Az MTI értesülései szerint Oroszország megkezdte békefenntartó egységeinek kivonását az egykori Hegyi-Karabah Köztársaság területéről – közölte Dmitrij Peszkov, az orosz államfő sajtótitkára kedden újságírókkal.
A békefenntartók a 2020. november 10-i orosz–azeri–örmény háromoldalú nyilatkozatnak megfelelően tartózkodtak Hegyi-Karabahban. A kontingenst a karabahi „harci érintkezési vonal” és a lacini folyosó mentén telepítették, amely a régiót Örményországgal kötötte össze.
A kontingens a megállapodás értelmében 1960 kézifegyverrel ellátott katonából állt, felszerelését pedig 90 páncélozott személyszállító jármű, 380 egységnyi gépjármű és speciális eszköz alkotta. A békefenntartóknak öt évig – 2025-ig – kellett volna a térségben maradniuk.
Elsőként az azerbajdzsáni média számolt be róla szerdán, hogy a békefenntartók megkezdték a telepítési pontok elhagyását.
Azerbajdzsán 2023 szeptemberében katonai műveletet hajtott végre Hegyi-Karabahban, majd Baku bejelentette a régiónak az országba való integrálását. Több mint százezer örmény nemzetiségű lakos hagyta el az egykori köztársaság területét.
Ezt követően felmerült az orosz békefenntartó kontingens sorsának kérdése. 2023 őszén az orosz békefenntartók megkezdték az ideiglenes megfigyelőállások lebontását az egykori „érintkezési vonal” mentén.
Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes 2023 októberében az RBK orosz gazdasági lapnak azt mondta, hogy az orosz békefenntartókra Hegyi-Karabahban igény van, és jelenlétükre a jövőben is szükség lesz.
Azt a kérdést, hogy milyenek lehetnek a kontingens további ott-tartózkodásának módozatai, Moszkva és Baku a bevett csatornákon keresztül fogja megvitatni és eldönteni
– mondta. Hasonlóan nyilatkozott akkor Peszkov szóvivő is.
Az orosz békefenntartó kontingens veszteségeket is elszenvedett Hegyi-Karabahban. 2023. szeptember 20-án, egy nappal a harci cselekmények kezdete után az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy orosz békefenntartók haltak meg, miután az autójukra rálőttek. Decemberben egy másik békefenntartó vesztette életét, két másik pedig megsérült, amikor egy orosz BTR–82-es páncélozott szállítójármű lesodródott egy hegyi útról.
Légicsapást hajtott végre az orosz hadsereg kedd este az ukrajnai Szumi megyében található Jampil településen. Az ukrán média szerint a támadással a polgári infrastruktúrát célozták, egy embert megsebesítettek.
Az ellenséges támadás két magánvállalkozás tulajdonát, köztük ipari létesítményeket és egy járművet rongált meg, egy 29 éves üzletember pedig megsebesült
– közölték a hatóságok.
A nyugati országok nem hozhatnak létre Ukrajnában az izraeli Vaskupolához hasonló légvédelmi rendszert – mondta Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az uniós külügyminiszterek informális ülését követő sajtótájékoztatón.
Meg kell értenünk, hogy a Vaskupola-rendszert évtizedek alatt hozták létre. Még ha rendelkeznénk is az erőforrásokkal, nem lehet rövid idő alatt megcsinálni
– magyarázta a diplomata.
Borrell emlékeztetett arra is, hogy az EU kül- és védelmi minisztereinek április 22-én Brüsszelben tartandó találkozójának napirendjén szerepel a légvédelmi eszközök szállítása Ukrajna számára. Szerinte az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nem vehet részt az ukrajnai rakétatámadások visszaverésében Izrael példáját követve, mivel Ukrajnában nincsenek olyan amerikai és brit katonai bázisok, amelyeket ezek a rakéták fenyegetnének.
„Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság nem lőhet le rakétákat Ukrajnában úgy, mint a Közel-Keleten. Ukrajnában nincsenek olyan katonai bázisok, amelyeket ezek a rakéták fenyegetnének” – mondta Borrell.
Rusztem Umerov védelmi miniszter beszélt a védelmi minisztérium elmúlt fél év prioritásairól. Elmondása szerint az elmúlt hat hónapban a következő prioritások voltak a csapatának:
„Mindegyik területen még sok munka vár ránk, de máris nagy utat tettünk meg, és vannak eredmények. A Védelmi Minisztérium már nem csak egy olyan struktúra, amely segíti a védelmi erőket, a minisztérium elkezdte koordinálni, tervezni, kidolgozni és végrehajtani Ukrajna teljes védelmi erejének stratégiáját. A Védelmi Minisztérium az intézményi változások vezetőjévé vált a határain belül” – mondta Umerov.
Umerov szerint befejeződött a minisztérium és a fegyveres erők vezérkarának funkcionális ellenőrzése. A miniszter hozzátette, hogy e struktúrák további átalakítása az Ukrajna jövőbeli védelmi erőire vonatkozó jövőkép (Future Force) kialakításának folyamatához kapcsolódik.
„Azon dolgozunk, hogy tisztázzuk a védelmi irányítás (tervezés) lépéseit és tartalmát az ukrán védelmi erőkben. A megszerzett tapasztalatok és a közép- és hosszú távú előrejelzések alapján kialakítjuk Ukrajna jövőbeli védelmi erőinek optimális modelljét.
Ez a modell lesz az alapja a további intézményi és szabályozási változásoknak, valamint az egységek innovatív fegyver- és haditechnikai modellekkel való felszerelésének és a rendelkezésre álló erőforrások elosztásának megközelítésében bekövetkező változásoknak
– mondta Umerov.
Hozzátette, hogy a védelmi minisztérium számít partnerei átfogó támogatására, és aktívan együttműködik a hazai védelmi ipar képviselőivel. „Továbbra is azon dolgozunk, hogy alkalmazkodjunk a mai kihívásokhoz, és biztosítsuk a védelmi ágazatban a jövőbeli kihívásokra való felkészültséget.”
Amint arról az Ukrinform korábban beszámolt, Ukrajna Védelmi Minisztériuma a minisztérium megalakulása óta először hozott létre új koordináló tanácsadó testületet a Belső Ellenőrzési Osztály számára – az Ellenőrzési Bizottságot, amelyben a NATO-országok ellenőrei is részt vesznek.
Tisztelt olvasóink!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!