A Krím félszigeten található Dzsankoj repülőtéren még az előző héten történt egy ukrán csapás, amelyet több videóban is rögzítettek. Később az ukránok közölték azt is, hogy milyen veszteségeket okoztak.
Az viszont eddig nem volt teljesen világos, hogy Ukrajnának hogyan sikerült elérnie mindezt. Erről most a The New York Times rántotta le a leplet, mivel azt írták: Az Egyesült Államok az előző héten, titokban 100 darab ATACMS rakétát adott át Ukrajnának,
ezeknek egy részét pedig azonnal be is vetették a Dzsankoj elleni támadásban.
A Pentagon csak nemrég jelentette be, hogy átadták ezeket a fegyvereket az ukránoknak, de a Politico korábban azt írta, hogy már márciusban is használta őket az ukrán hadsereg.
„Ezek a csapások ismét bebizonyították, hogy Ukrajna képes győzelmet aratni a harctéren, ha megfelelő eszközöket kap” – mondta Roger Wicker, Mississippi republikánus szenátora, a fegyveres erők bizottságának tagja a lapnak. Hozzátette:
Ukrajna célba tud venni minden orosz eszközt a Krímben, beleértve a kritikus lőszer- és üzemanyagraktárakat is. Képzeljék el, ha két évvel ezelőtt rendelkeztek volna ezekkel a rakétákkal!
A The New York Times azt is hozzátette, hogy az Egyesült Államok először tavaly ősszel szállította le az ATACMS rakéták régebbi, közepes hatótávolságú modelljeit Ukrajnának, több hónapos tanácskozás után. A régebbi modellek hatótávolsága 165 kilométer, míg az újabb modelljeinek maximális hatótávolsága körülbelül 300 kilométer – és az utóbbiak Ukrajnának történő átadása korábban nem volt ismert a nyilvánosság előtt.
A Pentagon szerdán tett közzé egy közleményt a honlapján, amelyben bejelentették: elküldik az első katonai csomagot Ukrajnának azután, hogy Joe Biden aláírta az Ukrajna támogatására szánt újabb forrásokról szóló törvényt.
„Ez a bejelentés a Biden-kormányzat ötvenhatodik olyan felszereléscsomagja, amelyet 2021 augusztusa óta a Védelmi Minisztérium készleteiből biztosítanak Ukrajnának. Ennek az elnöki lehívási felhatalmazás (PDA) csomagnak a becsült értéke 1 milliárd dollár, és olyan képességeket tartalmaz, amelyek Ukrajna legsürgősebb igényeit támogatják, beleértve légvédelmi elfogórakétákat, tüzérségi lövedékeket, páncélozott járműveket és páncéltörő fegyvereket” – írták a közleményben, majd részletesen felsorolták az átadni tervezett eszköztípusokat is.
Végül azt is megjegyezték, hogy a csomag segítségével Ukrajna hatékonyabban védheti meg frontvonalait és városait az orosz támadásoktól. „A kongresszus kétpárti támogatásával Ukrajna számíthat az Egyesült Államok erős és határozott vezetésére abban, hogy [az amerikai fél] – mintegy 50 szövetségesével és partnerével együtt – következetes biztonsági segítségnyújtási támogatást nyújtson annak érdekében, hogy bátor védői megkapják az orosz agresszió elleni küzdelemhez szükséges kritikus képességeket” – írták.
Megkezdődött a Locked Shields szerdán, Észtországban, amely a NATO legnagyobb kibervédelmi hadgyakorlatának számít – írja a The Kyiv Independent.
A lap szerint több mint 40 ország több mint 4000 képviselője vesz részt az észtországi gyakorlaton, beleértve ebbe például Ukrajnát is (amely még nem tagja a NATO-nak, de sok területen együttműködik a szövetséggel, beleértve ebbe a kibervédelmet is).
Számos olyan kihívással kell majd szembenézniük, amelyek tükrözik a kibervédelem bonyolultságát a való világban, beleértve a kritikus gondolkodást, a stratégiai döntéshozatalt, a jogi szempontokat, a válságkommunikációt és a stratégiai tervezést
– írta az ukrán Kibervédelmi Koordinációs Központ ezzel kapcsolatban.
A NATO Együttműködő Kibervédelmi Kiválósági Központjának (CCDOE) vezetője, Mart Noorma korábban azt mondta, hogy az első napon olyan forgatókönyveket gyakorolnak, amelyek „gyors, kognitív gondolkodást, az új technológiákhoz való alkalmazkodást és folyamatos kommunikációt igényelnek”.
A résztvevőket (a korábbi ilyen gyakorlatokhoz hasonlóan) két csapatra osztják: az egyik csapatnak egy Berylia nevű fiktív államot kell megvédeniük azoktól a kibertámadásoktól, amelyeket a másik csapat dolgoz ki. Az ilyen jellegű támadások már az ukrajnai háborúban is fontos szerepet játszottak több alkalommal.
A mozgósításról és a katonai nyilvántartásba vételről szóló törvény által előirányzott újításokkal összefüggésben Ukrajna mozgósítási korú férfi állampolgárai csak Ukrajnában tartózkodva kaphatnak majd ukrán állampolgárságú útlevelet vagy külföldre utazásra jogosító útlevelet. Többé nem lehet ilyen dokumentumokat küldeni a külföldi diplomáciai képviseletekre. Ez a Miniszteri Kabinet 2024. április 23-i 443. számú határozatából következik.
Az ukrán állampolgár útlevelének beszerzése, a 18 és 60 év közötti ukrán férfi állampolgár külföldre utazáshoz szükséges útlevél beszerzése az Állami Migrációs Szolgálat területi szervénél/területi alegységénél történik
– áll a dokumentumban az Interfax szerint. Mint megjegyezték, „az ilyen útleveleket nem lehet külön alegységhez vagy külföldi diplomáciai képviselethez küldeni a kiállításuk megszervezése céljából”. Ugyanakkor kivételek vannak az Ukrán Miniszteri Kabinet határozata alól, amely megtiltja a külföldi útlevelek és az ukrán állampolgár útlevelének Ukrajnán kívüli kiadását.
Az ukrán állampolgárok államhatár átlépésére vonatkozó szabályokkal összhangban az útleveleket korlátozás nélkül adják ki
Amint arról beszámoltunk, április 11-én a Verhovna Rada (Legfelsőbb Tanács) második olvasatban elfogadta „Ukrajna egyes törvényhozási aktusainak módosításáról a katonai szolgálat, a mozgósítás és a katonai nyilvántartás egyes kérdéseiről” szóló törvényt. A törvényt az elnök aláírta és kihirdette.
Április 23-án Kuleba bejelenti a külföldön tartózkodó mozgósítási korú ukrán férfi állampolgároknak nyújtott konzuli szolgáltatások felfüggesztését.
Az ukrán és a portugál fél megkezdte a kétoldalú biztonsági megállapodás tervezetének kidolgozását, és megállapodott a további tárgyalások ütemtervéről – írja az ukrán Interfax az elnök sajtószolgálatának közleménye alapján.
A tárgyalásokon részt vevő ukrán küldöttség élén Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője áll.
Portugáliának fontos szerepe van az ukrán békeformula végrehajtásában.
Ukrajna már kilenc kétoldalú biztonsági megállapodást kötött, nevezetesen: Nagy-Britanniával, Németországgal, Franciaországgal, Dániával, Kanadával, Olaszországgal, Hollandiával, Finnországgal és Lettországgal. A dokumentum aláírása folyamatban van a G7-ek támogatásáról szóló közös nyilatkozat végrehajtása érdekében
– áll az üzenetben.
Ismeretlen robbanószerkezet robbant szerda este Mikolajivban, kocsikat gyújtva fel. A tűz oltása közben egy második detonáció is történt, amely 5 mentőalkalmazottat sebesített meg – jelentette szerda este az Ukrán Állami Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának sajtószolgálata.
Az Ukrán Vöröskereszt Társaság Mikolajivi Gyorsreagálású Egységének önkéntesei és a mentőszolgálat munkatársai a helyszínen elsősegélyt nyújtottak. Minden áldozatot kórházba szállítottak, és megkapják a szükséges segítséget
– közölte a Telegram csatorna, amelyet az Interfax szemlézett.
Olekszandr Szenkevics, Mikolajiv polgármestere tisztázta, hogy „a robbanás nem az ellenség csapásaival kapcsolatos, a vészhelyzetek a teljes körű invázió előtt történtek, és most is előfordulnak”.
A Pentagon titokban ATACMS műveleti-taktikai rakétákat adott át Kijevnek „szuverén ukrán területen belüli” használatra – közölte az amerikai védelmi minisztérium a RIA Novosztyval. A fegyverről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Az orosz fél már tavaly óta beszél az ATACMS rakéták ukrán fegyveres erőknél való alkalmazásáról, de az amerikai média szerint a szállítások ezúttal először tartalmaztak egy 300 kilométeres hatótávolságú modifikációt.
Megerősíthetem, hogy az Egyesült Államok nagy hatótávolságú ATACMS-eket adott át Ukrajnának. Februárban az elnök anélkül, hogy ezt nyilvánosságra hozta volna, utasította a nemzetbiztonsági csapatot, hogy küldjenek ATACMS-t a szuverén ukrán területen való használatra
– mondta az ügynökség képviselője. Elmondása szerint ezek a rakéták benne voltak a márciusban bejelentett katonai segélycsomagban, és áprilisban szállították őket Ukrajnának.
A Pentagon kifejtette, hogy a szállításokra vonatkozó adatokat a kijevi hatóságok kérésére nem hozták nyilvánosságra. A Politico korábban arról számolt be, hogy az Egyesült Államok még márciusban adta át ezt a fegyvert Ukrajnának. A kiadvány szerint az ukrán hadsereg már kétszer is használta, hogy mélyen orosz területre csapjon le vele.
Emellett a védelmi minisztérium a múlt héten közölte, hogy a hadsereg három ATACMS rakétát fogott el a Fekete-tenger felett. Az ATACMS egy operatív-taktikai ballisztikus rakéta, amelyet a Lockheed Martin fejlesztett ki. Több rakétaindítóból, köztük az M142 HIMARS-ból is indítható. Tavaly októberben Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb hibának nevezte az Egyesült Államok döntését, hogy ezeket a rakétákat szállítja Ukrajnának. Szerinte ezek a fegyverek további fenyegetést jelentenek, de nem lesznek képesek gyökeresen megváltoztatni a helyzetet az érintkezési vonalon.
A RIA Novosztyinak adott interjújában Valentina Matvijenko, Oroszország Tanácsának szóvivője azt mondta, hogy az ATACMS-ek szállítása Ukrajnának nem befolyásolja a különleges művelet menetét, és ugyanúgy lelőnék őket, mint más rakétákat. Véleménye szerint a döntés, hogy átadják őket Kijevnek, egy show-műsor az amerikai elnökválasztás előtt.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
