Tisztelt olvasóink!

Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Mariupolban bekövetkezett, amitől a leginkább tartottak a háború kitörése óta
• „Ez egy rossz nap Putyin számára” – megszólalt Kijev az amerikai kongresszus döntése után
• Kőkemény üzenetet küldött Washingtonnak az orosz külügyi szóvivő
• A svájci elnök levelet írt Vlagyimir Putyinnak
• Nyilvánvaló lett Moszkva taktikája, Kijev szerint terror, amit csinálnak
• „Ukránok tízezrei mennek a húsdarálóba” – kemény üzenetet küldött Moszkva az amerikai döntés után

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Vasárnap este erős robbanás rázta meg Ukrajna második legnagyobb városát, Harkivot. A hírek szerint egy ember megsérült az orosz támadás következtében – írja az Unian.

Az Ukrán Fegyveres Erők Légierő Parancsnoksága 20 óra 16 perckor jelentett rakétaveszélyt a térségben. Szerhij Melnyik, a harkivi helyőrség és a városvédelmi erők vezetője már 20 óra 27 perckor figyelmeztetett a Telegram csatornáján az orosz irányított légibombák támadásainak veszélyére.

Ezt követően Ihor Terehov harkivi polgármester azt írta, hogy az előzetes adatok szerint a robbanás Harkiv külvárosában történt. Az orosz támadás következtében egy civil sérült meg, akinek a lábai sebesültek meg a törmeléktől.

A harkivi területi államigazgatás vezetője, Oleh Szinehubov hozzátette, hogy a 19 éves áldozatot kórházba szállították. A hatóságok vizsgálják a légicsapás helyszínét.

Szakértők szerint az amerikai segélynyújtás több hónapos késedelme lehetővé tette Moszkvának, hogy kihasználja előnyét. Phillips O’Brien, a skóciai St. Andrews-i Egyetem stratégiai tanulmányok professzora szerint azonban Ukrajna most képes lesz stabilizálni a vonalat, és visszatérni az aktív védelem formájához az Oroszországgal való konfrontációban – írja a Bloomberg.

A szakértő szerint ugyanakkor az ukránok súlyos károkat szenvedtek el, fegyveres erejük pedig jóval gyengébb, mint a partnerek erősebb támogatása esetén lenne.

Azonban legalább most, jelentős amerikai segítséggel, az ukránok képesek lesznek stabilizálni a vonalat és visszatérni az aktív védelem formájához

– mondta O’Brien.

A cikk megjegyezte, hogy a tavalyi évtől eltérően, amikor a melegebb időjárás a jól felfegyverzett ukrán erők második nyári offenzívájának reményét hozta magával, a mostani hadművelet kudarca és a szövetségesek segélyeinek csökkenése elsötétítette a közhangulatot.

Az Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros segélycsomagból mintegy 50 milliárd dollárt az Oroszországgal háborúban álló ország védelmére szánnak – közölte vasárnap Denisz Smihal ukrán kormányfő a Facebookon.

A miniszterelnök szerint mindez több fegyvert jelent Ukrajnának, egyebek között több légvédelmi eszközzel és nagyobb hatótávolságú lövedékekkel.

• A fennmaradó összeg egy részét, 7,8 milliárd dollárt az államháztartás támogatására szánnak.
• További 1,57 milliárd dollárt gazdasági segélyként használnak fel,
• 400 millió dollárt pedig határvédelemre és aknamentesítésre fordítanak.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a forrásokból pénzt szánnak a létfontosságú infrastruktúra helyreállítására is. Oroszország az utóbbi időben fokozottan célozta Ukrajna energetikai létesítményeit, komoly károkat okozva.

Az amerikai képviselőház hosszú viták után szombaton demokrata párti és republikánus támogatással elfogadta az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt 95 milliárd dolláros segélycsomagról szóló törvényjavaslatot. Ebből az összegből 61 milliárd dollárt szánnak a kijevi vezetés támogatására. Az amerikai törvénytervezet még szenátusi jóváhagyásra vár.

Az ukrán elnök szerint Ukrajnának esélye nyílhat a győzelemre, miután az Egyesült Államok törvényhozásának alsóháza elfogadta a csaknem 61 milliárd dolláros támogatási csomagot.

Volodimir Zelenszkij az NBC televíziónak adott interjúban sürgette a kongresszus felsőházát, hogy mielőbb szavazzon a katonai segítséget tartalmazó jogszabályról, és azt hangoztatta, hogy a szükséges fegyverrendszereknek minél előbb el kell jutniuk országa katonaságához. Óvott attól, hogy a segítségnyújtás további hat hónap haladékot szenvedjen, és kijelentette, hogy pontot kell tenni a támogatási csomag elfogadásának végére, hogy országa katonái, amilyen gyorsan csak lehet, kézzelfogható segítséget kapjanak a harctéren.

Ukrajna katonai szükségleteit illetően kiemelte, hogy nagy hatótávolságú fegyverekre és légvédelmi eszközökre van most a legnagyobb igény, és úgy vélte, hogy

A háború pontos ütemtervét illető kérdésre az ukrán elnök azt mondta, hogy ez attól függ, milyen gyorsan érkezik a segítség, de megjegyezte, hogy rengeteg tényező befolyásolja a továbbiakat.

A háború lezárásának stratégiáját illetően úgy fogalmazott, hogy annak nem „Putyin és környezetének szavain kell alapulnia, hanem valamin, ami részletes és kézzelfogható egy független és demokratikus Ukrajna számára”.

„Szóbeszédként” jellemezte azokat a feltételezéseket, miszerint Donald Trump, ha novemberben amerikai elnökké választják, nyomást gyakorol majd Ukrajnára, hogy a háború lezárása érdekében területi engedményeket tegyen Oroszország számára, és hozzátette, hogy ebben nem hisz. Zelenszkij állítása szerint az országában zajló háború azt jelenti, hogy

az Egyesült Államoknak nem kell harcolnia a NATO-országok védelmében, mert ezt az ukránok megteszik, a civilizált világnak pedig egyedül a harchoz szükséges felszerelést kell rendelkezésre bocsátania.

Úgy vélte, hogy az ukrán háborúra fordított pénz nem kidobott összeg, mert az amerikaiak mindenekelőtt Európa szabadságát és demokráciáját védelmezik.

Mint ismert, az Egyesült Államok képviselőháza szombaton fogadta el az ukrajnai támogatás folytatásáról szóló, 60,8 milliárd dollárt (mintegy 23 ezer milliárd forint) tartalmazó törvényt, ami lehetővé teszi, hogy csaknem 4 hónap szünet után újrainduljanak a rendszeres amerikai katonai szállítások az ukrán haderőnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet intézett a nyugati országokhoz a Patriot légvédelmi rakétarendszerekkel és az F–16 többcélú vadászgépekkel kapcsolatban. Mint az elnök hangsúlyozta, a Patriot légvédelmi rakétarendszerek csak akkor számítanak légvédelmi rendszernek, amikor működésben vannak, és életeket védenek, nem pedig tétlenül állnak valahol a tárolóbázisokon.

A modern harcosokra ugyanakkor éppen ott van szükség, ahol a modernitást próbára teszik, és ahol eldől, hogy a jelenlegi generációk gyermekei és unokái békében és biztonságban élnek-e.

A demokratikus világnak minden ereje megvan ahhoz, hogy legyőzze az orosz terrort. Nem szabad megijednünk a saját erőnktől, és valóban segíteni kell az élet védelmét. A Patriotok most kellenek az ukránok kezébe. Modern vadászgépekre van szükség az ukrán égbolton. Az orosz rakétáknak és az iráni Sahídeknek veszíteniük kell, hogy a romok soha sehol se nyerjenek életet

– hangsúlyozta Zelenszkij.

Megjegyezte, hogy csak közösen, közös lépésekkel lehet hatékonyan küzdeni a terror ellen. „Köszönet minden országnak, minden vezetőnek, aki ezt megérti. Köszönöm mindenkinek, aki vezető szerepet mutat Ukrajna megsegítésében” – tette hozzá az elnök.

Elfoglalta a donyecki régióban lévő Csasziv Jar város melletti Bohdanivka települést az orosz hadsereg, miközben négy frontszakaszon sikerült előretörnie – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés szerint az elmúlt napon tíz ukrán ellenroham hiúsult meg, az ukrán hadsereg pedig a harci érintkezési vonal mentén mintegy ezer katonát veszített. Közülük a legtöbben, mintegy 440-en az Avgyijivka körzetében vívott harcokban estek el, vagy sebesültek meg súlyosan.

A minisztérium a héten megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egy drónösszeszerelő műhelyt, egy lőszerraktárt, egy MiG–29-es vadászrepülőt – a gép a dnyiprói repülőtéren vált üzemképtelenné –, egy Sz–300PSZ légvédelmi rendszerhez tartozó radart, egy Osza–AKM légvédelmi rakétarendszerhez tartozó harcjárművet, egy gyalogsági harcjárművet, három páncélozott harcjárművet, két amerikai M777-es és egy brit FH–70-es vontatott tarackot, HIMARS és Uragan sorozatvetők nyolc rakétáját, valamint 194 drónt.

Az orosz statisztika szerint meghaladta a kilencezret az ukrán hadsereg által a háború kezdete óta elveszített tábori lövegek és aknavetők száma. Mihail Razvozsajev, Szevasztopol kormányzója közölte, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta egyik hajója vasárnap elhárított egy hajóelhárító rakétával indított támadást. Hozzátette, hogy a lehullott szilánkok kisebb tüzet okoztak, amelyet gyorsan eloltottak.

Az MTI szerint a helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz védelmi minisztérium videót tett közzé egy állítólagos rakétatámadásról a Dnyipropetrovszki terület egyik repülőtere ellen. Állítások szerint légicsapással egy MiG–29-es repülőgépet és egy SZ–300-as komplex hordozórakétáját találták el.

Az Orosz Föderáció szerint a támadás a Dnyipr repülőteret érte. Az orosz és ukrán katonai közösségi oldalak, amelyek éppen szombaton mutatták be ugyanezt a videót, azt írják, hogy az Aviatorszke faluban található Dnyipr nemzetközi repülőtér területéről van szó.

A videóban az a feltűnő, hogy az összes csapást a levegőből vették fel. Vagyis drónnal korrigálják. Aviatorszke több mint száz kilométerre van a legközelebbi frontvonaltól. Ez azt jelenti, hogy az oroszok láthatóan képesek vizuális vezérlést (és ezáltal tűzbeállítást) biztosítani még ilyen nagy távolságban is.

Artem Frankovot, a Football magazin néhai főszerkesztőjét arra utasították, hogy április 20-án jelenjen meg a kijevi Obolony kerület toborzási központjában, és ellenőriztesse iratait, valamint vegyen részt orvosi vizsgálaton.

Nincs olyan abszurditás, amely ne kúszhatna be az életünkbe, és fokozatosan valami természetes dologgá válhatna

– írták az eset után a Telegramon.

Artem Frankov tavaly novemberben 53 évesen halt meg. 1997 és 2022 között a Football magazin főszerkesztője volt. Sajtóértesülések szerint az újságíró agyvérzés következtében halt meg.

Az Ukrajnában elfogadott új mozgósítási törvény értelmében két hónapon belül minden hadköteles férfinak meg kell jelennie a területi toborzási központban, hogy frissítsék adatait. A határidő be nem tartása büntetést von maga után.

Szombaton szavazta meg az amerikai kongresszus alsóháza az Ukrajnának nyújtandó 61 milliárd dolláros támogatás törvénytervezetét, ami az európai vezetőket is cselekvésre ösztönözte – közölte a Politico. A szavazást követően számos magas rangú európai politikus felszólította Európát, hogy ne legyünk önelégültek, és ne veszítsük el a lendületet most, hogy Washington új támogatása várhatóan hamarosan elindul Kijev felé.

Remélhetőleg ez a szavazás arra ösztönöz minden szövetségest, hogy nézze át a raktárait, és tegyen többet 

– írta Kaja Kallas észt miniszterelnök az X-en.

„Itt az idő arra is, hogy emlékezzünk arra, hogy az EU-nak növelnie kell saját fegyver-, lőszer- és készlettermelését Ukrajna hosszú távú megsegítése érdekében” – fogalmazott Tobias Billström svéd külügyminiszter. „A ma esti szavazás megmutatja ennek szükségességét. Meg kell csinálnunk a saját házi feladatunkat is” – tette hozzá a politikus.

Cseh kollégája, Jan Lipavsky ugyancsak hasonló gondolatokat fogalmazott meg.

Európának is többet kell tennie. Habozásunk és határozatlanságunk Ukrajna hatékony támogatásával kapcsolatban további agresszióra sarkallja a Kremlt, ami még több emberéletet követel

– fogalmazott a cseh külügyminiszter. A cikk szerzője szerint Európa számára döntő próba következik hétfőn, amikor az EU 27 külügyminisztere összegyűlik Luxemburgban, hogy megtervezzék Kijev jövőbeli katonai támogatását. A tervek szerint Ukrajna külügyminisztere és védelmi minisztere virtuálisan csatlakozik a megbeszéléshez.

Stoltenberg szerint a NATO európai szövetségesei már a hétvége előtt ígéretet tettek arra, hogy fokozzák a könnyen elérhető légvédelmi rendszerek Ukrajnába szállítását.

A döntést Annalena Baerbock német külügyminiszter is üdvözölte. A német külügyi tárca vezetője Kijev légvédelmi fejlesztésének egyik legfontosabb támogatója Európában.

Ez az optimizmus napja Ukrajna és Európa biztonsága számára

– húzta alá Baerbock az X-en.

Misha Krupin ukrán zenész az Unian ukrán hírügynökségnek adott interjúban azt mondta, a háborúban minden állampolgárnak kötelessége harcolni, még a nőknek is.

Mindenkinek harcolnia kell, aki behívót kap. Ha nem védjük meg a hazát, akkor semmink nem marad. Mert háborúban állunk, az országunk egy hatalmas hadsereggel háborúzik, és ellent kell állnunk. A zenészeknek is kötelessége harcolni. Ezért aki képes harcolni – az megy, és ez így normális. Talán még a nőknek is kötelessége

– mondta Krupin.

Április 21-én délután Ukrajna déli és keleti régióiban légiriadót rendeltek el, ezt követően Odesszában robbanás történt – írja az Ukrajinszka Pravda.

A légierő és a déli védelmi erők pontosították, hogy a ballisztikus fenyegetés a Krím felől érkezett. A Strana szerint a robbanás következtében három férfi és egy nő életét vesztette.

Szombaton helyi médiajelentések szerint a dél-ukrajnai Odessza Csornomorszk nevű negyedében szintén robbanások hallatszottak. Hivatalos források szerint az Odesszai járásban is légiriadót rendeltek el.

Vasárnap reggel egy nő meghalt, négy másik lakos pedig megsebesült a Donyecki területen található Ukrajinszk elleni támadásban – írja az Interfax.

2024. április 21-én reggel 8 óra 30 perckor orosz csapatok támadták meg Ukrajinszk városát. Az előzetes adatok szerint az ellenség Smerch MLRS-t használt a polgári lakosság ellen. Egy 82 éves nő meghalt

– közölte a regionális ügyészség.

Emellett négy 21 és 53 év közötti férfi a jelentések szerint különböző súlyosságú sérüléseket szenvedett, valamint hat lakóház is megrongálódott.

Kevesebb mint egy hétre lesz szüksége a Pentagonnak, miután a vonatkozó jogszabályok jóváhagyásához szükséges összes eljárás lezárult, hogy fegyvereket juttasson az ukrán csapatoknak – írja az Ukrajinszka Pravda.

A védelmi minisztérium, amely arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna elképesztő veszteségekkel néz szembe, ha az Egyesült Államok kormánya nem tesz sürgős lépéseket, már jóval a közelgő szavazások előtt elkezdte összeállítani a segélycsomagot, hogy felgyorsítsa a folyamatot, így kevesebb mint egy hétbe telik majd, mire a fegyverek egy része a harctérre kerül.

A szállítmány szinte biztosan tartalmazni fog olyan lőszereket, amelyekre nagy szükség van az ukrán hadsereg által leginkább igényelt rendszerekhez. Az is valószínű, hogy a Pentagon újabb adag légvédelmi felszereléssel és lőszerrel látja el Ukrajnát, ami létfontosságú az Oroszország által az ország polgári infrastruktúrája ellen folytatott könyörtelen hadjárat leküzdéséhez.

Az utóbbi 24 óra alatt összesen 15 települést ért orosz ágyútámadás a kelet-ukrajnai Harkivi területen – számolt be az MTI.

A támadásban két civil meghalt, hárman megsebesültek – közölte a régió kormányzója, Oleh Szinyehubov vasárnap. A tájékoztatás szerint több épület megsemmisült vagy megrongálódott.

Mindeközben ismét orosz légitámadás érte a Donyecki területi Csasziv Jar térségét. A régió ukrán kézen lévő területének legnagyobb városától, Kramatorszktól nem egészen 30 kilométerre fekvő Csasziv Jar az ukrán hadsereg számára fontos vasúti és logisztikai csomópont, Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg parancsnoka pedig a múlt héten azt mondta, az orosz erők a szimbolikus jelentőségű dátumig, május 9-ig el akarják foglalni Csasziv Jart.

Szevasztopolban vasárnap reggel légiriadó volt. A helyi csatornák robbanásokról számoltak be, később pedig egy orosz hajóra mért esetleges csapásról érkezett információ – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A Krímben a Kommuna mentőhajót érte találat, ami az orosz haditengerészet egyik hajója. Oroszország először 1915-ben bocsátotta vízre.

Reggel az egyik hajón az északi oldalon a hadsereg visszaverte egy hajó elleni rakéta támadását. A lehullott törmelékből kisebb tűz keletkezett, amelyet azonnal eloltottak

– nyilatkozta egy szóvivő.

Az ukrán fegyveres erők egyelőre nem kommentálták a krími eseményeket.

Két rendőr megsérült, mikor orosz drónok robbanóanyagokat dobtak le a Herszon régióban – írja az Interfax.

A támadás helyszínein nyomozócsoportok, igazságügyi és robbanóanyag-szakértők, valamint az Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat képviselői dolgoznak. Az elmúlt napon a herszoni rendőrség nyomozói 10 büntetőeljárást indítottak az orosz hadsereg által elkövetett háborús bűncselekmények miatt.

A külgazdasági és külügyminiszter véleménye szerint az európai parlamenti választáson egy jobboldali fordulat és egy békepárti amerikai elnök jelenti a legnagyobb esélyt a békére. Szijjártó Péternek az a meglátása, hogy az európai észak-atlanti vezetők jelentős része háborús pszichózisban szenved és úgy érzik, mintha háborúban állnának Oroszországgal.

„Európában és az észak-atlanti szövetségben egyfajta világháborús készülődés zajlik” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A rádiós interjúban kiemelte:  az európai parlamenti választáson egy  jobboldali fordulat  és egy békepárti amerikai elnök jelenti a legnagyobb esélyt a békére.

Szijjártó Péter úgy véli, hogy az oroszok és ukránok között dúló háborút egyik fél sem tudja megnyerni, annak csak tárgyalásokkal lehet véget vetni. 

A külgazdasági és külügyminiszterrel készült beszélgetés összefoglalója teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.

Donáth Anna, a Momentum EP-listavezetője és elnöke is reagált arra a hírre, hogy az amerikai képviselőház elfogadta az Ukrajnának szánt háborús segélycsomagot.

Hiába a kampány, hiába vannak súlyos konfliktusok jobb- és baloldal között, az Egyesült Államok ezúttal túllépett a saját árnyékán

– írja Donáth Anna.

A Momentum EP-listavezetője hozzátette, hogy „ma Ukrajna Európát védi, így az amerikai segély is Európát véd, és ukrán nép hősiessége tartja vissza Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy közvetlen fenyegetést jelentsen a régiónkra.”

„A nyugati világnak minden támogatást meg kell adnia az agresszorral szemben. Ellenkező esetben a világ lángba borul” – jegyzi meg az ellenzéki politikus.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár üdvözölte, hogy az amerikai képviselőház jóváhagyta az Ukrajnának nyújtandó segélyekről szóló törvényjavaslatot – közölte a Jevropejszka Pravda.

„Ukrajna a NATO-szövetségesek által biztosított fegyvereket Oroszország katonai képességeinek megsemmisítésére használja. Ez nagyobb biztonságot jelent számunkra Európában és Észak-Amerikában” – írta Stoltenberg az X-en.

Az amerikai képviselőház szombaton megszavazta az Ukrajnának nyújtandó külföldi segélyekről szóló törvényjavaslatot. Az amerikai kongresszus alsóházának 311 képviselője szavazott a törvényjavaslat mellett, míg 112-en ellene.

A törvénytervezetet a februárban elfogadott szenátusi külügyi segélytörvény módosításaként ígérték benyújtani a szenátusnak. Ez egyszerűsítené a csomag szenátusi jóváhagyási eljárását.

Az amerikai szenátus demokrata többségének vezetője, Chuck Schumer közölte, hogy  április 23-án, kedden szavaznak a törvénytervezetről.

Joe Biden amerikai elnök megígérte, hogy aláírja a jóváhagyott segélytörvényt.

Az Institute for the Study of War (ISW) szakértői szerint az orosz erők az Egyesült Államok által Ukrajnának nyújtott új biztonsági segítség megérkezése előtti időszakot  kihasználva fokozhatják támadásaikat – írja az Ukrajinszka Pravda.

Április 20-án az amerikai képviselőház elfogadta a kiegészítő előirányzatokat tartalmazó törvényjavaslatot, amely mintegy 60 milliárd dolláros támogatást nyújt Ukrajnának. A törvényjavaslatot most már csak a szenátusnak kell jóváhagynia és Joe Biden amerikai elnöknek kell aláírnia.

Valószínűsíthető, hogy a segélyek csak hetek múlva kezdik majd éreztetni hatásukat a frontvonalon, ezért tovább romolhat az ukránok helyzete különösen, ha az orosz erők fokozzák támadásaikat – áll a jelentésben.

Ugyanakkor egyes szakértők szerint az orosz csapatok csupán taktikai sikereket értek el az elmúlt 6 hónap során és nem valószínű, hogy olyan áttörést érnek el, amely megsemmisítené a frontvonalat.

Ennek ellenére a Föderáció az elkövetkező hetekben még mindig jelentős sikereket érhet el hadműveleti szempontból, előnyben részesítve a front azon részeit, ahol az ukrán védelem viszonylag instabilnak tűnik, különösen Avgyijivkától nyugatra, vagy a front azon részeit, ahol az orosz csapatok olyan hadműveleti szempontból jelentős célpontok közelében vannak, mint például Csasziv Jar.

„Az amerikai katonai segélyek Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak tovább mélyítik a globális válságokat” – jelentette ki az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova.

A kijevi rezsimnek nyújtott katonai segély a terrorista tevékenység közvetlen szponzorálása, Tajvannak – beavatkozás Kína belügyeibe, Izraelnek – közvetlen út a térségben bekövetkező példátlan súlyosbodás eszkalációjához

– vázolta fel Telegram-csatornáján meglátásait a politikus.

Az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak nyújtandó katonai segélyről, Oroszország befagyasztott vagyonának gyakorlatilag Kijevbe történő átutalásáról, valamint a Kína elleni további szankciókról szóló törvényjavaslatokat szombaton fogadta el az amerikai képviselőház.

A 95 milliárd dolláros csomag egyebek mellett több mint 60 milliárd dollárt tartalmaz Kijevnek, 26 milliárd dollárt Izraelnek és humanitárius segélyt a konfliktusövezetekben, köztük a Gázai övezetben élő civileknek.

Az elmúlt nap folyamán az ukrán honvédség további 950 orosz katonát, 16 harckocsit és 41 ellenséges tüzérségi rendszert semmisített meg – állítja az Ukrajinszka Pravda a helyi vezérkari adatok közlése alapján.

A becslések szerint az elmúlt két évben, az április 20-i adatokkal együtt, az orosz harci veszteségek száma a következők szerint alakult:

személyi állomány – körülbelül 459 530 (+950) ember,

harckocsik – 7229 (+16) egység

páncélozott harcjárművek – 13 896 (+23) egység,

tüzérségi rendszerek – 11 719 (+41) egység,

MLRS – 1046 (+0) egység,

légvédelmi rendszerek – 767 (+4) egység,

repülőgépek – 348 (+0)

egységhelikopterek – 325 (+0) egység,

operatív és taktikai pilóta nélküli repülőgépek – 9379 (+38) egység

cirkálórakéták – 2115 (+6) egység

hajók – 26 (+0) egység

tengeralattjárók – 1 (+0) egység,

gépjárművek és tartálykocsik – 15785 (+68) egység,

különleges felszerelések – 1926 (+8) egység.