Romániában – egy friss közvélemény-kutatás szerint – nem a megélhetéssel kapcsolatos gondok, hanem az ország háborúba sodródásának lehetősége aggasztja leginkább a lakosságot – közölte az MTI.
A news.ro hírportál által megrendelt, április 10. és 20. között készült országos közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 33 százaléka nevezte meg az ország háborúba sodródását a legfőbb aggodalmaként, míg a drágulástól való félelem csak a második helyre került 28,6 százalékkal.
Az INSCOP felidézte, hogy a tíz évvel ezelőtt, 2014 áprilisában – a Krím félsziget Oroszország általi elcsatolása után – készült felmérés idején a háborús aggodalmakat a megkérdezettek még csak 9,9 százaléka sorolta az első helyre. Akkor a legtöbben (24,5 százalék) a drágulástól rettegtek, valamint attól (22,7 százalék), hogy elveszítik munkahelyüket. Ez utóbbit a mostani felmérésben a résztvevők már csak 4,7 százaléka jelölte meg legfontosabb aggodalmaként.
A tíz évvel ezelőtti 17 százalékról 18,5 százalékra emelkedett azok aránya, akik egészségük rosszabbodásától tartanak leginkább, másfelől 16 százalékról 4,9 százalékra esett vissza azoké, akiket jövedelmük csökkenésének veszélye aggasztja a legjobban.
A kérdezőbiztosok arra is kíváncsiak voltak, hogy a románok szerint milyen irányba halad az országuk. Általában véve a megkérdezettek 30,8 százaléka vélte úgy, hogy Románia jó irányba halad, míg 62,5 százalékuk pesszimista az ország jövőjét illetően.
A friss INSCOP-felmérés telefonos módszerrel készült egy 1100 fős országos mintán. A közvélemény-kutatásnak a választási részvételi szándékkal és pártpreferenciákkal kapcsolatos adatsorát a következő napokban ismertetik.
„Az Orosz Föderáció május 9-ig tervezi elfoglalni a Donyecki területen található Csasziv Jart, azonban ha a fegyveres erők ellenállnak, akkor lerombolják az Orosz Föderáció júniusi támadási terveit” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az NBC Newsnak adott interjújában.
Elmondása szerint az Orosz Föderáció június 1-ig 300 000 katona mozgósítását tervezi, miközben az orosz hadvezetés arra törekszik, hogy május 9-ig orosz kézbe kerüljön Csasziv Jar. Az ukrán elnök szerint ugyanakkor Ukrajna készen áll erre.
Arra számítok, hogy kitartunk, a fegyverek időben megérkeznek, és képesek leszünk visszaverni az ellenséget, majd legyőzni az Orosz Föderáció júniusi teljes körű támadási terveit
– mondta Zelenszkij, aki szerint a védelmet biztosító ukrán harcosok egyáltalán nem rendelkeznek a szükséges fegyverekkel. Ezért számít nagyon az Egyesült Államok segítségére.
Nemrég jártam a térségben, beszéltem a harcosokkal. A vadászgépekből hiányzik a felszerelés az orosz felderítő drónok elleni küzdelemhez, és hiányoznak a tüzérségi lövedékek is
– hangsúlyozta az elnök.
Elon Musk amerikai milliárdos aggodalmát fejezte ki az ukrajnai háborúból való kilépési stratégia hiánya miatt, miközben Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója az orosz csapatok Ukrajna területéről való kivonásának „reális” stratégiájának felvázolásával csapott vissza.
Musk arról beszélt, mennyire aggasztja, hogy nem látja a háború végét.
A legjobban az aggaszt, hogy nincs kilépési stratégia, csak egy örök háború, amelyben gyerekek halnak meg a lövészárokban a tüzérségtől vagy géppuskáktól és mesterlövészektől az aknamezőkön
– fogalmazott a milliárdos.
Elon Musk posztjához kommentálva Podoljak azonnal kifejtette véleményét, és elmondta, hogy a világ influencereinek ilyen posztjai után „megint el kell csodálkozni azon, hogy a modern világban hiányzik az elemi logika”.
Mert egy reális, objektív kilépési stratégia kirívóan egyszerű
– vetette Musk szemére az ukrán politikus.
„Az agresszor feltétel nélkül elhagyja valaki más szuverén területét, és a háború forró szakasza azonnal véget ér. Tökéletesen megértem, hogy az egyszerű igazságokat néha rendkívül nehéz felfogni, de mindezt most megismétlem: az agresszor, amely ok nélkül megtámadott egy másik országot azzal a céllal, hogy megszálljon, öljön, elfoglaljon, annak el kell hagynia az idegen területet, vissza kell adnia az ellopott javakat, és helyreállítania a nemzetközi jog uralmát – írta.
Mi ebben a nehéz? Milyen más kilépési stratégiát kell keresni, megbeszélni? Lehet valamit az igazságtalanságra építeni?
– tette fel a kérdést Podoljak.
Anton Hofreiter német EP-képviselő attól tart, hogy az amerikai képviselőház által jóváhagyott, Ukrajnának nyújtott támogatás lehet az utolsó amerikai segítség Ukrajnának a hosszú szünet előtt.
Lehet, hogy ez lesz az utolsó amerikai segélycsomag nagyon hosszú időre – vagy egyáltalán az utolsó
– mondta Hofreiter. A politikus hozzátette, az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás túlságosan bizonytalanná vált a segélycsomag jóváhagyása körüli hosszú válság miatt. „Nekünk, európaiaknak sokkal többet kellene tennünk Ukrajnáért” – mondta Hofreiter.
Az oroszok a Hegyi-Karabahból kivont csapatokat Ukrajnába helyezhetik át – legalábbis ezt állítja Julian Röpcke, a Bild katonai elemzője.
A békefenntartó erőket, amelyek 2020 ősze óta voltak Karabahban, Oroszország ezen a héten kezdte meg kivonni. A kontingens mintegy kétezer katonát számlált. Nehéz felszereléssel együtt vasúton viszik ki őket Azerbajdzsánból a határon át Dagesztánba.
Röpcke szerint „vannak bizonyos aggodalmak”, hogy ez a kontingens, amely többtucatnyi meglehetősen új BTR–82-t is tartalmaz, Ukrajnába kerül.
A hírt szemléző Sztarana egy videót is megosztott a Telegram-csatornáján, amin több BTR–82A típusú jármű is látható, amelyet a vasúton szállítanak Oroszország területén. A jármű prototípusait egyébként 2009 decemberében mutatták be. A páncélozott személyszállítókat Oroszországon kívül Kazahsztánban, Üzbegisztánban, Azerbajdzsánban és Belaruszban használja a hadsereg.
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!