A lengyel külügyminisztérium nyílt titoknak nevezte a nyugati csapatok jelenlétét Ukrajnában – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség Radosław Sikorski lengyel külügyminiszternek a DPA német hírügynökségnek adott interjújára hivatkozva.
Az orosz állami média szerint Lengyelország külügyminisztere megerősítette a nyugati csapatok jelenlétét Ukrajnában, „nyílt titoknak” nevezte azt.
„Ahogy az ön kancellárja [Olaf Scholz – a szerk.] mondta, nagy országok csapatai már vannak Ukrajnában” – mondta Sikorski. „Lengyelül van egy kifejezés – nyílt titok, amely egy mindenki által ismert titkot ír le” – folytatta a miniszter arra a kérdésre, hogy probléma-e, hogy Scholz a nyugati katonai erők ukrajnai jelenlétéről beszélt.
Sikorski azonban ismét kijelentette, hogy Lengyelország nem kíván szárazföldi csapatokat küldeni Ukrajnába.
Ukrajna és Lengyelország 400 éve egy ország. Ez [a csapatok küldése – a szerk.] kiváló propagandaanyagként szolgálna az oroszok számára. Ezért nekünk kell ezt az utolsóként megtenni
– tette hozzá a miniszter.
Az orosz védelmi minisztérium többször bejelentette a NATO-országokból érkező zsoldosok megsemmisítését, és rögzítette jelenlétüket az északi katonai körzet övezetében. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter tavaly év végén megjegyezte, hogy a különleges művelet kezdete óta több mint 5800 külföldi harcost öltek meg, köztük a NATO-országokból: 1427 katonát Lengyelországból, 466-ot az Egyesült Államokból és 344-et Nagy-Britanniából.
Az amerikai elnökjelölt a CBN tévécsatornának adott interjúban nyilatkozott.
Az emberek ezt nem értik. Tudják, azt mondják, hogy »Trump kedveli Putyint«. Én remekül kijövök Putyinnal. Remekül kijövök Hszi elnökkel is. Ez jó dolog, nem rossz dolog
– mondta az amerikai elnökjelölt. Arra a kérdésre, hogy Putyin a megfelelő személy-e a tárgyalásokhoz, Trump azt mondta, hogy igen, az – írta meg a Strana.
Korábban közzétettünk egy videót Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Donald Trump találkozójáról. Orbán egyebek mellett arra szólította fel az amerikai elnökjelöltet, hogy „szólítson fel a béke megteremtésére”. A sajtó számára ismeretlen maradt, hogy milyen témákról tárgyaltak a politikusok találkozóján, de diplomaták szerint az ukrajnai helyzetről és a két ország közötti kapcsolatok kérdéseiről volt szó.
Mint arról beszámoltunk, Trump arról beszélt, hogy Biden „oda fogja adni” Ukrajnát Putyinnak, ő pedig nem. Egy dél-karolinai kampányrendezvényen Trump azt mondta, hogy Biden elnök alatt Putyin „mindent megkapna, amit akar, beleértve Ukrajnát is”, és hozzátette, hogy ő többet tenne Ukrajna védelmében, mint Biden.
Ukrajna reméli, hogy szövetségesei áprilistól elegendő számú tüzérségi lövedéket adnak neki, ami főként Csehország kezdeményezésének köszönhetően valósulhat meg – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök kedden Luxemburgban tartott sajtótájékoztatóján.
Reméljük, hogy a cseh kezdeményezés, amelyhez Luxemburg is csatlakozott, segíteni fog nekünk, és áprilistól kezdve lesz elegendő lőszer ahhoz, hogy katonáink tartani tudják a frontvonalakat
– fogalmazott a kormányfő. Kifejtette, hogy Ukrajna nagy és közepes hatótávolságú rakéták szállítására is számít. Hozzátette, ezekre főként azért van szükség, hogy akadályozzák az orosz erők logisztikáját az elfoglalt ukrán területeken – közölte az MTI.
Petr Pavel cseh elnök a múlt hónap közepén rendezett müncheni biztonságpolitikai konferencián közölte, hogy
Csehország akár 800 ezer megvásárolható lövedéket is talált, amelyet néhány héten belül Ukrajnába küldhetnek, ha a vásárláshoz összegyűjtik a szükséges összeget.
Március elején Petr Fiala cseh miniszterelnök bejelentette, hogy elegendő pénz gyűlt össze az első 300 ezer darab tüzérségi lövedék megvásárlásához. Fiala akkor azt közölte, hogy 18 ország – köztük Kanada, Németország, Hollandia és Lengyelország – csatlakozott a cseh kezdeményezéshez.
A cseh kormányfő egy hete jelentette be, hogy az országa kezdeményezésére Ukrajna számára vásárolt 300 ezer tüzérségi lőszer beszerzése mellett Prága további 200 ezer lövedék vásárlására kapott előzetes hozzájárulást.
Az ukrán erők egy ideje komoly lőszerhiánnyal küzdenek, emiatt egyre nehezebben tudnak szembeszállni az orosz erők támadásaival.
Szumi és Harkiv régiókban a szakértők szinte minden létesítményben helyreállították a rádió- és ukrán televíziójelekhez való hozzáférést – értesült az Ukrajinszka Pravda.
Korábban a rádió- és televíziós műsorszóró jelek megszakadtak, miután március 14-én éjjel rakétákkal és drónokkal tömeges orosz támadást intéztek az infrastrukturális létesítmények ellen.
A mérnökök gyorsan helyreállították az áramellátást és megjavították a megrongálódott berendezéseket. A jelet helyreállították a legtöbb településen, azonban a munkálatok még mindig folynak több sérült berendezésnél a Szumi régióban.
Ottawa több mint 40 millió kanadai dollárral (11 milliárd forint) segíti azt a cseh kezdeményezést, amelynek keretében lőszereket szereznek be harmadik országokból Ukrajna számára – közölte Bill Blair védelmi miniszter.
A tárcavezető szerint a kanadai hozzájárulás több ezer darab tüzérségi lőszer beszerzését teszi lehetővé a kijevi vezetés számára.
Kanada ezen felül 7,5 millió kanadai dollár értékben adományoz éjjellátó készülékeket.
Ottawa a múlt hónapban csatlakozott a cseh kezdeményezéshez, amelynek keretében a részt vevő országok 800 ezer tüzérségi lőszer beszerzését tervezik az Európai Unión kívülről. Petr Pavel cseh elnök március 7-én jelentette be, hogy 18 ország hozzájárulásával előteremtették az ehhez szükséges forrásokat.
Kanada már mintegy 40 ezer darab 155 milliméteres tüzérségi lőszert adományozott Ukrajnának saját készleteiből, valamint az Egyesült Államoktól történt beszerzések révén.
Kanada az ukrajnai háború 2022. február 24-i kitörése óta 4 milliárd kanadai dollár értékű katonai támogatást nyújtott a kijevi vezetésnek, ideértve tarackokat, tankokat és egyéb harcjárműveket – írta meg az MTI.
A semleges sportolók nem vesznek részt a 2024-es párizsi nyári olimpiai játékok megnyitóünnepségén – közölte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB).
A záróünnepségen való részvételükről szóló döntést később mérlegelik – írta meg a champion.com.ua.
Megjegyzendő, hogy a NOB végrehajtó bizottsága engedélyezte az orosz és belorusz sportolóknak, hogy részt vegyenek az olimpián, de csak egyénileg és semleges zászló alatt. A szervezet ugyanakkor rámutatott, hogy a sportolóknak meg kell felelniük a semlegességre vonatkozó kiválasztási kritériumoknak.
A francia fővárosban 2024. július 26. és augusztus 11. között rendezik meg a nyári olimpiát.
„Nem évülhetnek el az ukrán diverzáns- és felderítőcsoportokhoz csatlakozott orosz állampolgárságú hazaárulók által elkövetett bűnök” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatótanácsának kibővített ülésén.
Azt kérem, ahogy ez mindig is volt a történelmünk során, ne felejtsük el, kik ők, azonosítsuk őket név szerint. Elévülés nélkül fogjuk megbüntetni őket, bárhol is vannak
– mondta.
Vlagyimir Putyin ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ellenséges diverzáns- és felderítőcsoportoknak a határ áttörését célzó minden kísérlete kudarcot vallott. Rámutatott, hogy „külföldi uraik” nem kímélik az Oroszországba átdobott árulókat.
Az államfő, aki korábban maga is vezette a szolgálatot, köszönetet mondott az FSZB tisztjeinek a Donyec-medence és „Novorosszija” biztonságának szavatolásáért és a határ megerősítéséért, egyebek között a harci övezetben is. Méltatta, hogy a szolgálat visszaszorította az orosz belügyekbe, egyebek között az elnökválasztásba való beavatkozási kísérleteket. Hangsúlyozta a kémelhárítás fontosságát is.
Magyarország területére 2024. március 19-én az ukrán–magyar határszakaszon 4418 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4028 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 48 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az orosz állami média kedden megerősítette, hogy a Kreml leváltotta az ország haditengerészetének vezetőjét a fekete-tengeri flotta elleni sikeres ukrán támadások sorozata után.
Alekszandr Mojszejev admirálist először mutatták be hivatalosan az orosz haditengerészet megbízott főparancsnokaként a tengeralattjárók napja alkalmából rendezett ünnepségeken Kronshtadtban, a Szentpétervártól nyugatra fekvő Kotlin-sziget városában és haditengerészeti bázisán – jelentette a TASZSZ állami hírügynökség.
Az 1962. április 16-án a kalinyingrádi terület Borskoje településén született Mojszejev „hosszú éveken át szolgált az Északi Flotta atom-tengeralattjáróin a harcászati elemcsoport mérnökétől a rakéta-tengeralattjárók parancsnokáig” – olvasható az orosz védelmi minisztérium életrajzában.
A védelmi minisztérium szerint Mojszejev 2011-ben az Orosz Föderáció Hőse címet kapta a szolgálatban tanúsított bátorságáért és hősiességéért. A minisztérium szerint két bátorságrendet és számos más kitüntetést és érmet is kapott.
Mojszejev a TASZSZ szerint Nyikolaj Jevmenov admirálist váltja, akinek jövőjéről hetek óta találgatások folytak Oroszország ismételt fekete-tengeri veszteségei miatt. Míg az Oroszország és Ukrajna közötti szárazföldi harcok frontvonalain a helyzet néhány orosz győzelemtől eltekintve hónapok óta statikus, a fekete-tengeri sikerek az ukrán hadsereg számára fényes pontot jelentenek.
A CNN szerint Ukrajna a múlt hónapban azt állította, hogy az orosz fekete-tengeri flotta egyharmadát hatástalanította a támadások során, amelyekben többnyire víz alatti drónok vettek részt. A támadások célja a Krím félsziget elszigetelése, hogy Oroszország számára nehezebbé tegyék az ott és az ukrán szárazföldön folytatott katonai műveletek fenntartását. Moszkva 10 évvel ezelőtt a nemzetközi jogot megsértve foglalta el a Krímet, így az ottani támadásoknak nemcsak stratégiai, hanem szimbolikus jelentőségük is van.
Az orosz flotta visszaszorítása azt is lehetővé tette Kijev számára, hogy tengeri folyosót nyisson a gabona és más áruk világpiacra történő exportja számára.
Ezek a veszteségek azonban arra késztették a Kremlt, hogy megkettőzze erőfeszítéseit a fekete-tengeri flotta megerősítésére. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a Fekete-tengeri Flotta parancsnokságán tett látogatása során gyakorlatilag elismerte, hogy Ukrajna kihasználta a Fekete-tengeri Flotta sebezhetőségét. A minisztérium közleménye szerint Sojgu utasította az orosz haditengerészetet, hogy az ukrán drónok elleni védekezéshez több tűzerőt adjon a hadihajóknak, és képezze ki a személyzetet „éjjel-nappal”.
Nem világos, hogy pontosan mikor nevezték ki Mojszejevet Jevmenov helyére. Az orosz állami média keddi jelentése volt az első alkalom, hogy Mojszejevet azonosították új címével. A jelentés nem említette, hogy Jevmenovot elbocsátották-e vagy áthelyezték.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!