Tovább
Eredmények államonként
Source: RealClearPolitics
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök csütörtökön telefonon beszélt lengyel kollégájával, Donald Tuskkal a két ország határán kialakult helyzetről – írja az MTI.
A két miniszterelnök elsősorban azt az esetet vitatta meg, amikor „lengyel gazdák gabonát öntöttek ki lezárt ukrán teherautókból, amelyeknek Lengyelországon kellett volna áthaladniuk”.
Felhívtam a figyelmet az útra kiszórt ukrán gabonával történt incidens elfogadhatatlanságára. A radikális retorika ebben az ügyben elfogadhatatlan
– hangsúlyozta az ukrán miniszterelnök.
Smihal felkérte lengyel kollégáját, hogy a két kormány közötti párbeszéd útján találjanak olyan megoldást, amely támogatja az ukrán gazdákat, egyszersmind nem károsítja a lengyel gazdákat.
Ukrajnának és Lengyelországnak össze kell fognia, hogy megakadályozza az orosz termékek európai piacra kerülését. Egységesnek kell lennünk a közös kihívásokkal és az Európa biztonságát veszélyeztető ellenségekkel szemben
– hangoztatta Denisz Smihal.
Csütörtök délelőtt ukrán fuvarozók tiltakozó akciót indítottak a Dorohusk–Jahodin lengyel–ukrán határátkelőnél. Lengyel fuvarozókat szándékoztak feltartóztatni, akik soron kívül próbáltak átjutni az ellenőrzőponton. 15 ukrán kamion és körülbelül húsz ukrán személygépkocsi érkezett a határra. Az ukrán fuvarozók azért választották tiltakozásuk helyszínéül ezt a határátkelőt, mert ott történt az az eddigi legkirívóbb incidens, amikor lengyel gazdák ukrán gabonát öntöttek ki az útra.
Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója sürgette a képviselőházat, hogy minél hamarabb hagyjon jóvá egy Ukrajnának szánt kiegészítő finanszírozást tartalmazó törvényjavaslatot – írja az Ukrajinszka Pravda.
Minden nap veszteségeket szenvednek el az ukránok és az amerikai nemzetbiztonsági érdekek. A tét napról napra nő, ahogy a tétlenségünk ára is, különösen Ukrajnában
– mondta. Hozzátette, hogy egyre több jelentést kapnak arról, hogy az ukránoknak a frontvonalakon spórolniuk kell a lőszerrel, vagy egyáltalán nincs is lőszerük.
Eközben az oroszok továbbra is támadnak a földön és a levegőben, és megpróbálják kimeríteni az ukrán légvédelmet, amelynek kiépítésén az elmúlt két évben keményen dolgoztunk
– jelentette ki Sullivan.
Donyecknél, a donyecki régió déli részén és Limannál kedvezőbb állásokat foglaltak el az orosz erők az elmúlt nap folyamán, miközben három frontszakaszon 11 ukrán támadást vertek vissza – közölte az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint a legtöbb, szám szerint hat ukrán roham a donyecki frontszakaszon hiúsult meg. A tájékoztatás szerint
az ukrán fél a frontszakaszon több mint ezer katonát veszített,
akik közül a legtöbben, mintegy 360-an a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
Az összesítésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említettek meg egyebek mellett két drónirányító központot, négy lőszerraktárt, egy Sz–300-as légvédelmi rendszer indítóállását, négy Sztrela–10-es légvédelmi rakétarendszert, egy Mi–24-es helikoptert, 11 harckocsit – közülük hatot Donyeck környékén –, négy gyalogsági harcjárművet, 14 páncélozott harcjárművet – közülük tízet Limannál –, két páncélozott szállítójárművet, egy lengyel Krab önjáró, valamint négy brit FH70-es és három amerikai M777-es vontatott tarackot, HIMARS és Vilha sorozatvetők hét rakétáját, továbbá 98 drónt.
Az orosz statisztika szerint meghaladta a 15 ezret az ukrán haderő által a háború kezdete óta elveszített tankok és egyéb páncélozott járművek száma.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kijelentette, hogy a „különleges hadművelet" a tervezettnél tovább tarthat, de minden feladatot teljesíteni fognak. Ezért, mint mondta, a támadás addig fog folytatódni, amíg minden kitűzött célt el nem érnek.
A különleges hadművelet Ukrajna elleni műveletként indult, idővel azonban a Nyugat elleni háború formáját öltötte, egy olyan háborúét, amelyben a Nyugat országai az Egyesült Államok vezetésével közvetlenül részt vesznek a konfliktusban
– mondta újságíróknak a szóvivő.
Légiriadót hirdettek Ukrajnában: Oroszország Tu–95-ös stratégiai bombázó repülőgéppel és Kalibr cirkálórakétákkal támadja az országot – írja a Unian.
A stratégiai bombázók ukrán légtérbe emelkedéséről az Orosz Föderáció Murmanszki területének Olenya repülőteréről adtak hírt, és nagyjából fél öt körül légiriadót rendeltek el először a déli és keleti régiókban a Tu–95MS repülőgépekből indított cirkálórakéta-támadások veszélye miatt.
Hét óra magasságában már Ukrajna teljes területére kiadták a légiriadót.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a szerdai, Prágában tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az Európai Unió országainak továbbra is minden segítséget meg kell adniuk az orosz invázió ellen védekező Ukrajnának – írja az MTI.
Ukrajna biztonsága egyben Európa biztonságát is jelenti. Ezt nem szabad elfelejtenünk
– hangsúlyozta az európai uniós politikus.
Roberta Metsola nagyra értékelte, hogy Csehország a kezdetektől fogva kiállt Ukrajna mellett, és több százezer ukrán menekültnek adott menedéket.
Ukrajna támogatása továbbra is a cseh külpolitika egyik legfontosabb feladata
– szögezte le Petr Fiala cseh miniszterelnök a sajtótájékoztatón.
Roberta Metsola azt követően találkozott a sajtóval, hogy tárgyalásokat folytatott a cseh parlament két házának elnökeivel, valamint a cseh kormányfővel. Hivatalos programjában este a prágai egyetemek hallgatóival folytatandó beszélgetés szerepelt.
Az utóbbi hetekben Európában lezajló gazdatüntetésekkel kapcsolatos kérdésre válaszolva Roberta Metsola hangsúlyozta, hogy párbeszédet kell folytatni az emberekkel és reagálni kell a problémákra, a frusztrációra.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök esti beszédében köszönetet mondott az Ukrán Fegyveres Erők és az ukrán védelmi hírszerzés katonáinak az orosz deszanthajó sikeres megsemmisítéséért – írja az Interfax.
Ma még nagyobb biztonságot nyújtottunk a Fekete-tengeren. És több motivációt a népünk számára. Ez fontos. Lépésről lépésre megtisztítjuk a Fekete-tengert az orosz terrorista létesítményektől
– hangsúlyozta az elnök.
Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 4304 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4457 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata.
A beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrán védelmi erők szerdán hét orosz támadást vertek vissza a Dnyipro folyó keleti partján, és több mint 50 támadást további hét területen – írja az Ukrinform.
Ezt az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara közölte február 14-én 18:00 órakor kiadott helyzetjelentésében. A poszt szerint a fronton aznap 64 harci összecsapásra került sor. Kelet- és Dél-Ukrajnában továbbra is nehéz a hadműveleti helyzet.
Az ukrán repülőgépek tíz olyan területet támadtak, ahol orosz csapatok állomásoztak, valamint három orosz légvédelmi rendszert.
Az ukrán rakétaerők egységei 16 orosz célpontot találtak el.
Az oroszok 4 rakétacsapást, 91 légicsapást és 83 támadást indítottak több rakétavetővel az ukrán erők állásai és lakott területek ellen.
Washingtonban megindultak a találgatások az Egyesült Államok nemzetbiztonságának lehetséges fenyegetéseiről – írja a Bild. Az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának vezetője, Mike Turner bejelentette, hogy bizottsága a kongresszus valamennyi tagjának „a nemzetbiztonságot fenyegető súlyos fenyegetésről szóló információkat” adott át.
Felszólította Joe Biden amerikai elnököt, hogy hozzon nyilvánosságra minden információt erről a fenyegetésről, hogy a kongresszus, a kormány és a szövetségesek nyíltan megvitathassák a válaszul szükséges intézkedéseket. A republikánus nem részletezte, hogy milyen fenyegetésről van szó, később azonban több médium is arról számol be, hogy a fenyegetés Oroszországhoz köthető!
A jelentések szerint olyan információk láttak napvilágot, hogy Oroszország nukleáris fegyvert akar kilőni az űrbe.
Azonban – mint írták – nem földi célpontok elleni nukleáris támadásról van szó, hanem műholdak elleni esetleges bevetésről.
Ennek ellenére ez „nagyon aggasztó és nagyon érzékeny” – mondta egy informátor az ABC Newsnak.
Az amerikai képviselőház hírszerzési elnöke komoly nemzetbiztonsági fenyegetést jelentett be, amely a források szerint Oroszországhoz kapcsolódik – írja az Ukrinform a CNN alapján.
A képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke, Mike Turner súlyos nemzetbiztonsági fenyegetéssel kapcsolatos információkat közölt. Két forrás és egy amerikai tisztviselő azt mondta a CNN-nek, hogy a fenyegetés Oroszországgal kapcsolatos – áll a jelentésben.
Mint megjegyezték, Turner reggel levelet küldött kongresszusi kollégáinak, amelyben megemlítette a „destabilizáló külföldi katonasággal kapcsolatos” sürgős problémát.
A CNN megerősítette, hogy az orosz katonai erőkről van szó.
A hírszerzési bizottság tagjai megszavazták, hogy ezt az információt megosszák a kongresszus többi tagjával is.
Turner felszólítja Joe Biden elnököt, hogy oldja fel az ezzel a fenyegetéssel kapcsolatos minden információ titkosítását
– írják.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!