Videón, ahogy a Putyin-ellenes orosz önkéntesek meglőnek egy harckocsit

Berlinben jár diplomáciai úton Kaja Kallas észt miniszterelnök, aki nemcsak Olaf Scholz német kancellárral és a német elnök Frank-Walter Steinmeierrel találkozott, hanem felszólalt a Europe 2024 konferencián is felszólalt.

Az észt miniszterelnök utóbbi rendezvényen szólította fel a NATO-tagállamokat arra, hogy költsenek több pénz a honvédelemre. Mint emlékeztetett, Észtország a GDP-jének 3,2 százalékát költi védelemre, és szerinte a partnereiknek is ilyen mértékben kellene védekezésre költeniük – a NATO előírásai szerint a tagállamoknak a GDP-jük 2 százalékát kell minimum erre költeniük, de ezt tavaly csak 10 tagállam teljesítette.

Ha elhiszik, hogy nyerhetnek, megtesznek egy lépést. Ha megértik, hogy elég erősek vagyunk, nem mernek a NATO felé mozdulni

– fogalmazott a német FAZ tudósítása szerint Kallas, aki hozzátette, emiatt „valóban együtt kell megtennünk ezt a közös erőfeszítést”.

Az észt kormányfő elismerte, nehéz elmagyarázni a lakosságnak, hogy miközben másra is lehetne költeni, miért épp a haderőfejlesztésre kell ezt a pénzt fordítani, 

De amikor az ember érzi, hogy szükséges, már késő lesz.

A legnagyobb német kormánypárt, az SPD frakcióvezetőjének a napokban tett kijelentésére, miszerint a háborút azonnal be kéne fejezni, úgy reagált, „egy erőszakkal teli világban a pacifizmus öngyilkosság lenne”.

Az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) igazgatója, Szergej Nariszkiny kijelentette, amennyiben francia katonák érkezének Ukrajnába, akkor ők „az orosz fegyveres erők támadásainak legitim elsődleges célpontjává válnának – tudósít több orosz forrás, többek között a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

Ez azt jelenti, hogy minden egyes franciára ugyanaz a sors várna, mint akik valaha is karddal érkeztek az orosz világ területére

– fogalmazott az SVR igazgatója, utalva Napóleon sikertelen orosz hadjáratára.

Az SVR egyébként azt állítja, hogy Franciaország már vizsgálja, miként lehetne francia katonákat Ukrajnába juttatni, ugyanakkor Emmanuel Macron francia elnök korábban csak annyit jelentett be, hogy Oroszország veresége érdekében nem lehet semmilyen opciót kizárni, így akár azt sem, hogy NATO-csapatokat küldjenek a frontra.

Ugyanakkor a francia elnök e véleményével egyedül maradt. Olaf Scholz német kancellár Macron kijelentése után azonnal leszögezte, erről szó sem lehet, ahogy az olasz Giorgia Meloni is azt nyilatkozta, hogy el kell kerülni minden olyan lépést, ami a háború eszkalációjához vezethet – ugyanezt a nézetét osztja szlovák kollégája, Robert Fico is.

Emmanuel Macron legutóbb egyébként egy pénteken készült interjújában beszélt arról, hogy a nyugati katonák szárazföldi hadműveletére „valamikor” szükség lehet a fronton, ugyanakkor eddigi nyilatkozataihoz képest finomítva hozzátette, ő ezt nem szeretné, és nem ő fogja megtenni ehhez az első lépést.

Az Euractivon közölt véleménycikket az uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke, Charles Michel. A belga politikus ebben az Európai Bizottság által nemrég prezentált, az európai védelmi ipar fejlesztésére irányuló terveit támogatva kijelentette:

Oroszország komoly katonai fenyegetést jelent Európára és a globális biztonságra nézve. Ha erre nem adunk helyes választ az EU-ban, és nem adunk kellő támogatást Ukrajnának Oroszország megállításához, mi leszünk a következők.

Charles Michel cikkében arról is írt, hogy a mostani háború harmadik évébe lépve már kijelenthető, Vlagyimir Putyin nem állna meg Ukrajnában, ahogy tíz éve sem állt meg a Krím félsziget annektálása után, Oroszország továbbra is a destabilizációs taktikáját követné.

Szerinte ahhoz, hogy az Oroszország jelentette veszélyt kezelni tudják az Európai Unióban, a tagállamoknak „készenlétben kell állni, és »hadigazdasági módra« kell átállni”.

Emlékeztetett, hogy Oroszország a GDP-je hat százalékát költi védelmi iparára, miközben nagyon sok uniós tagállam még a két százalékot sem éri el. Ezért lényegében az Európai Bizottság által nemrég prezentált Európai Védelmi Ipari Stratégia (EDIS) és az ehhez tartozó program (EDIP) elfogadása mellett érvelt.

Ez Michel szerint három fontos elemből áll:

• támogatni Ukrajnát;
• az EU közösen szerezzen be eszközöket;
• könnyítsék meg a védelmi szektor finanszírozását.

Az Európai Bizottság tervéről – amiről a tagállamok állam- és kormányfői a csütörtökön kezdődő EU-csúcson tárgyalnak majd – bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

Tavaly március 20-án egyeztek meg az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei, hogy az EU közös lőszerbeszerzésen keresztül egy éven belül Ukrajnának összesen egymillió 155 mm-es tüzérségi lőszert fog leszállítani. Ugyanakkor, mint arra a német FAZ emlékeztet,

A határidőhöz közeledve már a tervet kiötlő Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is arról beszélt, ez nem fog sikerülni, ugyanakkor hozzátette: év végéig további 630 ezret készítenek és szállítanak is el Ukrajnába.

Arról, hogy a közös uniós lőszerbeszerzés körül milyen gondok akadtak, a határidőt miért nem tudták teljesíteni a tagállamok, bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője egy olyan javaslatot fog benyújtani, ami lehetővé tenné az EU-nak, hogy az EU-ban befagyasztott orosz vagyon bevételeinek a 90 százazlékát Ukrajnának szánt fegyverek vásárlására használhassák fel – tudósít róla a Reuters.

A belebegtetett javaslata szerint az Európai Békekereten (EPF) keresztül viteleznék ki a fegyvervásárlást, míg a maradék tíz százalékot az EU költségvetésébe utalnák, amit ezután az ukrán védelmi ipar fejlesztésére költenék.

Borrell úgy számol, ez évente hárommilliárd euró, jelenlegi árfolyamon 1 185 milliárd forint évente. Mint fogalmazott, „ez a pénzmennyiség nem rendkívül, de nem elhanyagolható”.

Az uniós tagállamok állam- és kormányfői egyébként már régóta vizsgálják azt, miként lehetne az EU területén zárolt orosz vagyonokat felhasználni Ukrajna segítésére – az ország újjáépítése mellett új elemként már fegyvereket is vásárolnának belőle.

Az OSINTdefender hadiblog közölt több, nemrég készült fotót arról, hogy az ukrán hadsereg elkezdte kiépíteni védvonalait egy lehetséges orosz támadásra készülve.

„Az ukrán fegyveres erők az elmúlt hónapokban az önkéntesek és a regionális kadétalakulatok segítségével jelentősen kiterjesztették védelmi vonalaikat Odessza város közelében, valamint Odessza és Mikolajiv régiók között, mivel a nyugati hírszerző ügynökségek attól tartanak, hogy Oroszország ismét nagyszabású offenzívát indíthat, amelynek célja a Fekete-tenger partvidékének elfoglalása” – írták.

Az utóbbi hetekben több figyelmeztetés érkezett nyugati szakértőktől is azzal kapcsolatban, hogy Oroszország újabb offenzívát indíthat. A washingtoni ISW kutatóintézet szerint már meg is kezdték a felkészülést, a tavasz még erről fog szólni, és utána a nyáron indulhat meg az offenzíva. 

Az orosz kormányzat ellen ukrán támogatással küzdő légiók egyike, az Orosz Önkéntes Hadtest közölt videót arról, miként lőttek rá gránátvetővel egy orosz harckocsira.

Az akció a Belgorodi területen történhetett a közlésük szerint. A lövés ellenére a harckocsi meg sem állt, hanem továbbrobogott.

Az orosz önkéntesek még a múlt hét elején indítottak akciót a határmenti területeken, és a hétvégén is azt közölték, hogy még Oroszország területén vannak (bár a közléseiket független forrásból nemigen lehet megerősíteni).

Alekszandr Mojszejev admirális lett az orosz haditengerészet megbízott főparancsnoka, akit egy hivatalos ünnepségen mutattak be – tudósít róla az orosz állami hírügynökség, a RIA Novosztyi.

Mojszejev csaknem három évtizeden keresztül szolgált nukleáris tengeralattjárókon, 2011-ben pedig az Oroszország Hőse kitüntetést is megkapta, öt éve pedig az északi flotta parancsnoki pozícióját töltötte be.

Feladata a Fekete-tengeren való orosz jelenlét megerősítése lehet, mivel annak ellenére, hogy Ukrajna haditengerészet nélkül kezdte a háborút,

A folyamatos rakéta- és dróncsapások miatt Oroszország flottája egy részét ki is vonta a térségből, ami után az ukrán gabonaexport megközelítette a háborút megelőző szintet. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök új elnöki ciklusának első külföldi látogatása Kínába vezet, ahol Hszi Csin-pinggel találkozik – írja a Reuters.

A látogatás tényét a hírügynökségnek öt forrás is megerősítette, ugyanakkor jelenleg túl sok információ nincs azzal kapcsolatosan – az egyik forrás szerint jelenleg még zajlik a találkozó megszervezése, amire valószínűleg majd május második felében kerülhet sor.

Mint arra emlékeztetnek, míg a hétvégi orosz elnökválasztást a nyugati országok nem tisztának és antidemokratikusnak tartják, addig többek között Kína, Észak-Korea vagy India gratulált Putyinnak a győzelméért.

Azóta, hogy Oroszország az inváziójával 2022. február 24-én teljes körű háborúvá szélesítette az évek óta befagyott orosz–ukrán konfliktust, Kína egyre inkább közeledik Oroszországhoz. Ugyan Peking hivatalosan tagadja, hogy segítene Oroszországnak, de nyugati hírszerzők szerint fegyvereket is adhat át Moszkvának, miközben a kereskedelmi és katonai együttműködésük azóta nőtt.

A hírügynökség megkeresésére sem a Kreml, sem pedig a kínai külügyminisztérium nem reagált.

Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn gratulált Vlagyimir Putyin orosz elnöknek újraválasztásához, és felajánlotta, hogy közvetít Moszkva és Ukrajna között – jelentette a francia AFP hírügynökség a török elnöki hivatalra hivatkozva a Teraz.sk szerint.

Erdogan nem először ajánlotta fel közvetítői szolgálatait az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúban, igyekszik baráti kapcsolatokat ápolni Putyinnal és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.

A Fekete-tenger partvidékének egy részén mindhárom ország osztozik. A hajózás erre a tengerre a Boszporusz-szoroson keresztül lehetséges, amely az egyetlen hajózási útvonal a Földközi-tenger és a fekete-tengeri kikötők között.

Putyin újraválasztásához gratulált már Észak-Korea, Kína, Irán, valamint olyan közép- és dél-amerikai államok kormányai, mint Kuba, Venezuela, Bolívia és Honduras.

Az EU arra figyelmeztetett, hogy az oroszországi szavazást „a polgári és politikai jogok megsértésének riasztó növekedése” kísérte. Az EU szerint az orosz választóknak nem volt valódi választási lehetőségük, és csak korlátozottan jutottak információhoz. Az EU kijelentette, hogy soha nem fogja elismerni az Oroszország által az ukrajnai megszállt területeken szervezett elnökválasztás eredményét.

Hétfőn az Egyesült Államok „nem demokratikusnak” ítélte az oroszországi elnökválasztást, és közölte, hogy nem fog gratulálni a nagy fölénnyel győztesnek kikiáltott Putyinnak.

Jack Reed, az amerikai szenátusi Fegyveres Erők Bizottságának elnöke szerint az USA-nak további finanszírozást kell jóváhagynia Ukrajna számára: fegyvereket, tüzérséget és lőszert kell adnia – írja az ukrán Focus hírportál.

Az Amerikai Egyesült Államok Szenátusának Fegyveres Erők Bizottságának elnöke, Jack Reed azt mondta, hogy a további finanszírozás segít az ukrán hadseregnek abban, hogy lassan visszaszorítsa az oroszokat, de nem biztosítja az alapvető áttörést a frontvonalon.

Meggyőződése, hogy a további amerikai segítség lehetővé teszi az Ukrán Fegyveres Erők számára, hogy 2025-ben támadásba lendüljön, és tűzuralmat gyakoroljon az ideiglenesen megszállt Krím felett.

Ez jelentősen megnehezíti majd az oroszok helyzetét, és remélhetőleg arra kényszeríti őket, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek

– mondta a szenátor.

Jack Reed emellett sürgette az amerikai törvényhozókat, hogy hagyjanak jóvá további finanszírozást, és biztosítsanak fegyvereket, tüzérséget és lőszert Ukrajnának. A szenátor úgy véli továbbá, hogy az orosz fegyveres erők nyomást gyakorolhatnak az Ukrán Fegyveres Erőkre, és átállhatnak a „megszokottabb típusú hadviselésre”, azaz a rögzített állásokra, bunkerekre és sűrű aknázásra.

Március 18-án Lindsey Graham republikánus párti amerikai szenátor azt mondta, hogy az ország kamatmentes kölcsön formájában nyújthat segítséget. Elmondása szerint Mike Johnson, a képviselőház elnöke igyekszik megtalálni a módját annak, hogy elősegítsék a Kijevnek nyújtandó segítséget.

Az ukrán Telegraf Roman Istomin őrnaggyal, a Poltavai Regionális Területi Toborzási és Szociális Támogató Központ szóvivőjével beszélgetett a katonák motivációjáról és a mozgósításról. Az őrnagy elmondta: az Avgyijivka Kokszgyár területét négy hónapon át motiválatlan katonák védték.

Az emberek nem azért mennek háborúba, hogy meghaljanak. Azért mennek, hogy megvédjék a hazájukat. Hogy elpusztítsák az ellenséget! Sok férfi, aki a frontra megy, azt mondja: „nem akarom, hogy a gyermekeim harcoljanak”

– mondja Roman Istomin, hozzátéve, hogy ha „későbbre hagyjuk az oroszokkal való konfliktus megoldását, azt a gyermekeink vagy unokáink fogják örökölni”.

2023 elején, amikor már a mozgósításról és a motivációval kapcsolatos problémákról volt szó, Poltavában megalakult a 407. lövészzászlóalj. Mozgósításra toborzott embereket, motiváció nélkül. Az egység több mint négy hónapig, a kivonulásig sikeresen tartotta a védelmet az Avgyijivka Kokszgyárnál

– mondta az őrnagy, aki szerint a motiváció a képzés során alakul ki, ahol a katona „egy sor metamorfózison megy keresztül, mindenki megérti, hogy nem csak egy utcai polgár, hanem katona, aki meg tudja és meg kell védenie a hazáját”. Emellett az őrnagy szerint a katonának rá kell jönnie akkor, amikor pozícióba kerül, hogy „nem hagyhatja cserben a bajtársait, hogy mögötte ott van a civil lakosság, amelyet meg kell védeni”.

„Ha valaki azt gondolja, hogy belép a fegyveres erőkbe és meghal, akkor a csata előtt eltemeti magát” – mondta – „ha mindenki így gondolkodna, nem maradna senki, aki harci feladatokat teljesítene”.

Beszélt a katonák bérezéséről: egy mozgósított katona több mint 20 000 hrivnyás fizetést kap (185 ezer forint) a kiképzőközpontban, ha nem a fronton teljesít szolgálatot további 30 000 hrivnyát (278 ezer forint), a fronton további 100 000 hrivnyát (928 ezer forint) kap.

Az őrnagy részletesen beszélt a sorozás folyamatáról, elmondta, hogy „ma már nincs sorkatonai szolgálat, és a férfiakat csak 27 éves koruk után veszik nyilvántartásba katonai szolgálatra kötelezettként”. Addig sorkötelesek. A háború miatt viszont régóta beszélnek a sorkötelezettségi korhatár 25 évre történő csökkentéséről: „ez elméletileg mennyiségi és minőségi hatással lesz az ukrán védelmi erők létszámára” – mondta.

Reagált arra is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február 26-án aláírta a sorkatonák leszereléséről szóló törvényt: a tartalékos állományból való leszerelésük napjától számított 12 hónapon belül nem lehet mozgósítás keretében katonai szolgálatra behívni az érintetteket, azonban szerződéssel folytathatják szolgálatukat. Sokan közülük már aláírták a szerződést a fegyveres erőkkel.

Arra a kérdésre, hogy tervezik-e a sorkatonai szolgálat visszaállítását, azt válaszolta, hogy ez a kérdés nem neki szól. Ukrajna A hadkötelezettségről és a katonai szolgálatról szóló törvénye világosan kimondja, hogy a hadiállapot idején a rendes katonai szolgálatra való behívás szünetel.

Egy északkelet-Ukrajnában, a harkivi területen lévő Kupjanszknál küzdő katona beismerte, hogy nagyon súlyos emberveszteségeket szenvednek a fronton – írja az Insider.

A fegyveres szerint a veszteségek jelentős részét az orosz irányított légibombák okozzák. A katona a Times of Londonnak szó szerint azt mondta: 

Annyi embert veszítünk el, annyi holttest van, hogy nem is tudjuk mindet visszahozni.

„Alig tudjuk tartani a vonalat" – tette hozzá.