Oroszország dróntámadásokat indított Kijev és Dél-Ukrajna ellen, legalább egy civil megsebesült, megsérült egy gázvezeték, továbbá károk keletkezetek lakóépületekben, valamint Mikolajiv folyami és tengeri kikötőben – közölte vasárnap az ukrán hadsereg.
Az ukrán légierő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson számolt be arról, hogy légvédelmi rendszerei az éjszaka folyamán 40-et megsemmisítettek a 45 Sahid támadó, pilóta nélküli repülőgépből.
„A légiriadó a fővárosban csaknem két órán át tartott” – közölte Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője a Telegramon. Hozzátette, hogy Kijev felett az összes drónt megsemmisítették. Az előzetes információk szerint a fővárosban vagy annak közelében nem voltak sem áldozatok, sem anyagi károk.
Ukrajna déli katonai parancsnoksága a Telegramon azt közölte, hogy légvédelmi rendszerei több mint öt órán át működtek, és 26, Oroszországból indított Sahid drónt semmisítettek meg több déli régió, elsősorban a Fekete-tenger melletti Mikolajiv régió felett.
A dél-ukrajnai támadásban legalább egy civil megsérült – közölte a hadsereg. Hozzátették, hogy „az ellenség számára ismét az infrastruktúra és az agrár-ipari létesítmények parti sávja volt a prioritás”. Egy lezuhant drón törmelékei és a robbanáshullám lakóházakat és egy gázvezetéket rongált meg Mikolajivban – írta a helyi katonai parancsnokság.
A fekete-tengeri Odessza kikötőjénél a hadsereg közlése szerint négy drón zuhant le – írja az MTI.
Ukrajna szövetségesei egy tervmódosítást fontolgatnak az Ukrajna támogatásáról szóló ramsteini csúcstalálkozók formátumában, amely szerint a katonai segítségnyújtást az USA helyett a NATO koordinálná – írja a német Handelsblatt jelentésére hivatkozva a The Kyiv Independent.
Az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport (UDCG) több mint 50 országot – köztük mind a 31 NATO-tagállamot – tömörítő, Ramstein-formátumú csúcstalálkozó 2022 áprilisa óta rendszeresen ülésezik, hogy összehangolja az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást.
A Handelsblatt forrásai azt állítják, hogy Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár állt elő a tervvel, amelyet a múlt héten vitattak meg a NATO-tagok között.
Franciaország és Nagy-Britannia állítólag támogatja az ötletet, akárcsak Ukrajna kelet-európai szövetségesei.
Németország azonban aggódik, hogy egy ilyen lépés erősítené azt a narratívát, miszerint a NATO háborúban áll Oroszországgal.
A következő találkozó pár nap múlva, február 14-én lesz Ramsteinben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök francia kollégájával, Emmanuel Macronnal tárgyalt telefonon szombaton. A vezetők megvitatták a harctéri helyzetet és Ukrajna védelmi igényeit – írja az Ukrajinszka Pravda.
Megvitatták továbbá a G7-ek vilniusi nyilatkozatán alapuló, a biztonsági garanciákról szóló kétoldalú dokumentum előkészítését.
Zelenszkij X-en közölte, hogy megköszönte Macronnak és a francia népnek „a rendíthetetlen támogatást”.
Nagyon pozitív és célratörő beszélgetés volt, pontosan az, amire most szükségünk van
– tette hozzá.
Magyarország területére 2024. február 10-én az ukrán-magyar határszakaszon 4801 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6381 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 32 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írták a közleményben.
Bár a Nyugat nem akar háborút Oroszországgal, mégis fel kell készülnünk egy olyan konfrontációra, amely évtizedekig is eltarthat – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Welt Am Sonntag című német lapnak adott interjújában, melyet a The Kyiv Independent szemlézett.
A NATO-országok tisztviselői az ukrajnai teljes körű invázió kezdete óta egyre nagyobb aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy a szövetség nem eléggé felkészült egy Oroszországgal való konfliktusra.
Ha Vlagyimir Putyin orosz elnök győz Ukrajnában, nincs garancia arra, hogy az orosz agresszió nem terjed át más országokra
– figyelmeztetett Stoltenberg. Hozzátette, hogy a NATO-nak javítania kell katonai képességeit, mivel „az elrettentés csak akkor működik, ha hiteles”.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!