Izraelen a világ szeme, a közel-keleti fegyveres konfliktus eszkalálódásától tart mindenki

Hat hónappal a Hamász október 7-i mészárlása után Izraelben újabb veszélyhelyzet alakult ki. Irán már két héttel ezelőtt kemény megtorlást ígért az április 1-jei támadásért, amelyben legalább nyolc iráni katonatiszt halt meg. Az izraeli csapás lerombolta az iráni konzulátus épületét Szíria fővárosában, Damaszkuszban.

Az izraeli tisztviselők magyar idő szerint április 12-én, péntek hajnalban jelezték, hogy Irán hamarosan támadást indíthat Izrael ellen. Az Egyesült Államok izraeli nagykövetsége is figyelmeztetést adott ki a dolgozóinak, emellett arra kérte Izraelben tartózkodó polgárait, hogy ne utazzanak az izraeli Vaskupola rakétaelhárító légvédelmi rendszer védelmén kívül álló régiókba.

Az iráni támadástól tartva április 13-án, szombaton teljes készültséget rendelt el az izraeli haderő: megtiltották a tömegrendezvényeket, az oktatási tevékenységet, és korlátozták a szabadtéri gyülekezést is. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy hivatalos közleményt is kiadott, amelyben elmondta, hogy Izrael már az elmúlt hetekben is felkészült az iráni támadás lehetőségére, hozzátéve, hogy „Izrael Állam és az izraeli hadsereg is erős”.

Irán drónok százaival támadta Izraelt

Az izraeli hadsereg (IDF) április 13-án, szombat éjjel bejelentette, hogy Irán támadást indított ellenük. Irán több mint 300 drónt és rakétát vetett be. A Hezbollah és a Forradalmi Gárda is közölte, hogy műveletet indított Izrael ellen. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök összehívta a háborús kabinetet. 

Daniel Hagari szóvivő televíziós bejelentkezésében először azt közölte, hogy Irán egytucatnyi, pilóta nélküli, úgynevezett öngyilkos drónt küldött Izrael légtere felé. Izraeli tisztviselők szerint a drónok és cirkálórakéták egy kis része Irakból és Jemenből érkezett, a drónokat Izrael határán kívül lőtték le.

A támadóeszközök többségét még idő előtt ártalmatlanította az izraeli hadsereg. Michael Singh biztonságpolitikai szakértő, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának korábbi tagja azt mondta, hogy a támadásoknak viszonylag kis hatása volt, és hogy ez egy „lassú, alaposan megfigyelt, és végül sikertelen megtorlás volt” Irán részéről. 

Személyi sérülésekkel kapcsolatban eddig csak egy 7 éves kislányról érkezett jelentés, aki a támadás miatt súlyos fejsérülést szenvedett, és meg kellett műteni.

Az Izraellel szomszédos Jordániában szükségállapotot hirdettek, lezárták az ország légterét, és a hadsereget a legmagasabb készültségi fokozatba helyezték. Az Izrael északi részén található Haifában megnyitották az óvóhelyeket, a CNN helyszínen tartózkodó tudósítója szerint arra szólították fel a lakosságot, hogy ne pánikoljanak, de vigyázzanak magukra, és legyenek óvatosak.

Az Egyesült Államok mellett többen is segítették Izraelt 

Izrael szinte 99 százalékban kivédte az iráni támadást, ám ezt az eredményt nem önállóan sikerült elérnie. 

Joe Biden április 12-én, pénteken jelentette be a Fehér Házban, hogy az „Egyesült Államok elkötelezett Izrael védelme iránt”. Kijelentette, hogy Irán nem érhet el sikereket, majd a támadással kapcsolatban azt üzente Iránnak, hogy inkább „ne tegyék!”. Joe Biden tartotta az ígéretét, és országa részt vett az iráni támadás kivédésében. Az amerikai erők több mint 70 drónt és legalább három ballisztikus rakétát lelőttek. Utóbbiakat a Földközi-tengeren állomásozó hadihajóik lőtték le.

Nem sokkal később pedig Daniel Hagari beszélt arról, hogy a franciák is részt vettek a védekezésben. „Franciaország nagyon jó technológiával rendelkezik, repülőgépekkel, radarokkal – és tudom, hogy hozzájárultak a légtér őrzéséhez” – mondta a szóvivő, hozzátéve: azzal kapcsolatban még nem rendelkezik pontos adatokkal, hogy a francia repülőgépek bármelyike lelőtt-e akár csak egy iráni rakétát is.  

Az iráni külügyminisztérium vasárnap behívatta Nagy-Britannia, Franciaország és Németország nagykövetét is, hogy megkérdőjelezze az országaik általa „felelőtlennek nevezett álláspontját” Teherán Izraelre mért megtorló csapásaival kapcsolatban.

Irán újabb megtorlást ígért egy izraeli támadásra

Az Irán ENSZ-beli képviselete vasárnap kora reggel közölte, hogy a támadást „lezártnak tekintik”, és arra figyelmeztettek, hogy ha Izrael válaszcsapást mér rájuk, akkor azt megtorolják.

Az iráni hadsereg vezérkari főnöke, Mohammad Bageri vasárnap délelőtt azt mondta a Sky News szerint: bármilyen izraeli válaszcsapás esetén egy újabb támadást indítanak Izrael ellen, amely az előzőnél is nagyobb lesz. Azt is hozzátette, hogy

Az iráni külügyminisztérium vasárnapi közleménye szerint: Irán a jogos önvédelem keretében mért csapást Izraelre.

„Az Iráni Iszlám Köztársaság fegyveres erői az önvédelemhez fűződő – az ENSZ Alapokmányának 51-es cikkelye szerinti – elidegeníthetetlen joggal élve, válaszul az ismételt katonai agresszióra (...) egy sor csapást mértek Izrael katonai bázisaira” – írta az iráni külügyi tárca. 

Az állásfoglalás szerint Irán „szükség esetén habozás nélkül további védelmi intézkedéseket fog tenni saját törvényes érdekei védelmében bármilyen agresszív katonai cselekménnyel, illetve erő törvénytelen alkalmazásával szemben”.

Súlyos következményei lehetnek Izrael válaszcsapásának

Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő vasárnap hajnalban televíziós beszédet mondott az Izrael elleni iráni támadásról. A védelmi miniszter eközben közölte, hogy az izraeli hadsereg (IDF) az iráni csapás után is folytatja a tavaly október 7-én kezdődött hadjáratot.

Izrael szűk hadikabinetje vasárnap délután a lehetséges válaszlépésekről tárgyalt Tel-Avivban az IDF főhadiszállásán. Ezzel együtt egyesek már arról beszéltek, hogy Izraelnek mindenképp válaszolnia kell arra, ami történt. Itamar Ben Gvir nemzetbiztonsági miniszter például azt írta a közösségi oldalán: Eddig lenyűgöző a védekezés – most már csak egy megsemmisítő támadásra van szükségünk.

Megjegyezte: a korábbi tapasztalatok tükrében nem biztos, hogy az izraeli kormányfő hallgatni fog az amerikaiakra, akik mérsékletre intenek. Az Indexnek Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő beszélt arról, nem valószínű, hogy a közel-keleti háború tovább fog eszkalálódni. Irán most nyilvánvalóvá tette, hogy ő mozgatja a háttérből a szálakat. 

Jichák Hercog vasárnap este a Sky Newsnak arról beszélt, hogy a világ vezetőinek „világossá kell tenniük” az iráni rezsim számára, hogy viselkedése „elfogadhatatlan”.

„Mi békére törekszünk. Újra és újra békét kötöttünk szomszédjainkkal. Sajnos az egész október 7-én kezdődött, amikor Irán egyik megbízottja, a Hamász hihetetlenül brutális mészárlást vezetett izraeli állampolgárok ellen, a többi már történelem. Ezt mi is tudjuk. Szóval ezt a helyzetet kell perspektívába helyeznünk” – fogalmazott az izraeli elnök.

A világ vezető politikusai is reagáltak

Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke vasárnap hajnalban telefonbeszélgetést folytatott Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel. Az amerikai elnök közölte, hogy a védekezésben segítenek, de óva intette Izraelt attól, hogy válaszoljanak Irán támadására.

Az amerikai elnök a világ hét iparilag legfejlettebb demokratikus országát (G7-csoport) is összehívta a történtek miatt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ülést követően bejelentette, hogy a G7 és az EU további szankciókat fontolgat Iránnal szemben, a büntetőintézkedések az ország drón- és rakétaprogramjait érintenék.

Joe Biden továbbá azt is megjegyezte, hogy amerikai katonákat vagy létesítményeket egyelőre nem ért támadás, de „továbbra is éberek maradnak mindenféle fenyegetéssel szemben”.

Rishi Sunak brit miniszterelnök politikustársaihoz hasonlóan „a leghatározottabban elítélte” Irán vakmerőnek nevezett támadását Izrael ellen. A politikus kijelentette, hogy az Egyesült Királyság „továbbra is ki fog állni Izrael és valamennyi regionális partnerének biztonsága mellett”. 

António Guterres ENSZ-főtitkár szintén elítélte az Izrael elleni támadást, és önmérsékletre, valamint az ellenségeskedés haladéktalan beszüntetésére intette a feleket. Guterres szombat éjszakai állásfoglalásában azt írta „mélységesen aggódik az egész régióra kiterjedő pusztító eszkaláció valós veszélye miatt”. Hozzátette: a világ „nem engedhet meg magának még egy háborút”.

Olaf Scholz német kancellár „indokolatlannak és felelőtlennek” nevezte az éjszakai, iráni válaszcsapást, azt írta a közösségi oldalán, hogy Irán további eszkalációt kockáztat a térségben. Hozzátette, hogy „Németország Izrael mellett áll, és megbeszéljük a helyzetet szövetségeseinkkel”. 

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök úgy fogalmazott az X-en, hogy „a legnagyobb aggodalommal követik a közel-keleti fejleményeket”. Kiemelte: „A regionális eszkalációt mindenáron el kell kerülni. Folyamatosan kapcsolatban állunk a térségben lévő nagykövetségekkel, amelyek továbbra is aktívak, hogy segítsük a térségben élő spanyolokat.”

Donald Tusk lengyel miniszterelnök a történtekkel kapcsolatban azt írta, hogy „a világ a szakadék szélén áll”, ezért a lengyel államnak erősnek, a társadalomnak szolidárisnak, a hadseregnek jól felkészültnek és a nemzetközi helyzetnek stabilnak kell lennie. 

Mark Rutte, Hollandia miniszterelnöke „nagyon aggasztónak” tartja a helyzetet a Közel-Keleten. Mint írta: Korábban Hollandia és más országok hangosan és egyértelműen felszólították Iránt, hogy tartózkodjon Izrael megtámadásától. Hollandia határozottan elítéli Irán Izrael elleni támadását. A további eszkalációt el kell kerülni – fogalmazott.

Stéphane Séjourné francia külügyminiszter szintén elítélte az iráni támadást, amellyel szerinte Teherán „új határt lépett át destabilizációs tevékenységeiben”. Egyúttal Franciaország szolidaritásáról biztosította Izraelt.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter is közölte, hogy Olaszország „figyelemmel és aggodalommal” követi a helyzetet. Hozzátette: tárgyalt Giorgia Meloni miniszterelnökkel és Guido Crosetto védelmi miniszterrel, a kormány „kész bármilyen helyzet kezelésére”.

A támadásról többek között Donald Trump volt amerikai elnök, Ferenc pápa és az uniós intézmények vezetői is kifejtették a véleményüket.

Magyarország is elítéli az iráni támadást

Magyarország álláspontját elsőként Szijjártó Péter magyar külügyminiszter közölte vasárnap hajnalban. Mint írta: „Magyarország határozottan elítéli az Izrael ellen indított rakétatámadást. Ez az akció a közel-keleti konfliktus eszkalációjának veszélyét hozza magával, mely súlyos fenyegetést jelent a globális biztonságra.”

Magyarország tel-avivi nagykövetsége eközben szintén kiadott egy tájékoztatást, mely szerint 

az Izrael és Irán között aktuálisan feszültebbé vált helyzetre, az ezzel kapcsolatosan a médiában is megjelent hírekre tekintettel felhívjuk minden magyar állampolgár figyelmét, hogy az eddigieknél is nagyobb körültekintéssel szervezzék az Izraelen belüli mozgásukat.

Egyúttal felszólították a zsidó államban tartózkodó magyarokat, hogy fokozott figyelemmel kövessék a biztonsági helyzet alakulásával kapcsolatos fejleményeket.

Orbán Viktor magyar kormányfő vasárnap délután a Karmelita kolostorban hívta össze a Védelmi Tanácsot. A miniszterelnök utasította a belügyminisztert és a terrorelhárítást, hogy a magyar emberek biztonságát minden rendelkezésre álló eszközzel garantálják, majd azt is közölte, kedden Brüsszelbe utazik, hogy az európai vezetőkkel áttekintse a kialakult helyzetet. 

„A támadást elítéljük, a támadás azonban azzal fenyeget, hogy államközi háború dúlja fel az egész Közel-Keletet, ez pedig fenyegetést, súlyos fenyegetést jelent az egész világra, benne Magyarországra is” – fogalmazott a kormányfő.

(Borítókép: Az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) tagjai Izrael és az Egyesült Államok zászlóit égetik az IRGC Quds Force tagjainak temetésén, akik egy izraeli légicsapásban haltak meg Szíriában, Teheránban Iránban 2024. április 5-én. Fotó: Morteza Nikoubazl / NurPhoto / Getty Images)