDF az oroszok által 2022 tavaszán szétrombolt és elfoglalt Mariupolban forgatott egy riportfilmet arról, hogy mi a helyzet most a városban. Az ukrán külügy emiatt válaszokat vár a csatornától.

    A riportfilmet Armin Körper, a ZDF moszkvai irodájának vezetője készítette. Az ukrán külügy közleményében azt írták, hogy a németek Ukrajna beleegyezése nélkül léptek be arra a területre, amely a nemzetközi jog szerint még mindig Ukrajnához tartozik (az orosz megszállás ellenére is).

    Felszólítjuk a ZDF-et, hogy adjon hivatalos magyarázatot. Az ukrán jogszabályok megsértése befolyásolhatja a tévécsatorna további tevékenységét is Ukrajnában

    – közölte Oleh Nyikolenko, az ukrán külügy szóvivője az Ukrajinszka Pravda szerint. A szóvivő azt is hangsúlyozta, hogy a „valóság elferdítése” nem tekinthető újságírói munkának.

    Korábban Olekszij Makajev berlini ukrán nagykövet azt mondta, hogy a film negatív reakciót váltott ki számos német szakértő és újságíró részéről is, beleértve ebbe Körper ZDF-es kollégáit.

    Makajev azt is hozzátette, hogy a ZDF szerkesztősége azóta megkereste őket, és elnézést kértek a hibáért, valamint biztosították őket arról, hogy tiszteletben tartják Ukrajna területi integritását. 

  • A lengyel–ukrán határon ismét megmozdulásra készül a Szolidaritás nevű érdekképviseleti szervezet – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A lap szerint a mezőgazdászok az összes utat és határátkelőt lezárnák, mert nem fogadják el Brüsszel álláspontját. Közleményükben szó szerint azt írták:

    Betelt a pohár.  Brüsszel január utolsó napján megjelent álláspontja elfogadhatatlan egész agrárközösségünk számára.

    „Ráadásul a lengyel hatóságok passzivitása és az Európai Bizottsággal való együttműködésről szóló nyilatkozat, valamint az Európai Bizottság valamennyi, az Ukrajnából származó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek behozatalára vonatkozó határozatának betartásáról szóló nyilatkozat nem hagy számunkra más választást, mint az általános sztrájk meghirdetését – tették hozzá.

    A közleményükben azt írták, hogy a sztrájk február 9-én, délelőtt 10 órától kezdődhet meg, akkor az összes határátkelőt lezárják (hogy meddig, azt nem tudni). Az átkelők mellett néhány lengyel régióban útzárakra is készülnek, ezek február 9-től március 10-ig fognak tartani (hacsak nem születik korábban valamilyen alku az ügyben).

    Hasonló tiltakozásokra került sor a közelmúltban Európa több pontján, egyebek mellett Brüsszelben is.

  • Péntek délután légicsapás érte a dél-ukrajnai Herszon városának központját – írja az RBK Ukrajina.

    Úgy tudni, hogy a csapásban egy 73 éves nő súlyosan megsérült, őt agyrázkódással, valamint srapnelsérülésekkel vitték kórházba. Egy 17 éves fiú szintén megsérült a támadásban, és több épületben is károk keletkeztek.

    Olekszandr Prokudin, a Herszoni terület közigazgatásának vezetője videót is közölt a helyszínről.

  • Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nem túl finoman adott hangot annak a véleménynek, hogy szerinte nagyon is lehetséges egy orosz támadás a NATO valamely tagállama ellen.

    A külügyér a francia Le Figarónak adott interjút nemrég, amelyben azt mondta: ha Putyin győz Ukrajnában, akkor utána próbára teheti a NATO alapszerződésének 5. cikkelyét is, amely a tagállamok kölcsönös védelméről szól.

    Ha az európaiak el akarnak kerülni egy háborút a NATO területén, ahol a katonáiknak kellene harcolniuk és meghalniuk, akkor segíteniük kell az ukránoknak, hogy ma legyőzzék Oroszországot Ukrajnában

    – mondta a külügyminiszter, majd megjegyezte: korábban senki sem gondolta, hogy Oroszország megtámadhatja Grúziát vagy Ukrajnát, de ezek megtörténtek.

    Aki ma azt gondolja, hogy Putyin nem meri majd hadseregét egy NATO-országba küldeni, az rövidlátó. Sőt, ha félretesszük a politikai korrektséget, akkor azt mondanám, hogy ezek az emberek hülyék

    – mondta Kuleba. 

    Az utóbbi időben több európai tisztviselő és politikus is figyelmeztetett arra, hogy bekövetkezhet az orosz támadás. 

  • Az orosz elnök a Mindent a győzelemért! fórumon mondott beszédet pénteken. Felszólalását az alábbiakban foglaltuk össze.

  • Péntekre virradóra is drónokkal támadta Oroszország Ukrajna energetikai infrastruktúráját, az Ukrenerho állami áramszolgáltató tájékoztatása szerint a csapások miatt a délkelet-ukrajnai Krivij Rih városban több tízezer háztartás és számos ipari létesítmény áram nélkül maradt − közölte az MTI. 

    Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója közölte, hogy az áramkimaradás két bányaaknát is érintett, miközben mintegy száz bányász tartózkodott a föld alatt. Egy részüket azóta sikerült a felszínre juttatni.    

    Az Ukrenerho szerint az orosz dróntámadások elsősorban az ország déli és középső részét vették célba.    

    Az ukrán légierő péntek reggel azt közölte, hogy 24 orosz drónból 11-et sikerült lelőnie.

  • Az orosz központi választási bizottság szabálytalanságokat talált a Borisz Nagyezsgyin ellenzéki elnökjelölt-aspiráns által benyújtott támogató aláírások listájában − idézte a TASZSZ orosz hírügynökség pénteken a bizottság elnökhelyettesét, Nyikolaj Bulajevet.

    Ahhoz, hogy a Polgári Kezdeményezés párt jelöltje, a 60 éves – háborúellenes nyilatkozatokat tett − Nagyezsgyin felkerüljön a március 15–17. között rendezendő oroszországi elnökválasztás szavazólapjára, a központi választási bizottságnak jóvá kell hagynia az általa összegyűjtött több mint 100 ezer támogató aláírást tartalmazó listát − közölte az MTI.

    A bizottság pénteki ülését követően Nyikolaj Bulajev közölte, hogy a Vlagyimir Putyin hivatalban lévő elnök ellen induló két elnökjelölt-aspiráns által benyújtott támogatói listákon elhunyt személyek nevei is szerepelnek.

    Bulajev szerint az a tény, hogy az illetékesek „több tucat olyan ember nevére bukkantak”, akik már „nincsenek az élők sorában”, kérdéseket vet fel az aláírásgyűjtőknek és maguknak a jelölteknek a tisztességességével kapcsolatban.

    A bizottság közölte, hogy a Nagyezsgyin és a másik elnökjelölt-aspiráns, Szergej Malinkovics által benyújtott aláírási listák vizsgálatának eredményeit hétfőn fogják bemutatni.

  • Oroszország javára folytatott kémkedés címén elsőfokon négyévi szabadságvesztésre ítéltek Lengyelországban egy orosz és egy belorusz állampolgárt − közölte pénteken a Bialystokban működő illetékes bíróság sajtóosztálya.

    A 2022 áprilisában őrizetbe vett külföldiek a vád szerint 2017 és 2022 között folytattak kémtevékenységet Oroszország javára. Az ügyészség szerint információkat gyűjtöttek lengyel és szövetséges katonai alakulatokról, telepítésükről, felszerelésükről és létszámukról. Információkat adtak át a migrációs válság kapcsán a fehérorosz határhoz vezényelt lengyel katonai alakulatok feladatairól is − írta meg az MTI. 

    Mindkét vádlott legálisan tartózkodott Lengyelországban. A belorusz férfi kezdetben egy bialystoki főiskola hallgatója volt, majd ejtőernyős tanfolyamok szervezésével foglalkozott, és ott szerzett kapcsolatait kémtevékenységhez használta fel. Az orosz férfi kulturális és idegenforgalmi vállalkozások leple alatt tevékenykedett.

    A nem nyilvános per közel egy évig tartott. A büntetésbe mindkét elítélt esetében beszámítják az előzetes letartóztatásban töltött időt.

  • Az ukrán rendőrség evakuálással foglalkozó Fehér Angyal elnevezésű csoportja több mint száz embert menekített ki a múlt héten a Donyeck melletti Avgyijivka város orosz megszállás alá került peremvidékéről − számolt be Pavlo Gyacsenko, a megyei rendőrség kommunikációs osztályának felügyelője, az evakuációs csoport tagja pénteken az ukrán Szabadság Rádió műsorában.

    A rendőrtiszt kiemelte, hogy ez egy rendhagyó művelet volt, amelynek végrehajtásában együttműködtek az ukrán fegyveres erőkkel. Kifejtette, hogy a művelet kockázatos volt az orosz csapatok folyamatos ágyúzása miatt. Az emberek fehér rongyokat tartva gyalog mentek az ágyútűzben az ukrán ellenőrzés alatt álló Avgyijivka központjába.

    A helyiek megértették, merre kell menniük. Minden többé-kevésbé eltervezett volt. Tudatában vagyunk annak, hogy lehetetlen száz százalékos biztonságot szavatolni az embereknek, ráadásul egy ilyen nagyszabású háború, és az orosz katonai alakulatok heves ágyúzása közepette. Szerencsére minden jól ment, és az emberek már viszonylagos biztonságban vannak

    − fogalmazott a rendőr.

    Gyacsenko arról nem árult el részleteket, hogy pontosan miként kommunikáltak a megszállt területen lévő emberekkel. Annyit elmondott, hogy nem mobiltelefonon, mert az orosz hadsereg azt mindenkitől elvette. Hozzátette még, hogy az emberek vallomásai szerint az orosz megszállók brutálisan bántak a helyi lakossággal − közölte az MTI.     

    Az ukrán rendőrség büntetőeljárást indított, és a nyomozati anyagokat csatolja az orosz hadsereg bűncselekményeit tartalmazó dokumentációhoz.

  • Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter elbocsátotta a tárca műszaki, politikai és fegyverfejlesztési főosztályának megbízott igazgatóját, Toomasz Nahkurt egy nagy értékű beszerzési ügy kapcsán kirobbant korrupciós ügy miatt – hozta nyilvánosságra a védelmi minisztérium pénteken a Telegramon.

    A főosztályvezetőt azzal gyanúsították meg, hogy köze volt csaknem 1,5 milliárd hrivnya (14 millió forint) elsikkasztásához egy lőszerbeszerzési ügylet során. A minisztérium közölte, hogy a tisztségviselő leváltásának oka az volt, hogy büntetőeljárást indítottak ellene.

    Január 27-én értesítették a hatóságok hivatalosan Nahkurt, valamint Olekszandr Lijevet, a főosztály korábbi igazgatóját, a Lvivszkij Arszenal nevű vállalat vezetőit és egy külföldi cég képviselőjét arról, hogy a vizsgálat nyomán meggyanúsították őket a csaknem másfél millió hrivnyás sikkasztási ügyben való részvétellel − közölte az MTI. 

  • Oroszország többszöri felszólítás után sem adta át Ukrajnának azoknak a hadifoglyoknak a holttestét, akik a moszkvai közlés szerint az ukrán hadsereg által lelőtt katonai szállító repülőgépen veszítették életüket – jelentette ki Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője csütörtökön, az MTI szerint. 

    A szóvivő egy ukrán tévéműsorban elmondta: Kijev felszólította Moszkvát a január 24-én elhunyt ukrán hadifoglyok holttesteinek átadására, de az oroszok nem tettek eleget a kérésüknek.

    Újfent nemzetközi vizsgálat indítását sürgette a repülőgép-szerencsétlenség ügyében, hogy világossá váljon: a katonai szállító repülőgépen szállítottak-e fegyvereket vagy utasokat a személyzeten kívül.

    Juszov megjegyezte, hogy a január 31-i hadifogolycsere keretében hazatértek olyan ukrán foglyok, akiket január 24-én kellett volna kicserélni.

    Oroszország és Ukrajna egymást vádolja a repülőgép-szerencsétlenség ügyében. Az orosz vezetés saját állampolgárai meggyilkolásával vádolja Kijevet, míg az ukrán hírszerzés kétségbe vonja, hogy voltak-e egyáltalán ukrán hadifoglyok a gépen.

  • Nyikolaj Szevosztyanov orosz politológus egy katonai hírekkel foglalkozó Telegram-csatornán fejtette ki a véleményét az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós EU-s segély megszavazásáról. 

    A politológus szerint a magyar kormányfő megígérte, hogy megvétózza a javaslatot, de nem tette meg, mert nem „Oroszország barátja". Megjegyezte, hogy Orbán Viktor egy tipikus magyar politikus, aki egy NATO-tagország vezetője.

    Teljesen természetes, hogy a hosszú távú alkudozásban a legkedvezőbb lehetőséget választotta Magyarországnak, miután korábban Moszkvától jelentős előnyöket kapott

    – fogalmazott Nyikolaj Szevosztyanov.

    Az orosz politológus felidézte, hogy korábban hasonlóan járt el Recep Tayyip Erdogan török elnök is, akitől elvárták volna, hogy a Moszkvával való partnerségre tekintettel megakadályozza Svédország NATO-csatlakozását.

    Nyikolaj szerint a történtek jó leckét adnak a jövőre nézve. Mint írta, ha Donald Trump lesz az elnök, akkor sem várható változás Ukrajna támogatásával kapcsolatban. 

  • Újabb botrány robbant ki az Australian Financial Review információival kapcsolatos hálózatban, miszerint Ukrajna állítólag nem hajlandó átvenni 41 kivont ausztrál F/A-18 Hornet vadászgépet. A légierő szóvivője, Jurij Ignat kommentálta a pletykát − írta meg a Telegraf

    Szerdán, február 1-jén külföldi kiadványok „Ukrajna Fegyveres Erőinek Légiereje magas rangú képviselőjére” hivatkozva kezdték el terjeszteni azt az információt, hogy az ország elutasítja az F/A-18 Hornet vadászgépeket. A forrás szerint a leszerelt gépeket szemétnek és feleslegesnek nevezték.

    Hozzátették azt is, hogy a kiadvány ausztrál oldalról nyilatkozó tárgyalópartnere állítólag azt állította, hogy ezzel „tulajdonképpen megsemmisült az F/A-18-asokkal kapcsolatos megállapodás”, megjegyezve, hogy „ha a fegyveres erők képviselője nem tette volna ezt, akkor a gépek most Ukrajna felett repülnének”.

    Ez a „hír” megrázta az ukrán hálózatot, és néhány katonai személyiség elkezdte közzétenni az oldalain. Állítólag megerősítve az ausztrál segítség megtagadásának tényét.

    A légierő szóvivője, Jurij Ignat a kommentekben reagált ezekre a posztokra. Reakciója  viharos volt, és obszcén kifejezésekkel kísérte azokat.

    A hírrel kapcsolatban azt írta, hogy „közös dolgot csinálunk, de a repülőkkel kapcsolatban egyértelmű álláspont van, nyilvános és nem nyilvános”. De nem cáfolta közvetlenül az ausztrál F-18-asok elutasításáról szóló információkat. Bár kijelentette, hogy „nem volt megállapodás”.

  • Olekszandr Tatarenko orosz tábornok a megszállt Krímben, Szevasztopol közelében lévő Belbek légibázist ért csapás során halhatott meg. Rajta kívül még további kilenc katona is életét vesztette – írta a Krmszkij Veter Telegram-csatorna.

    Az orosz közmédia szerint a Belbek elleni támadásban összesen 10 orosz katona halt meg. Köztük volt a repülőszázad parancsnoka, Alekszandr Tatarenko altábornagy. A cikk megjelenésekor még nem volt hivatalos megerősítés a haláláról.

    Az orosz média azt is közölte, hogy két rakéta a 38. vadászrepülő-ezred parancsnoki állását találta el. Egy másik rakéta a repülőtér kommunikációs központját támadta.

  • Meghaladták a 23 ezer főt az ukrán hadsereg januári veszteségei – közölte Szergej Sojgu védelmi miniszter az orosz fegyveres erők parancsnokaival pénteken tartott telefonos konferencián.

    A komplex tűzhatás következtében az ukrán fegyveres erők veszteségei az elmúlt hónapban meghaladták a 23 ezer főt halottakban és sebesültekben

    – mondta a hadseregtábornok. A tárcavezető szerint Kijev maradék tartalékait is harcba veti, és sietve hajtja végre a kényszermobilizációkat, hogy megakadályozza a védelem összeomlását. Állítása szerint az orosz erők előrenyomulnak, kiterjesztik az ellenőrzésük alatt álló zónákat, a kupjanszki, limani és donyecki frontszakaszon folytatott hadműveletek során pedig „felszabadították” Veszele, Krohmalne és Tabajivka településeket.

    Az ukrán eszközveszteségekről szólva Sojgu azt mondta, hogy az orosz hadsereg több mint háromezret semmisített meg az ukrán hadsereg fegyverei közül, egyebek mellett német Leopard harckocsikat, amerikai Bradley gyalogsági harcjárműveket, Patriot légvédelmi rendszereket és HIMARS rakétavetőket. Közölte, hogy az elmúlt hónapban az orosz hadsereg 127 precíziós csapást mért az ukrán hadiipari komplexum katonai infrastruktúrájára és létesítményeire.

    Fegyvergyártó, -korszerűsítő és -javító létesítmények, arzenálok, katonai repülőterek, üzemanyagbázisok, az ukrán fegyveres erők alegységei és külföldi zsoldosok telepítési helyei kaptak találatot

    – mondta. Állítása szerint az ukrán ellentámadás kudarca után az orosz fegyveres erők maguknál tartják a stratégiai kezdeményezést az érintkezési vonal teljes hosszában, és továbbra is módszeresen csökkentik az ukrán fegyveres erők harci potenciálját.

  • Az előzetes adatok szerint az Ukrán Vasút (Ukrzaliznica) 2024 januárjában 3,93 millió tonna gabonát szállított – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.

    2024 januárjában rekordmennyiségű – 3,93 millió tonna – gabonát szállítottunk. Ez az utóbbi két év legmagasabb mutatója. Ennél jobb eredményt csak 2021 novemberében, illetve 2022 januárjában értünk el

    – tájékoztatott Valerij Tkacsov, a nemzeti vasúttársaság kereskedelmi igazgatóhelyettese.

    A hírek szerint januárban 3,36 millió tonna gabonát szállítottak exportra: a tengeri kikötők irányába 2,7 millió tonnát (80 százalék), a nyugati szárazföldi átkelőhelyek irányába 661 ezer tonnát (20 százalék).

    Ezenkívül a hónap során 146,3 ezer tonna napraforgóolajat szállítottak exportra: 5,11 ezer tonnát a kikötők irányába (5 százalék) és 140,9 ezer tonnát (95 százalék) a nyugati szárazföldi átkelőhelyek irányába.

    Januárban 237,6 ezer tonna lisztet és süteményt szállítottak: a nyugati szárazföldi átkelőhelyek irányába 209,2 ezer tonnát, a kikötők irányába 28,4 ezer tonnát.

  • Az elmúlt hónapban az orosz hadseregnek sikerült kiszorítania az ukrán fegyveres erőket Veszelijből, Krahmalnijból és Tabajevkából – mondta Szergej Sojgu, az ország védelmi minisztériumának vezetője az orosz fegyveres erők vezetésével folytatott konferenciabeszélgetésen.

    A Kupjanszk, Krasznolimanszk és Donyeck irányban folytatott aktív hadműveletek során felszabadították Veszelije, Krahmalnoje, Tabajevka településeket

    – mondta a miniszter.

    Beszámolt arról, hogy az orosz egységek az ukrán fegyveres erők ellentámadásának összeomlása után fenntartották a kezdeményezést a harci állások teljes vonalán, javították az orosz fegyveres erők helyzetét a fronton, és kiterjesztették az ellenőrzési zónákat.

    Sojgu szerint az orosz hadsereg fellépésének eredményeként szisztematikusan csökken az ellenség harci potenciálja. A Politico tavaly az ellentámadás meghiúsulása után lövedékhiánnyal magyarázta, hogy az ukrán fegyveres erők miért nem tettek újabb támadó lépéseket.

    A lövedékek hiánya lett az egyik fő oka annak, hogy az ukrán hadsereg a nyári ellentámadási kudarca után a teljes arcvonalon átállt a védelmi taktikára

    – írja a kiadvány.

    Korábban a The Times arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok segítsége nélkül tavaszra kifogyhat a lövedékből az ukrán hadsereg.

  • Az Ukrajinszka Pravda csinált videós interjút Mikola Volohov „Abdula” parancsnokkal, a Terra egység vezetőjével, aki Herszontól Zaporizzsján át Bahmutig már egészen sok helyen harcolt a csapatával. Elmondta, hogy Bahmut volt a legfélelmetesebb, mert nagyon sűrűk voltak a harcok, és nagyon hideg is volt. Szerencsére azonban nem történt baj.

    Ha az ellenség gyenge volna, már győztünk volna. De az ellenség erős

    – tette hozzá.

    Elmondta, hogy az összes feladata közül a tüzérségi ágyúzást „szereti” legjobban, mert hihetetlen mennyiségű ellenséges állást és megerősített egységet lőhetett és gyengíthetett. Ennél sokkal nehezebb a gyalogság támogatása, mert felelősséggel tartozik azon bajtársai iránt, akikre vigyáznia kéne. Illetve ha elszámol valamit, akkor könnyen őket találhatja el az ellenség helyett.

    Abdula szerint az éjszakai szolgálat sokszorosan nehezebb, mint a nappali. Éjjel az emberi képességek és figyelem szempontjából megerőltetőbb, míg technikai szempontból sokkal összetettebb feladat szolgálatot teljesíteni. Ráadásul ha zseblámpát használnak, azonnal kiszúrja őket egy drón. Viszont sokkal kifizetődőbb is, hiszen éjszaka sokkal nagyobb prioritású célpontokra lehet lecsapni.

    Emellett az időjárással is meg kell küzdeniük – véli a parancsnok –, hiszen ködben nem látnak semmit, esőben és fagyban a drón kamerája nem lát semmit, szélben pedig az irányítás válik elképesztően nehézzé. „Mint egy tüzérségi sakkjátszma” – véli Volohov.

  • Elszállították az ukrán fegyveres erők által lelőtt Il–76-os gép összes roncsát a zuhanás helyszínéről – közölte az orosz katasztrófavédelem képviselője a RIA Novosztyival.

    Az Il–76-os utolsó töredékeit a nyomozócsoport munkájának befejezése után távolították el. A becsapódás helyszínét a törvény értelmében visszaállították és átadták a kerületi adminisztrációnak

    – mondta az ügynökség beszélgetőtársa. A repülőgép roncsait speciális helyszínre szállították.

    Január 24-én – az oroszok szerint – az ukrán fegyveres erők lelőtték az orosz légierő egyik Il–76 típusú katonai szállítórepülőgépet a belgorodi régió felett, amelyben 65 ukrán fogoly utazott. Mindannyian, valamint három kísérő orosz tiszt és a legénység hat tagja meghalt. A nyomozóbizottság azonosította az összes áldozat maradványait.

  • Az elmúlt 24 órában az ukrán hadsereg 77 lövedéket lőtt ki a belgorodi régió öt határ menti körzetére – jelentette Vjacseszlav Gladkov kormányzó a Telegram-csatornáján.

    A lövöldözés következtében személyi sérülés nem történt. „Belgorod régióban, Scsetinovka faluban két robbanószerkezetet dobtak le egy pilóta nélküli repülőből, és három kamikazedrón segítségével is megtámadták a falut. Hat tüzérségi lövedéket lőttek ki Zsuravlevka falura.”

    A Boriszov régióban Bogun-Gorodok község határában tizennyolcszor lőttek gránátvetőből. Kazacsje-Rudcsenszkoje falu határában az ukránok kamikazedrónnal támadtak.

    „A Grajvoronszki kerületben négy aknavető lövedéket lőttek ki Mokraja Orlovka falu határában, és egy robbanószerkezetet is ledobtak egy drónról. Személyi sérülés nem történt. Az elektromos vezeték megsérült. Négy aknavetőt lőttek ki Szpodarjusino falu határában, Dronovka község határában pedig két aknavetőt” – mondta a régió vezetője.

    Gladkov felvilágosított, hogy a Krasznojaruzsszkij járásban Terebreno falut háromszor ágyúzták. Az ágyúzás következtében az iskola területén lévő kerítés megrongálódott. Két drónt lőttek le Zadorozsnij falu felett.

    A jelentések szerint januárban az összes támadások száma mintegy három százalékkal csökkent decemberhez képest. A dróntámadások száma azonban a hónap során az összes támadás 8 százalékról 18 százalékra nőtt. Januárban a legtöbb támadást a Belgorod járásbeli Scsetinovka faluban jegyezték fel – 172 támadást, ami körülbelül másfélszer annyi, mint a Belgorod járásbeli Usztinka faluban (110 támadás) és a Volokonovszkij kerületi Starij faluban ( 102 támadás).

  • A háború kezdete óta több mint 1600 iskola rongálódott meg és több mint 200 intézmény teljesen megsemmisült – idézi Andrij Sztaskiv ukrán oktatási és tudományosminiszter-helyettest a kiszo.net.

    A háború jelentősen megakadályozta a gyermekek jelenléti formában való tanítását, ami a minőségi oktatáshoz való hozzáférés hiánya miatt oktatási veszteségekhez vezetett. Több mint 200 iskola vált a földdel egyenlővé, és több mint 1600 romossá vált. Röviden: Ukrajnában minden hetedik iskola jelentős károkat szenvedett

    – mondta a politikus.

    Azt is közölte, hogy jelenleg Ukrajnában körülbelül 900 ezer gyerek tanul távoktatásban amiatt, hogy nem tudnak iskolába járni.

  • Ukrajna Főügyészsége több mint 19 500 olyan gyerek adatait ellenőrzi, akiket akaratuk ellenére hurcoltak el Oroszországba, és tartják őket ott – írta meg a Kárpáti Igaz Szó. Az orosz „humanitárius akciónak” nevezik a kitoloncolást – közölte Andrij Kosztin, Ukrajna főügyésze.

    Összesen 19 546 kiskorú adatait ellenőrizzük, akiket »humanitárius akció« álcája alatt Oroszországba hurcoltak. Ezeket a gyerekeket nem egyszerűen áttelepítették, hanem megfosztották őket identitástudatuktól, orosz állampolgárokká tették, orosz családoknál helyezték el, orosz átnevelő iskolába járatják, megtiltják, hogy ukránul beszéljenek

    – jelentette ki a főügyész.

    Kostin megjegyezte, hogy az ilyen akciókat tiltja a nemzetközi humanitárius jog. Hozzátette azt is, hogy az ENSZ független, Ukrajnában elkövetett jogsértéseket vizsgáló bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy „a bizottság által vizsgált helyzetek egyikében sem felelt meg a nemzetközi humanitárius jog követelményeinek a gyermekek átszállítása egészségügyi okokból”.

  • Az újonnan lekötött támogatások 2023 augusztusa és októbere között új mélypontot értek el, ami közel 90 százalékos csökkenést jelent 2022 azonos időszakához képest. Ukrajna most egyre inkább az adományozók egy magcsoportjára támaszkodik, mint például az Egyesült Államokra, Németországra, valamint az északi és kelet-európai országokra − látható a Kieli Közgazdasági Intézet Ukraine Support Tracker nevű interaktív adatbázisában.

    Az augusztus és 2023 októbere közötti időszakban az újonnan lekötött segélyek összege meredeken csökkent, az új csomagok értéke mindössze 2,11 milliárd eurót tett ki − a legalacsonyabb összeget 2022 januárja óta. Az aktív adományozók legfőbb megmaradt csoportját az egyes európai országok, például Horvátország, Finnország, Németország, Írország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Svédország és Svájc, valamint a NATO-országok, például Kanada és az Egyesült Királyság alkotják. Emellett Ukrajna számíthat a korábban felajánlott nagy, többéves programokra is.    

    Ha a lekötött katonai segélyekre összpontosítunk, az EU országai továbbra is felzárkóznak, és mostanra megelőzték az Egyesült Államokat. Különösen Németország és a skandináv országok (Dánia, Norvégia, Svédország és Finnország) irányoztak elő jelentős új segélyeket az elmúlt hónapokban. Az összesen 25 milliárdos nehézfegyverkezési kötelezettségvállalásból (2022. január – 2023. október) az Egyesült Államok a teljes érték 43 százalékát, míg az összes uniós ország és intézmény együttesen 47 százalékát teszi ki.

    Az Egyesült Államok továbbra is a legnagyobb katonai adományozó, összesen 44 milliárd eurós kötelezettségvállalással. Németország azonban gyorsan zárkózik fel, és a teljes katonai kötelezettségvállalás mára meghaladja a 17 milliárd eurót.

  • A nyilvánosan elérhető adatokkal alátámasztott orosz áldozatok száma a december 15-i frissítés szerint 42 284 volt. Az elmúlt három hétben 1685 orosz katona halt meg, a besorozott újoncok közül az összes áldozat eddig 5089 – írja a Mediazona.

    A Mediazona a BBC News orosz szolgálatával és egy önkéntesekből álló csapattal együttműködve folytatja az ukrajnai orosz katonai áldozatokról szóló információgyűjtést.

    Az általuk közölt adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak, például a hozzátartozók közösségi médiában közzétett bejegyzéseiből, a helyi média jelentéseiből, a helyi hatóságok nyilatkozataiból, gyászjelentésekből vagy sírfeliratokról. Ezért nem a halálos áldozatok teljes számát rögzítik, hanem csak azokat, akik név szerint beazonosíthatóak.

    A TÉNYLEGES SZÁM VALÓSZÍNŰLEG SOKKAL MAGASABB.

    A Mediazona és a Meduza közös adatfelvételének becslése szerint 2022 május végéig az ukrajnai konfliktus 47 ezer 50 év alatti orosz halálát okozta.

  • Oroszország eddig dokumentáltan 14 218 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 9934 megsemmisült, 644 megsérült, 708-at a személyzete otthagyott a harctéren, 2932-t pedig az ukránok elfogtak.

    A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó. 

    Az elveszített harcjárművek között 2700 tank van. A harckocsik közül 1769 megsemmisült, emellett 149 megsérült, 241-et magára hagytak a harctéren, 541-et pedig az ukránok zsákmányoltak.

    Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.

  • Egy éjszakai dróntámadás újabb csapást mért Moszkva flottájára és demonstrálja Kijev növekvő fölényét a Fekete-tengeren − írja a The Guardian

    Az ukrán erők vélhetően elsüllyesztették az orosz Ivanovec hadihajót a megszállt Krím közelében egy kifinomult, több tengeri drónnal végrehajtott éjszakai támadásban. 

    Az ukrán katonai hírszerzés közzétett egy rossz felbontású videót, amelyen több tengeri drón támadja az orosz korvettet, és amely három drámai képpel végződik, amelyeken a hajó felrobban és elsüllyed.

    Ukrajna azt állította, hogy a hajót elsüllyesztették, ahogy vezető orosz katonai bloggerek is. Órákkal később nyugati tisztviselők közölték, hogy szerintük a hadihajót egy olyan támadásban semmisítették meg, amelyben nagy hatótávolságú, személyzet nélküli drónokat használtak.

    Nagy meglepetésre a háború kezdete óta a nyugati hírszerzési információknak és a föld-víz rakétáknak köszönhetően a haditengerészettel egyébként nem rendelkező Ukrajna komoly veszteségeket okozott az orosz Fekete-tengeri flottának. 2022 decemberében két rakétával elsüllyesztették az orosz flotta zászlóshajóját, a Moszkva cirkálót. Az az eset az orosz flotta „teljes inkompetenciáját” mutatta, tekintetbe véve, hogy a hajó direkt légvédelmi feladatokat látott el.  

    Nem ezt a kettő rakétát kellett volna megsemmisítenie a Moszkvának, ami elsüllyesztette, hanem legalább tízet-tizenötöt, ha az urak méltóztattak volna bekapcsolni a légvédelmi rendszert. Ami egy légvédelmi cirkálónál, ami elvileg egy köteléket véd, nem hátrány 

    − fogalmazott Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálat Egyetem docense. 

  • Kedvezőbb állásokat foglaltak el immár a második egymást követő napon az orosz erők Liman és Donyeck környékén, miközben öt frontszakaszon 17 ukrán támadást vertek vissza – közölte hadijelentésében az orosz védelmi tárca.

    A minisztérium szerint a legtöbb, szám szerint hét ukrán roham a kupjanszki frontszakaszon hiúsult meg. A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az érintkezési vonal mentén

    AZ UKRÁN FÉL VESZTESÉGE TÖBB MINT NYOLCSZÁZ KATONA VOLT, AKIK KÖZÜL A LEGTÖBBEN, TÖBB MINT 290-EN A LIMAN KÖRZETÉBEN VÍVOTT HARCOKBAN ESTEK EL VAGY SEBESÜLTEK MEG SÚLYOSAN.

    Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett két üzemanyagraktárt, egy norvég gyártmányú NASAMS sorozatvető radarállomását, öt harckocsit – közülük hármat a herszoni fontszakaszon –, nyolc páncélozott harcjárművet, egy brit AS–90-es, egy amerikai M109-es Paladin és egy lengyel Krab önjáró, valamint négy amerikai M777-es és két brit F–70-es vontatott tarackot, 17 HIMARS sorozatvető-rakétát, valamint 68 drónt.

  • A finn rendőrség nem ad gyűjtési engedélyt olyan önkénteseknek, akik az ukrán fegyveres erők katonai szükségleteire gyűjtenek – írja az ukrán Strana egy finn bulvárlapra hivatkozva.

    Mint írják, a rendőrség azért nem hajlandó adománygyűjtési engedélyt kiadni az ukrán fegyveres erőket közvetlenül támogató projekteknek, mert a fegyveres erők támogatása katonai tevékenységként értelmezhető, és így a rendőrség szerint nem közérdekű.

    A rendőrség szerint a közhasznú tevékenység az adománygyűjtésről szóló törvény hatálya alá tartozó általános társadalmi, kulturális vagy szellemi tevékenységet jelent. A rendőrség álláspontja szerint a gyűjtés céljára vonatkozó követelményeknek nem felelnek meg a nyilatkozatok, amelyek szerint a pénzt részben Ukrajna fegyveres erői javára gyűjtik – írják.