Oroszország megpróbálta darabról darabra tönkretenni az ukrán energiarendszert, és ebben kézzelfogható sikereket ért el. Ukrajnát azonban az Európából érkező energiaellátás és az autonóm energiaellátó rendszerek kiterjedt hálózata megmenti az áramkimaradástól. Erről ír a Le Monde című francia lap, amit az Unian szemlézett.
Az elmúlt hetek rakéta- és dróncsapásait felsorolva a lap megjegyzi, hogy a 2022–2023-as őszi és téli bombázásokkal ellentétben most nemcsak az elosztóhálózatot, hanem magukat az erőműveket is célba veszi az agresszor.
Az oroszok célja továbbra is ugyanaz, mint 2022 telén. De most más stratégiát alkalmaznak. Megpróbálják darabról darabra tönkretenni a rendszerünket
– mondta Maria Caturian, az állami tulajdonú szolgáltató, az Ukrenergo kommunikációs igazgatója.
Az energiaelosztó infrastruktúrának megvan a maga védelme – betontömbök, homokzsákok és néha vasháló a drónok elriasztására.
De ez a védelem nem védi meg a ballisztikus rakétáktól
– mondja Volodimir Omelcsenko, a Razumkov Analitikai Központ energetikai szakértője.
Az orosz csapások ellenére az energiarendszer továbbra is biztosítja Ukrajna nagy részének áramellátását. Fontos tényező ebben a szövetséges országokból származó villamosenergia-import. „Ha nem lennénk integrálva az európai energiarendszerbe, szerintem több áramkimaradás lenne a bombázott régiókban” – ismeri el Caturian.
Emellett az autonóm energiaforrásokat a szociális és egyéb infrastruktúrák stabilan tartására is használják. Harkivban például az olyan érzékeny létesítmények, mint a kórházak vagy a tűzoltóságok, már rendelkeznek saját, moduláris felépítésű kis hőerőművekkel, amelyeket nemzetközi adományozók biztosítanak.
Ugyanakkor, ahogy megjegyzik, Harkiv utcáit áramszünetek idején az éttermek és üzletek előtt felállított kis, benzinüzemű generátorok zúgása tölti be. Volodimir Omelcsenko, a Razumkov Központ munkatársa azonban úgy véli, hogy az országot sújtó energiahiány júliustól a jövő télig csak fokozódni fog. Véleménye szerint ha Ukrajna nem kap további légvédelmi rendszereket, amelyek megvédik az orosz támadásoktól, akkor a következő télre ukránok millióinak kell elhagyniuk egyes déli és keleti városokat.
Korábbi hírek szerint Ukrajna ismét bevezetheti az áramszünetek menetrendjét. Ilyen döntésre akkor kerül sor, ha az energiaszektorban nem sikerül fenntartani az egyensúlyt az energiarendszerben. Ezt a véleményét a DTEK vállalat igazgatója, Dmitro Saharuk fejtette ki.
Ennek fényében German Galuscsenko energiaügyi miniszter felszólított, hogy ne higgyenek a „szakértők” előrejelzéseinek. Szerinte senki sem tudja pontosan, hogy télen mennyi áramtermeléssel fog rendelkezni Ukrajna.
Kína helyettes állandó ENSZ-képviselője, Geng Shuang szerint az ukrajnai háborút jobb lenne tárgyalásokkal, mint fegyverekkel lezárni – írja az Unian.
Az ukrajnai válság továbbra is elhúzódik, és a háború túl sok áldozatot követelt. Ha továbbra is fegyvereket szállítunk a harctérre, az csak a válság súlyosbodásának kockázatát növeli, és nem segít lehűteni a helyzetet és elérni a háborút lezáró tűzszünetet. Jobb, ha a háborút tárgyalásokkal, mint fegyverekkel fejezzük be
– mondta az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
Shuang felszólította az összes érintett felet, hogy fokozzák a diplomáciai erőfeszítéseket a tűzszünet és az ellenségeskedések befejezése érdekében. Az állandó képviselő-helyettes megjegyezte, hogy támogatják egy nemzetközi konferencia összehívását is, hogy megvitassák a béke valamennyi lehetőségét.
Készek vagyunk biztosítani a szükséges feltételeket az orosz és az ukrán fél számára a tárgyalásokhoz, és fáradhatatlan erőfeszítéseket tenni a válság mielőbbi politikai rendezése érdekében
– tette hozzá.
Elnökként Donald Trump nagyon világossá tette, hogy szerinte Ukrajnának Oroszországhoz kell tartoznia – állítja volt tanácsadója, Fiona Hill az Oroszország és Kína által fenyegetett amerikai nemzetbiztonságról szóló új könyvében, írja a The Guardian.
A volt amerikai elnök Fiona Hill szerint nem tudta felfogni, hogy Ukrajna független állam. Azt is elmondta, hogy a müncheni biztonsági konferencián beszélt európai vezetőkkel, akik idegesen készülnek egy esetleges második Trump-kormányzásra.
A miniszterelnökök, elnökök, külügyminiszterek és mások mind tudják, hogy Trump mennyire szeszélyes. És igazából ez az, ami miatt aggódnak, mert nem számít, hogy hány embert ismernek, minden magától Trumptól és a személyisége kiszámíthatatlanságától függ
– mondta Fiona Hill.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!