Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője egy olyan javaslatot fog benyújtani, ami lehetővé tenné az EU-nak, hogy az EU-ban befagyasztott orosz vagyon bevételeinek a 90 százazlékát Ukrajnának szánt fegyverek vásárlására használhassák fel – tudósít róla a Reuters.
A belebegtetett javaslata szerint az Európai Békekereten (EPF) keresztül viteleznék ki a fegyvervásárlást, míg a maradék tíz százalékot az EU költségvetésébe utalnák, amit ezután az ukrán védelmi ipar fejlesztésére költenék.
Borrell a javaslatát szerdán fogja prezentálni az EU-tagállamok kormányainak egy nappal a csütörtökön kezdődő kétnapos EU-csúcs előtt.
Borrell úgy számol, ez évente hárommilliárd euró, jelenlegi árfolyamon 1 185 milliárd forint évente. Mint fogalmazott, „ez a pénzmennyiség nem rendkívül, de nem elhanyagolható”.
Az uniós tagállamok állam- és kormányfői egyébként már régóta vizsgálják azt, miként lehetne az EU területén zárolt orosz vagyonokat felhasználni Ukrajna segítésére – az ország újjáépítése mellett új elemként már fegyvereket is vásárolnának belőle.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!
Berlinben jár diplomáciai úton Kaja Kallas észt miniszterelnök, aki nemcsak Olaf Scholz német kancellárral és a német elnök Frank-Walter Steinmeierrel találkozott, hanem felszólalt a Europe 2024 konferencián is felszólalt.
Az észt miniszterelnök utóbbi rendezvényen szólította fel a NATO-tagállamokat arra, hogy költsenek több pénz a honvédelemre. Mint emlékeztetett, Észtország a GDP-jének 3,2 százalékát költi védelemre, és szerinte a partnereiknek is ilyen mértékben kellene védekezésre költeniük – a NATO előírásai szerint a tagállamoknak a GDP-jük 2 százalékát kell minimum erre költeniük, de ezt tavaly csak 10 tagállam teljesítette.
Ha elhiszik, hogy nyerhetnek, megtesznek egy lépést. Ha megértik, hogy elég erősek vagyunk, nem mernek a NATO felé mozdulni
– fogalmazott a német FAZ tudósítása szerint Kallas, aki hozzátette, emiatt „valóban együtt kell megtennünk ezt a közös erőfeszítést”.
Az észt kormányfő elismerte, nehéz elmagyarázni a lakosságnak, hogy miközben másra is lehetne költeni, miért épp a haderőfejlesztésre kell ezt a pénzt fordítani,
De amikor az ember érzi, hogy szükséges, már késő lesz.
A legnagyobb német kormánypárt, az SPD frakcióvezetőjének a napokban tett kijelentésére, miszerint a háborút azonnal be kéne fejezni, úgy reagált, „egy erőszakkal teli világban a pacifizmus öngyilkosság lenne”.
Margus Tsahkna észt külügyminiszter hétfőn bejelentette, hogy Észtország nemkívánatos személynek nyilvánította és kiutasította területéről az orosz nagykövetség egyik diplomatáját – adta hírül az MTI.
A miniszter az X-en azzal indokolta a döntést, hogy az orosz nagykövetség egy észt bűnügy dokumentumainak megszerzésével, majd az orosz közösségi médiában való közzétételének elősegítésével beleavatkozott Észtország belügyeibe, de további részleteket nem közölt.
A külügyminiszter egyúttal arra szólította fel az orosz hírszerző szolgálatokat, hogy a hibrid műveleteket is beleértve fejezzék be az Észt Köztársaság ellen irányuló tevékenységüket.
A kiutasításról szóló hivatalos iratot az ideiglenes ügyvivőnek adták át, miután tavaly januárban először Oroszország utasította ki területéről a moszkvai észt nagykövetet, majd válaszlépésként Észtország is kiutasította a tallinni orosz nagykövetet.
Az ukrán védelmi minisztérium a partnereivel közösen létrehozta az Oberih elnevezésű rendszert, amely a hadkötelesek és tartalékosok egységes elektronikus nyilvántartása.
Célja, hogy csökkentse az emberi tényezőből adódó hibák számát, és a digitalizációnak köszönhetően állami és emberi erőforrásokat spóroljon meg, megelőzze a korrupciót – szemlézte a Kárpáti Igaz Szó a tárca által közzétett bejegyzést.
A nyilvántartásnak köszönhetően minden adatmódosítási lépést nyomon követnek és elektronikus aláírással hitelesítenek. A digitális katonakönyvben olyan információk is fognak szerepelni, hogy az illető alkalmas-e a szolgálatra vagy sem.
A minisztérium közlése szerint a hadkötelesekről a következő adatok lesznek feltüntetve az elektronikus rendszerben:
A hadkötelesek és tartalékosok egységes állami nyilvántartásáról szóló törvényt 2017-ben fogadták el. 2022. február 24-én információhiány miatt még nem állt készen a működésre, ezért a valóságban 2023 őszén indult. A határőrség 2024 februárjában kezdte meg a nyilvántartás használatát, emlékeztetnek.
Georg Spöttle kedden a TV2-ben beszélt Emmanuel Macron francia államfő korábbi kijelentéséről, miszerint a NATO-nak el kellene gondolkoznia, hogy szárazföldi csapatokat küldjön Ukrajnába – írja a Tények.hu.
Minthogyha ő már el is döntötte volna, hogy harcoló alakulatokat akar Ukrajnába küldeni
– mondta a szakértő, aki szerint több száz atomtöltet van Emmanuel Macron kezében, és szerinte a francia elnök már a III. világháborúra készül.
Georg Spöttle véleménye szerint nem kizárt, hogy Joe Biden amerikai elnök békére játszik, és szerinte elképzelhető, hogy megpróbál békét teremteni Oroszország és Ukrajna között, mivel ez pártjának és az ő személyének is jót tehet.
Ukrajna döbbenetének adott hangot a régóta ígért amerikai segélyek folyamatos késleltetése miatt – tudósít róla a német FAZ.
Ami igazán kritikus és megdöbbent, az a tény, hogy még mindig nem hozták meg a döntést
– nyilatkozta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter utalva arra, hogy az amerikai Kongresszusban a republikánus képviselők már régóta ellehetetlenítik az Ukrajnának szánt 60 milliárd dollárnyi katonai támogatás elfogadását, mivel a párt szélsőjobboldali szárnya, illetve Donald Trump azt ellenzi.
A támogatás a 2024-es fiskális év szövetségi költségvetésében szerepel, ugyanakkor abban annak 2023. október 1-JEi kezdetére nem sikerült megállapodni, és azóta is csak ideiglenes költségvetése van amerikának.
Ugyanakkor elképzelhető, hogy ez a közeljövőben változik: a demokrata többségben lévő Szenátus demokrata vezetője, Chuck Schumer, a republikánus többségben lévő Képviselőház republikánus házelnöke, Mike Johnson és a Fehér Ház épp a mai nap egyezett meg a költségvetésben, ugyanakkor jelenleg azt nem tudni, hogy az Ukrajnának szánt támogatás végül a költségvetést összegző törvényjavaslatokban szerepel-e.
A költségvetést jelentő összesen 12 törvényjavaslatot a Kongresszus mindkét házának meg kell még szavaznia, majd pedig Joe Biden demokrata elnöknek aláírnia.
Mint korábban beszámoltunk róla, Lindsey Graham nemrég azt ajánlotta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy ezt az összeget támogatás helyett hitelként kaphatná meg Ukrajna, amit szerinte a republikánusok mellett a demokraták is tudnának támogatni.
Az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) igazgatója, Szergej Nariszkiny kijelentette, amennyiben francia katonák érkezének Ukrajnába, akkor ők „az orosz fegyveres erők támadásainak legitim elsődleges célpontjává válnának – tudósít több orosz forrás, többek között a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Ez azt jelenti, hogy minden egyes franciára ugyanaz a sors várna, mint akik valaha is karddal érkeztek az orosz világ területére
– fogalmazott az SVR igazgatója, utalva Napóleon sikertelen orosz hadjáratára.
Az SVR egyébként azt állítja, hogy Franciaország már vizsgálja, miként lehetne francia katonákat Ukrajnába juttatni, ugyanakkor Emmanuel Macron francia elnök korábban csak annyit jelentett be, hogy Oroszország veresége érdekében nem lehet semmilyen opciót kizárni, így akár azt sem, hogy NATO-csapatokat küldjenek a frontra.
Ugyanakkor a francia elnök e véleményével egyedül maradt. Olaf Scholz német kancellár Macron kijelentése után azonnal leszögezte, erről szó sem lehet, ahogy az olasz Giorgia Meloni is azt nyilatkozta, hogy el kell kerülni minden olyan lépést, ami a háború eszkalációjához vezethet – ugyanezt a nézetét osztja szlovák kollégája, Robert Fico is.
Emmanuel Macron legutóbb egyébként egy pénteken készült interjújában beszélt arról, hogy a nyugati katonák szárazföldi hadműveletére „valamikor” szükség lehet a fronton, ugyanakkor eddigi nyilatkozataihoz képest finomítva hozzátette, ő ezt nem szeretné, és nem ő fogja megtenni ehhez az első lépést.
Az Euractivon közölt véleménycikket az uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke, Charles Michel. A belga politikus ebben az Európai Bizottság által nemrég prezentált, az európai védelmi ipar fejlesztésére irányuló terveit támogatva kijelentette:
Oroszország komoly katonai fenyegetést jelent Európára és a globális biztonságra nézve. Ha erre nem adunk helyes választ az EU-ban, és nem adunk kellő támogatást Ukrajnának Oroszország megállításához, mi leszünk a következők.
Charles Michel cikkében arról is írt, hogy a mostani háború harmadik évébe lépve már kijelenthető, Vlagyimir Putyin nem állna meg Ukrajnában, ahogy tíz éve sem állt meg a Krím félsziget annektálása után, Oroszország továbbra is a destabilizációs taktikáját követné.
Szerinte ahhoz, hogy az Oroszország jelentette veszélyt kezelni tudják az Európai Unióban, a tagállamoknak „készenlétben kell állni, és »hadigazdasági módra« kell átállni”.
Emiatt mind az EU-nak, mind Ukrajnának meg kell erősítenie a katonai képességeit, hogy ezzel megvédhessék a demokratikus világot.
Emlékeztetett, hogy Oroszország a GDP-je hat százalékát költi védelmi iparára, miközben nagyon sok uniós tagállam még a két százalékot sem éri el. Ezért lényegében az Európai Bizottság által nemrég prezentált Európai Védelmi Ipari Stratégia (EDIS) és az ehhez tartozó program (EDIP) elfogadása mellett érvelt.
Ez Michel szerint három fontos elemből áll:
Az Európai Bizottság tervéről – amiről a tagállamok állam- és kormányfői a csütörtökön kezdődő EU-csúcson tárgyalnak majd – bővebben ebben a cikkünkben írtunk.
A német védelmi miniszter, Boris Pistorius kedden bejelentette, hogy Németország 500 millió eurónyi segélyt nyújt Ukrajnának, beleértve tízezer tüzérségi lőszert a Bundeswehr készleteiből.
A német védelmi minisztérium X-oldalára feltöltött videó szerint ezenkívül 100 páncélozott és további 100 szállító járművet is átadnak az ukrán hadseregnek, ezek szállítása hamarosan megkezdődik.
A FAZ számítása szerint ez az új katonai segély közel 500 millió eurót ér, így Németország idén hétmilliárd eurónyi segélyt adhat át Ukrajnának.
A lap hozzáteszi, ebbe a hétmilliárd euróba beleszámít a Petr Fiala cseh miniszterelnök által kezdeményezett közös lőszerbeszerzésébe tett német hozzájárulás is, amihez többek között Franciaország és Észtország is csatlakozott.
Tavaly március 20-án egyeztek meg az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei, hogy az EU közös lőszerbeszerzésen keresztül egy éven belül Ukrajnának összesen egymillió 155 mm-es tüzérségi lőszert fog leszállítani. Ugyanakkor, mint arra a német FAZ emlékeztet,
a határidőn belül ennek egy kicsivel több, mint a felét, 520 ezret sikerült leszállítani.
A határidőhöz közeledve már a tervet kiötlő Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is arról beszélt, ez nem fog sikerülni, ugyanakkor hozzátette: év végéig további 630 ezret készítenek és szállítanak is el Ukrajnába.
Arról, hogy a közös uniós lőszerbeszerzés körül milyen gondok akadtak, a határidőt miért nem tudták teljesíteni a tagállamok, bővebben ebben a cikkünkben írtunk.
„Az Egyesült Államok folytatja Ukrajna pénzügyi támogatását annak ellenére, hogy a kongresszusban egyelőre elakadt a javaslat a kijevi kormánynak küldendő újabb támogatásról” – írta az MTI az amerikai védelmi miniszter kijelentése alapján.
„Az Egyesült Államok nem hagyja Ukrajnát elbukni. Ez a koalíció nem hagyja Ukrajnát elbukni. A szabad világ nem hagyja Ukrajnát elbukni” – szögezte le Lloyd Austin. Hozzátette, „az ukrán csapatok nehéz körülményekkel, súlyos harcokkal néznek szembe. Az ukrán civileket dróntámadások sorozatai sújtják, de Ukrajna nem hátrál, és az Egyesült Államok sem fog” – húzta alá Austin.
Közösségi oldalán kommentálta a háború jelenlegi állását Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Mint emlékeztetett, március eleje óta Oroszország növelte a légitámadásainak a számát – állítása szerint összesen 130 darab különböző rakétát, 320 drónt és közel 900 irányított légibombát.
Zelenszkij úgy látja, ezidő alatt Ukrajna bebizonyította, hogy „képes sikeresen lelőni az orosz terrorista rakétákat és drónokat, valamint megsemmisíteni orosz katonai repülőgépeket”, majd hozzátette, ezzel több ezer életet mentették meg és ez lehetővé teszi, hogy az ukrán gazdaság továbbra is működjön.
Ugyanakkor Zelenszkij bejegyzésében hozzátette,
Ukrajnának több védelemre van szüksége, ezért arra kérte partnereit, segítsenek.
Szerinte az amerikai gyártású Patriot és más légvédelmi rendszereket
arra tervezték, hogy életet mentsenek, nem pedig arra, hogy a raktárakban a port fogjanak
– fogalmazott Volodimir Zelenszkij, aki megköszönte azokat, akik megértik a jelenlegi helyzetet és segítenek Ukrajnának. „Az orosz terrornak veszítenie kell” – zárta bejegyzését az ukrán elnök.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője egy olyan javaslatot fog benyújtani, ami lehetővé tenné az EU-nak, hogy az EU-ban befagyasztott orosz vagyon bevételeinek a 90 százazlékát Ukrajnának szánt fegyverek vásárlására használhassák fel – tudósít róla a Reuters.
A belebegtetett javaslata szerint az Európai Békekereten (EPF) keresztül viteleznék ki a fegyvervásárlást, míg a maradék tíz százalékot az EU költségvetésébe utalnák, amit ezután az ukrán védelmi ipar fejlesztésére költenék.
Borrell a javaslatát szerdán fogja prezentálni az EU-tagállamok kormányainak egy nappal a csütörtökön kezdődő kétnapos EU-csúcs előtt.
Borrell úgy számol, ez évente hárommilliárd euró, jelenlegi árfolyamon 1 185 milliárd forint évente. Mint fogalmazott, „ez a pénzmennyiség nem rendkívül, de nem elhanyagolható”.
Az uniós tagállamok állam- és kormányfői egyébként már régóta vizsgálják azt, miként lehetne az EU területén zárolt orosz vagyonokat felhasználni Ukrajna segítésére – az ország újjáépítése mellett új elemként már fegyvereket is vásárolnának belőle.
Az OSINTdefender hadiblog közölt több, nemrég készült fotót arról, hogy az ukrán hadsereg elkezdte kiépíteni védvonalait egy lehetséges orosz támadásra készülve.
Additional Images. pic.twitter.com/P5sI2CoAlR
— OSINTdefender (@sentdefender) March 19, 2024
„Az ukrán fegyveres erők az elmúlt hónapokban az önkéntesek és a regionális kadétalakulatok segítségével jelentősen kiterjesztették védelmi vonalaikat Odessza város közelében, valamint Odessza és Mikolajiv régiók között, mivel a nyugati hírszerző ügynökségek attól tartanak, hogy Oroszország ismét nagyszabású offenzívát indíthat, amelynek célja a Fekete-tenger partvidékének elfoglalása” – írták.
Az utóbbi hetekben több figyelmeztetés érkezett nyugati szakértőktől is azzal kapcsolatban, hogy Oroszország újabb offenzívát indíthat. A washingtoni ISW kutatóintézet szerint már meg is kezdték a felkészülést, a tavasz még erről fog szólni, és utána a nyáron indulhat meg az offenzíva.
Mint arról beszámoltunk, Lindsey Graham republikánus amerikai szenátor Kijevben tett látogatást hétfőn, ahol többek között találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.
Annak ellenére, hogy Graham a háború kitörése óta már több ízben járt Ukrajnában, és emellett mindig támogatásáról biztosította a Zelenszkijt, múlt hónapban egy Kijev számára kritikus amerikai segélyt leszavazott, amiről az amerikai Kongresszus azóta se döntött, miközben az létfontosságú lenne a pénz mellett fegyver- és lőszerhiánnyal is küszködő Ukrajnának.
Graham most Donald Trump republikánus elnökjelölt ötletét továbbítva hétfőn arról beszélt Zelenszkij társaságában, hogy
az Egyesült Államok nem segéllyel, hanem ehelyett kedvezményes hitellel támogathatná a honvédő háborút vívó országot.
A Trumppal szoros kapcsolatot ápoló szenátor a Washington Post tudósítása szerint úgy látja, a kölcsön ötlete nemcsak a republikánusok, hanem a demokraták körében is népszerű lenne.
Lindsay emellett hozzátette, tisztában van azzal, hogy Ukrajnában hiánycikk a 155 mm-es tüzérségi lőszer, e kapcsán azt ígérte „szerzünk majd nektek még néhányat”.
Lindsay emellett elárulta, Zelenszkijjel beszélt az ukrán mozgósítási törvényjavaslatról is, ami kapcsán elmondta, szerinte szerencsésebb lenne 27 helyett 25-re csökkenteni a kötelező sorozást, ezenkívül abbéli reményét fejezte ki, hogy minél több önkéntes jelentkezik.
Volodimir Zelenszkij elnök telefonbeszélgetést folytatott Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével az Európai Tanács ülése előtt – derül ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök X-bejegyzéséből.
Az Európai Tanács ülésének előestéjén beszéltem az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel. Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak tényleges megkezdése felé tett további lépésekről, valamint az Ukrajnának nyújtott további átfogó uniós támogatásról beszéltünk
– közölte bejegyzésében Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke.
Az ukrán elnök köszönetet mondott, hogy az EU Tanácsa tegnap jóváhagyta az Európai Békefenntartási Eszközön belül egy 5 milliárd eurós külön Ukrajna-támogatási alap létrehozását.
Megvitatták az Ukrajnába irányuló tüzérségi lőszer-ellátás növelésének lehetséges módjait, valamint az Ukrajnára vonatkozó autonóm kereskedelmi kedvezmények további egy évvel történő meghosszabbításának fontosságát.
„Hangsúlyoztam, hogy az EU-val folytatott kereskedelmi liberalizációs rendszer fenntartása kritikus fontosságú Ukrajna gazdaságának a háború alatti támogatásához” – zárta X-posztját Zelenszkij.
On the eve of the European Council meeting, I spoke with the European Council President, @CharlesMichel.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) March 19, 2024
We focused on further steps toward the actual start of Ukraine's EU accession negotiations, as well as further comprehensive EU support for Ukraine.
I thanked @eucopresident… pic.twitter.com/DsmiTKK4Hn
Az orosz kormányzat ellen ukrán támogatással küzdő légiók egyike, az Orosz Önkéntes Hadtest közölt videót arról, miként lőttek rá gránátvetővel egy orosz harckocsira.
Az akció a Belgorodi területen történhetett a közlésük szerint. A lövés ellenére a harckocsi meg sem állt, hanem továbbrobogott.
The RDK ambushed the Moscow boys at point blank pic.twitter.com/ey4TQpP1e2
— PS01 (@PStyle0ne1) March 19, 2024
Az orosz önkéntesek még a múlt hét elején indítottak akciót a határmenti területeken, és a hétvégén is azt közölték, hogy még Oroszország területén vannak (bár a közléseiket független forrásból nemigen lehet megerősíteni).
Három embert öltek meg egy éjszakai tüzérségi támadásban Herszon régióban – állítja Ukrajna volt főügyészhelyettese, Gyunduz Mamedov X-en közzétett bejegyzésében.
Ezenkívül hozzátette, hogy az oroszok rakétatámadást indítottak egy donyecki város ellen, ami miatt négy személy megsérült, míg 24 házban és négy kocsiban kár keletkezett.
Egy másik bejegyzésében pedig azt állítja, a Krím félsziget tíz évvel ezelőtti, nemzetközi jogot sértő orosz annektálása óta az oroszok nagyon sok helyit költöztettek el, akiknek a helyükre oroszokat szállítottak, hogy megváltoztassák a félsziget nemzetiségi összetételét.
Azután utasít ki egy orosz diplomatát Moldova, amiért a diplomata az orosz elnökválasztás alatt szavazóhelyeket nyitott a de jure Moldovához tartozó autonóm régió, ám gyakorlatban orosz szakadár Transznisztriában – számol be róla a brit The Guardian.
A lépést azután hozták meg, hogy a moldovai kormány így tiltakozzon Moszkva döntésével szemben,
amiért az oroszpárti szeparatista régióban is lehetett szavazni a nyugati országok szerint egyáltalán nem tiszta orosz elnökválasztáson.
Ugyanakkor Transznisztria kapcsán a moldáv kormányt nem kizárólag annak vitatott hovatartozása zavarja, hanem mert attól tartanak az ukrajnai háború kitörése óta, hogy Moszkva akár e régiót is elfoglalhatja, vagy innen indítana támadást Ukrajna felé.
Körülbelül kilencezer gyereket evakuálnak az orosz határ menti városból, Belgorodból és az azonos nevű régió körzetéből a folyamatos ukrán tüzérségi támadások miatt – írja a brit The Guardian a régió kormányzójára, Vjacseszlav Gladkovra hivatkozva.
A kormányzó szerint az első csoportot március 22-én evakuálják, amely ezerkétszáz gyerekből áll.
Belgorod régió Moszkvától több mint 600 kilométerre fekszik, és alig több mint félórányi autóútra van az ukrán határtól, így az orosz utánpótlási vonalaknak kulcsfontosságú, emiatt az ukrán tüzérség gyakran célozza a régiót.
Az ukrán Ukrinform hírügynökség arról ír, hogy az Oroszországgal határos, északkeleti Szumi régióban az ukrán alakulatok megerősítik a védelmet.
Vadim Misznyik elmondta, a területen harci feladatokat látnak el „az államhatár védelme érdekében”, aminek célja, hogy megakadályozzák az orosz szabotázs- és felderítőcsapatok, valamint az orosz hadsereg határátlépését.
A háború kitörése óta egyébként a határ menti településeken, így Szumiban is gyakoriak a tüzérségi és a légicsapások.
Alekszandr Mojszejev admirális lett az orosz haditengerészet megbízott főparancsnoka, akit egy hivatalos ünnepségen mutattak be – tudósít róla az orosz állami hírügynökség, a RIA Novosztyi.
Mojszejev csaknem három évtizeden keresztül szolgált nukleáris tengeralattjárókon, 2011-ben pedig az Oroszország Hőse kitüntetést is megkapta, öt éve pedig az északi flotta parancsnoki pozícióját töltötte be.
Feladata a Fekete-tengeren való orosz jelenlét megerősítése lehet, mivel annak ellenére, hogy Ukrajna haditengerészet nélkül kezdte a háborút,
Kijev fokozatosan visszaszorította Oroszország fölényét a Fekete-tengeren, több kulcsfontosságú hajót is megsemmisítve.
A folyamatos rakéta- és dróncsapások miatt Oroszország flottája egy részét ki is vonta a térségből, ami után az ukrán gabonaexport megközelítette a háborút megelőző szintet.
A Vinnicja megyei rendőrség egy fel nem robbant orosz drónt és három másik orosz Sahíd drón töredékét találta a közelben – közölte a rendőrség Facebook-bejegyzésben.
Március 17–18-án a rendőrséghez négy bejelentés érkezett drónroncsokról Vinnicja, Haisin és Zsmerinka járásokban. Az egyik erdőben talált drón fel nem robbantott állapotban volt. A mezőkön három Sahíd roncsait találták meg, amelyek a lezuhanás helyétől 200 méteres körzetben szóródtak szét
– közölte Vinnicja régió rendőrsége.
Sérülés vagy anyagi kár nem történt. A rendőrség robbanóanyag-szakértői megvizsgálták a baleset helyszíneit. Az események dokumentálása után a drónok részeit eltávolítják és megsemmisítik.
Vlagyimir Putyin orosz elnök új elnöki ciklusának első külföldi látogatása Kínába vezet, ahol Hszi Csin-pinggel találkozik – írja a Reuters.
A látogatás tényét a hírügynökségnek öt forrás is megerősítette, ugyanakkor jelenleg túl sok információ nincs azzal kapcsolatosan – az egyik forrás szerint jelenleg még zajlik a találkozó megszervezése, amire valószínűleg majd május második felében kerülhet sor.
Mint arra emlékeztetnek, míg a hétvégi orosz elnökválasztást a nyugati országok nem tisztának és antidemokratikusnak tartják, addig többek között Kína, Észak-Korea vagy India gratulált Putyinnak a győzelméért.
Azóta, hogy Oroszország az inváziójával 2022. február 24-én teljes körű háborúvá szélesítette az évek óta befagyott orosz–ukrán konfliktust, Kína egyre inkább közeledik Oroszországhoz. Ugyan Peking hivatalosan tagadja, hogy segítene Oroszországnak, de nyugati hírszerzők szerint fegyvereket is adhat át Moszkvának, miközben a kereskedelmi és katonai együttműködésük azóta nőtt.
A hírügynökség megkeresésére sem a Kreml, sem pedig a kínai külügyminisztérium nem reagált.
Exkluzív anyaggal jelentkezett a brit Sky News, arról írnak,
hogyan bánik az orosz hadvezetés azzal a kétezer nepáli katonával, akik az oroszok oldalán harcolnak az ukrajnai háborúban.
Mint írják, sok nepáli zsoldos a jó pénzszerzési lehetőség miatt csatlakozott a harcokhoz, ugyanakkor kritizálják a hadvezetést, amiért „úgy bánnak velünk, mint a kutyákkal”, és hogy lényegében „ágyútölteléknek” használják őket.
A lapnak megszólalók arról beszéltek, sok olyan nepáli jelentkezett, akiknek jelentős katonai tapasztalataik voltak, de akadtak olyanok is, akik életükben nem fogtak még fegyvert a kezükben. Ennek ellenére mindannyian csak rövid, kéthetes kiképzést kaptak Moszkva környékén, majd pedig szinte nulla támogatással küldték ki őket a frontra.
Az egyik megszólaló szerint Ukrajnában nem kaptak elég élelmet, sőt az orosz katonák verbálisan és fizikálisan is bántalmazták őket.
Ezenkívül ahhoz, hogy Moszkvába repülhessenek, hatalmas adósságba kellett magukat verniük – az átlagkereset Nepálban havi 150 font, azonban a repülőjeggyel és a turistavízummal együtt csaknem 6000 fontot kellett kifizetniük. Azt ígérték, havonta akár 1675 fontot is kereshetnek, azonban arról nem beszélt, végül mennyit kerestek.
Egyébként, mint a legtöbb országban, Nepálban is bűncselekménynek számít, ha egy állampolgár egy nem szövetséges ország hadseregében szolgál. Az Oroszország irányába megemelkedő turista- és diákvízumok száma miatt egyébként a nepáli kormány lépett és megtiltotta, hogy valaki munka céljából Oroszországba vagy Ukrajnába utazzon.
Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn gratulált Vlagyimir Putyin orosz elnöknek újraválasztásához, és felajánlotta, hogy közvetít Moszkva és Ukrajna között – jelentette a francia AFP hírügynökség a török elnöki hivatalra hivatkozva a Teraz.sk szerint.
Erdogan nem először ajánlotta fel közvetítői szolgálatait az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúban, igyekszik baráti kapcsolatokat ápolni Putyinnal és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.
A török elnök március elején Isztambulban fogadta Zelenszkijt. Putyin februárban szintén Törökországba látogatott volna, de lemondta látogatását.
A Fekete-tenger partvidékének egy részén mindhárom ország osztozik. A hajózás erre a tengerre a Boszporusz-szoroson keresztül lehetséges, amely az egyetlen hajózási útvonal a Földközi-tenger és a fekete-tengeri kikötők között.
Putyin újraválasztásához gratulált már Észak-Korea, Kína, Irán, valamint olyan közép- és dél-amerikai államok kormányai, mint Kuba, Venezuela, Bolívia és Honduras.
Az EU arra figyelmeztetett, hogy az oroszországi szavazást „a polgári és politikai jogok megsértésének riasztó növekedése” kísérte. Az EU szerint az orosz választóknak nem volt valódi választási lehetőségük, és csak korlátozottan jutottak információhoz. Az EU kijelentette, hogy soha nem fogja elismerni az Oroszország által az ukrajnai megszállt területeken szervezett elnökválasztás eredményét.
Hétfőn az Egyesült Államok „nem demokratikusnak” ítélte az oroszországi elnökválasztást, és közölte, hogy nem fog gratulálni a nagy fölénnyel győztesnek kikiáltott Putyinnak.
Jack Reed, az amerikai szenátusi Fegyveres Erők Bizottságának elnöke szerint az USA-nak további finanszírozást kell jóváhagynia Ukrajna számára: fegyvereket, tüzérséget és lőszert kell adnia – írja az ukrán Focus hírportál.
Az Amerikai Egyesült Államok Szenátusának Fegyveres Erők Bizottságának elnöke, Jack Reed azt mondta, hogy a további finanszírozás segít az ukrán hadseregnek abban, hogy lassan visszaszorítsa az oroszokat, de nem biztosítja az alapvető áttörést a frontvonalon.
Reed szerint, ha jóváhagyják a további támogatásokat Ukrajnának, akkor a csapatok „az év hátralévő részében lassan fogják visszaszorítani az oroszokat, nem pedig drámaian”.
Meggyőződése, hogy a további amerikai segítség lehetővé teszi az Ukrán Fegyveres Erők számára, hogy 2025-ben támadásba lendüljön, és tűzuralmat gyakoroljon az ideiglenesen megszállt Krím felett.
Ez jelentősen megnehezíti majd az oroszok helyzetét, és remélhetőleg arra kényszeríti őket, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek
– mondta a szenátor.
Jack Reed emellett sürgette az amerikai törvényhozókat, hogy hagyjanak jóvá további finanszírozást, és biztosítsanak fegyvereket, tüzérséget és lőszert Ukrajnának. A szenátor úgy véli továbbá, hogy az orosz fegyveres erők nyomást gyakorolhatnak az Ukrán Fegyveres Erőkre, és átállhatnak a „megszokottabb típusú hadviselésre”, azaz a rögzített állásokra, bunkerekre és sűrű aknázásra.
Március 18-án Lindsey Graham republikánus párti amerikai szenátor azt mondta, hogy az ország kamatmentes kölcsön formájában nyújthat segítséget. Elmondása szerint Mike Johnson, a képviselőház elnöke igyekszik megtalálni a módját annak, hogy elősegítsék a Kijevnek nyújtandó segítséget.
Az ukrán Telegraf Roman Istomin őrnaggyal, a Poltavai Regionális Területi Toborzási és Szociális Támogató Központ szóvivőjével beszélgetett a katonák motivációjáról és a mozgósításról. Az őrnagy elmondta: az Avgyijivka Kokszgyár területét négy hónapon át motiválatlan katonák védték.
Az emberek nem azért mennek háborúba, hogy meghaljanak. Azért mennek, hogy megvédjék a hazájukat. Hogy elpusztítsák az ellenséget! Sok férfi, aki a frontra megy, azt mondja: „nem akarom, hogy a gyermekeim harcoljanak”
– mondja Roman Istomin, hozzátéve, hogy ha „későbbre hagyjuk az oroszokkal való konfliktus megoldását, azt a gyermekeink vagy unokáink fogják örökölni”.
2023 elején, amikor már a mozgósításról és a motivációval kapcsolatos problémákról volt szó, Poltavában megalakult a 407. lövészzászlóalj. Mozgósításra toborzott embereket, motiváció nélkül. Az egység több mint négy hónapig, a kivonulásig sikeresen tartotta a védelmet az Avgyijivka Kokszgyárnál
– mondta az őrnagy, aki szerint a motiváció a képzés során alakul ki, ahol a katona „egy sor metamorfózison megy keresztül, mindenki megérti, hogy nem csak egy utcai polgár, hanem katona, aki meg tudja és meg kell védenie a hazáját”. Emellett az őrnagy szerint a katonának rá kell jönnie akkor, amikor pozícióba kerül, hogy „nem hagyhatja cserben a bajtársait, hogy mögötte ott van a civil lakosság, amelyet meg kell védeni”.
„Ha valaki azt gondolja, hogy belép a fegyveres erőkbe és meghal, akkor a csata előtt eltemeti magát” – mondta – „ha mindenki így gondolkodna, nem maradna senki, aki harci feladatokat teljesítene”.
Az őrnagy szerint nincs, ami nagyobb motiváló erővel bírna, mint az elvesztett területekről készült felvételek.
Beszélt a katonák bérezéséről: egy mozgósított katona több mint 20 000 hrivnyás fizetést kap (185 ezer forint) a kiképzőközpontban, ha nem a fronton teljesít szolgálatot további 30 000 hrivnyát (278 ezer forint), a fronton további 100 000 hrivnyát (928 ezer forint) kap.
Az őrnagy részletesen beszélt a sorozás folyamatáról, elmondta, hogy „ma már nincs sorkatonai szolgálat, és a férfiakat csak 27 éves koruk után veszik nyilvántartásba katonai szolgálatra kötelezettként”. Addig sorkötelesek. A háború miatt viszont régóta beszélnek a sorkötelezettségi korhatár 25 évre történő csökkentéséről: „ez elméletileg mennyiségi és minőségi hatással lesz az ukrán védelmi erők létszámára” – mondta.
Reagált arra is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február 26-án aláírta a sorkatonák leszereléséről szóló törvényt: a tartalékos állományból való leszerelésük napjától számított 12 hónapon belül nem lehet mozgósítás keretében katonai szolgálatra behívni az érintetteket, azonban szerződéssel folytathatják szolgálatukat. Sokan közülük már aláírták a szerződést a fegyveres erőkkel.
Arra a kérdésre, hogy tervezik-e a sorkatonai szolgálat visszaállítását, azt válaszolta, hogy ez a kérdés nem neki szól. Ukrajna A hadkötelezettségről és a katonai szolgálatról szóló törvénye világosan kimondja, hogy a hadiállapot idején a rendes katonai szolgálatra való behívás szünetel.
Az ukrán–magyar határszakaszon 4383-an léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3761-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 24 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Egy északkelet-Ukrajnában, a harkivi területen lévő Kupjanszknál küzdő katona beismerte, hogy nagyon súlyos emberveszteségeket szenvednek a fronton – írja az Insider.
A fegyveres szerint a veszteségek jelentős részét az orosz irányított légibombák okozzák. A katona a Times of Londonnak szó szerint azt mondta:
Annyi embert veszítünk el, annyi holttest van, hogy nem is tudjuk mindet visszahozni.
„Alig tudjuk tartani a vonalat" – tette hozzá.