Ez a poszt a következő Percről percre része:
Elmérgesedett a helyzet a lengyel-ukrán határon, videó készült az összecsapásokról
-
Minden negyedik ukrán iskolás diák külföldre szeretne költözni az iskola befejezése után – derül ki a Vox Populi ukrán közvélemény-kutató ügynökség által végzett, február 10-én közzétett kutatásból, írja a The Kyiv Independent.
Összesen 1397 14 éves és idősebb diákot, 1288 szülőt és 1141 tanárt kérdeztek meg Ukrajna különböző régióiban. A diákok közül a megkérdezettek 33–36 százaléka a frontvidékről származott.
A felmérés szerint a diákok 53 százaléka az iskola után is Ukrajnában akar maradni, 23 százalékuk viszont meg szeretné változtatni jelenlegi lakóhelyét. Míg 26 százalék kifejezte, hogy külföldre szeretne költözni, a maradék 20 százalék még nem döntötte el, hogy hol fog élni.
A külföldre költözni vágyók aránya 31 százalékra emelkedett a városi iskolások körében, míg a vidéki diákok 16 százaléka szeretne külföldre költözni.
A frontrégiókban a diákok 81 százaléka nem fizikai tantermekben, hanem online tanul. Ukrajna nyugati részén a diákok 64 százaléka tanul többnyire vagy mindig online.
A frontrégiókban a tanárok 87 százaléka mondta, hogy a teljes körű orosz invázió miatt megnőtt a munkaterhelésük,
és a biztonsági kihívásokra, valamint arra hivatkoztak, hogy több időt kell fordítaniuk a diákok pszichológiai és érzelmi támogatására.
Ukrajna-szerte a tanárok 63 százaléka mondta azt, hogy diákjaik tanulmányi teljesítménye csökkent a háború miatt.
A felmérés kimutatta, hogy míg a tanárok 83 százaléka és az iskolások szüleinek 70 százaléka optimistán tekint a jövőbe, a tizenéveseknek csak 52 százaléka gondolja így, 24 százalékuk pedig pesszimistán nyilatkozott Ukrajna jövőjét illetően.
A felmérés a lányok és fiúk közötti különbségeket is feltárta. A felmérés szerint a fiúk 20 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pszichológiai vagy érzelmi támogatásra van szüksége, a lányok körében viszont ez az arány 32 százalékra emelkedett.
A megkérdezett fiúk 67 százaléka mondta azt, hogy inkább vagy nagyon nyugodtnak érzi magát, ami a megkérdezett lányok 48 százalékára volt jellemző.
A kutatást az ukrán oktatási minisztérium és az Európai Unió, valamint az unió tagállamai, Németország, Lengyelország, Dánia és Szlovénia támogatták.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Ukrajna szövetségesei egy tervmódosítást fontolgatnak az Ukrajna támogatásáról szóló ramsteini csúcstalálkozók formátumában, amely szerint a katonai segítségnyújtást az USA helyett a NATO koordinálná – írja a német Handelsblatt jelentésére hivatkozva a The Kyiv Independent.
Az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport (UDCG) több mint 50 országot – köztük mind a 31 NATO-tagállamot – tömörítő, Ramstein-formátumú csúcstalálkozó 2022 áprilisa óta rendszeresen ülésezik, hogy összehangolja az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást.
A Handelsblatt forrásai azt állítják, hogy Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár állt elő a tervvel, amelyet a múlt héten vitattak meg a NATO-tagok között.
Franciaország és Nagy-Britannia állítólag támogatja az ötletet, akárcsak Ukrajna kelet-európai szövetségesei.
Németország azonban aggódik, hogy egy ilyen lépés erősítené azt a narratívát, miszerint a NATO háborúban áll Oroszországgal.
A következő találkozó pár nap múlva, február 14-én lesz Ramsteinben.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök francia kollégájával, Emmanuel Macronnal tárgyalt telefonon szombaton. A vezetők megvitatták a harctéri helyzetet és Ukrajna védelmi igényeit – írja az Ukrajinszka Pravda.
Megvitatták továbbá a G7-ek vilniusi nyilatkozatán alapuló, a biztonsági garanciákról szóló kétoldalú dokumentum előkészítését.
Zelenszkij X-en közölte, hogy megköszönte Macronnak és a francia népnek „a rendíthetetlen támogatást”.
Nagyon pozitív és célratörő beszélgetés volt, pontosan az, amire most szükségünk van
– tette hozzá.
-
Magyarország területére 2024. február 10-én az ukrán-magyar határszakaszon 4801 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6381 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 32 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írták a közleményben.
-
Bár a Nyugat nem akar háborút Oroszországgal, mégis fel kell készülnünk egy olyan konfrontációra, amely évtizedekig is eltarthat – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Welt Am Sonntag című német lapnak adott interjújában, melyet a The Kyiv Independent szemlézett.
A NATO-országok tisztviselői az ukrajnai teljes körű invázió kezdete óta egyre nagyobb aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy a szövetség nem eléggé felkészült egy Oroszországgal való konfliktusra.
Ha Vlagyimir Putyin orosz elnök győz Ukrajnában, nincs garancia arra, hogy az orosz agresszió nem terjed át más országokra
– figyelmeztetett Stoltenberg. Hozzátette, hogy a NATO-nak javítania kell katonai képességeit, mivel „az elrettentés csak akkor működik, ha hiteles”.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Az új főparancsnokra panaszkodtak az ukrán katonák amiatt, hogy „hentes” hírében áll;
- A főparancsnoki poszt mellett a vezérkari főnök tisztségénél is csere történt az ukrán oldalon;
- Egy német képviselő arról beszélt, hogy a háborút át kell helyezni Oroszország területére;
- Harkivot súlyos támadás érte az előző éjjel. Mint utóbb kiderült, két család élve elégett. Erről a támadásról az ukrán elnök is posztolt utóbb;
- Az orosz támadások miatt még a román vadászrepülőket is riasztották;
- Az ukránok szerint Elon Musk Oroszországot segíti a fronton a Starlink-műholdakkal;
- A német kancellár azt mondta: Európa egyedül, az Egyesült Államok nélkül nem tud elegendő támogatást adni Ukrajnának.
Tartsanak velünk ezúttal is!