Törökország a béke és stabilitás pártján áll, az ukrajnai háború kezdete óta küzd a béke helyreállításáért, a globális élelmiszer-biztonságért, és továbbra is mindent megtesz a térség biztonságáért – hangoztatta Cevdet Yilmaz török alelnök pénteken Bukarestben, miután Marcel Ciolacu román kormányfővel tárgyalt.
Az MTI szerint az alelnök a közös sajtóértekezletükön kiemelte: Törökország és Románia fekete-tengeri NATO-szövetségesként együttműködik a régió biztonságáért. Bulgáriával közösen munkacsoportot hoztak létre a Fekete-tenger aknamentesítése érdekében, a török vadászgépek pedig részt vesznek a NATO romániai légi járőrszolgálatában – mutatott rá.
Yilmaz szerint a NATO-tagság és a – Törökország, Görögország, Románia és Jugoszlávia által – 90 éve aláírt Balkáni egyezmény alapozza meg Románia és Törökország szolidaritását a nemzetközi kihívásokkal szemben, (fekete-tengeri) jószomszédi kapcsolataikat, a két ország 2011-ben megkötött stratégiai partnerségét, és azt, hogy Románia mára Törökország legfontosabb európai uniós kereskedelmi partnerévé vált.
A török alelnök köszönetet mondott azért, hogy Románia támogatja országa csatlakozását az Európai Unióhoz, valamint azért, hogy a török kisebbség „békében élhet Romániában”, ahol jogaik betartását az alkotmány garantálja.
A román miniszterelnök szintén megerősítette, hogy Románia következetesen kiáll Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi épsége mellett, hozzátéve, hogy Ukrajna újjáépítéséről is egyeztetett a török alelnökkel. Marcel Ciolacu azt mondta: Törökország kulcsfontosságú partnere az EU-nak, Románia legfontosabb unión kívüli exportpiaca, amellyel Bukarest fejleszteni akarja együttműködését.
A török–román kereskedelmi kapcsolatok volumene tavaly meghaladta a 10 milliárd dollárt, ugyanakkor a gazdasági kapcsolatok erősítéséhez a Romániában jelen lévő török cégek is hozzájárulnak – tette hozzá. A török alelnököt Klaus Iohannis román államfő is fogadja később.
A Zaporizzsjai Regionális Állami Adminisztráció vezetője, Ivan Fedorov kijelentette, hogy az orosz hadsereg megkezdi a megszállt zaporizzsjai területekről származó fiatalok besorozását – írja az RBK Ukrajina.
Március végén Putyin aláírta az orosz állampolgárok kötelező katonai szolgálatáról szóló rendeletet. A rendelet az újonnan megszállt területekre is kiterjed
– emlékeztetett.
Fedorov hangsúlyozta, hogy április közepén Jevhen Balickij Balickij, a kelet-ukrajnai Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alatti részének közigazgatási vezetője „gauleiter” (Gauleiternek 2022 februárja után azokat az ukrán polgármestereket, politikusokat nevezik, akiket az oroszok által megszállt területeken neveztek ki, és kiszolgálják Moszkvát) sorkatonai bizottságokat hozott létre az ideiglenesen megszállt területeken.
Annak ellenére, hogy hangosan kijelentette, hogy ezeknek a területeknek a lakosait legalább öt évig nem fogják besorozni, most hallgat. E területek lakóinak bevonása a megszálló ország hadseregének szolgálatba a nemzetközi jog megsértése
– hangsúlyozta a területi közigazgatás vezetője.
Oroszország vagyonának elkobzása esetén leminősítheti a diplomáciai kapcsolatok státuszát az Egyesült Államokkal – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva.
Az MTI beszámolója szerint Rjabkov arra reagált, hogy az amerikai szenátus szerdán támogatta azt a törvényjavaslatot, amely arról rendelkezik, hogy Oroszország zárolt vagyonát utalják át Ukrajnának
„A diplomáciai kapcsolatok szintjének csökkentése az egyik lehetőség, nyilvánvalóan. (...) Most mérlegeljük, milyen legyen az optimális formája a reagálásnak, amelyben a lehetséges ellenintézkedések között szerepel a nyugati ellenfeleink vagyonával szembeni fellépés és a diplomáciai válaszlépések” – mondta Rjabkov.
A diplomata szerint az orosz hatóságok következetesen járnak el az ügyben. Az ellenintézkedések jellegét, mint mondta, „az ellenfelek körében folytatott tárgyalások függvényében” fogják meghatározni. Hozzátette, még nincsenek konkrét orosz döntések, mivel azokat a nyugati országok sem hozták meg.
Dánia 4,4 milliárd dán koronával – csaknem 590 millió euróval – tervezi növelni az Ukrán Alap finanszírozását. A Korrespondent szerint az újabb támogatásról a dán védelmi minisztérium sajtószolgálata adott hírt április 25-én, csütörtökön.
Az értesülések szerint a Dánia által Ukrajnának nyújtott segítségre elkülönített források már kimerülőben vannak. A dán kormány és a parlamenti pártok ennek ellenére is megállapodtak abban, hogy 2024-re további 590 millió eurót különítenek el.
Mint írtuk, a dán védelmi minisztérium március elején egy 336 millió dollár értékű katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának. A csomag Dánia 16. ilyen jellegű katonai segélyszállítmánya az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió kezdete óta. Dánia legutóbb 2024 februárjában nyújtott katonai segélycsomagot körülbelül 247 millió dollár értékben.
Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző szerint kifejezetten káros Ukrajnának az április 23-án meghozott kormányrendelet. Az új törvényben megtiltják a 18–60 év közötti ukrán férfiaknak, hogy a külföldi ukrán külképviseletben megújítsák az irataikat. Eszerint, ha legálisan tartózkodik külföldön egy ukrán állampolgár, nem kaphat új útlevelet, és vissza kell mennie Ukrajnába.
Ez teljes agyrém. Ez egy zsákutca. Mindez leginkább arra sarkallja a külföldön élő ukránokat, hogy inkább lemondjanak az ukrán állampolgárságukról, és szerezzenek egy európai »vagy más országbeli« állampolgárságot. Ezt azonnal át kellene gondolniuk
– írta Facebook-bejegyzésében Bendarzsevszkij Anton.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója hozzátette, hogy nem érti, hogyan nevezhető „mobilizációkerülőnek” egy olyan család, amely jóval 2022 előtt költözött ki külföldre. Emellett olyan fiatalok is vannak, akik az elköltözés pillanatában még 16–17 évesek voltak, tehát korábban legálisan hagyták el az országot.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz –ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!